Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-22 / 44. szám
1983. február 22. Kelet-Magyarország 7 KISTERMEI K- KISKERTEK Jó kapcsolat: nagy és kisüzemek között Ajánlat háztájiba A magyar sárga Ma Szabolcs-Szatmár megyében összesen 140 ezer szarvasmarha található. Ennek több mint a harmada a háztáji gazdaságokban. Ezen belül az 56 ezer tehénből 24 ezret a kisgazdaságokban fejnek. (Sajnos az utóbbi szám évről évre csökken, s nagy erőfeszítésbe kerül legalább a csökkenés megállítása.) Ha a sertések számát vesszük, akkor a 382 ezres megyei állományból — a legfrissebb statisztikai adatok szerint — 211 ezer hízik kisállattartó gazdáknál. Ez a néhány összehasonlítás már önmagában is mutatja: a kistermelők nélkül sokkal szegényebb lenne a választék, sok esetben csorbát szenvedne az ellátás. Ha csak a tejtermelést vesszük példának, akkor megállapítható, hogy a megyében fejt százhatvanmillió liter tejnek majd a felét a kisgazdaságok termelik meg. Éppen ezért nem véletlen, hogy a tejipari vállalat nagyon nagy gondot fordít a háztájikra. A tejtermelést segíti, hogy fejőgépet adnak a kistermelőknek, segítik a gabonaforgalmi vállalattal közösen a takarmányellátást, s ami a leglényegesebb, értékesítési biztonságot nyújtanak. Az állatforgalmi vállalat is részt vállal e munkából. Az idén is — a múlt évihez hasonlóan — több száz vemhes üszőt adnak át a kisgazdaságoknak, s az igénylők élő állattal törlesztik az üsző árát. Hasonlóan, ötezer vemhes kocát is kihelyeznek. Mindezek mellett jónak bizonyult a nyírcsaholyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kezdeményezése. A kevés férőhely miatt a szövetkezet tulajdonát képező marhát adták át a tagoknak, ök tejet és borjút adtak vissza, megfelelő ellenszolgáltatásért. A nagyüzem és kisüzem jó kapcsolatára az állattenyésztésen túl a gyümölcstermelésben is lehet példát találni. Ilyen a mátészalkai Szamos menti Állami Tangazdaság. Ott illetményterületként gyümölcsöst is kaphatnak a dolgozók, a gazdaság pedig vállalja a talajmunkát, a növényvédelmet és az értékesítést. (Különben a gazdaságban bikákat is adnak bérhizlalásra.) A legtöbb termelő- szövetkezeit átvállalja tagjaitól a háztáji gyümölcsösök permetezését, az alma értékesítését. Bőkezűség-e a nagyüzemek részéről ez a segítség? Nem lehet így feltenni a kérdést, hiszen a kisüzemeknek fontos szerepük van a termelés, az ellátás bővítésében. Sok esetben nemcsak kiegészítik a nagyüzemi termelést, de az áru nagyobb részét adják. A háztáji és kisegítő gazdaságok joggal várják hát a termeltetők, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek segítségét. Sipos Béla A nagyüzemi tenyésztésből kiszorult, a kisgazdaságokban azonban eredményesen tenyészthető igénytelen baromfi, a sárga magyar tyúk. Ennek fenntartására vállalkozott Mosonmagyaróváron az Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszéke. A fajta törzsállománya: több mint 1200 tojó és 160 kaikas. Egy-egy tyúk évente átlagosan 220—230 tojást rak, ezek egy részét kikeltetik, a többit pedig tenyésztojásként értékesítik. A magyar sárga fajta jér- céi tízhetes korra 85—90, a kakasok pedig 105—110 de- kás súlyt érnek el, ami — csakúgy, mint a tojás tér melles — az igénytelen tartás mellett rendkívül kedvező eredmény. A mindmáig létező és nagyra értékelt magyar tyúfcfajta különböző változatai évszázadokkal ezelőtt alakultak ki. Edzett szárnyasok: hús- és tojástermelésre egyaránt alkalmasak, külterjes tartásuk olcsó, hiszen táplálékuk jó részét összekeresgélik. A palántaivédő Phytowax csökkenti a párolgást, így a száraz időjárás esetén is Dohány a A megye szabolcsi részén a háztáji termelés legnagyobb hányadát a dohánytermesztés adja. Vannak hagyományomegvédi a kiszáradástól a belemártott palántákat és a vele bepermetezett növényeiket. Az új szer a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézetnél kifejlesztett újdonság. A petrolkémiai