Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

1983. február 9. Kelet-Magyarország 7 '.WVVW I:*:*:*:*:*:-:*:-:-:*:-:-:-* Postabontás Nem általánosítás Amikor legutóbb a „Fele­dékeny apák” címmel megje­lent írásunkban szóvá tettük, hogy míg a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett szülők java része önként tesz eleget ennek a kötelezettségének, addig bizony elég sokan próbálnak ez alól kibújni. Okot, lehetőséget találni ar­ra, hogy ne fizessék a gyer­mekek nevelését szolgáló tartásdíjat. Többen telefonon, de sze­mélyesen is megkerestek bennünket írásunk megjele­nése után, példákat említve, hogy nemcsak az apák feled­keznek meg kötelességükről. Vannak anyák is, akik a há­zasság felbomlása után — vagy azt megelőzően sem — — szinte nem hajlandók tu­domást venni gyermekükről, akit a bíróság gondos meg­fontolás után természetesen a másik szülőnél, vagyis az apánál helyezett el. Nem volt szükségük, a te­lefonon és személyesen je­lentkező olvasóinknak külö­nösebb meggyőző eszközre. Véleményükkel egyetértet­tünk, hiszen számos példát és ellenpéldát szolgáltatnak a levelek. Mint a következő is. Egy háromgyermekes anyá­tól kaptunk a közelmúltban levelet. Férje brutalitása mi­att panaszkodott, megjegyez­vén, hogy a család sorsa már elviselhetetlen. Nem ritkán a rendőrség segítségére szorul, mégis — mint megjegyzi — a válóperük elhúzódik. Tudjuk, hogy a bíróság ne­tán elhúzódó intézkedésének oka lehet, de nem is vállal­kozhatunk az ítélethozatal megsürgetésére. Viszont a szűk környezetben a családi életeket is jól ismerő községi tanácstól kértünk segítséget, mindenekelőtt a három kis­korú gyermek érdekében. Az ügy nem volt ismeretlen a tanácsi ügyintézők előtt. Már 1981-ben panaszt tett az asszony, s akkor megállapí­tották, hogy a férje nem al­koholista. Viszont éppen az anya az, aki otthon nem tesz eleget kötelezettségének. Nem vezeti a háztartást, rendkívül szeszélyes termé­szetű. A gyerekek is inkább az apjuk pártján vannak. A községi tanács akkor is meg­tette a kellő védő- és óvó­intézkedéseket a kiskorúak érdekében. Amit aztán ké­sőbb visszavonhattak, mert úgy tűnt: az anya is belátta hibáit. Sajnos nem sokáig, az anya kötekedő természete miatt a gyerekek is megun­ták az állandó veszekedést, aki ráadásul még tovább próbálkozott: mindenáron férjét akarta alkoholelvonó kezelésre küldeni. Erre nincs szükség az orvosok vélemé­nye szerint. Maradt tehát eb­ben a családban a válás az egyetlen, amely jobbra for­díthatja a gyermekek sorsát. E példánk — mint az előző is — valós, egy-egy kiraga­dott történet a sok-sok levél­ből. Bemutatásukkal azon­ban korántsem célunk általá­nosítani, de a tanulságokat nem árt levonni belőlük. Soltész Ágnes SZEMÉTTELEP Tili-toiogatás. — Most mi jövünk ja takarítással... Jó lenne tudni, hogy ki­nek támadt az az ötlete, hogy Nyíregyházán a Smádt Mi­hály utca 14. számú ház vé­gében összegyűjtse a szeme­tet Míg egyik-másik ház előtt rendet teremtenek, itt gyűlik a szemét, mert ide- hondják. Jó lenne ezt mie- lőhb megszüntetni, jó néhány család egészséges környeze­te érdekében. H. L-né Smádt Mihály utcai lakos i KÖSZÖNET Örömmel vettük, amikor a SZAVICSAV és a HIDREX Vállalat felajánlását meg­tudtuk. Vállalták az öregek nemzetközi éve alkalmából, hogy az aro&i öregek nap­közi otthonában az ivóvízhá­lózat fertőtlenítését társa­dalmi munkában elvégzik. Ez meg is történt Az orosi idős emberek nevében is köszön­jük az önzetlen segítséget. Kállai Zoltán igazgató BERKESZI SZOLOK PANASZA