Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

\ Termelést segítő ismeretterjesztés Ülésezett a TIT megyei elnöksége A megyei ismeretterjesz­tés öt évre szóló feladat- tervét vitatta meg pénte­ken a TIT megyei elnöksé­ge, melynek ülésén részt vett Soós Gábor, a TIT al- elnöke. A terv egyebek kö­zött arra irányul, hogy orientálja az ismeretter­jesztésben részt vállaló tervező, szervező, végre­hajtó és ellenőrző tevé­kenységét, segítse a testü­letek és a tagság aktivitá­sát. Az elkövetkezendő idő­szak fő céljait az ismeret- terjesztés tartalmi, mód­szertani fejlesztésében, a felnőttoktatás, képzés, to­vábbképzés és az iskolai oktatás hatékonyabb segí­tésében, a Szabolcs-Szat- márban élő értelmiség szel­lemi erejének magasabb szinten történő kibontakoz­tatásában jelölik meg azok a dokumentumok, amelyek a tervezet alapját képezik. Közelebbről: a TIT a jövő­ben még intenzívebben kí­vánja erősíteni a lakosság szocialista vonásait, a tu­domány legújabb eredmé­nyeinek megismertetését, a termelési feladatok haté­kony megvalósítását. Első­rendű feladat a rétegtevé­kenység fokozása, a fizikai dolgozók, az ifjúság és a nők számára szóló ismeret- terjesztés fejlesztése. Ezen belül növelni kí­vánják a fizikai dolgozók­nak szervezett rendezvé­nyek számát és színvonalát. Módot keresnek arra, hogy sajátos eszközökkel segít­sék az üzemi munkások, a termelőszövetkezeti dolgá­vá zók közötti ismeretterjesz­tésben a munkaszervezést, a munkafegyelem szilár­dítását, a szakmai művelt­ség fokozását, a közgazda- sági szemlélet alakítását. Jobb tervező- és szervező munkával, az életkori sajá­tosságoknak megfelelő te­matikákkal segítik a mun­kás- és tanulóifjúságot, hogy a termelésben, a tanu­lásban és a közéletben job­ban megtalálják a helyü­ket. A nők továbhképzésé- re közhasznú és nyelvtan- folyam« 'kát, gyermekneve­lési, pedagógiai, pszicholó­giai előadássorozatokat szerveznek. Az eddiginél nagyobb figyelmet fordíta­nak a gyermekek közötti ismeretterjesztésre, főként arra, hogy a fiatalok job­ban felkészüljenek a jelen­leginél fejlettebb technika fogadására, alkalmazására. A következő öt évben az értelmiségiek körében még vonzóbbá kívánják tenni a társulati tevékenységet, na­gyobb szerepet szánnak az értelmiségi klub működé­sének, szaporítják az elő­adói konferenciákat és fo­kozni kívánják az ismeret- terjesztésben dolgozók megbecsülését. Ezt követően az elnökség megtárgyalta a TIT megyei szervezete és a fogyasztási szövetkezetek megyei szö­vetsége közötti együttmű­ködési megállapodást. Ez­zel a megyében működő 24 áfész 150 ezer tagjának, va­lamint 145 szakcsoport kö­zel 15 ezer tagjának meg céltudatosabb ismeretter­jesztését rögzítették. Űj üzemcsarnok Nagykállóban, A Nagykállói Ruhaipari Szövetkezetnél rövid idő alatt 10 millió forintos költséggel új üzemcsarnokot épített a Nyírbátori Építőipari Szövetkezet. Az épületben hozzák létre az exportra termelő varrószalagot és a tanműhelyt. (Elek Emil felvétele) Csegöldön a Bajcsy-Zsi- linszky Termelőszövetkezet gazdálkodására az volt jel­lemző 1982-ben, hogy a szán­tóföldi növényekből a terve­zettől nagyobb hozamot ér­tek el. Kukoricából például hektáronként öt tonna ter­mett. ötszáz literrel több te­jet fejtek tavaly tehenenként, mint 1981-ben. A termelő­szövetkezet saját konzerv­üzemében 80 tonna körtéből és ugyanannyi szilvából ké­szítettek befőttet, az almaié előállítása a korábbi eszten­dőhöz viszonyítva meghárom­szorozódott. Valamennyi termelőszövet­kezetben, ahol a zárszám­adást már megtartották, az 1983. évi termelésnövelést 5 százalékon felül vhatározták meg. Egyöntetű a törekvés a gabona- és hústermelés