Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. február 5. SENKI TÖBBET HARMADSZOR! Presszókarrier Leveleken Baktalórántháza, január utolsó péntekje. A községi pártház nagytermében foglalt már minden szék, egy gombostűnek Ss nehezen lehetne helyet szorítani. Reggel kilencet matat az óra, hamarosan kezdődik a versenytárgyalás: a helyi áfész hat presszót, illetve italboltot kínál szerződéses üzemeltetésre, vagy ahogy a köznyelv mondja, ad ki „bérbe” a vállalkozó kedvű embereknek. Az asztaloknál egészen fiatal és egészen idős férfiak, asszonyok ülnek, mindjárt kiderül, vállalkozók-e vagy csak érdeklődők. Végre itt a szövetkezet vezérkara. A tömeg elcsendesedik, Csorba István kereskedelmi főosztályvezető ismerteti a tárgyalás lebonyolítási rendjét: Licit kétszázzal — Mind a hat egységre van jelentkező — mondja. — A nyírtéti, az apagyi, a ra- mocsaházi italboltra, valamint a nyírjákói presszóra csak egy-egy vállalkozó akadt, fölösleges tehát a verseny, megkapják. A nyírib- ronyi és leveleki presszóra viszont négyen pályáznak, kezdődjék tehát a licit! A főosztályvezető az ibro- nyi pályázókat szólítja. Kiss Gyula az apjával, Imre Ernőmé a férjével érkezett. Úgy tűnik kell majd menet közben a bátorítás. Bemutatják az ötezer forintos nevezési díjról szóló csekket, s kezdődik a verseny. A kikiáltási ár 17 700 forint (ennyit kellene majd havonta befizetniük az áfész pénztárába), a licit minimum kétszáz forinttal emelkedhet. — Tartom — bólint Kiss Gyula. — 17 900 — emeli az összeget Imréné. — 18100 ... — 18 300 . .. Röpködnek a számok, már, a húszezerhez közelednek. Imréné következik újból, 19 900 forintot mond. Kiss Gyula összedugja a fejét apjával, felemeli a kezét: — Nem tartom tovább! A nyíribronyi presszó üzemeltetésének jogát Imre Er- nőné nyerte el tehát három esztendőre, a vesztes pedig mehet a pénztárba, visszakapja az előlegként letett ötezer forintját. Váltani akartam... Míg elvégzik a szükséges adminisztrációs munkákat, Kiss Gyulát kérdezzük: most pedig hogyan tovább? — Mi lenne? — kérdez vissza. — Folytatom a munkát az ibronyi téeszben, ahol gépszerelő vagyok. — S miért akart kocsmá- ros lenni? — Most szereltem le, váltani akartam. Jobban szeretem a mozgalmas életet. — Legközelebb is a pályázók között találhatjuk majd? — Természetesen — veszi át a szót az apja, de a fiú közbevág: — Dehogy próbálkozom én többet ilyennel! Csak egy biztos, maszek leszek. Majd kitalálunk valamit. Közben a többiek már készülnek a leveleki presszó licitálására. Ez jóval nagyobb forgalom lebonyolítására képes, a kikiáltási ár is tekintélyes: 43 700 forint. Az egyik vállalkozó, Bakii Ferenc egészen fiatal, húszéves sincs még talán, a bátyjával érkezett. Az ellenfél, Juhász Pál- né egyedül ül a tárgyalóasztalhoz, magabiztos. Férje a tömegben marad, onnan figyeli a küzdelmet. Különleges szolgáltatások a művelődési házban Építési tanács, társkeresés Pár évvel ezelőtt még ritkaság volt, sőt, olykor megdöbbentő is, ha például virágkötészeti bemutatónak, vagy más hasonló furcsaságnak adott helyet a művelődési ház. Aztán egyre inkább felhagytunk ezzel a szemlélettel, s rájöttünk, nem fellegvárként kell elképzelni a kultúra házát. Újabban vannak klubkönyvtárak, művelődési központok, stb., de tudjuk, nem a név, hanem a tartalom határozza meg, vonzó-e egy ilyen intézmény, vagy sem. Vásárosnaményban például abból indulnak ki, hogy a népművelő az utca emberét figyeli, miről beszélnek, mi érdekli őket, s erre tervezik a művelődési ház programjait. Üj megyei és városi művelődési központunk is egyre inkább ezt a szemléletet vallja, amikor a most még különlegesnek tartott szolgáltatásokat bevezette. A közönség ezeket nagyrészt ismeri már, igényli, s elégedett velük. Minden héten hétfőn és szerdán pszichológus ad