Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-11 / 35. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. február 11. Napi külpolitikai kommentár Rakéták és kétségek Púja Frigyes párizsi tárgyalásai I ehet-e halálosan komolyan venni valamit, 1 ami teljességgel komolytalan? Az amerikai al- elnök most véget ért nyugateurópai körútja bizonyítja, hogy ez valóban lehetséges. George Bush ugyanis azzal a kizárólagos céllal kereste fel az Egyesült Államok hat NATO-szövetségesét, hogy meggyőzze őket: az „eurora- kéták” ügyében képviselt amerikai „nullaváltozat” a létező megoldások legjobbika, ennélfogva módosítása szóba sem jöhet. Mivel a „nullamegoldásról” köztudomású, hogy a Szovjetunió szempontjából elfogadhatatlan, ugyanis a jelenlegi európai katonai egyensúly egyoldalú megbontását jelentené, az amerikai síelnek küldetésének tényleges tartalma teljesen egyértelmű. Abban summázható, hogy Nyugat-Európának meg kell értenie: tetszik, nem tetszik, az idei év végén megkezdik az új amerikai középhatótávolságú nukleáris rakéták telepítését kontinensünkön. A feladat egyáltalán nem volt könnyű, hiszen az európai NATO-országok 1979- ben azzal a feltétellel fogadták el a rakétatelepítési határozatot, hogy az új fegyverek megjelenéséig rendelkezésre álló négy esztendőben az Egyesült Államok megpróbál Genf ben megegyezésre jutni a Szovjetunióval. Az idő múlik, megállapodásnak azonban egyelőre még az előjelei sem látszanak, s immár Nyugat- Európa számára is egyre világosabb, hogy nem a szovjet vezetés kompromisszumkészségének a hiánya miatt. Washingtonban arra számítottak, hogy Bush missziójával talán sikerül ellensúlyozni azt a hatást, amelyet Jurij Andropov december 21-én előterjesztett fegyver(Folytatás az 1. oldalról) Tar Imre a megyei párt- bizottság, a megyei tanács és megyénk egész lakossága nevében köszöntötte a népi ellenőrző bizottságok tagjait, a megye valamennyi népi ellenőrét. Elmondta: a népi ellenőrzés fontos része lett politikai rendszerünknek, a szocializmus építésének, a törvényesség és a rend megőrzésének, a társadalmi tulajdon, a lakosság jogos érdekei megvédésének. Szólt arról, hogy a népi ellenőrzés szervezete széles népi bázisra támaszkodva mindenkor a rend, a fegyelem, az igazság szolgálatát tekintette fontos feladatának. Kiemelte: bátran és nyíltan emeltek szót a negatív jelenségekkel szemben, küzdöttek és küzdenek az egoizmus, a hará- csolás, a nép vagyonát károsító cselekmények ellen. Nemegyszer személyes bátorságról, szilárd helytállásról kell tanúbizonyságot tenni, amikor a közösség tulajdonát óvják. Nagy segítséget adnak a párt- és állami szervezeteknek, hisz vizsgálataikat, megállapításaikat hasznosítva eredményesen lehet fellépni a társadalmi tulajdon védelme, az állampolgárok jogai, a törvények megtartása, a fogyasztókat gyakran károsító szemlélettel és magatartással szemben. Befejezésül így szólt: azt kérjük a népi ellenőröktől, hogy ezekre a nagy jelentőkorlátozási javaslatai, illetve a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének januári békekezdemén yez ése i keltettek. Ezért olvasta fel Nyugat-Berlinben az amerikai alelnök Reagannak „Európa népéhez szóló nyílt levelét”, amelyben csúcstalálkozót javasolt az SZKP KB főtitkárának. Minthogy azonban a csúcs Reagan felfogása szerint mindössze az amerikai „nullaváltozat” megállapodásban való szentesítését jelentené, világos volt, hogy Moszkva elutasítja az efféle árukapcsolást. Miivel Andropov főtitkár rendkívül gyorsan és határozottan válaszolt, az amerikai indítvány végül is bumerángnak bizonyult. T ktikát váltott hát Bush, s Génitől kezdve az út valamennyi további állomásán — Rómában, Párizsban és Londonban — azt hangoztatta, hogy a „nullamegoldás” nem azonos „a mindent vagy semmit” álláspontjával, hanem csupán erkölcsi alapállást jelent. Kétértelmű