Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
1983.február 23. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Névtelenség Sokszor említjük, hogy nem örülünk a névtelen leveleknek. Bár meg kell mondani: a legtöbbjük nagyon is komoly, közügyeket sértő esetekre hívják fel a figyelmünket. A névtelenség azonban sokszor nehezíti, hátráltatja a tájékozódásunkat, és emiatt az érintettek is hamarabb hivatkozhatnak rosszindulatra, rágalmazásra. Egyszóval az ügy érdekében jó lenne mindig tudnunk a bejelentő nevét és pontos címét. Igaz, bennünket is érhet vád, amikor egy-egy ügy megírásakor monogramot használunk, cikkeink egyes szereplőinek valódi kilétét eltakarjuk, ugyanígy a helyszíneket, s esetleg a munkahelyeket is megváltoztatjuk. Számon is kérik néha olvasóink a konkrétságot a nevet és a helyszínt. Kénytelenek vagyunk azt a kritikát is elfogadni, hogy néha indokolatlanul fordulunk álarchoz. Az ügyet kevésbé ismerők könnyen tehetnek ilyen megállapítást. Nem haragszunk e kritikáért sem, mert részünkről a névtelenség nem kibúvó, meghátrálás. Inkább egy jóértelemben vett taktika, amely kifejezi azonosulásunkat. Pontosabban: írásunk szereplőjének sorsával való azonosulásunkat. Vagyis; amikor nem írunk pontos nevet és helyszínt, levélírónkat védjük, mert nem akarjuk pl., hogy környezete netán sértődötten kérje tőle számon miért fordult az újsághoz. E módszerünk helyességében erősített meg bennünket a közelmúlt egyik esete is. A vidékről érkezett levélnek nem adtunk nyilvánosságot, nem közöltük a lapban, hanem a levél másolatának elküldésével hoztuk az illetékesek tudomására annak tartalmát. Az érintett intézmény vezetőjétől választ is kértünk. A levélíró nevét mellőztük, nem akartuk, hogy őt, vagy családját esetleg valamilyen hátrány érje a levélírás miatt. Ráéreztünk, hogy így kellett tennünk. Ugyanis a levélben szereplő észrevételre választ még ez- idáig nem kaptunk, de „megkörnyékeztek” bennünket több oldalról is, áruljuk el: ki írta a levelet? Természetesen ez továbbra is titok és mégin- kább az. Mert a körülmények arra utalnak. nem annyira a tények tisztázása, az igazság kiderítése végett kíváncsiak az érintettek a levélíró kilétére, hanem számon akarják kérni tőle, miért fordult hozzánk, hogy „merészelt” levelet írni. Ügyét változatlanul fontosnak tartjuk, mert sorai a felszínesség, az oda nem figyelés ártalmasságára hívták fel a figyelmet, s hogy ezt továbbítottuk, közügyet képviseltünk. Nézzék el ezúttal tehát a névtelenséget. Soltész Ágnes ÁRDRÁGÍTÓ automata Borravalót nem adunk!!! (Kiss Ernő rajza) Nemegyszer voltam szemtanúja, de szenvedő alanya is a nyíregyházi MÁV-állomáson lévő automaták kip- dedjátékának. Jó lenne, ha felfigyelnének rá az illetékesek is. Ugyanis a kezelési utasítás szerint 2x2 forint bedobása után 1 forintot visszaad, mivel például a kakaó csak 3 forintba kerül. Sajnos az utóbbi időben az automaták kissé szűkmarkúak — vagy elfogadnak borravalót!?) — mivel a visz- szajáró 1 forintot nem hajlandók kiadni. Nem is igen tehetik, mivél nincs nekik. Vagyis ők nem tehetnek róla, hogy tulajdonképpen tisztességtelen hasznot hoznak üzemeltetőiknek. Nagy László Nyíregyháza, Galamb utca 4. DELI TALÁLKOZÁS Féltiizenfoettő van. Ételki- hondóval kezünkben többen igyekeznék a 19-es iskolába: gyermekkocsit toló fiatal kismamák, lassan lépkedő, vagy botra támaszkodó öregek. Itt eltűnik a korkülönbség, barátságosan