Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

4 1983. február 19. Kelet-Magyarország Teljes erővel folyik a választási kampány az NSZK-ban. A nyugatnémet utcákat elözönlő plakátrengeteg (képünkön pl. egymás mllett láthatók a CDU, az SPD, az FDP és a zöldek falragaszai) jól mutatja a pártok erőfeszítéseit. Folytatódnak a szovjet—francia külügyminiszteri tárgyalások VÍZ, VÍZ, VÍZ... A koreai mezőgazdaság Kommentár Bécsi kiútkeresés T izedik éve tárgyalnak Bécsben a közép-eu­rópai fegyveres erők a fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről. Azóta változott a helyzet. Bonyolult, feszült világban élünk, s ilyen kö­rülmények között a bécsi tárgyalóteremben nem tör­tént említésre méltó előreha­ladás. Csütörtökön a szovjet nagykövet új, átfogó javas­latot terjesztett elő a tár­gyalássorozaton közvetlen státusszal részt vevő négy szocialista ország nevében. A szovjet, lengyel, NDK-beli és csehszlovák indítvány ér­telmében a jelenlegi haderő­állomány létszámától füg­getlenül mind a NATO, mind a Varsói Szerződés 900—900 ezer főre csökkentené fegy­veres erejének létszámát a térségben. Ezenkívül — a jó szándék igazolásául — a Szovjetunió és az Egyesült Államok még az idén egy- egy meghatározott csapat­testet kivonna Közép-Euró- pából. Számos szocialista és -nyu­gati javaslat után tehát egy újabbal gyarapodott a bécsi előterjesztések száma. Bécsben a legtöbb vitát eddig a létszámadatok vál­tották ki. A NATO előter­jesztései 90 ezer ’főnyi saját csökkentéssel szemben rend­szerint körülbelül háromszor annyi kivonását követeltek a Varsói Szerződéstől. Csak­hogy a közép-európai erő- egyensúly fenntartása nem tűr ilyen egyenlőtlenséget. A fegyveres erők létszámának egyenlő szinten történő befa gyasztása mindenképpen elő­segítené a további lépéseket mind a haderő, mind a fegy­verzet csökkentése irányá­ban. Persze, gyökeres fordulatot máról holnapra aligha vár­hatunk Bécsben. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk: sünig a kölcsönös bizalom légkörét Washington részéről mind­untalan újabb és újabb ^pro­vokációk érik, addig a pár­huzamosok csak a végtelen­ben találkoznak. Csakhogy Eruópának — és a világnak — nincs végtelen sok ideje. Gy. D. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja és Claude Cheysson francia külügymi­niszter pénteken Moszkvá­ban folytatta tárgyalásait. A pénteki fordulón első­sorban az európai helyzetet érintő kérdésekről esett szó. A szovjet javaslatok meg­valósulása — mondotta Gro­miko — lehetővé tenné az adott probléma igazságos, senki biztonsági érdekeit nem károsító megoldását. Andrej Gromiko és Claude Cheysson állást foglalt' az összeurópai folyamat folyta­tása mellett, síkraszállt az európai enyhülés elmélyítése és az együttműködés megszi­lárdítása mellett. A felek elégedetten szól­tak a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Mindamellett a szovjet fél rámutatott, hogy a kereske­delmi forgalom még ered­ményesebb lehetne, ha Fran­ciaország megszüntetne bizo­nyos korlátozó intézkedése­ket. A tárgyaló felek elégedett­ségüknek adtak hangot a tárgyszerű, kedvező légkörű Véleménycserét illetően. TELEX NIKAIDO kínai látogatása Nakaszone miniszterelnök személyes megbízottjaként pénteken négynapos látoga­tásra Pekingbe utazott Nika- ido Szuszumu, a Japánban kormányzó Liberális Demok­rata Párt főtitkára (a kor­mányfő után a párt második legfontosabb embere) az új japán kabinet beiktatása óta az első magas rangú sziget- országi politikus, aki látogat- tást tesz a kínai fővárosban. „SZOLIDARITÁS”­RÁDIÓ A ,.Szolidaritás” nevű rá­dióadó ügyében a varsói ka­tonai körzet bírósága befe- . jezte a vizsgálatot és ítéletet