tanácsokat a „kiborultaknak”, a lelki bajoktól szenvedőknek, a konfliktusokkal küzdőknek. Céljuk: segítséget adni az egészséges emberek önismeretének, lelki egyensúlyának, magatartáskultúrájának kifejlesztéséhez, a mindennapi ütközések helyes feldolgozásához. Csütörtökön a jogász ad felvilágosítást, a legkülönbözőbb kérdésekre. Építési tanácsokkal hetente egyszer, pénteken szolgálnak a szakemberek. Szabás-varrás tanácsadásra minden negyedik hétfőn, gyermeknevelésre minden hónap utolsó keddjén várják az érdeklődőket. Minden tanács díjtalan. Egyik népszerű szolgáltatásuk a 32. szoba néven ismert „Te meg én” társkereső munkaközösség vállalkozása. Magányosok, házastársat, élettársat, kapcsolatot keresők kopogtatnak, hogy némi kis segítséggel párjukra leljenek. Ki időhiány, ki félszegség miatt nem talál egyedül a nagy ő-re, s az okokat még oldalakon keresztül sorolhatnánk, ki miért fordul irodához, intézményhez ilyen céllal. Mindenesetre azt mutatja az eddigi tapasztalat, az emberek szívesebben mennek be egy művelődési házba, ha személyes problémáikra keresnek megoldást, mint ilyen feladatokkal foglalkozó irodákba, intézményekbe. Egyszerű, lélektani ok a magyarázat: ha ismerős látja, így nem tudja, mi a baj, mert művelődési házba bármiért be lehet menni. Kisváros vagyunk még — előítéletek, jelentéktelen intrikák is munkálkodnak. A művelődési központ azzal szintén formálja a szellemiséget, ha újfajta szokások kialakítását segíti, az egyelőre még különlegesnek számító szolgáltatásaival is. B. E. Bakti közben 43 900-ra emeli az összeget, Juhászné szorosan a nyomában. A fiatalember taktikát változtat, megpróbálja lerázni ellenfelét, hat-nyolcszáz forintokat is emel a téten, sikertelenül. Már jóval túl vannak az ötvenezren, a nézők közül egyre többen csóválják hitetlen- kedve fejüket, a küzdelem azonban csöppet sem lanyhul. Csak annyi változott, hogy Bakti visszaállt az eredeti kétszáz forintra, majd hirtelen gondol egy nagyot, hétszáz forinttal, 54 ezerre emeli a tétet A fiatalasszony rövid ideg töpreng, s int, hogy feladta. — Nagyon mérges? — kérdezzük tőle a tárgyalás végén. — Nem mérges, csak tanácstalan. Én voltam ugyanis eddig a leveleki egység vezetője, a férjemmel dolgoztunk a presszóban. Az áfész alkalmazottai vagyunk, s most nem tudjuk mi lesz velünk. A győztes Bakti Ferenc nagy kör közepén áll, máris kapja a kibicektől a „jobbnál jobb” tanácsokat. Bólogat, mosolyog, csak azt nem mondja: bízzátok rám. — Lehet, sokan őrültségnek tartják az 54 ezer forintot, de én tudom, mi van abban a boltban — vélekedik. — Ott lakom leveleken, nem lesz gond a kötelezettségek teljesítésével. ötletek garmadája — Min kell változtatni? — Mindenen. A nyitvatartási hosszabbítani, a szabadnapokat minimálisra csökkenteni, a termet hangulatosabbá tenni, az áruválasztékot bővíteni, szóval vissza akarjuk szerezni a törzsvendégeket. — Egyedül bírja majd? — Besegít a család. Anyám is a kereskedelemben dolgozik, az én szakmám felszolgáló, szóval nem lesz gond. A veszteseket kivéve tehát elégedett mindenki. Nagyobb forgalmat, s nagyobb jövedelmet vár az eredeti és az új „tulajdonos” is. Reméljük, nem csalódnak. Mert annak mi is innánk a levét... Balogh Géza Lehet 70 ezerrel kevesebb... Több alkalommal is foglalkoztunk már lapunk hasábjain azzal, hogy milyen segítséget kapnak a tanácsoktól az építkezni szándékozók. Olvasóinktól az utóbbi napokban is kaptunk ilyen jellegű kérdéseket, amelyekre a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya segítségével válaszolunk. Hol kapnak segítséget — pénzt — a tanácsok a magánlakás-építést elősegítő telkek kialakítására? A megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt években is adott pénzügyi segítséget néhány olyan városunkban, ahol az adott időpontban a legnagyobb volt a •telekellátási gond. így kapott 1981-ben 2—2 millió forintot Kisvárda, Mátészalka és Nyíregyháza. 