üdvözöljük egymást, néhány jó szóval érzékeltetve, hogy már ismerősök vagyunk. A tálal óasztal belső oldalán két kedves fiatal nő ismerősként köszönt bennünket, és fürge mozdulattal osztja edényeinkbe az adagokat. Sokszor megállapítottuk: az élelmezésvezető személye is dönitő abban, hogy mi szívesen jövünk ide. Kinn a kapunál sokszor megállunk, jólesik még pár percig együtt maradni, szemügyre vesszük a kocsiban fekvő apróságokat, a fiatalok pedig meghallgatják az öreg nyugdíjasok problémáit. Érezzük, jó így rokonszenvben találkozni... Sz. I.-né nyugdíjas A LIFT NEM MŰKÖDIK Sajnos elég gyakran előfordul, hogy a Sóstói út 3. szám alatti házban a felvonó rövideb,b-hosszabb ideig nem működik. Most már három hete rójuk a lépcsőket, a 36 családban igen sok az idős, beteg ember, akiknek még a felvonó működésekor is nehezére esik a bevásárlás. A napi munka után még az egészséges embernek is "nagyon fárasztó 2—3 tömött szatyorral felmászni a 6—8. emeletre. Kellemetlen „torna” a 160—180 lépcső megtétele. Február 17-én telefonon érdeklődtem az ingatlankezelő vállalatnál, ahol filléres alkatrészhiányra hivatkozással közölték: még jó pár napig nem lesz felvonó. Nem hiszem, hogy rugalmasan nem lehetne rövidebb idő alatt megoldani ezt a problémát, hiszen nemrég nyilatkozott a vállalat egyik illetékes vezetője, hogy „nincs alkatrészhiány, a felvonókat szinte perceken belül meg tudjuk javítani.., Patla Lászlóné Ny.-háza. Sóstói út 3. VI. 22. HIÁNYCIKKEK Diaégő . Vajon hol lehet venni diavetítő izzót Sok üzletben érdeklődtem, a válasz: sajnos nincs. Mit tehetünk? Filléres dolog, miatt dobjuk el a vetítőt s vegyünk egy másikat? Nem állunk ilyen jól. Orosz Miklósné Búj, Kossuth utca 72. sz. Kénrúd A boroshordók tisztántartásához én nélkülözhetetlennek tartom (lehet a szakemberek nem így vélekednek) a kén szalagot. Egy éve nem lehet kapni. Vajon lesz-e egyáltalán, mert ha nem, kénytelen leszek utánajárni mivel pótolható. Jobb lenne azért mégis a jól bevált módszert alkalmazni. Balogh József Demecser, Széchenyi utca 12. Ismét a gyermekcsizma Nem is olyan régen tette szóvá az egyik szülő, akinek aiz enyémhez hasonló gondja van, hogy nem lehet például 33—34-es csizmát, vagy magas szárú cipőt kapni. Az illetékesek eddig még csak nem is reagálnak az észrevételre, nyilván mert jogos, és a hiányra nem tudnak magyarázatott adni. Magyarázkodással nem is érünk semmit, csizma és magas szárú cipő kellene, mert hideg van, s a legtöbb gyermeknek az ősszel, tél elején vásárolt lábbelije már tönkrement. Pótolni kellene, mert sajnos a cipők minőségével sincs minden rendben, egyetlen szezont sem bírnak ki. Pedig nem mindenki tud egyszerre két pár csizmát venni ősszel, hogy a téli csizmain- séget kivédje. Az üzletekben „megnyugtattak” már nem is rendelnek téli cipőt. Ezek utján mit tegyünk? Bellus Ferencné Nyíregyháza, Derkovits u. 133. TANÁCSTALANSÁG Idős emberek vagyunk, nem bírjuk a kukát a házunk elé kirakni. Segítségünk sincs, így nem viszik el a szemetünket, noha az utcában van rendszeres szemét- szállítás. A szemétszállítást végző emberek soha nem csengetnek be hozzánk, de ha netán szóvá tesszük, elviselhetetlen szidalmazásban van részünk. Mit tegyünk? Nem hisszük, hogy nincs emberséges megoldás esetünkre. Simon Kálmánná Nyíregyháza, Kiss E. utca 17. Szerkesztői üzenetek Magyart András nagy- kállói, Lovas Jánosné mátészalkai, Bácskái István papi, Szlovenszki