nyilatkozataiból azonban kitűnt, hogy Washington ezúttal sem készül új javaslatra, hanem ismét Moszkvától vár engedményeket. Ha viszont ebben ki is merül az amerikai „rugalmasság”, akkor a genfi tárgyalásók alighanem kudarcra vannak kárhoztatva, mert az Egyesült Államok mindenáron rakétatelepítést, s ezzel katonai fölényt akar. Washingtonban tehát máris úgy tekintenek Európára, mint egy rakétákkal szükségszerűen telezsúfolt földrészre. A kontinens lakóinak többsége azonban úgy véli: a létező világok legjobbika az, amelyikből teljesen hiányoznak az atomfegyverek. Ez lenne a Szovjetunió javaslata, valódi nullamegoldás. K. G. ségű pozitív hagyományokra alapozva dolgozzanak továbbra is lelkiismeretesen, szorgalmasan és eredményesen a párt politikájának következetes megvalósításáért, a törvényesség érvényesítéséért, dolgozó népünk fel- emelkedéséért. Őrizzék meg hitüket, bátorságukat és népi jellegüket, mert legfőbb erejük a dolgozó népbe vetett hit és bizalom lehet a jövőben is. Ezt követően kitüntetések átadására került sor. (A kitüntetettek névsorát lapunk 5. oldalán közöljük.) (Folytatás az 1. oldalról) card állammániszter, tervezésügyi és területrendezési miniszter. Az MTI tudósítója úgy értesült, hogy a barátságos légkörben lezajlott tárgyalásokon a külügyminiszterek megismerkedtek egymás nézeteivel és kifejtették véleményüket a két ország viszonyának alakulásáról, s a mindkét fél érdeklődésére számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során megkülönböztetett figyelmet fordítottak a leszerelés, az európai biztonság és a kelet— nyugati kapcsolatok kérdéseire. Az MTI értesülése szerint különösen hangsúlyozták, hogy — az egyes kérdésekben fennnálló nézetkülönbségek ellenére — fontosnak tartják a kelet—nyugati kapcsolatok előmozdítását, az európai biztonság és együttműködés megszilárdítását. Egyetértettek abban, hogy törekedni kell a madridi találkozó eredményes befejezésére, amelynek érdekében mindkét fél elősegíti a több Pierre Mauroy miniszterelnök influenzában megbetegedett, és emiatt a jövő hétre halasztották csütörtök estére A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén felszólalt dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A nemzetközi helyzetet értékelve rámutatott: a szélsőséges imperialista körök támadó politikája, az egyensúly megbontására és a katonai erőfölény megszerzésére irányuló szüntelen próbálkozásai következtében a leszerelési tárgyalások évek óta eredménytelenségre vannak kárhoztatva. — Az imperialista körök újabban már olyan akciókba kezdtek, amelyekkel alá akarják ásni, semmivé akarják tenni az e téren korábban elért eredményeket is — mondotta továbbá Kőmives Imre. A Varsói Szerződés tagáliaimaiinak januári politikai nyilatkozatára utalva hangsúlyozta: a szocialista országok még ebben a helyzetben is látnak reális lehetőséget arra, hogy ez a veszélyes tendencia megváltozzék. Ennek érdekében azonban haladéktalanul cselekedni kell: mindenekelőtt a nukleáris háború veszélyét kell elhárítani a fegyverkeoldailú és kétoldalú eszme- cserék folytatását. Megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése mindkét nép érdekében áll, elmélyíti az államok közötti bizalmat, hozzájárul a kelet—nyugati párbeszéd folytonosságának fenntartásához. Egyetértés volt abban, hogy a minden területre kiterjedő együttműködés elmélyítésére számos kihasználatlan lehetőség van, különösen fontos a gazdasági-kereskedelmi és kulturális, tudományos-műszaki Kapcsolatok bővítése. E témán belül külön foglalkoztak a könyvkiadás és turizmus terén, valamint a tömegkommunikációs eszközök tevékenységében megmutatkozó aránytalanság kérdéseivel. A magyar—francia külügyminiszteri tárgyalások jelentős mértékben hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, egymás álláspontjának jobb megismeréséhez