Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-04 / 29. szám
Kelet-' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XL. évfolyam, 29. szám 1 kormány ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén állást foglalt a svéd kormánynak azzal a hazánk kormányához is eljuttatott javaslatával kapcsolatban, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országainak érintkezési vonala mentén hozzanak létre 300 kilométer széles, harcászati atomfegyverektől mentes övezetet. A magyar kormány időszerűnek tartja és nagyra értékeli a svéd kezdeményezést, amelynek megvalósítása növelné az európai államok közötti bizalmat és javítaná a nemzetközi légkört. Egyetért azzal, hogy az övezet létrehozása Közép-Európában kezdődjék. Az övezet pontos földrajzi kiterjedését tárgyalásokon lehetne meghatározni, s a zóna szélességét a svéd javaslatban szereplő értékeknek mintegy kétszeresére kellene növelni. A magyar kormány kész közreműködni az övezet kialakításával ösz- szefüggő kérdések tisztázásában, s előmozdítani a tárgyalások létrejöttét, eredményességét. A Minisztertanács a SZOT- tal és a KISZ KB-val egyetértésben módosította a szocialista munkaversenyről szóló szabályokat. A munkaver- seny-mozgalomban élen járó gazdálkodó egységek erkölcsi és anyagi elismerésének rendjére vonatkozó előírások az eddiginél magasabb követelményhez kötik a „Kiváló” cím, illetve az „Elismerő Oklevél” elnyerését. Egyidejűleg átlag 33 százalékkal növekszik az egy dolgozóra jutó jutalomösszeg. A kisvállalatok, kisszövetkezetek eredményeinek értékelése az ágazati miniszterek hatáskörébe kerül. A rendelkezéseket első ízben az idei munkaverseny értékelésénél alkalmazzák. (Folytatás a 4. oldalon) ÁRA: 1,40 FORINT 1983. február 4., péntek 25 ÉVES A KÉPI ELLENŐRZÉS Kádár János és Lázár György levele A népi ellenőrzés megalakulásának 25. évfordulóján a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság székházában csütörtökön ünnepséget rendezett a KNEB. Az elnökségben foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a társadalmi és a tömegszervezetek számos vezetője. Ünnepi beszédében Szakali József, a KNEB elnöke visz- szaemlékezett arra a 25 évvel ezelőtti napra, amikor a KNEB tagjai az Elnöki Tanács előtt letették a hivatalos esküt, s megszületett a népi ellenőrzés szervezete. — A szervezet — a dolgozók részvételével élni tudott Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntjük a népi ellenőröket, a központi és a területi bizottságok tagjait, a népi ellenőrzés minden dolgozóját a szervezet létrejöttének 25. évfordulója alkalmából. A népi ellenőrzés szocialista társadalmunk fontos intézménye. Az ellenőrzési rendszer szerves részeként hozzájárul politikánk valóra váltásához, országunk társadalmi és gazdasági előrehaladásához, szocialista fejlődésünkhöz. Az állampolgárok széles körét vonja be munkájába, elősegíti a szocialista demokrácia kibontakozását, érvényesülését. A népi ellenőrzés élvezi népünk bizalmát és támogatását, munkájával kiérdemelte a . társadalom megbecsülését. általános hatáskörével, segítve ezzel a kormány, a minisztériumok, a főhatóságok, a vállalatok és intézmények tevékenységét. Bebizonyította, hogy munkája nélkülözhetetlen szocialista rendszerünkben, annak napi és távolabbi feladatai megvalósítását eredményesen segíti — mondotta többek között Szakali József. Ezután Borbándi János tolmácsolta az ünnepség részvevőinek, a népi ellenőröknek az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét. Ismertette Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a népi ellenőrökhöz