Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. február 23. /----------------------------------------------------\ Vöröskeresztesek a kulturált környezetért Eredményekben gazdag évet zártaik a Vöröskereszt knsvárdai városi és járási aiapszervezetei. A 102 aiapszerveeet 6650 tagja és a négy középiskolában mű­ködő szervezetek 740, míg az általános iskolában több mint 1400 tanuló vet­te ki részét a Vöröskereszt munkájában a kongresszus évében. A környezetvédelmi mun­kában jelentős részt vállal­ták az alaipszervezetek. Vi­rágok, fák ültetésével tet­ték szebbé, kulturáltabbá környezetüket valamennyi községben. Ennek eredmé­nyeiként a város és járás te­rületén a „Tiszta udvar, rendes ház” címért indított mozgalomban 8144 lakást értékeltek. A követelmé­nyeknek 2486 lakóház fe­lelt meg. Gondot fordítottak az elmúlt évi munkájuk so­rán az alapszervezetek a cigánylakosság egészséges életmódrá nevelésére; az aiapszervezetek 33 cigány­családot patronáltak. Sikeresek voltak a VI. kongreszus tiszteletére in­dított „Elsősegélynyújtó” tanfolyamok az üzemekben. Háromszázhuszonegy hall­gató sajátította el a gya­korlati tennivalókat. Ered­ményesen folytatták to­vább az előző években megkezdett munkájukat az alapszervezetek az idősek ápolásában és a rokkantak segítésében. A Villamosszi­getelő- és Műanyaggyár, a HUNNIACOOP, az Öntödei Vállalat és a záhonyi vasú­ti átrakókörzetben műkö­dő „vontatás” alapszerve­zetei rokkantkocsikat és olyan eszközöket készítet­tek, amellyel a mozgássé­rültek lakásban történő közlekedését segítették. A házi betegápolói tan folya­mot az elmúlt évben 98- an végezték el. Az egész­ségnevelés és az egészség­védelem területén már évek óta rendszeresek az ismeretterjesztő előadások és tanfolyamok szervezé­se, fellépnek a káros szen­vedélyek és szokások ellen. Eredményeket értek el az elmúlt évben a ifjúság körében. Az általános és a középiskolákban az egész­ségnevelési hónap kereté­ben nyílt napokra és ve­télkedőire került sor. Kü­lönböző tanfolyamokon se­gítik a fiatalok családi élet­re nevelését. Eredményes volt a vér­adómozgalom is: 1309 liter vént adtak a rászorulók­nak. Tizenegy készenléti brigádot hoztak létre a gyors segítség érdekében. Véradóüninepségeket szer­veztek a város és a járás területén, a községekben és a munkahelyeken, ahol a legjobbak, a véradók, és szervezők jutalomban, il­letve oklevél kitüntetésben részesültek. Az alapszervezetek idén gondot fordítanak a túl­zott gyógyszerfogyasztás elleni küzdelemre, a bal­esetek megelőzésére. V. V. P. ________________________________> MINDIG VAN VISSZAÚT Óhr Hiszter Álkohol... Figyelemre méltó az az összegezés, amelyet az el­múlt hónapokban készített egy városi munkabizottság. A tapasztalatok arra intenek mindenkit, hogy az alkoholiz­mus visszaszorításának egyik akadálya a gondolkodásban, a szemléletben van. Érthető, hogy az ilyen gondokkal küz­dő családok nem szívesen te­regetik ki szennyesüket, ameddig lehet titkolják, hogy a családban felütötte fejét korunk e fenyegető „vírusa”. Az viszont már nem helyén­való, hogy a szégyen elkerü­lése végett nem kérik az ille­tékes tanácsi, egészségügyi szervek segítségét, ha jószán­tából nem akarja kezeltetni magát az alkoholista férj, vagy feleség. Sajnos a közvélemény vagy gúnyoros mosollyal, vagy megvetéssel, megbélyegzéssel veszi tudomásul az alkoholiz­must, így valósággal a szé­gyen eltitkolására készteti a bajbajutottakat.