hozott. Zbigniew Roma- szewskit négy és fél évre, Irena Romaszewskit három évre, további három személyt hét hónaptól két és fél évig tartó szabadságvesztésre ítél­tek. Az ítélet nem jogerős. POKOLGÉP AZ AEROFLOT IRODÁJA ELLEN Pokolgép robbanása betör­te az ablakokat az Aeroflot szovjet légitársaság washing­toni irodájában csütörtök éj­jel. Személyi sérülés nem tör­tént, az első jelentések sze­rint az anyagi kár mértéke nem nagy. Hasonló robbanás történt hat hónappal ezelőtt is. Az iroda egyébként nem működik a washingtoni szov­jet légijáratok amerikai rész­ről való megszüntetése óta. ROMÁNIAI FÖLDRENGÉS Romániában a Vrancea-vi- déken csütörtökön helyi idő szerint 1 óra 44 perckor föld­rengés volt. Erőssége a Rich­ter-skála szerint 4,2 fok. A földlökéseket Bukarestben is észlelték. KÍNAI PROVOKÁCIÓK A holdújév alkalmából ren­dezett ünnepségek napjaiban, a február 6—13. közötti idő­szakban, a kínai fél több fegyveres támadást intézett Vietnam határ menti területei ellen — jelentette pénteken a vietnami hírügynökség. Cao Bang tartomány Minlong te­lepülésén február 11-én kí­nai aknavetőtűz több házat lerombolt. Egy vietnami ha­tárőr életét vesztette. A Koreai Munkapárt KB 1981. októberi ülése fontos határozatokat hozott a ter­mőföld javítására, bővítésé­re, és a vízgazdálkodás fej­lesztésére. A Koreai NDK- ban a fő termény a rizs és a kukorica, mindkettő sok vi­zet igényel. Az évi csapa­dékelosztás azonban eléggé szeszélyes: tavasszal rendsze­rint tartós a szárazság, a nyári esős évszak pedig igen gyakran elhúzódik. A bősé­ges és állandó termésered­mények elérése és az áradá­sok megelőzése érdekében már eddig is széles csatorna­hálózatot építettek ki: az ön­tözőrendszerek nemcsak a síkvidéki földeket hálózzák be, hanem a hegyoldalakat és a szőlőskerteket is. A há­lózat teljes hossza 40 ezer kilométer. A rendszer úgy­nevezett körhálózatot alkot, amely összekapcsolja a folyó­kat, ellátja a földek öntözé­sét, és elvezeti a felesleges vizeket. Az öntözőcsatorna-hálózat az ország 1,5 millió hektár termőterületének több mint a felét átfogja. A párthatá­rozat további félmilió nek­tár meghódítását tűzte ki célul. A nagyszabású terv egyik feladataként a Nyuga­ti-tenger partjának feltölté­sét jelöli meg. A tengertől elhódítandó 200 ezer hektár termőföld, valamint a 300 ezer hektár szikes terület feljavításával egyharmaddal növekszik majd a mezőgaz­dasági művelésre alkalmas területek nagysága. A mun­kálatok befejezését 1988-ra A Potong folyó partján tervezik. Elsőként a namphoi vízlépcső épül meg a Tedong folyó és a Nyugati-tenger találkozásánál, 1985-ig. A víznek döntő szerepe lesz a szikes földek feljavításában, valamint a környék ipari- és ivóvízellátásában is. A víz-, lépcsőn autópálya és vasút épül: így alakul ki a nyuga­ti körpálya. A 8 kilométeres hosszú vízlépcső zsilipéin át 2—50 ezer tonnás hajók köz­lekedhetnek. A namphoival egy időben épül a thecsoni vízi erőmű, amely 1985-re a KNDK legnagyobb vízi erő­műve lesz. Ez biztosítja majd a tengertől elhódított terület villamosenergia-ellátását. A vízlépcső és az erőmű gátjai védelmet nyújtanak majd a még gyakori árvizek elhárí­tásában is. A Koreai Munkapárt KB és a Legfelsőbb Népi Gyűlés együttes ülése tavaly nagy hangsúllyal mutatott rá, hogy a korszerű művelési módsze­rek és a magas terméshoza­mú fajták alkalmazásával fokozni kell a gabonaterme­lés hozamát. A rizs jelenleg 7,5 tonnás hektáronkénti ho­zamát legalább 9 tonnára, a kukoricáét a jelenlegi 6,5 tonnáról 9,5 tonnára kíván­ják növelni. A termőterület jelentős növelése révén re­mélik, hogy a jelenlegi 9,5 millió tonnát messze túlszár­nyalva az 1980-as évek vé­gére elérik az évi 15 