írt levelét: Az évforduló alkalmából kifejezzük köszönetünket az alapító tagoknak, a népi ellenőrzés minden dolgozójának áldozatos, eredményes munkájáért. Kedves elvtársak'. A párt és a kormány továbbra is számít a népi ellenőrök önként vállalt, felelősségteljes tevékenységére. A szocializmus építésében előttünk álló feladatok megoldása a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket követel az élet valamennyi területén. E munkában jelentős szerep hárul a népi ellenőrök több tíz ezres táborára. Vizsgálataik, elemzéseik, javaslataik jól segíthetik szocialista vívmányaink gyarapítását, a gazdasági fejlődés gyorsabb kibontakozását, a társadal(Folytatás a 4. oldalon) VÍZRENDEZÉS CSENGER HATÁRÁBAN. Komplex melioráció keretében, 19 kilométeres szakaszon vízelvezető csatornát, 9 kilométer hosszan pedig földúthálózatot épít a csengeri Lenin Tsz Pátyod és Csenger között. (Császár Csaba felvétele) I szovjet fiikonzul látogatása megyénkben Csütörtökön megyénkbe látogatott K. 1. Ivanov, a Szovjetunió debreceni főkonzulja. A diplomatát délelőtt Nyíregyházán Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta Szabolcs-Szatmár politikai, gazdasági és kulturális életéről, a magyar —szovjet kapcsolatok fejlődésének eredményeiről. A vendég ezt követően felkereste a rakamazi községi pártbizottságot, ahol a nagyközség vezetői ismertették a pártélet és a községfejlesztés helyzetét. K. I. Ivanov a rakamazi Győzelem Tsz és a RACITA Ipari Szövetkezet megtekintésével fejezte be megyei látogatását. ÚJ SZERELŐCSARNOK. A Balkányi Állami Gazdaság központi telepén az év elején vették birtokukba a gépszerelők a kilencszáz négyzetméter alapterületű, korszerű darupályával, két szerelőaknával és központi fűtéssel ellátott szerelőcsarnokot. Az új létesítményt a MEZÉP Vállalat dolgozói építették 7,7 millió forintért. Képünkön: Nagy Mihály, Magyar Mihály és Tamás Sándor egy RZ—3- as szárhúzó gépet javít. (Császár Cs. felv.) Az idei tervekről tárgyalnak a bizalmi testületek Megkezdődtek a .vállalati szakszervezeti bizalmi testületek ülései, amelyeken a múlt évi eredményeket, a megoldásra váró problémákat, az idei feladatokat, ia dolgozókat közvetlenül érintő sokféle teendőt vitatják meg. E testületek feladatai most nehezebbek, mint a korábbi években, mert ezúttal szűkösebb összegek felhasználásáról kell úgy állást foglalniuk, hogy azokból mégis jusson a legfontosabb szociális és jóléti célokra, az összességében szerény mértékű bér- fejlesztésből pedig ösztönző módon ismerhessék el az átlagosnál jobban dolgozók munkáját. A bizalmi testületek véleményezési, egyetértési, döntési és ellenőrzési jogukkal élve sokat segíthetnek a tervek esetleges túlzásainak vagy átértékelésének kiigazításában, a nem kellő gondossággal tervezett elosztási arányok módosításában, s hatásosan ösztönözhetik a vállalati vezetést arra, hogy jobb feltételeket teremtsen a nagyobb feladatok amúgy sem könnyű teljesítéséhez. A testületek mindenütt kifejtik véleményüket a vállalati tervről, a különféle alapok képzéséről, s bár véleményük a vállalati vezetés számára nem kötelező, a tapasztalatok szerint az esetek túlnyomó többségében azokat figyelembe veszik. Ugyanakkor kifejezetten a testület egyetértése szükséges a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő szabályozásokhoz, azok módosításához, a részesedési alap felosztásának, az évi bérfejlesztés és a jutalmak felhasználásának főbb elveihez és arányaihoz, a kollektív szerződés módosításához, illetve a szociális és kulturális ellátás olyan szabályaihoz is, amelyeket a kollektív