az időszerű nemzetközi kérdésekben. Púja Frigyes ma több francia közéleti személyiséggel találkozik, majd hazautazik Budapestre. tervezett televíziós nyilatkozatát. A kormányfő, akinek magas láza van, elhalasztotta a következő napokra tervezett vidéki útjait is. a leszerelésre vezető konkret és hatékony intézkedésekkel. Fel kell hagyni a teljesen egyoldalú, elfogadhatatlan javaslatokkal, amelyek alapjaiban veszélyeztetik a szocialista közösség biztonságát. A nyilvánvalóan propagandacélokat szolgáló programok helyett érdemi javaslatokra, őszinte tárgyalási és megegyezési készségre van szükség. Kőmives Imre a figyelemre méltó javaslatok jó példájaként említette azt a svéd kezdeményezést, hogy Kö- zép-Európában, a Varsói Szerződés és a NATO-orszá- gainak határvonala mentén hozzanak létre a hadszántén nukleáris fegyverektől mentes övezetet. „A magyar kormány — mondta a magyar küldöttség vezetője — február 3-i ülésén egyetértését fejezte ki a kezdeményezéssel, és kész közreműködni annak érdekében, hogy a tárgyalások eredményre vezessenek.” Sajtóértekezlet Pekingben Kína arra számít, hogy a kínai—szovjet államközi viszony normalizálása hosszú folyamat lesz, de őszintén kívánja a normalizálást — hangsúlyozta csütörtöki sajtóértekezletén Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy a jövő hónap elején Moszkvában folytatódnak a kínai— szovjet külügyminiszter-helyettesi konzultációk. Vu Hszüe-csien kijelentette, hogy az októberben Pekingben tartott konzultáción a felek ugyan „fontos kérdésekben nem értettek egyet”, de a megbeszélések légköre nyugodt volt. Hozzátette: „A légkör azonban nem minden, az akadályok elhárítása érdekében tenni kell egy-két komoly dolgot.” Tanácskozás a KGST-egyStlmfi ködésrfil Moszkvában február 8—9-én tartották meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai központi bizottsági titkárainak és az országok KGST-képviselőiinek konzultatív munkatalálkozóját. A találkozón részt vevő magyar küldöttséget Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára vezette. A delegáció tagja volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai és Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A részt vevők megvitatták a KGST-tagállamok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további tökéletesítésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket. A találkozó a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés jegyében zajlott le. A magyar küldöttség szerdán a késő esti órákban hazaérkezett Budapestre. Hegemlékezés Nyíregyházán a népi ellenőrzés megalakulása 25. évfordulóján Maurty miniszterelnök megbetegedett GENF: Magyar felszólalás a leszerelési bizottság ülésén zési verseny megfékezésére, Az „Ultimátumtól” az IL—86-ig at évtizeddel ezelőtt, 1923 nyarán, egészen pontosan július 15-én — Moszkvában levegőbe emelkedett az „Ultimátum” nevet viselő repülőgép, s 250 méter magasságban irányt vett Nyizsnij Novgorod (a mai Gorkij) felé. A távolság 420 kilométer, a pilóta semmiféle összeköttetéssel nem rendelkezett a földdel, a folyók és hegyvo- nulatok alapján tájékozódott. Nagy volt az öröm, amikor hírt kaptak a fővárosiak arról, hogy az „Ultumátum” szerencsésen landolt: a szovjet polgári repülés ezzel megkezdte működését. Igaz, az akkor még legújabbak közé tartozó ágazat fejlesztéséről néhány hónappal korábban, február 9-én fogadtak el határozatot, ezért innen számítják hivatalosan a szovjet polgári repülés megszületését, amely szerdán ünnepelte 60. évfordulóját. Az egykori vörös légiflottából kifejlődött ágazat jelentős fejlődést tett meg a második világháborúig: útvonalainak hossza megközelítette a másfél százezer kilométert, s új, szovjet gyártmányú repülőgépek kerültek az Aeroflot gépparkjába. A háború egy időre az egész polgári repülést a hadicélok szolgálatába kellett, hogy