millió tonna gabonatermést. G. I. Együttműködési szerződést irt alá a Toyota és a General Motors elnöke. A megállapodás szerint 1985-től kezdve kö­zös modellel jelennek meg az amerikai piacon. Á bűnözés visszaszorításáért Legfőbb ügyészi tájékoztató 1982 bűnügyi adatairól A Legfőbb Ügyészségen elkészült részletes statisztikai összesítés az 1982-ben felderí­tett bűncselekményekről és elkövetőikről egészében azt tükrözi, hogy Magyarországon nem változott jelentősen a bűnözés nagyságrendje, struktúrája, a társadalomra veszélyes­ségének mértéke. Az adatok, tények és tendenciák egybevetéséből — miként a Magyar Távirati Irodát tájékoztatva dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész kiemelte — megállapítha­tó: hazánkban a közrend és a közbiztonság tartósan szilárd. 1982-<ben az országban 139 795 közvádas bűncselek­mény vált ismertté, s ez a megelőző évihez képest 3,6 százalékos emelkedést jelent. A nyomozó hatóságok által felderített bűnelkövetők szá­ma tavaly 77 174 volt, 0,6 szá­zalékkal kevesebb, mint 1981- ben. A bűnözés struktúrája — az adatok szerint — azt mutat­ja, hogy változatlanul a va­gyon elleni bűncselekmények jelentik a legnagyobb csopor­tot. A második hedyen a köz­lekedési bűncselekmények szerepelnek. Egyebek között az e területeken felgyülem­lett tapasztalatok — a bűn­ügyek adatai úgyszintén — érzékeltetik: valamennyi igazságügyi szervvel együtt az ügyészségnek is fontos, feladata, hogy segítse, szer­vezze és felügyelje a fellé­pést a kedvezőtlen társadal­mi jelenségek ellen. Az ilyen irányú tennivalókra is utal, hogy az utóbbi esztendőkben emelkedett — így 1982-ben 39 400, a megelőző évihez ké­pest 10 százalékkal több volt — azon bűncselekmények száma, amelyeknek tetteseit az elkövetés után nem derí­tették fel. A bűnözés visszaszorítá­sáért az egész társadalomnak fel kell lépnie — hangsúlyoz­ta a legfőbb ügyész. Az ál­lampolgárok például védjék gondosabban, jobban saját tulajdonukat. A társadalmi, az állampolgári jogtudatot is erősíteni kell: az iskolai ok­tatásnak, a nevelőmunkának, a különféle tömegtájékoztató szervek tevékenységének le­gyen nagyobb szerepe a bű­nözés elleni fellépésben. S ez nemcsak a megelőzésre vonatkozik. A becsületes állampolgá­roknak a bűncselekmények felderítésében* elkövetőik kézre kerítésében, felelősség­re vonásában támogatniuk szükséges a nyomozó hatósá­gokat és a többi igazságügyi szervet. Hogyan? a munka­helyen például a vagyonvé­delmi fegyelem és figyelem megkövetelésével. A lakóhe­lyen és közterületen pedig azzal, hogy igyekeznek meg­fékezni a garázdákat, segítik a rendőri munkát, a bűncse­lekmények elkövetését elíté­lő társadalmi légkör kialakí­tását. * A folyamatosan készülő bűnügyi statisztika legfris­sebb adatait vizsgálva, bizo­nyos értelemben kedvező, hogy a tavalyi mintegy 140 ezer bűncselekmény közül kis híján 100 ezer enyhébb megítélésű vétség volt, s csak a többi a szigorúbb el­bírálású bűntett. Az okozott kár szempontjából — a ko­rábbiakhoz viszonyítva — romlott a helyzet. Ez főként annak „könyvelhető el”, hogy mind a társadalmi tu­lajdon, mind a személyek ja­vai sérelmére elkövetett bűn- cselekmények száma nőtt; s az előbbiek között tavaly lé­lepleztek két olyan — gon­datlanságból fakadt — bűn­cselekményt, amelynek elkö­vetői mindegyik esetben 100 millió forintnál nagyobb kárt okoztak. A magánszemélyek sérelmére bűncselekmények­kel okozott kár 13,8 százalék­kal (mintegy 290 millióról 330 millió forintra) növeke­dett. Egyébként a vagyon el­leni bűncselekmények 55,5 százalékának 1000 és 10 000 forint közötti kár lett a kö­vetkezménye A törvénytiszteletről Csökkent a társadalmi tu­lajdont ért kár mértéke az állami