1982-ben Nyírbátor 2 milliót, Nyíregyháza 13 milliót kapott terület-előkészítésre. 1983-ban 19 millió forint áll rendelkezésre ilyen célra. Annak pontosítása, hogy melyik település milyen mértékben részesüljön anyagi segítségben, most van folyamatban, tehát konkrét összegeket még nem tudunk adni. Elkötelezettség nélkül meg kell azonban említeni, hogy elsősorban Nyíregyháza, Vá- sárosnamény, Fehérgyarmat, valamint a megyeszékhely agglomerációs övezetében lévő Nyírtelek, Nyírpazony, Nagykálló jöhet szóba a pénzügyi támogatás során. Csak Nyíregyházán és ezen belül csak a Korányi Frigyes út környékén ad támogatást a tanács azoknak, akik a tanácsi bérlakásukat leadják és építenek maguknak? A megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedett arról, hogy Nyíregyháza és a vonzáskörzetében lévő Nyír teleken és Nyírpazonyban nagyobb léptékű telekalakítások valósuljanak meg. Ezen belül azt is rögzítette, hogy Nyíregyházán 300, Nyírteleken 120 és Nyírpazonyban 80 építési telket úgy kell tartós használatba adni — a tanácsi bérlakásukat leadó és építeni szándékozó állampolgárok részére —, hogy a telekingatlan használatba vételi díjának felére a megyei tanács végrehajtó bizottsága vissza nem térítendő kedvezményt ad. Ez az összeg azonban Nyíregyháza városban 70 000 forintnál, Nyírteleken és Nyírpazonyban 50 000 forintnál nem lehet magasabb telkenként. Feltétlenül meg kell még említeni, hogy a Nyírteleken és Nyírpazonyban kialakítandó építési telkek 70 százalékán a kijelölési jogot Nyíregyháza város gyakorolja. Nyíregyházán nemcsak a Korányi Frigyes utcai telek- alakításnál adható a kedvezmény, hanem minden olyan területen, ahol nagyobb telekszámot eredményező telekalakítás történik. A kedvezményezett telkek száma azonban összességében a háromszázat nem haladhatja meg. (b. j.) A Székesfehérvári Tejipari Vállalat megrendelésére 100 tonna félkész befőttet gyártanak ezekben a napokban a Nyíregyházi Konzervgyárban. Képünkön: Kriser Jánosné szállításra készíti elő az üvegeket. (Császár Csaba felvétele) Jogosítvány háztól a szőlőig ? Idősebb néni tipegett bizonytalan léptekkel be az Autóközlekedési Tanintézet nyíregyházi irodájára és így kérlelte a vizsgabiztost: „Nekem csak olyan jogosítvány kellene, amely a házamtól a szőlőmig érvényes”. A vizsgabiztos enyhe mosoly kíséretében megmagyarázta, hogy csak egyféle jogosítvány létezik, az amelyiket a tokaji szőlőktől a rajnai szőlőkön át a híres francia bortermelő vidékekig mindenütt elfo- ©aidinaik. Egyszer például teljesen hasonló ikerfiúk érkeztek Megtámadta a tanácstitkárt Bicskával intézte ügyeit Babes András nyíregyházi lakost a Nyíregyházi Járás- bíróság hivatalos személy ellen, felfegyverkezve elkövetett erőszak bűntette miatt a napokban ítélte 1 év és 9 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, ugyanakkor elrendelte kényszergyógyítását is. Mi is történt tulajdonképpen, ami Babos András nyíregyházi lakost a Nagy- cserkeszi Községi Tanács vezetői és dolgozói elleni fellépésre kíésiztette? Babos András nővérének — Balogh Andrásnénak — két gyermeke van. A gyermekeket azonban a szülők nemtörődömsége miatt a nagymama nevelte, kiderült azonban, hogy ott a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődésére nem volt biztosíték. Ismeretes, hogy nagyon sok családban a gyermekekhez való ragaszkodás csak a családi pótlék, vagy egyéb más juttatás miatt van. A tanácsoknak fontos feladata, hogy feltárják az ilyen eseteket, és megakadályozzák a pénzszerzésnek ezt a formáját, miközben segítik is a nevelésre váró kiskorúakat. így vette a gyámhatóság állami gondozásba a történetünkben szereplő két gyermeket is, ami nem tetszett