foko­zására. Ehhez mór ma is jó alapul szolgál a gondosan végzett őszi vetés, a tavaszi rajthoz való felkészülés. Változó vásárlási szokások A lakosság ellátásáról tár­gyalt a Vásárosnamény és Vidéke ÁFÉSZ tevékenysé­gét értékelve pénteki ülésén a Vásárosnaményi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Megállapították, hogy a szövetkezet boltjaiban a kis­kereskedelmi forgalom csak 4,6 százalékkal emelkedett, így a tervet csak 98,8 száza­lékra teljesítették. Az élel­miszerforgalom emelkedése volt a legdinamikusabb, 6,1 százalék, de a vendéglátó- ipar forgalmi tervét is túl­teljesítették. A forgalom lassúbb növe­kedésének okai közé sorol­ták, hogy az ötnapos mun­kahét miatt szombaton ke­vesebben utaztak bevásárolni a járási székhelyre. Ezt lát­szik bizonyítani, hogy Nyir- madán 9,6, Varsánygyürében 10,6, Jándon 10,4, Csarodán 9,4 százalékkal emelkedett az élelmiszerforgalom. Gondok is voltak az élel­miszerellátásban: nem min­dig volt zsír, rizs, fűszerpap­rika, napraforgóolaj. A felvásárlási tevékeny­ségről azt állapították meg, hogy bár jelentősen megha­ladta az előző évit, a lakos ­ság mégis elégedetlen volt az áfész munkájával. Érté­kelték a szakcsoportok tevé­kenységét is. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyáregységé­ben hazai értékesítésre évente ötszáz acél szelepházat ké­szítenek. Veres Miklós a szelepházak peremét esztergálja. (Császár Csaba felvétele) Félidőben a zárszámadások FÉLIDEJÉHEZ ÉRKEZETT SZABOLCS-SZAT- MÄRBAN A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ZÁR­SZÁMADÁSA. A SZÁZHUSZONÖT GAZDASÁG­BÓL EDDIG TÖBB MINT HATVAN TARTOTTA MEG SZÁMVETÉSÉT, HATÁROZTAK AZ 1983. ÉVI TERMELÉSI TERVRŐL. Beregdarócon Abrók Imre termelőszövetkezeti elnök a 91 millió 643 ezer forintos árbevételt részletezve hang­súlyozta; a növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt túlteljesítette tervét. Kiemel­kedő eredménynek számított a 4,2 tonnás búza- és a 7,86 tonnás kukoricatermés. Tej­termelésben a beregdaróciak rekorderek, az egy tehénre jutó tej 5756 liter volt, 370 li­terrel több mint egy évvel korábban. Az 1982. évi sike­res munkát segítette, hogy javult a technológiai és mun­kafegyelem, becsülettel helyt­álltak a munkában a tsz-ta- gok, a szakemberek. Tyúkodon úgy tűnik véget ért a „hét szűk esztendő” Bajka Zoltán tsz-elnök beszá­molójában szólt a korábbi évek gondjairól is. 1980-ibari 18 millió forintos hiánnyal. 1981-ben 4 milliós veszteség­gel zártaik. 1982-ben már nye­reséget könyvelhettek el. A termelési érték 170 százalék­kal növekedett és ebben a kedvező időjárás mellett nagy szerepe volt a szorga­lomnak, a takarékos energia- és költséggazdálkodásnak. Nőtt az ipari termelés aránya is. A tyukodiák ott voltak a paksi atomerőmű építésénél, de részt vállaltak az Ikarus fejlesztéséből is. A Hunga- roplon nevű faágazatuk 2 millió forintos nyereséggel zárt. Az alaptevékenységnél a tehenészet szolgált kima­gasló eredménnyel. Tyúkodon először értek el 4 ezer .liter feletti átlag tejhozamot. I Tímáron a Béke Termelő­szövetkezet minden ágazatá­ban sikeres évet zárt 1982- ben. A termelési érték 157 milliót, az árbevétel 172 mii-' lió forintot tett ki. A nyere­ség 18 millió forint volt. Pásztor András, a termelő- szövetkezet elnöke zárszám­adási beszámolójában jónak ítélte a gabonatermesztést. Búzából 4,2, árpából 4,9, ku­koricából 7 tonnás átlagot kombájnoltak. Burgonyából 26 tonna termett hektáron­ként. Az állattenyésztés sike­re volt, hogy tavaly 1070 hí­zott marhát értékesítettek. Az alaptevékenység kiegé­szítőjeként Tímáron erőtelje­sen fejlődött a melléküzem­ági termelés. A lakatosüzem árbevétele 