ipariban — leginkább a kohászatban, a vegyipar­ban, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban —, továb­bá az állami építőiparban és a közúti közlekedésben. Ugyancsak csökkenést mu­tat a statisztika az erőszakos és garázda jellegű bűncselek­ményeknél, nemkülönben a gazdaságiaknál. Legszembetűnőbb az elkö­vetések számának és súlyá­nak csökkenése az állam el­leni bűncselekményeknél: az 1981-ben előfordult 79 bűn­esettel szemben 1982-ben 57 ilyen cselekmény — ebből 52 izgatás — miatt történt fele­lősségre vonás. Ennek kap­csán a legfőbb ügyész alá­húzta: változatlan alapel­vünk, hogy törvényeink vé­delme alatt áll mindenki, aki tiszteli azokat, nem szegül szembe szocialista rendsze­rünkkel, alkotmányos ren­dünkkel, még ha eszmei kér­désekben más nézeteket is vall. Azonban az eltérő gon­dolkodásmóddal szembeni tü­relem nem jelenti azt, hogy törvényeink megsértését is eltűrnénk. 1982-ben öt esetben indult súlyosabb megítélésű állam elleni bűncselekmény (kém­kedés, rombolás, összeeskü­vés előkészítése, feljelentési kötelezettség elmulasztása) miatt büntetőeljárás. A bűnügyi kórkép tünetei­nél a ritkábbak közé tarto­zik például a tiltott határát­lépés. Tavaly 818 ilyen eset fordult elő, s az elkövetők csaknem kétharmada nem magyar állampolgár volt. A súlyosabb bűnözési tényezők között kell viszont említeni az alkoholfogyasztást. Az it­tasan — zömmel a közleke­désben — elkövetett bűncse­lekmények száma tavaly nőtt. Évente 7—8 ezer embert kell felelősségre vonni a — sok­szor italozással is járó — munkakerülő, csavargó, élős- di életvitelével összefüggően elkövetett jogsértések (köztük bűncselekmények, szabály- sértések) miatt. Személyi, területi adatok A bűncselekmények elkö­vetői közül tavaly 26 250-en — valamelyest többen, mint egy évvel korábban — úgy kerültek a vádlottak padjára, hogy előzőleg már voltak büntetve. Minden korábbit felülmúlt az elmúlt évben a fiatalkorú bűnelkövetők száma. E kor­osztályban tízezer 18 éven aluli, közül mintegy 150-en keveredtek a bűn útjára. A jogi szempontból „fiatal fel­nőtt korú” (18—24 éves) bűn­elkövetők száma 1981-hez ké­pest 5,7 százalékkal csök­kent, 17 816 volt 1982-ben. A bűncselekményt elkövetők között vannak olyanok is, akik — például életkoruk mi­att — büntethetőséget kizáró ok folytán nem vonhatók fe­lelősségre. Tavaly 3272 gyer­mekkorú (14 év alatti) tettes volt, 7,9 százalékkal több, mint 1981-ben. A bűnözők között tavaly nagyjából hat­szor annyi volt a férfi, mint a nő (66 305, illetve 10 869), az előbbiek száma 0,6, az utób­biaké 0,7 százalékkal csök­kent 1981-hez viszonyítva. Területi megoszlásban meg­lehetősen nagy a „szóródás” az ország különböző részei között az elkövetett bűncse­lekmények száma és fajtája szerint. Az 1980—1982-es ösz- szesített adatok — a főváros nélkül — azt mutatják, hogy a megyékben 10 ezer lakosra számítva átlag 112,2 ismertté vált, közvádas bűncselek­mény történt. Budapesten ez a szám 182,9 — tehát bűn­ügyi szempontból a „legfer­tőzöttebb” a főváros. A me­gyék közül Bács-Kiskun, Borsod, Fejér, Komárom, Hajdú-Bihar, Somogy, Veszp­rém és Pest bűnügyi fertő- zöttsége a megyék átlagánál kedvezőtlenebb, a többié vi­szont jobb. A legrosszabb a helyzet Bács-Kiskunban, ahol 10 ezer lakosra 140,3 bűncse­lekmény jutott; s a legjobb Hevesben, itt csak 78,5. Az évről évre összeállított bűnügyi statisztikának —mi­ként a legfőbb ügyész kifej­tette — főként az a jelentő­sége és rendeltetése, hogy jelzi-jelezze: mely területe­ken és milyen mértékben kell összpontosítani a bűnül­dözés és a társadalom erejét, az igazságszolgáltatás jogi fegyvertárát a bűnözés visz- szaszorításáért.

Next

/
Thumbnails
Contents