iparban előállított anyagokból készülő paraffinviasz-emulzió kiváló hatását az elmúlt évek kísérletei már egyértelműen bebizonyították: alkalmazásával a paradicsom-, a paprika- és a dohányföldeken 8—10 százalékkal nőtt a terméshozam. ígéretes kísérleteket végezték felhasználásával a vágott növények frisseségének megőrzésére is, sőt karácsony táján az ezzel kezelt fenyőfák két héttel tovább őrizték meg tűleveleiket A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet kísérleti üzemében mintegy ötven tonnányit gyártanak belőle a tavaszi palántázásokhoz, gondolnak a kistermelőkre is: spray formájában és 130 grammos csomagokban is árusítják majd a szert. Forgalmazására a kutatóintézet szerződést kötött a Pannónia Műszaki-Fejlesztő Agrár Innovációs Közös Vállalattal. háztájiból és a termésből 30—35 ezer forint jövedelemre számít Télen a dohány csomózása, elszállítása és értékesítése a Hasznos tanácsok Hogyan készítsünk fóliaágyat? Az utóbbi években egyre több házikertben láthatunk messziről fehérlő fóliaágyakat. Azért terjedtek el gyorsan ezek a fóliaberendezések, mert kezelésük egyszerűbb, mint az üvegbetétes melegágyi ablakoké. Másik előnyük, hogy fényáteresztő képesség tekintetében kedvezőbb viszonyokat teremtenek a zöldségfélék vagy dísznövények számára, mint az üveg. Ugyanis a fólia alá jutó fény összetétele jobban hasonlít a külső fény összetételéhez, mint az üveg alatti kultúráknál. A fóliaborítású növények több ultraibolya sugarat kapnak, így zömö- kebbek. A hősugarakból is többet enged át a fólia, mint az üveg, ezért a talaj és a levegő is jobban felmelegszik a fóliaágyakban. Fóliaágyak építésére jól beváltak a két milliméter vastag és húsz milliméter átmérőjű műanyag csövekből készült tartóbordák. A 4,8 méter hosszúságú műanyag csöveket egymástól egy méter távolságba úgy kell ív alakban meghajlítani, hogy mindkét végüket legalább 40—50 centiméter mélyen szúrjuk a talajba. Ezzel a módszerrel elérjük, hogy a fóliaágyak kétméteres alap- szélességűek és 70 centiméter gerincmagasságúak legyenek. A váz tartószilárdságát jelentősen megnövelhetjük, ha a gerinc magasságában — az ágy hossztengelyével párhuzamosan — egy műanyag csövet erősítünk a bordákhoz. Az ágy két végén akácfa oszlopokat állítsunk le, melyhez rögzíthetjük a gerincen levő merevítőt. A bordák mellett az ágy két oldalán — kívülről — ássunk egy 30 centiméter mélységű árkot, melyben a 0,1—0,15 milliméter vastagságú fóliapalástot földelhetjük le, úgy, hogy az erősen feszüljön a bordákra. A tekercsből olyan hosszan kell a fóliát levágni — 12—15 méteres fóliaágy-hosszúság esetén is —, hogy mindkét végén jusson belőle az ágy végeinek lezárására. Tehát az ágy magasságának (pl. 70 cm) másfélszeresét célszerű az ágy hosszúságához — mindkét végén — hozzászámítani. Az ágy talaját 20—30 g'm* Orthocid bekeverésével fertőtlenítsük a gombabetegségek ellen. A fóliaágyat áttelelő zöldségfajok termesztésére, vagy kétszakaszos fűtés nélküli hideghajtatásra állíthatjuk be. A fóliasátrak csak belmagasságukkal (1,8— 2—2,7 m) térnek el a fóliaágyaktól. Hasznosítási lehetőségük viszont szélesebb körű, mert palántanevelésre és hajtatásra egyaránt felhasználhatók. Dr. Széles Csaba san kialakult dohánytermesztő körzetek, mint Máriapócs, Bököny, Penészleik, avagy Napkor és Szakoly. Ezekben a községekben 100—200 hektár a háztáji dohánytermő terület. A dohány kora tavasztól tél végéig munkát ad a család aprajának, nagyjának. , A dohány jól jövedelmez, erre példa a penészleki Papp Sándor gazdasága. 1982-ben 800 négyszögölön termesztette az értékes ipari növényt legnagyobb munka. A beváltás folyamatos, Papp Sándor Nyírbátorban értékesít. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat beváltójában most nagy a forgalom. A városkörnyéki tanyabokrokból, közeli községekből tömegével érkezik az áru, sokan utánfutós személygépkocsival fuvaroznak. A beváltó szakemberei 300—320 mázsa dohányt vesznek át naponta. A minőség jó! Kocsisor a nyíregyházi dohánybeváltó előtt. A lófogat ma már nagyon ritka. Hírek — események betegedett növényeket gyítani. gyoNYÍRLUGOSI MÄLNATERMESZTÖK Tudósítás érkezett Nyír- lugosról’. Fekete József arról írt, hogy a málnatermelő szakcsoport tagjai tanácskoztak. A Nyírbéltek és Vidéke ÁFÉSZ szakemberei a nyírlugosi málnatermélő szakcsoport tagjainak a nyugellátás lehetőségeiről tartottak 'előadást. Elhangzott, hogy a társadalombiztosítás 1983. január 1-től kiterjed az egyéni gazdálkodókra is. A sz'akcsoportta- gok közül — mivel korábban már megszerezték a jogosultságot — sokan már kapják a {nyugdíjukat. KAKTUSZGYÜJTÖK A kaktuszok rendszeréről, á növények tavaszi indításáról tart előadást és diafilmvetítést dr. Nemes Lajos a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kert igazgatója február 24-én Nyíregyházán a Megyei és Városi Művelődési Központban. A nyíregyházi kaktuszgyűjtők klubja ezúttal gyakorlati bemutatót is tart arról, hogyan kell a teleltetés ideje alatt megA NÖVÉNYVÉDELEMHEZ A Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában márciusban jelenik meg a „Növényvédő szerek, Műtrágyák 1983” című könyv. A mű tartalmazza a Magyar Népköz- társaság területén felhasználásra engedélyezett növényvédő szerek és műtrágyák (levéltrágyák) legfontosabb adatait. Az anyagot a felhasználók igényei szerint állították össze: a hatóanyagok és készítmények ismertetését technológiai ajánlás és a balesetelhárítást, illetve elsősegélynyújtást leíró rész követi. HORGÁSZOKNAK Többet tettünk a zsákmányért Egyesületeinkben még folynak a közgyűlések, a közös teendőket megbeszélve új szezonra készülnek a horgászok. A zárszámadások adatai kellemes horgász- élményekre emlékeztetnek, de új feladatokat Is megjelölnek. Tanulságaik hasznosak az idei tennivalók meghatározásához. A MOHOSZ megyei intéző bizottságánál összesítették az elmúlt év zsákmányát a beküldött fogási eredménynaplók alapján. Ugyanígy készült el az országos fogási eredmény is. Minden összesítés kiindulási alapja a fogási eredménynapló, amelynek beküldése körül bizony még mindig sok probléma van. A megyében például tavaly 6288 felnőtt és 1321 ifihorgász váltott horgászjegyet, de a fogási eredménynapló csak 5528 felnőtt és 861 ifihorgásztól érkezett be. Eszerint az egyesületek megyénkben 760 felnőtt és 460 ifihorgásznak ebben az évben nem adhatnak horgász jegyet, hiszen az Országos Horgászrendelet és az egyesületi alapszabályt megszegve nem adták le fogási naplójukat. Érthető, hogy a naplók adatai statisztikai jelentőségükön túlmenően fontosak a vízkezelő szervek számára, hogy megítélhessék a halgazdálkodás eredményességét. A zsákmány pontos ismerete alapján lehet megszabni a vizek további hala- sltásának mértékét. A fogásokról kialakult hamis kép károsan befolyásolhatja az elkövetkező idők zsákmányát, ami minden horgászt egyformán érint! AZ ORSZÁGOS ZSÁKMÁNY 4326,5 TONNA Az ország negyedmilliós horgásztábora az elmúlt esztendőben összesen 4 326 486 kiló halat zsákmányolt. A megszákolt halak között országosan is a legtöbb a ponty, csaknem kétmillió kilóval. Sok-sok mázsa nemes hal mellett több, mint másfél millió kiló úgynevezett „egyéb” halat is fogtak a horgászok: főként kárászt, keszeget. És ha ezeknek a néhány tíz dekás darabonkénti súlyára gondolunk, akkor könnyen elképzelhetjük, hogy darabszámra hány millió ropogós sült hal került tányérra a horgászcsaládok konyháinak serpenyőiből. Egyáltalán nem lebecsülendő ez a lakossági élelmiszer-ellátásban! Az országos számadatokat nézve a legérdekesebb az, hogy a kifogott halmennyiség 71,2 százaléka, több, mint hárommillió kiló, a horgászkezelésű vizekből került ki. A Balaton a kifogott halmennyiségnek csak a 10,3 százalékát, a halászati termelőszövetkezetek kezelésében levő vizek pedig a 16,3 százalékát adták. Azt jelenti ez, hogy az egyesületi