Negyvenhét — kisgyerme­kes — anya nevében kérem a segítségüket. Községünk­ben — itt Berkeszen. — egyet­len napköziét thonos óvoda van, s az is olyan rossz álla­potban, hogy félttjük gyer­mekeinket. Tudomásunk van róla, a vezető óvónő már többször kérte a Nyírtass! Községi Tanácsot, újítsák fel az omladozó, mondhatni dü- ledező épületet. Korábban ígérték, hogy 150 ezer forin­tot adnak az óvoda felújítá­sára, de újabban anra hivat­koznak, hogy nincs keret. Ha másként nem tudják megol­dani, szervezzenek társadal­mi munkát, s ennek kereté­ben tegyék megfelelőbbé az apróságok körülményeit. J. I.-né Berkesz, Bajcsy-Zsilinszky utcai lakos a betrkeszi kisgyermekes anyák nevében ORVOSI RENDELŐ Február elsejétől Nyíregy­házán a Rákóczi, Árok utca és a Széna tér környékén la­kók kisgyermekeiket a Sós­tód úton lévő orvosi rende­lőbe kénytelenek vinni, mert odaihelyezrték az említett nap­tól a szakrendelést. Holott a Rákóczi utcában kizárólag or­vosi rendelő céljára épült egy tömb, ahol eddig volt a gy ermekszaktrendelés. Prak­tikus volt, mert a lázas, be­teg, nyűgös gyermekeket nem kellett a kismamáknak a vá­ros másik pontjára cipel­niük, ez volt az ésszerű, és jó megoldás. Most állítólag a Déli alközpontban lakóknak adták át a Rákóczi utcai ren­delőt. Hogy mi ebben az ész­szerű? Mi nem értjük, külö­nösképpen azért mert gyer­mekek, méghozzá apróságok gyógykezeléséről van szó. I. Z.-né Rákóczi utcai lakos a többi kismama nevében is TÁRSADALMI MUNKÁBAN Sokat járok Sóstógyógy- fürdőns és tapasztalom, hogy milyen balesetveszélyes út­szakasz a Fenyves turistaház és a KISZ-tábor közötti rész. Nincs szilárd burkolatú jár­da, csak a turistaházig. Ezért példáiul a KISZ-iskoLa lakói is az úttesten közlekednek. Százhúsz—százötven méte­res szakaszról lévén szó, sze­rintem társadalmi munká­ban is ki lehetne építeni jár­dalapokkal. Felhívásra bizo­nyára sok fiatal szívesen vál­lalkozna tavasszal ennek el­végzésére. Kovács József Nyíregyháza, Kossuth u. 54. SZEMÉTTARTÁLY ÉS FALATOZÓ A nyíregyházi piac csarnok Rákóczi utca felőli bejáratá­nál helyezték el a kukaedé- nyeikert — az erre rendszere­sített helyen. Csakhogy ez rendkívül közel van a hentes­árudához, amely előtt sokan falatoznak az asztalokon, mi­közben a kukaedények tárva- nyitva vannak. Mindez nem éppen étvágygerjesztő. id. Kozmán Gyula Nyíregyháza, Toldi u. lakos KOPASZTÁS Gondosságira utal, hogy ta­vaszelőn az utca fáit meg- metszák, formára igazítják. Csakhogy olykor figyelmet­lenül, mint az én lakásom előtt is, ahová magam ültet­tem néhány nyírfát. Agai villanyvezetéket nem zavar­tak, és mégis megkopasz tót­tá k. Gerda József Nyíregyháza, Rigó u. lakos GYEREKCSIZMÁK Az igazi tél éppen nap­jainkban mutatta meg magát, s lehet, hogy még lesz ré­szünk benne. Az üzletekből a gyermekcsizmák mégis el­tűnteik. Igaz ősztől sem ké­nyeztettek bennünket, hi­szen nem volt valami nagy választék belőle. Most a kö­zelmúltban ment tönkre a gyermekemnek ősszel vá­sárolt csizma, s gondoltam veszek egy másikat Mit is tehetnék: hóban, hidegben, sárban még legalább két hónapig viselhetné. Csak­hogy nincs 32-es csizma ta­lán a megyében sem, de amint hallom, gondja ez mindazoknak, akik 31—34-es méretű csizmákat szeretné­nek. Vajon miért nem gyárt eleget belőlük az ipar? Lőkös Jánosné Nyírbogdány, Ady E. u. 21. Szerkesztői üzenetek Jáczku Miklósné nyír- kércsi, Driszkó Pálné nyírtéti, Csernyi Zoltánná kisszekeresi, özv. Nagy Béláné kótaji olvasónk­nak levélben válaszol­tunk. Balogh Kálmánná ga- csályi, Gyimesi