állítsa. Minden a győzelem, a fronton szolgálatot teljesítők érdekében történt. Alig egy évvel a győzelem után azonban már teljes mértékben helyreállt a polgári repülés, gépparkja megduplázódott. Az Antonov, Tupoljev, Iljusin mérnökök vezette — ma már világhíres — tervezőirodákban sorra születtek a kor követelményeinek teljes mértékben megfelelő repülőgépek, amelyek a világ mind több városába jutottak el. Minőségi változást hozott a szovjet polgári repülés fejlődésében az ötvenes évek közepe, amikor munkába álltak a TU—104 jelzésű sugárhajtású repülőgépek. A technikai ugrást az Aeroflot nemzetközi kapcsolatainak gyors ütemű fejlődése követte: előbb a legtöbb nyugat-európai országgal, majd az ázsiai és afrikai kontinens államaival kötött légügyi egyezményt. Fennállásának hatvan esztendeje alatt összesen 45 géptípus szolgált a polgári repülésnél: 36 fajta repülőgép és kilenc fajta helikopter. A legújabb, az IL—86 jelű széles törzsű, 350 személy szállítására alkalmas repülőgép a szovjet gyártmányú repülőgépek harmadik nemzedékét képviseli. A kényelmes utazást biztosító légibuszt a rossz látási viszonyok között is biztonságos repülést lehetővé tevő legmodernebb berendezésekkel szerelték fel. A tervek szerint ilyen gépek fognak nemsokára rendszeresen repülni Moszkva és Üj-Delhi, illetve a szovjet főrváros és Buenos Aires között A nagy teljesítményű repülőgépek tömeges alkalmazása azt eredményezte, hogy 1976-ban újabb bűvös határt döntött meg az Aeroflot: az egy év alatt szállított utasok száma meghaladta a százmilliót. A statisztika tanúsága szerint egyébként a hat évtized alatt 1,7 milliárd ember vette igénybe a szovjet repülőgépeket. polgári repüléstechnika eddigi csúcsát jelentő, y*wiangnál sebesebb szovjet repülőgép, a TU—144 sor- ” sa iránt is érdeklődtek az újságírók a polgári repülés hat évtizedes fennállása alkalmából rendezett sajtóértekezleten. Kérdéseikre válaszolva Borisz Panyukov, a polgári repülési miniszter első helyettese elmondotta, hogy nyugat-európai társához, a Concordéhoz hasonlóan, a TU— 144-es sem fog a jövőben rendszeres járatokat lebonyolítani. Az okok között említette a miniszterhelyettes, hogy a légi közlekedés jelenleg nem igényel ilyen repülőgépeket, s elmondta azt is, hogy a gép üzemeltetése túl költséges. 3600 kisebb-nagyobb repülőtér van a Szovjetunióban, s az Aeroflot járatainak hossza — a nemzetközieket is figyelembe véve — meghaladja az egymillió kilométert. Az ország élete ma már elképzelhetetlen a rendszeres légi forgalom nélkül, annál is kevésbé, mert számos település az év nagy részében nem is érhető el másként, csak repülőgépen vagy helikopteren. Moszkva, 1983. február. DC&uáeJ (Btupiát Sáncba Jó eredmények hátrányos helyzetben (Folytatás az 1. oldalról) tenyésztésen belül felhívták a figyelmet arra, hogy a tejtermelés hozamait a meglévőnél magasabb szintre lehet emelni. A megye legnagyobb gondja a téli alma termesztésének és értékesítésének jövője. Egyetértettek abban, hogy ezt a kérdésit komplex módon szükséges kezelni, s országosan szükséges a termelést szabályozni. Üjabb tárolók építése, a meglévők felújítása szükséges a megyében, az ipari feldolgozást kell bővíteni, s a következő években a nagyüzemek közel ötezer hektár almást selejteznek. A hazai almater- mesztés jövőjéről, feladatairól hamarosan a kormány Gazdasági Bizottsága tárgyal, s ebben hasznosítják a megye javaslatait is. A tájtermelésnek megfelelően a megyében törekednek arra, hogy a dohány és a burgonya gazdaságos termelését, értékesítését javítsák. Az üzemek többségét a szabályozó rendszer változása kedvezőtlenül érinti, a kevesebb nyereség kihatással van a fejlesztési lehetőségekre is. Az egyeztető tárgyaláson szó esett ennek a feloldásáról is<, hogy a szabolcs- szatmári üzemek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe,