József- né nyírteleki, Tóth Emese budapesti, Gönczi Lajos- né pátrohai, Molnár An- talné nyíregyházi, Kiss Antal encsencsi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Kovács Istvánná nyírtu- raii, Bérezi Miklósné nyír- parasznyai, Laskai János nagykállói, özv. Varga Józsefné győrteleki, Árva Józsefné felsősimád, Fodor Elekné tiszamogyorósi, Illés Béla mátészalkai, Mondok Katalin kálló- semjéni, Lendvai Piroska kállósemjéni, Takács Sán- dorné máriapócsd, Balogh Miklós balkányi, Gagna Sándorné nagyhalászi, Kálya Józsefné tiszaber- celi, Tóth Mihályné nyíregyházi, Varga Sándorné vásárosnaményi, Kovács Ferencné mátészalkai, özv. Tudlik Ferencné nyíregyházi, Jónás Gusztáváé tímári, özv. Kovács Istvánná kisvárdai, özv. Kemecsei Józsefné újfehértói, Verbai Antal kisvárdai, Szimcsák Istvánná tomyospálcai, id. Veréb Miklós ibrányi, Magyar Gábor nyíregyházi, Turóczi Andrásné nyíregyházi, Mursa Miklós ti- szabecsi, Horváth Lajos pusztadobosi és Űri Belőné balkányi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kusnyir Ferencné tisza- dadai, Komári Gézáné nyírtelek-belegrádi és ifj. Nagy Gézáné kislhodosi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthetnünk. Kiss Gyuláné túristván- di lakos gépkocsiját megjavították, és a műszaki vizsga után átvette a Mátészalkai Építő-Szerelő és Szakipari Szövetkezettől. Molnár Antalné nyíregyházi olvasónkat a nyíregyházi lakásszövetkezet tájékoztatta, hogy a lakásában lévő hibákat — a legalkalmasabb időben — nyáron kijavítják. Az illetékes válaszol FELÚJÍTJÁK A február 9-i Fórum rovatban a „Berkeszi szülők panasza” címmel 47 kisgyermekes anya panaszát közölték. Elmondjuk, hogy az óvoda külső tatarozására pótigényünket a kisvárdai járási hivatalhoz benyújtottuk. Ismerve az épület állagát, túlzónak találjuk a cikk megállapítását, hogy az épület omladozó, düledező. Az épület valóban régi, de 1979 őszén 210 ezer forintot költöttünk az óvoda felújítására, bővítésére. Erre a megyei tanács 150 ezer forintot biztosított, a többit a Nyírtassi Községi Tanács fedezte költségvetéséből. Az épület kívülről valóban elhanyagoltnak látszik, de reméljük, hogy ebben az évben sikerül a tatarozást végrehajtanunk. Örömmel vesszük a szülők társadalmi munkáját. Nyírtass Községi Tanács Moldvay László vb-titkár NEM VÉGLEGES „Megtévesztő parkolóórák” címmel közölt észrevételre elmondjuk, hogy a parkoló? órákkal ellátott helyeken 8— 16 óráig kell a parkolásért díjat fizetni. Az órák felső feliratát leragasztjuk, az alsó felirat az érvényes. Véglegesen azért nem akarjuk megszüntetni az eredeti felírást, mert véleményűnk szerint éppen a vitatott két óra alatt 16 és 18 óra között, a bevásárlóidőben kellene a parkolókat tovább üzemeltetni. Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat Tsz-tagok jubileumi jutalma — II betegségi segélyről Jenei János levélírónk 1950 óta termelőszövetkezeti tag, és 1975. évben lett nyugdíjas. Kérdezi, hogy jogosult-e jubileumi jutalomra? A termelőszövetkezet a 25, a 40, illetőleg az 50 évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. Az 1965 előtt belépő és nyugdíjazás előtt álló tag esetén az alapszabály rendelkezésétől függően, 15 évet meghaladó tagsági viszonyban végzett munka után is fizethető a 25 éves jubileumi jutalom. A nyugdíjazás évében esedékes jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának határozata szerint jubileumi jutalomra az a termelőszövetkezeti