- Márpedig „Miszter Alkohol” szedi áldo­zatait. Az elmúlt évben hat házaspárral szemben folytat­tak le eljárást, mert italozó, alkoholista életmódjukkal ve­szélyeztették a gyermekek ne­velését. Egyre több közöttük a nő, a családanya. De sza­porodik a fiatalkorú italfo­gyasztók száma is, akiknek a szülei nem mindig alkoholis­ták, de a gazdátlanság, a gyermekkel való laza kapcso­lat miatt a fiatalok egymás­tól eltanulva az ivást, elin­dulnak a lejtőn. A kereskedelmi, vendéglá­tó szervek egy részében nem mindig tartják meg a „18 éven aluliaknak szeszes italt kiszolgálni tilos” rendelke­zést. Ezért manapság kevés felszolgálót büntettek meg, pedig ez lenne a rendelet megtartásának egyik eszköze. De az ittas emberek kiszol­gálása is bocsánatos bűn, és mindig kéznél a védekezés: kérem én nem láttam, hogy annyira ittas. Nagyobb erély- lyel kellene ellenőrizni az egységek vezetőinek és a kereskedelmi ellenőröknek, társadalmi ellenőröknek a rendeletek végrehajtását. S mit tesz a munkahely, ha sorozatosan tapasztalja dol­gozója italozását, alkoholiz­musát, ami ön- és közve­szélyes. Általában igyekez­nek megszabadulni az ilyen dolgozóktól. Van ahol meg- alkusznak, mondván, jó mes­ter, jó munkás, aranykeze van, ha nem iszik. 1979-ben egy, 1980-ban három, míg 81-ben és 82-ben egyetlen esetben sem kezdeményeztek a városbeli munkahelyek gyógyító eljárást az alkoholiz­mustól veszélyeztetett dol­gozókkal szemben. Pontosab­ban őértük. Nagy gond az utógondozás is, amikor a gyógyuló, vagy a gyógyulni akaró beteg visz- szakerül eredeti környezetébe és a barátok, munkatársak igyekeznek próbára tenni tű­rőképességét. Olykor akarva- akaratlanul beleheccelik újra az ivásba. Nagy a környe­zet felelőssége, még akkor is, ha a lejtőre vagy visszafelé vezető út kulcsa a kísértéssel küzdő ember kezében van. Két dolgot tehet a társa­dalom, az észre, az értelemre való hatással, szóval és tettel, az italozás lehetőségeinek csökkentésével, a zúgkimérő felkutatásával, rendezett csa­ládi élettel útját állhatja, hogy újabb emberek essenek áldozatul az alkoholnak. Akik pedig már magukban hordják a betegségnek minősített al­koholizmust, azoknak meg kell mutatni, van visszaút, csak nekik is akarni kell. Érdemes lenne hajlékot, kulturált időtötést teremteni azok számára, akik sikerrel tették meg az első lépéseket a józan élethez vezető úton, vagy már csak rossz emlék­ként tartják számon találko­zásukat Miszter Alkohollal... MIT KÉRDEZ A VAROSLAKÓ? Érdemi válaszok Befejeződtek a városkörzeti tanácskozások, melyek a kölcsönös tájékoztatást szolgálják a városlakók és a város vezetői között. Ot városkörzeti tanácskozást tartottak a kü­lönböző lakónegyedekben, ahol elsőként az egy évvel ez­előtti javaslatok, észrevételek sorsáról számoltak be a ta­nács vezetői. Mit mutat a tavalyi közérdekű — és magán­jellegű — panaszok mérlege? A javaslatok, panaszok többségét — úgy tűnik — közös erővel sikerült megol­dani. Tavaly mind az öt vá­roskörzetben sürgették a kö­vetkezőket; a belvíz-csapa­dékvíz további megzabolázá- sát, az áramingadozás, közvi­lágítás hibáinak kijavítását, út- és járdaépítést, a várfürdő vízhiányának megszüntetését, az utcák, terek tisztaságának, rendjének megóvását. Mi vál­tozott egy év alatt? Új trafóállomás A város több pontján folytatták a