Babos Andrásnak, ezért „felelősségre akarta vonni” az eljárásban részt vevőket. Az egyébként italozó életmódot folytató Babos erősen ittas állapotban indult a tanácsházára. Itt először a vb-titkárhoz ment be, ahová társa, Ádám András kísérte. A fellépést már Ádám is túlzottnak érezte, mert rövid idő múlva figyelmeztette a vb titkárát: vigyázzon, mert kés van Babos Andrásnál. A küzdelmes és veszélyes pillanatok ettől kezdődtek. Ádám ugyan jóra akarta inteni Babost, de nem boldogult vele, ezért kiment a szobából. A vb-titkár egyedül maradt az önmagáról megfeledkezett férfivel. Babos először békés szándékát igazolva, felszólításra a kést a sarokba dobta. Az állami gondozásba vétel miatt azonban tovább őrjöngött. Azonban közölték vele, hogy semmi beleszólása nem lehet más gyermekei sorsába — akik egyébként jó helyen vannak — és felkérték, hagyja el a tanácsházát. Babos András elindult, Ádám András is vele ment. Majd visszafordultak és kérték a Babos bicskáját. Azt az épületen kívül vissza is kapták. Ügy látszik, hogy a kés azonban ismét visszahozta erejét és bátorságát. Rövid idő múlva ugyanis ismét visszament káromkodó és egyéb becsületsértő kifejezéseket hangoztatva. Ekkor azonban a kés már nyitott állapotban volt a kezében! A megriadt dolgozók egyike hívta fel erre a vb-titkár figyelmét. A garázda jelenetbe még a tanácselnöknek is be kellett avatkoznia, de ő sem tehetett sokat a kést villogtató Babossal szemben. Végül mégis az ő határozott fellépése hátráltatta meg az életveszélyesen fenyegető támadót. A hivatalos személynek különös védelmet biztosítanak a jogszabályaink. Igazságosan és törvényeink szerint jogosan. Aki a köz érdekében tevékenykedő személy- lyel szemben lép fel hivatali munkájával összefüggő eljárása miatt, az számíthat a jogszabályok szigorúságán túl a társadalom roszallására és az igazságügyi szervek szigorúságára is. így van ez Babos András esetében is. Az ítélet nem jogerős. Dr. Toronicza Gyula vezető ügyész gyakorlati vizsgára, motor- kerékpárjukra akartak vezetői engedélyt szerezni. Az öltözködésük is szinte azonos volt. Ám a gyakorlati tudásuk nem. Egyikük ügyesebben tudott manőverezni. Éppen ezért testvére helyett xs ő jelentkezett vizsgázni. A vizsgabiztos azonban jó megfigyelő. Észrevette, hogy egyikük cipője fekete, másikuké világos színű. így a másodszor is vizsgára jelentkező fekete cipős fiúnak le kellett szállni a nyeregből. Megrémültek az oktatók, amikor egy rövidlátó járókelő taxinak nézte az ATI oktatókocsiját. A tanuló ült a kocsiban és várta, hogy oktatójával elinduljon első két gyakorlati órájára. Egyszer csak beült mellé egy férfi és határozottan rászólt: „Mehetünk, irány az Északi temető”. A tanuló a temető előtt megállt, s abban a pillanatban, a mellette ülő férfi megkérdezte: „Mennyit fizetek?” Ekkor derült ki a tévedés, amely bizony kevésbé derűs módon is végződhetett volna... Egy javakorabeli szatmári férfi kereken öt esztendeig próbálkozott, hogy személy- kocsira jogosítványt szerezzen. Az egyetem elvégzéséhez is elegendő idő alatt hetvenhatszor tett sikertelen elméleti vizsgát, míg a közelmúltban hetvenhetedszerre sikerült a vizsgája. Az elméleti vizsgáknak a szabályok nem szabnak korlátot. Aki viszont gyakorlatból nem vizsgázik le ötödszörre sem, az csak külön engedéllyel és csak Budapesten vizsgázhat le hatodszor. Évente 23—25 ilyen vizsgázó van megyénkben. Az sem derűs, inkább megdöbbentő, hogy Szabolcs-Szatmárban is megemelkedett a szigorított vizsgára kötelezettek száma. Akitől a hatóság bevonja a vezetői engedélyt, az később szigorított vizsgát köteles tenni. Többnyire azoktól vonják be a jogosítványt, akik ittasan vezettek. Sajnos, a szigorított vizsgákon nemcsak „úrvezetők”, „hölgyvezetők” is egyre többen jelennek meg ... N. L.