szerződésben nem rögzítenek. Ha ezekben a kérdésekben a bizalmi testület nem ért egyet, a vállalati vezetésnek új előterjesztést kell készítenie. A bizalmi testületnek ezenkívül döntési joga is van: állásfoglalásán múlik egyebek között a vállalati jóléti és kulturális alap felhasználása, és több más, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdés. A dolgozók tapasztalatai, javaslatai alapján sok helyen felhívják a vállalati vezetés figyelmét szervezési hibákra, a munka feltételeiben érzékelhető hiányokra. Megyénkben is zajlanak a bizalmi testületek tanácskozásai. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat a bizalmi testületi ülésén alapvető célként határozta meg a technológiai fegyelem következetes megtartását, a minőség további javítását, a munkaidő jobb kihasznáiaatti. A bér- színvonal növekedését 1,2 százalékra tervezték. A szociális juttatásban az elmúlt évi szintet akarják elérni. A mozgóbért az eddigiektől hatékonyabban kell alkalmazni, szükség van a nagyobb differenciálásra — hangsúlyozták a bizalmiak testületi ülésén. A Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál egyebek között elvégzik hat malom és hat keverőüzem éves karbantartását, ezeken a helyeken javítják a munkakörülményeket is. Sor kerül a mérki keverőüzem rekonstrukciójára. Kisebb átalakítást végeznek a nagykállói malmon is. A vállalat dolgozói idén 3 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. A Szabolcs Cipőgyár a terv szerint ebben az évben egymillió pár cipőt készít. A dolgozók lakásépítési támogatására 900 ezer forintot szavaztak meg. Szociális segélyre 170 ezer forintot terveztek. A dolgozók ebédeltetéséhez 800 ezer forinttal járulnak hozzá. Az üdültetés támogatására 150 ezer forint jutott. A gyár bizalmi testületi ülésén új munkavédelmi szabályzatot is elfogadtak. MILLIÓKÉRT — JOBB UTAKON Bekötő úttól repülőtérig A Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat gépészeti részlege januárban leányvállalattá alakult át. Az anyavállalata géppark 60 százalékát tartotta meg. A fennmaradó útépítő és egyéb gépeket más vállalatok munkáinál és megyén kívül is használják. A vállalat Nyíregyházán hamarosan elkezdi a Rákóczi utca felújítását és közművesítését. Befejezik a négyes főút Nyír- pazony felé kivezető szakaszának kiépítését. A városi tanács megbízásából még több felújítási munkát is végeznek a megyeszékhelyen. A vállalat a Mátészalkai Városi Tanácstól is figyelemre méltó megrendelést kapott. Idén néhány új utca épül a szatmári városban és több régi korszerűsítésére is sor kerül. A vállalat vidéki munkái között jelentős lesz az ófehértói bekötő út megépítése, amely mintegy nyolcmillió forintba kerül. Befejezik az útépítést Nagyar és Szatmár- cseke között. A záhonyi átrakókörzetben korszerű belső úthálózatot építenek ki. Korszerűsítik a nyíregyházi repülőteret. Az ÉRDÉRT vállalat tuzséri telepén térburkolást végeznek. A Nyíregyházi Konzervgyár területén az anyagmozgatás és a szállítás megkönnyítése érdekében korszerűsítik a belső úthálózatot. A vállalat a megye több útján és mellékútján felújítja az aszfaltburkolatot A tanácsi kezelésben lévő utak jelentős része az elmúlt télen az erős fagyok miatt megrongálódott. A hibákat már év végére kijavították, így most viszonylag jó állapotban vannak a tanácsi utak. Az említett 58 millió forintból több községben egymillió forint körüli összeget fordítanak útfelújításra. Egyebek között Csenger ben, Tuzséron, Varsánygyüré n, Jánkmajtison, Tiszavasvári- ban, Nagykállóban és Tisza- bercelen újítják fel a tanácsi úthálózatot.