halgazdálkodásnak nagy távlatai vannak, ez a követendő út. A horgászok lelkiismeretes és hozzáértő munkája meghozza a kívánt eredményt! AZ EGYESÜLETI VIZEKEN IS NŐTT AZ EREDMÉNY Szabolcs-Szatmár horgászai az 1981. évivel közel azonos létszámmal a tavalyelőtti 103 372 kiló hallal szemben tavaly már 121190 kiló halat fogtak. A leadott fogási naplók számával osztva ez 19 kilós átlagfogást jelent horgászonként. Az országos számokkal összehasonlítva: a mi zsákmányunk az összfogásnak alig három százaléka, ami azt jelenti, hogy sok halnevelő vízzel rendelkező tájainkon bizony van még halasítanivaló. Sok kihasználatlan lehetőség van még, bár az első lépéseink mindenképpen sikeresek. Hiszen a kifogott halmennyiség 36,7 százaléka már horgászkezelésű vizekből került ki, a 121 tonnából 44,4 tonna, az 1981. évi 20,5 tonnával szemben. De a halászati szövetkezetek kezelésében levő vizekről is több hal került a szákba, mint az előző évben: 46 tonnányi, amely az összes megyei fogásnak még mindig a 38 százaléka. Viszont javulást mutat az a tény, hogy az 1981. évi htsz-vízizsákmány csak 27 tonna volt! VEZET A PONTY! A megye horgászainak 121190 kilós zsákmányában a ponty vezet, mégpedig 30 678 kilóval. Ebből a mennyiségből 17 053 kilót a horgászkezelésű vizek adtak , (a mi egyesületeink vizei 12 673 kilót), a htsz-vizekből pedig 11216 kiló potyka került ki (a Tisza 7896 kilót adott). Pontyfogásban tehát a horgászegyesületi vizek vezetnek — és ez javuló gazdálkodásuk mellett szól. Hasonló a helyzet az amurral is. A tavalyi 5528 kilós összes amurzsákmányból 3386 kiló egyesületi vizekből került ki és csak 1654 kilót adtak a htsz-vizek. Ugyancsak beszédes szám, hogy az összesen kifogott „egyéb” hal (kárász, keszeg) 62 178 kilós össz- eredményéből a horgászkezelésű vizeken csak 18 324 kilót fogták. Azt jelenti ez, hogy az egyesületi vizeken elsősorban a nemes halak állnak a gazdálkodás középpontjában. Az egyéb halak zöme: 22 780 kiló — még a htsz-vizek 18 213 kilós „egyéb hal” zsákmányát is meghaladva — a termelőszövetkezeti vizekből került ki. Bizonyságul annak, hogy például Székelyben és Leveleken is inkább az ezüstkárász a fő hal. Nemes halból alig 30 mázsát tett ki a zsákmány a termelőszövetkezeti vizeken. (Az is furcsa, hogy a levelekiek egyetlen kiló süllő fogását sem jelentették, pedig nem egy süllő zsákmányolásának voltunk ott szemtanúi.) HARCSÁZNI KELLENE! Szép zsákmányt adtak tavaly a ragadozó halak is. Fogtunk ösz- szesen 12 740 kiló csukát, 2222 kiló süllőt és 3429 kiló harcsát (még 223 kiló angolnát is). Ezeknek zömét — a csuka kivételével — a htsz-vizek adták, főként a mi jó öreg Tiszánk. Az itt fogott 12 mázsa süllő és 24 mázsa harcsa arra biztat, hogy többet kellene próbálkozni a Tiszán ezekkel a ragadozókkal. Annál kevésbé a kecsegével, amelyből alig 8,5 mázsa került a szákba. Sokfelé jártak horgászaink tavaly. A mályi tavaktól Raka- cáig, a zámolyi tározótól a Velencei-tóig, a Balatonon is fogtak vagy 50 mázsa halat. Oldalakat tölthetne meg a sok beszámoló. Még a megyebeli egyesületek zsákmányainak részletezése is, de hát helyszűke is van a világon. Viszont azt el kell mondani, hogy a legjobb átlagfogást 30,6 kilóval a mátészalkai Szatmár vidéki He. érte el, 29 kilós a ko- csordiak és a kisvárdaiak átlaga, a SZÁÉV horgászaié 26, a levele- kieké 25, a gyarmatiaké 21,8 kiló. A székelyi horgászok ugyan 36 kilós átlagfogást értek el, viszont 71 felnőtt és 7 ifihorgász közül mindössze 35 felnőtt fogási naplót adtak le. Hasonlóan „szépséghibás” még több egyesület eredménye is — éppen a naplók miatt. Az Elekterfém horgászai, a kocsordiak, a kisvárdaiak, a ti- szaszalkaiak és a tuzsér—komo- rői horgászok vezetnek a fegyelmezetlenségben. A legpontosabbak az ÉPSZER és a KEMÉV horgászai voltak. Ideje lenne elérni, hogy a fogási eredmény- napló vezetésében és főként pontos leadásában ne legyen több hiba. Pristyák József