belvízrendezést, így a Paptag, illetve a Kos­suth utcában sokat javult a helyzet, míg a Kilián és Ru­das László utcákban a zárt csapadékvíz-elvezető csatorna építésével várhatóan az Út­törő utca ilyenfajta gondjai is enyhülnek. Az áraminga­dozás az új trafóállomás idei megépítésével bizonyára csökkenteni fogja majd a pa­naszokat. Utak, járdák is épültek az egy év alatt, de való igaz, több az igény, mint a pénz. A várfürdő jelene és jövője joggal foglalkoztatta már a tavalyi városkörzeti tanácsko­zásokon is az itt élőket. Köz­ponti támogatással az idén el­kezdődik egy újabb kút fúrá­sa, ami várhatóan hosszú tá­von megoldja a medencék vízellátását. A város rendje, tisztasága nem javult a kí­vánt mértékben, nagyobb erélyre van szükség. Minderre névre szólóan vá­laszt kaptak az egy évvel ez­előtt felszólaló állampolgárok. Akadt olyan válasz is, ami valószínű, nem mindenkit nyugtatott meg teljes mérték­ben. Az egyik'tavalyi felszó­laló azt tette szóvá, a Vörös­hadsereg utca megépítése mi­att nagy a szintkülönbség a közút és a járda között, a víz az udvarokra, kertekbe folyik. „Emiatt a víz senki udvarára, kertjére nem fo­lyik” — kapta a választ, ami nem valószínű, hogy meg­nyugtatta az állampolgárt. A vasöntöde környékének lakói a levegőszennyeződés meg­szüntetését sürgették. A vá­lasz lényege: az öntöde emiatt pénzbírságot fizet és újabb elszívó-, szűrőberendezés is épült a szennyeződés csök­kentésére. Konkrétabb vá­laszt is kaphattak volna az állampolgárok az akadozó sze­métszállítás ügyében, mint­hogy: utasították a költség- vetési üzemet, tegyen eleget kötelezettségének. Megóvni a városképet A február első felében tar­tott városkörzeti tanácskozá­sokon többen a hagyományos városkép megóvására hívták fel a figyelmet. Ügy kellene folytatni a városépítést a fő­utcán, hogy megmaradjon a Kisvárdára jellemző sajátos hangulat. Amit lehet, igye­keznek megmenteni a régi városképből — mondták a ta­nács vezetői — de nem lehet elzárkózni a korszerű, új lé­tesítmények építésétől sem. Üjabb utak, járdák, csapa­dék- és belvízelvezető árkok építését kérték az állampolgá­rok, melyek elbírálását, rang­sorolását a közeljövőben vég­zik el a tanácsi szervek. Néhányan az építőanyag­ellátás hiányosságait tették szóvá, mondván: a helyi TÜZÉP-telepen nem lehet be­szerezni az építkezéshez szük­séges anyagokat. Többen kérték a helyi autó­busz-közlekedés javítását, az elültetett fák védelmét, az utcai közvilágítás folyama­tos ellenőrzését. Szorgalmaz­ták az üres telkek beépítését, az építésre alkalmas telkek rangsorolását, használatba adását. Illegális szemétlerakóhely Néhány illegális szemétle­rakóhelyre is felhívták a fi­gyelmet az állampolgárok. A felszólalók egy része a szom­szédok, utca, házbeliek nyu­galmát zavaró, randalírozók megrendszabályozását sürget­te. Számos javaslat hangzott még el az utak, járdák álla­gának megóvásáról, az áru­ellátásról, a fogyasztói érdek- védelemről, az utcai baleset- védelemről, parkőrök alkal­mazásáról, az utcák nyári lo­csolásáról, a főtéren WC épí­téséről, a tisztább, rendezet­tebb városkép kialakításáról. Természetesen az örök téma, a nagy gond sem maradt ki, a vasúti felüljáró építésének ügye, amelyre jelenleg nin­csenek meg a pénzügyi lehe­tőségek. Az oldalt összeállította: PÁLL GÉZA Meglepően gazdag választékot találtunk az iparcikk kis- ker kisvárdai bútorüzletében. Bodnár