Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-08 / 32. szám
1983. február 8 Kelet-Magyarország 7 KISTERMELŐK- KISKERTEK HORGÁSZOKNAK Gazdálkodás félmillióból ClilOilSffJ Ha virágzik a bor... mintavételek, a pinceműveletek, valamint a hőmérsékletváltozások. A hiányok következtében üres tér marad a bor felett: ezen a részen a bor érintkezik a levegővel, s ez a körülmény kedvező hatással van a levegőt igénylő káros mikroorganizmusok, így a borvirágélesztők elszaporodásához is! A gyengébb, vagyis kevesebb alkoholt tartalmazó bor ilyen esetben könnyen meg- virágosodik. A levegővel érintkező bor széndioxidtartalma csökken, ezáltal elveszti üdeségét, gyorsan vénül, „darabist” vesz fel. A gondos töltögetéssel megszüntethetjük a hordóban levő hiányt, úgy, hogy a bort az akonanyílás aljáig töltjük. Ügyeljünk arra, hogy a töltögetés előtt és a töltö- getés után az akonanyílás körüli részt mindig gondosan megtöröljük. Az újbort gyakrabban, egy-két hetenként, az óbort havonta egyszer töltögessük. Alapszabályként fogadjuk meg, hogy töltögetés- re — lehetőleg — ugyanolyan minőségű és színű bort használjunk, mint amilyen a hordóban van. Töltögetésre: szívólopót vagy ötliteres töltögetőkannát használjunk. Ha nincs lehetőségünk a töltögetésre, akkor kisebb hordóba töltsük át a bort, vagy ha darabban kell tartanunk, úgy nem csöpögő kénszeletet kell égetnünk fölötte, mert ezzel a bort — egy bizonyos ideig — megóvhatjuk a betegségektől. Dr. Széles Csaba Kistermelőknek Könyvhónapi újdonságok Február — immár hagyományosan — mezőgazdasági könyv- hónap. A Mezőgazdasági Könyvkiadó ez alkalommal is a mező- gazdasági irodalom gazdag választékát kínálja a szakembereknek, a háztáji és kistermelőknek. Íme ízelítőül néhány olyan új könyv, amit nagy haszonnal forgathatnak azok, akik háztáji állattartásukban, kertjeikben szakszerűen és eredményesen kívánnak dolgozni. „A nutria tenyésztése” címmel dr. Holdas Sándor többek között arról ír könyvében, hogy nagy- és kisüzemben melyek a nutria- tartás feltételei. Tartalmazza a könyv a szaporítás, a takarmányozás, a leprémezés és prémkezelés módszereit. A kisüzemi kecsketartásról dr. Várkonyi József és Ats Etelné dr. írt könyvet. A szerzőpáros arra is választ ad „mitől lesz gazdaságos a kecsketartás?” Kiegészíti a müvet olyan fejezet is, amely ételreceptet tartalmaz a gidahús konyhai feldolgozásához. „88 színes oldal a kerti káro- sítókról” dr. Bodor János könyve, a kerttulajdonosoknak kíván segítséget nyújtani abban a nehéz és elkerülhetetlen munkában, amit a kártevők elleni védekezésben kénytelenek tenni. A száz színes felvéteUel azonosítható a növényen, a virágon felfedezett kártétel. A leírás a kártétel minden formáját ismerteti, és meghatározza a védekezés leghatásosabb szerét, idejét. A dísznövény sok ember kedvence, hobbija, ezért is nagy gond, ha a szobanövényeket, virágokat betegség támadja meg. A „Dísznövények gyógyítása” című könyv dr. Martinovich Valér és Folk Győző műve. A szerzők mindenekelőtt az egyes károsí- tók, károkozók felismerését, a növények betegségének tüneteit írják le. Ezek tudatában ki-ki kiválaszthatja a gyógykezeléshez a legalkalmasabb növényvédő szert, ezeket abc-sorrendben tartalmazza a könyv. A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából több olyan mű jelent meg, amelyeket a kistermelők munkájukban hasznosíthatnak. Ne sajnáljuk az Időt az új könyveik tanulmányozására, mert a termelésben szerzett tapasztalat és a tudomány együttesen biztosítja a jő munka feltételeit, sikerét. A bőrbetegségek gyógyításáról Többletpénz sertésből Hamza Sándorné a malacokat eteti. (Cs. Cs.) Falusi párta nehezen képzelhető el sertés nélkül. Legalább a család részére hízik egy-két malacka az ólakban. Az ennivaló legtöbbször kikerül a konyhából, aztán egy kis kukorica vagy táp kell még, és szépen gyarapodik a „röfi”. Persze — tartják sokan — ahol kettő megfér, ott van hely többnek is. így vannak ezzel Hamza Sándorék is Tuzsé- ron. — Mindig is tartottunk mi malacot amióta csak együtt vagyunk — mondja a ház asszonya —, s annak is van mór harminchárom éve. Nagy volt a család, kellett a hús, a zsír. Eleinte csak magunknak hizlaltuk a saját részünkre, de az utóbbi hatnyolc évben már