31,5 millió forint, a gumiüzem árbevétele közel 44 millió forint volt. Az ipa­ri üzemek nyereséggel ter­meltek. A gazdaság fejlődé­sére jellemző, hogy az egy főre jutó termelési érték ma már 270 ezer forint. Szamossályiban Lőrinc Sán­dor. az Űj Élet Termelőszö­vetkezet elnöke arról szá­molhatott be, hogy az elmúlt esztendőben kétmillió forin­tos nyereséget értek el. Vál­toztattak a munkaszervezé­sen, s ennek köszönhetően javult a gépek kihasználtsá­ga, csökkent a kézi munka a szövetkezetben. A háztájiban a gyümölcsösök permetezését magára vállalta a tsz, s a kö­zös hétmilliójával szemben, a tagok hét és fél millió forint értékű gyümölcsöt értékesí­tettek. öitven nő számára ál­landó munkalehetőséget biz­tosít a szövetkezet ruhaüze- me. AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. évfolyam, 42. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1983. február 19., szombat Yásáro*nomény: 35 éve Írták alá a magyar—szovjet barátsági szerzfidést Ünnepség Budapesten Apró Antal beszéde A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évforduló­járól emlékeztek meg pénteken a Danuvia Gorkij Művelő­dési Központjában tartott ünnepségen. Az elnökségben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Fri­gyes külügyminiszter, valamint Nyikolaj Danyilin, az SZMBT elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője, továbbá Nyi­kolaj Sevkun altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet Déli hadseregcsoport politikai csoport- főnöke. Elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd Biró Gyulának, az MSZBT főtitká­rának megnyitója után Apró Antal, a társaság elnöke lé­pett a szónoki emelvényre. Ünnepi beszédében kiemelte: a barátsági szerződés aláírá­sának nagy jelentőségű ese­ményével a magyar nép — történelme során először — olyan szövetség tagja lett, amely- a leghaladóbb társa­dalmi célokat tűzi maga elé. amely a nemzetek békés együttműködésében látja megvalósulni világpolitikai céljait, amely a szabad és egyenrangú államok önkén­tes és kölcsönös együttmű­ködésére, támogatására épül. — Az 1948. február 18-án Moszkvában aláírt szerződés az elmúlt évtizedek során kiállta a próbát. Népünk akaratából és szorgalma ré­vén, barátaink támogatásá­val hazánkban is győzött a szocialista forradalom. Az újjáépítés során hazánkban, a közismert nyersanyaghi­ány ellenére, a Szovjetunió segítségével rövid idő alatt új iparágak egész sora jött létre. Később, a szerződés nyomán országaink között kibontakoztak a kulturális kapcsolatok is, új távlatok nyíltak a kulturális értékek kölcsönös megismerésében. — Az elmúlt 3 és fél évtized azit bizonyítja, hogy az 1948-ban kötött magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés hatéko­nyan segítette az országaink előtt álló feladatok megoldá­sát. Az ünnepségen felszólalt Nyikolaj Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe is. Az ünnepi beszédeket kö­vetően a déli hadseregcso port és a KISZ művészegyüt­tese, a Rajkó zenekar, vala­mint neves hazai előadómű­vészek magyar, orosz és szovjet versekből, dalokból, zeneszámokból összeállított ünnepi műsorral köszöntöt­ték az évfordulóit. Az ünnep­ség az Internacionálé hang jaiva'l ért véget. Horn Gyula előadása az oktatási igazgatóságon A megyei pártbizottság ok­tatási igazgatóságán, Nyír­egyházán pénteken délelőtt a világpolitika jellemzőiről, a nemzetközi és munkás- mozgalom helyzetéről, az in ternacionalizmus és a nem zeti érdekek dialektikájáról előadás hangzott el, melyet vita követett. Az előadó és a vitavezető Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyet­tes vezetője volt.

Next

/
Thumbnails
Contents