Sándorné boltvezető­helyettes számolt be arról, hogy a Bútorker, a miskolci Avas és a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet után most a Zala Bútorgyárral és a közeli Domus-áruházakkal is felvették a kapcsolatot az árukészlet bővítésére. Bakfisok, fiatal házasok szobájába való a szemrevaló 4 részes Tonik szekrénysor, 10 ezer forint alatt, s egy példa a másik végletre: Kolóniái szekrény csaknem ötvenezerért. Különösen tetszett, hogy bő­séges a kínálat konyhai modern bútorokból, mosogatóval egy­beépített szekrényekből, sőt, a házgyári kislakások keresett cikkéből, a szétnyitható ebédlőasztalokból is többféle van. Akinek csak ez kell, annak kedvéért a garnitúrát is meg­bontják. (Elek Emil felvétele) Unokáink is íátni fogják... ? Rekviem egy épületért I degen vagyok Kisvár­dán, ismerkedem, né­zelődöm a városban. Tetszenek a szép új lakóte­lepek, épületek, a villaszerű családi házak, az impozáns új tanácsház. De megakad a szemem egy igen érdekes stílusban épült házon, mely kitört ab­lakokkal árválkodik a vá­ros szívében,. A század ele­jén épülhetett kicsit roman­tikus, kicsit szecessziós stílusban. Mindenesetre ér­dekes színfoltja Kisvárdá- nak. Az utcai járókelőktől érdeklődöm a ház felől. Szo­morú sóhajtással adják meg a feleletet. „A régi művelő­dési házunk, amit sajnos le­bontanak”. Betérek az új művelődési központba, ami a régi mel­lett csillog. Mint szakmabe­li, beszélgetek a művelődési központ igazgatójával, töb­bek között szó esik a régi „palota” lebontásáról. — Önök leérték, hogy bontsák le a régi „otthonukat” — kérdem. — Dehogy, nagyon sajnáljuk, hogy rövidesen el­tűnik, hiszen nagyon sok célra tudnánk használni. Sok szakkört, klubbot lehet­ne kialakítani benne. Kisvárdának nincs szál­lodája (ezt magam is tapasz- talltam) nem bővelkedik ilyen szép régi stílusos épületek­ben, ezt is láttam mikor a városisai ismerkedtem. Kisivárda nagy anyagi és erkölcsi áldozatokkal vár­játékokat rendez minden év­ben. Igen dicséretes dolog, hogy a város kulturális éle­tének fellendítéséért áldoz. De milyen jó szolgálatot je­lenthetnie, milyen jó segítség lehetne ilyen alkalmakkor is, vendégfogadásnál, szerve­zésnél ez a patinás, jelleg­zetes épület. Ne fosszuk meg unokáin­kat attól, hogy a nagyszülők idejében épült értékeket el­tűntetjük. Dr. Fodor Andorné népművelő, Biudapest Mi HOL TALÁLHATÓ? Áz új tanácsházán Holnap az új tanácshá­zán tartandó első tanács­üléssel hivatalosan ,iis megkezdődik a munka az épületben. Az osztályok folyamatos költözéssel; a hónap első napjaitól kezd­ve vették birtokukba az új tanáesházát. A földszinten van a ha­tósági osztály, ahol a la­kossági ügyék zömét inté­zik. Az anyakönyv, az ipar, kereskedelem és műsz'aki ügyek, építési engedély, iparengedélyek kiadása stb. — a gyámügy és az adóügyeket stb. mind egy helyen intézhetők. Az első emeleten a tit­kárság, a vb-titkár, a ta­nácselnök és a pénzügyi osztály található. A máso­dik emeleten van a műve­lődés, egészségügy és a ■sportosatály, melynek ve­zetője egyben a tanács el­nökhelyettese is. A lép­csőhöz feljárati oldalán a városgazdálkodási osztály és a polgári védelem dol­gozik. Az eligazodást szolgálja a földszinten az ügyféltá­jékoztató iroda, mely a hét minden napján az érdeklő­dő és az ügyeket intéző lakosság tájékoztatását se­gíti. Az új tanácsháza

Next

/
Thumbnails
Contents