tag jogosult, aki 1977. május 1. napján vagy azt követően tagsági viszony alapján munkát végzett és az említett időpontban a megkívánt munkában töltött ideje meg volt, továbbá az is, aki ezt meghaladó idővel rendelkezik. Levélírónk nyugdíjazása olyan időpontban következett be, amikor még a tsz-tagok jubileumi jutalmat nem kaphattak, ezért annak követelésére nem jogosult. S. Sándorné újfehértói levélírónk 1961-től szakszövetkezeti, 1976-tól pedig termelőszövetkezeti tag. Férje — aki nem termelőszövetkezeti tag — 1978-ban 1 kh külterületi ingatlant örökölt, aki használatba vette. Levélírónk arra kér választ, hogy a férje által örökölt és használatba vett külterületi ingatlant a termelő- szövetkezet számításba veheti-e a háztáji föld mértékének megállapításánál? A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, használatában lévő összes földet a termelőszövetkezetbe bevinni. A beviteli kötelezettség arra a földre is kiterjed, amelyet a tag vagy a vele közös háztartásban élő családtagja a termelőszövetkezetbe történt belépés után tulajdonul, haszonélvezetként vagy más jogcímen használatra megszerez. Nem terjed ki a beviteli kötelezettség a személyi tulajdonban álló földre. Levélírónknak javasoljuk, hogy földbeviteli kötelezettségének tegyen eleget, mert ezáltal teszi lehetővé, hogy a termelőszövetkezet közös földterületéből háztáji földet kapjon. Dúrbák János nyírlövői lakos részére a háztáji földet 5 éven át gyümölcsössel biztosították. Sérelmezi a termelőszövetkezetnek azt az intézkedését, hogyha gyümölcsöst felszámolják, emiatt helyette megfelelő mértékű szántóföldet akarnak juttatni. A termelőszövetkezet tagja köteles a saját vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatában lévő öszes földet a termelőszövetkezetbe bevinni. A termelőszövetkezet — figyelemmel a tag személyi tulajdonában lévő földjének mértékére — a jogosultsághoz szükséges feltételek megléte esetén köteles a közösből a háztáji gazdálkodás folytatásához megfelelő földet vagy terményt biztosítani. A kijelölt háztáji földek mértékéről és helyéről a tagokat tájékoztatni kell. A termelőszövetkezetnek tehát joga van ahhoz, hogy a háztáji föld helyét a közös érdekekhez igazodóan, akár évente is máshol jelölje ki. Deák Jánosné kálmánházi termelőszövetkezeti tag 1981. május 20-tól kezdődően — egészségi állapota miatt — a termelőszövetkezet engedélyével 1 évi fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. 1983. januárban — a munkába történő jelentkezésekor — a termelőszövetkezetben arról tájékoztatták, hogy ebben az évben betegsége esetén segélyben nem részesülhet, mivel a fizetés nélküli szabadság időtartama jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe. Kérdezi, hogy jogszerűnek tekinthető-e a termelőszövetkezet eljárása? A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltételeiről, időtartamáról és a közös munkában töltött időként való elismeréséről a termelőszövetkezet a munkajogi szabályok figyelembevétele mellett a belső szabályzatban rendelkezik. Fizetés nélküli szabadság munkában töltött időként való elismerésének feltétele, hogy az adott évben férfi termelőszövetkezeti tag az évi 1500, nő pedig az évi 1000 órát közös munkában teljesítse. Levélírónk keresőképtelenség címén betegségi segélyre akkor válik jogosulttá, ha „a keresőképtelenné válását megelőző 12 hónapban az évi 100Ö munkaórát teljesítette”. Dr. Nyitrai Zoltán