Mihályné újfehértói, Wittner Pál buji, Asztalos Sándorné dombrádi, Komári Gézáné nyírteleki, Rózsa Lukács vásárosnaményi, Gerda József nyíregyházi, Gé- gény Simonná ibrányi, Kozma Péterné berkeszi, Mészáros Miklós nyíregy­házi, Anka György érpa­taki, Váradi Bertalanná dombrádi, id. Tamás Jó­zsef kemecsei, id. Kó­nya Miklós mátészalkai, Pallagi István ópályi, Vé­kony Jánosné szakolyi, Balázs Lászlóné aranyos­apáti, Szép Gáborné nyírmeggyest Koszta De­zső tiszaszalkai, Dégi Já­nosné mezőladányi, Ba­logh Tibor nagycserkeszi, Horváth Istvánná domb­rádi, Deák Jánosné kál- mánházi, Csordás Gyu- láné varsánygyürei, Bartha Pálné méhteleki, Kozma András kisvárdai, Plósz András buji, Ka­szás József berkeszi, Da­léba Józsefné nyírpazo- nyi, Lutár Zoltán vasme­gyeri, Batai László ér­pataki, Kövesdi Ferenc méhteleki, Bereczné Rácz Irén mándoki, Kovács Jó­zsef baktalórántházi, özv. Vida Béláné mátészalkai, Somogyi Katalin tunyog- matolcsi, Illés Béla má­tészalkai, Tóth Lászlóné mátészalkai lakosok ügyé­ben az illetékesek segít­ségét kértük. Kovács Jánosné bas- halmi olvasónk kedves köszönő sorait megkap­tuk. örülünk, hogy segít­hettünk. Ifj. Nagy Gézáné kis- hodosi lakos ügyében a termelőszövetkezet veze­tőségi ülésén fog dönteni. E határozat ellen felleb­bezéssel élhet levélírónk a szövetkezet küldöttgyű­léséhez. Áz illetékes válaszol MÉG EGYSZER „JÖSZEF” A december 23-i Kelet- Magyiaronszóglban „Jószef” címmel megjelent cikkel kapcsolatosan — melyben szóvá tették, hogy a Rákóczi utcai gyógyszertár cégtáblá­ján helytelenül „Ernyey Jó­szef Gyógyszertár” áll — el­mondjuk, hogy a gyógyszer- tár belső átalakítását, cég­feliratának készítését nem az ingatlankezelő vállalat végezte, illetve végeztette, hanem a gyógyszertári köz­pont megbízásából a Nyír­egyházi Építőipari Szövetke­zet. Bizonyára a tájékoztatást adó személyt az tévesztet­te meg, hogy vállalatunk az áltakítási munkák megkez­dése előtt közvetlenül, az épületen tetőjavítási munkát végzett. Tudomásunkra ju­tott, hogy a portál üvegén a helytelenül kiírt szöveget időközben kijavították. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat ELNÉZÉST A „Kálvária” címmel meg­jelent észrevételre elmond­juk, hogy az ügyfélforgalmi helyiségben, ahol a gázdíjak befizetését is teljesítheti a lakosság, két dolgozónk lát el szolgálatot. Decemberben az egyikük szabadságon volt december 23-tól január 2-ig, ugyanakkor a másik alkal­mazottunk megbetegedett, így a két ünnep között va­lóban nem volt ügyfélfoga­dás. A négy nap zárvatartás miatt a fogyasztóinkat ért kellemetlenségért utólag is elnézést kérünk. TIGÁZ debreceni üzemigazgatóság R házastársi vagyonközösség megosztásáról Zrinszki István tiszalöki olvasónk egy személygépko­csit vásárolt, melyet szabályszerűen át is írtak a nevére. A vásárlás tavaly februárban történt, amikor az eladó már egész évre kifizette a kötelező biztosítást. Időközben megjelent a rendelet, amely szerint 1982. július 1-től a kö­telező biztosítást eltörölték, és aki befizette, annak az Ál­lami Biztosító visszautalta az összeget. Olvasónk kérdése, hogy a visszautalt biztosítási összeg az eladót, vagy pe­dig őt illeti-e meg ? A visszatérítés egyértelműen azt illeti meg, aki befi­zette az összeget. Ha azt a vevő kapná meg, jogalap nélkül gazdagodna. Ezért jogos az eladó igénye, hogy kéri a befizetési csekket, mert a visszautalás annak alapján történhet meg. K. Gy.