eladásra is jut. Most télen hármat vágtunk, de elmenne több is. Négy lányunk van, közülük már csak egy van itthon. Hat évvel ezelőtt vemhes kocát vettek a termelőszövetkezettől. Azóta nincs gond a malacutánpótlással. A majd kétmázsás állat szapora jószágnak bizonyult. Volt már, hogy tizennégy, tizenhat apró malacot fialt, legutóbb tízet hozott a világra. Közülük egy, a leggyengébb elpusztult, a megmaradt kilenc szépen gyarapodik. Hamzáék ezekből hetet leszerződtek, kettőt pedig maguknak hizlalnak. — A takarmányellátás szerencsére nem gond. Van a faluban eladó kukorica, mindig a téesztagoktól vesszük. A férjem a fatelepen dolgozik, onnan hozzuk a moslékot. Persze munka bőven van a malacokkal. Mielőtt reggel elindulunk dolgozni etetünk, majd sietünk haza délután, és ismét a malacok az elsők. Nem mondom, hoz a konyhára egy kis többletpénzt, de az igazi nagy jövedelemhez nagyobb tételben kellene csinálni. Ahhoz pedig már nem vagyunk elég fiatalok. Életmód? Nyereség? Megszokás? Van aki ezért, van aki azért hizlal sertést. Egy biztos: mindenki jól jár vele. (sípos) A tuzséri kertbarátok Tizenöt éves megalakulását ünnepelte a tuzséri „Nagy Sándor” kertbarát klub. A jubileumi összejövetelen Szép Béla klubvezető szólt arról a kitartó és áldozatos munkáról, amely- lyel a község lakosai kertkultúrájukat ápolták. A tuzséri kertbarát klub elsőként alakult a megyében, az országban. Tagjai nem csupán abban tűnnek ki, hogy kiváló almatermelők, közösséggé kovácsolta őket a rendezvények sokasága: tanfolyamok, tapasztalatcserék, családias összejövetelek. A tuzséri kertbarátok jeles napját Csik László a megyei tanács osztályvezetőhelyettese a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről tartott előadást. Dr. Széles Csaba, a kertbarátok megyei szövetségének elnöke Nagy Sándor munkásságát méltatta. A klub névadója 1905-ben Hatvanban született, vasutas szülők gyermekeként, 1937- ben jött Szabolcs megyébe. Mint megyei főkertész, a fel- szabadulást követően, de azt megelőzően is, sokat tett a kertkultúra felvirágoztatásáért. „Ápoljunk minden gyümölcsfát” című könyvében — Nagy Sándor — a tájtermiesztésben rejlő lehetőségeket tárta fel. Oktatta, nevelte a kertészkedőket, az általa alkalmazott met(1.) A bornál előforduló tisz- tátalanság a bor megbetegedéséhez vezethet. A jó „szőlősgazda” tudja: a bőrbetegségeket könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. A bőrbetegségeket apró, szabad szemmel nem látható élőlények, mikroorganizmusok okozzák. Veszedelmesek, mert fertőzőek, egyik borról átterjedhetnek a másikra. A betegségeket okozó parányi szervezetek megbonthatják a bor értékes alkotórészeit, azokból kellemetlen anyagokat képezhetnek. A bőrbetegségek gyógyításánál nagyon ügyeljünk arra, hogy a lehető legegyszerűbb eljárásokat alkalmazzuk. A beavatkozáskor ne változtassuk meg a bor sajátos illatát, jellegzetes zamatanyagait ! Az úgynevezett borvirágélesztők által előidézett kellemetlen betegség a „virágosodás”. A károsodott bor felületén a kórokozók összefüggő szürkés-fehér hártyát „borvirágot” képeznek. A virágos bor üres, gyenge és bágyadt. A kórokozó elsősorban az alkoholban szegény, lágy borokat támadja meg, főleg a nem egészen telt hordókban lép fel. Régi kertészszakemberek gyakorlati tapasztalatai, megfigyelései alapján elmondhatjuk, hogy a 12 százaléknál több alkoholt tartalmazó boroknál (gondos kezelés esetén) nem fordul elő ez a betegség. Közismert dolog, hogy bizonyos idő eltelte után a teljesen megtöltött hordókban is kisebb-nagyobb hiány keletkezik. Ezt a hiányt elsősorban a természetes apadás és a párolgás okozza. . Az apadás mértékét a pince hőmérséklete, levegőjének relatív páratartalma és természetesen a hordó minősége is befolyásolja. Meleg, száraz levegőjű pincében, vékony, fűrészelt dongából készült hordóban a bor különösen gyorsan párolog. A kedvezőtlen körülmények ösz- szejátszása esetén a párolgás útján előálló veszteség — éves viszonylatban — 2 százalék vagy még több is lehet: ebből a veszteségből az alkoholra körülbelül 0,5—1 százalék jut. Az apadáson kívül borhiányt okozhatnak még: a hordók szivárgásai, a jubileuma szési mód egyes elemeit még ma is használják. A Nagy Sándor kertbarát klub tuzséri jubileuma bánáti beszélgetéssel, jó hangulatban ért véget. A találkozó programot adott a követekező évek feladataihoz is. A nyíregyházi vasutas horgászok közgyűlése Közgyűlésen beszélték meg az elmúlt év eredményeit és az idei tennivalókat a Nyíregyházi Vasutas HE tagjai, amelyen az egyesülethez tartozó 121 dombrádl horgászt is képviselték küldötteik. A vasutas horgászegyesület tagsága kilencven horgásszal szaporodott tavaly, 553 tagot számlálnak, közöttük 76 ifihorgászt. A fogási eredménynaplók adatai szerint tavaly meghaladta a 16 kilót az egy tagra jutó fogási átlag. Érdekesek az elmúlt évi zsákmányról szóló feljegyzések. Ezek szerint a legtöbb halat a Tiszán (és holtágain) fogták, több mint 46 mázsát. Ebben is a csuka vezet 8 mázsával. öt mázsá- nyi volt a ponyt, másfél mázsányi a süllő és közel két és fél mázsa harcsa is horogra került. Sokan horgásztak az egyesület tagjai közül az XB császárszállási horgászvizén is, ahol 23 mázsányi hal került a szákba: hét mázsá- nyi ponty, három mázsányi amúr, másfél mázsa csuka és több mint ll mázsa egyéb hal, főként kárász. Az egyesület saját kezelésű vizén, Nagyvadason 566 kiló ponty és 311 kiló csuka volt a jelesebb zsákmány. Pedig városközeli saját vizükre nagy gondot fordítottak. A tervezett 84 ezer helyett 91 700 forin- tott költöttek rá. Ezzel szemben az árbevételük (területi engedélyekből) mindössze 56 ezer forint volt. Legfőbb céljuk hát, hogy a jól halasitott vadasi vizet még kedveltebbé tegyék. Tavaly több mint 110 ezer forint értékben 24 mázsányi pontyot és 4 mázsa kárászt telepítettek ebbe a vízbe. Később, amikor az IB császárszállási tavának lehalászását segítették, újabb 10 mázsa hal — ponty, amúr és kárász — került Nagyvadasra. Az idén 90 ezer forintért 12 mázsa ponty és 5 mázsa amúr kerül itt vízbe. A fogási lehetőségek tehát egyre javulnak. Az egyesület az idén félmillió forintból gazdálkodik. Lehetővé válik, hogy a nagyvadasi egyesületi víz mellett szép horgásztanya alakuljon ki. Épületet emelnek, kutat fúrnak, kerítést építenek, fásítanak. Mindezt társadalmi munka is segíti. Ogy döntöttek, hogy 50 forinttal válthatja meg a napot az, aki nem tud részt vállalni a társadalmi munkából. A vadasi kikötőben 12 csónakjuk van már, stégek is építhetők, a horgászatnak egyre jobb körülményei vannak. A fegyelmezésre is gondjuk lesz a csónakok, a horgászhelyek használata körül. A távolabb lakó egyesületi tagok gondjait is megvitatták. Elhangzott, hogy a dombrádi mo- rotvát a vízhasználó tsz nem halasltja előírás szerint. A kistisza- háti holtágban és a Lónyai-csa- tomán sok az orvihalász, akik ellen csak rendőrségi segítséggel lehetne fellépni. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy csak a gondos gazdálkodás, a szilárdabb fegyelem, a jó közösségi szeUem vezethet további eredményekhez. Ez utóbbit szolgálja majd a március 5-i hagyományos horgászvacsorájuk és az augusztus hetedikén sorra kerülő horgász versenyük is. Pristyák J. A vezetőség kérésére árusított a közgyűlés helyszínén Kertész András nyíregyházi, Kun Béla utcai horgászcikk-kiskereskedő. Botok, orsók, zsinórok, alkatrészek, szerelékek bő választékát kínálta, akárcsak korábban a kisvárdai és a tiszavasvári egyesületek közgyűlésein — és majd a többi vidéki horgászösszejövetelen is. A régebben akadozó ellátás után örömmel veszik főként a távol lakó horgászok, hogy időt és útiköltséget megtakarítva helyben vásáaolhat- nak. (Fotók: Gaál B.) 149 mázsás szatmári zsákmány Megtartotta első összejövetelét a Tisza—Szamos-közl Horgász Egyesület Is. A fehérgyarmati művelődési központban Udod István, az egyesület titkára ismertette a tavalyi fogási eredményeket. A beküldött fogási eredménynaplók tanúsága szerint az egyesület horgászai az év folyamán 14 951 kiló halat fogtak. Ez az eredmény 4591 kilóval jobb az 1981. évinél. Az egy fogási naplóra jutó zsákmány 24,8 kg volt. A legjobb eredményt Darabán László cégénydányádl horgász érte el (223 kg). Második lett Dá- nyádl Lajos Szamossályiból; Kó- bory Gyula fehérgyarmati horgász 158 kilóval már csak harmadik lehetett. Nagy sikere volt a gyügyel Tóth Sándor trófeájának, mellyel a december végi 8,35 kg-os kapitális csukát Idézte horgásztársai előtt. (Molnár)