-né nyíregyházi lakos férjétől különváltan él, és a készpénz vagyonukat megfelezték. A különváltan élő férje viszont nem hajlandó gyenméktartásdijat fizetni. Ol­vasónk olyan felvilágosítást kapott, hogy a gyerekre tekin­tettel nem lett volna köteles megfelezni a megtakarított pénzt. Kérdése, hogy valóban így van-e, és mit tegyen an­nak érdekében, hogy a tartásdijat megkapja. További kér­dése az is, hogyha nincsenek elválva, lehet-e a vagyoni kérdéseket rendezni? A házastársi vagyonközösség megszüntetésénél nin­csen jelentősége annak, hogy vannak-e gyerekek, vagy nincsenek, tehát a közös vagyonból nem jár a gyereknek semmilyen rész. Ha megfelezték a pénzt, az elvileg helyes volt, mert a törvény értelmében, amit a házastársak az együttélés alatt szereznek, bármelyikőjük munkájából, vagy jövedelméből^ az közös. Gyermektartásdíj címén eb­ből a vagyonból levonásba helyezni a tartásdíjat csak ak­kor lehet, ha erre jogerős bírói ítélet van. A házastársi vagyonközösség megszüntetésének nem teltétele, hogy a bíróság a házasságot felbontsa, tehát a különélés is elegendő a házastársi vagyonközösség meg­szüntetéséhez. A gyermektartásdíj fizetése olyan köteles­sége a szülőnek, amely büntetőjogi következményeikkel is jár, tehát olvasónk nem tudja behajtani a tartásdíjat azért, mert a férje nem dolgozik, és önhibájából eredően nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, akár büntető feljelentést is tehet ellene. Mindenekelőtt azonban kérje a bíróságtól a gyermek - tartásdíj megállapítását, és ha a végrehajtás nem vezet eredményre, tegyen büntető feljelentést. özv. Szabó Gyuláné nyírbátori lakos leánya tulajdo­nát képező háromszoha összkomfortos szövetkezeti laká­sát bérbe kiadta, mert Budapestre költöztek. A bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül, odaköltöztetett egy asz- szonyt két gyerekkel, aki a mai napig nem hajlandó ki­költözni, bár a bérlő már elköltözött onnan. Olvasónk azt szeretné tudni, hogy jogosan tartózkodik-e az illető a lakásban? A levél alapján azt kell mondanunk, hogy már a la­kás bérbeadása sem volt szabályos, mert azzal a tulajdo­nos rendelkezik és nem olvasónk. Egy kivétel lehet, ha a leánya erre külön meghatalmazta. A bérlő teljesen jogtalanul járt el, mert a tulajdonos hozzájárulása nélkül a bérlő nem hasznosíthatja a lakást albérletbe, és semmilyen más címen nem adhatja más­nak a lakást. A beköltöző asszony szintén rosszhiszemű. Célszerű éppen ezért minél előbb a pert megindíttat­ni, mégpedig a volt bérlő ellen is, ugyanis a törvény sze­rint a bentlakó személy rosszhiszemű jogcímnélkiüli lakás- használó, aki köteles kiköltözni a lakásból és elhelyezésé­ről maga köteles gondoskodni. Joó László szabolcsbákai levélírónk a haszonélvezeti joggal és a tartási szerződéssel kapcsolatosan érdeklődik. A haszonélvezeti jog, pontosabban az özvegyi haszon­élvezeti jog mindegyik házastársat megilleti, tehát a férjet is és a feleséget is abban az esetben, ha az örökhagyó végrendeletileg másképp nem rendelkezett. A haszonél­vezeti jogot másra átruházni nem lehet és az nem örököl­hető. Az özvegyi haszonélvezeti jog akkor is elvész, ha a haszonélvező újabb házasságot köt. Ha végrendelet alap­ján örököl haszonélvezeti jogot a házasitárs, akkor élete végéig megilleti a haszonélvezeti jog. Szóban tartási szer­ződést érvényesen nem lehet kötni, hanem csak írásban és még ez a szerződés is csak akkor lesz érvényes, ha a községi tanács vagy a tanács szakigazgatási szerve azt jó­váhagyja. Az ilyen szerződések készítésével ajánlatos szakemberhez fordulni. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents