Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
Tsizsér Évforduló K ettős, mindmáig időszerű feladatot fogalmazott meg 35 évvel ezelőtt az a szerződés, amelyet Magyarország és a Szovjetunió kötött, 1948. február 18-án, Moszkvában, meghatározva a két ország barátságának tartalmát, együttműködésének fő irányát. Az egyik — nem egészen három évvel a minden addiginál pusztítóbb háború befejezése után — arra kötelezte a „magas szerződő feleket”, hogy a legőszintébben vegyenek részt „a népek békéjének és biztonságának lenntartására irányuló minden nemzetközi akcióban”. A másik azt szögezte le, hogy a szerződés aláírói „a barátság és az együttműködés szellemében fognak eljárni Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturá- rális kapcsolatok további fejlesztése és megszilárdítása érdekében, kölcsönösen tiszteletben tartván függetlenségüknek, állami szuverenitásuknak és a másik állam belső ügyeibe való be nem avatkozásnak elvét.” Az azóta eltelt három és fél évtized alatt a két állam között létrejött, a nemzetközi diplomáciai gyakorlatban akkor újdonságnak számító, s rendkívül átfogó jellegű barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés elvei a mindennapos cselekvés részévé lettek mindkét állam számára. Együttműködésünk a béke védelmében például nemcsak azt jelenti, hogy — a szocialista közösség többi országával együtt — tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek. Ez a szoros kapcsolat napról napra megnyilvánul minden fontos nemzetközi fórumon, mindenütt, ahol lehetőség nyílik hogy a közös eszméken, a közös célokon alapuló közös politika képviseletére, a béke, az enyhülés, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a nukleáris fenyegetés csökkentése, elhárítása érdekében. A két ország párt- és állami vezetőinek rendszeres konzultációin éppúgy, mint minden más, a nemzetközi élet kérdéseivel foglalkozó tanácskozásukon mindig és mindenütt a béke kérdései szerepelnek az első helyen, s a két ország együttes fellépése, — a többi szocialista ország hasonló állásfoglalásával együtt — valóban tényező lett a nemzetközi életben. Nem kis mértékben a Szovjetunióval kötött egyenjogú szerződés nyitotta meg annak idején az utat a háborúban vesztes Magyarország előtt ahhoz, hogy visszatérjen a nemzetközi életbe — s országunk nemzetközi politikája azóta is a szerződésben foglalt magasztos eszmék megvalósítását szolgálja. Ugyanígy valósul meg a második feladat is: gazdasági és kulturális kapcsolataink, széles körű és egyenjogú együttműködésének fejlesztése. Közismertek azok a számok, amelyek ezt jelzik — most csupán néhányat érdemes felidézni — kétoldalú kereskedelmi forgalmunk ma már meghaladja az évi nyolcmilliárd rubel értéket, külkereskedelmünknek mintegy harmadát a Szovjetunióval folytatjuk, amely csaknem teljes mértékben fedezi energia- szükségletünket, legnagyobb nyersanyagszállítónk, s ugyanakkor fontos felvevő piaca a magyar árukniak. Csak felvillantani lehet néhány tényt kulturális kapcsolataink köréből. Kell-e külön hangsúlyozni, mit jelent irodalmunk, színművészetünk számára, hogy — a nyelvi határok áttörésével — olyan sokmilliós olvasótábort, közönséget kapott, mint amilyen a Szovjetunióban nyílt meg előtte. A magyar közönség olyan művészekkel ismerkedhetett meg, mint David Ojsztrah, a nagy hegedűs, Szvja- toszlav Rihter, a világ egyik legnevesebb zongoraművésze, vagy Jurij Ljubimov, a vitákat csiholó nagy színpadi alkotó. S ami a legfontosabb: ezek a baráti kapcsolatok az elmúlt 35 év alatt már nem csupán szerződésben foglalt kötelezettséget jelentenek: mindkét országban a mindennapi élet állandó részévé váltak. Korántsem üres formalitás, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn városok, megyék, üzemek, tömegszervezetek között: ezrek és ezrek ismerkednek meg így közvetlenül egymás életével, munkájával, országával. Három és fél évtized eredményei nem lebecsülendők, de aligha jöhettek volna létre, ha nem szilárd alapokra épülnek. Ezeket az alapokat az a százezernyi magyar internacionalista rakta le, aki annak idején a szovjet emberekkel együtt küzdött a forradalom győzelméért, — s a milliónyi szovjet katona, aki nemcsak a szabadságot hozta meg annak idején népünknek, hanem az első falat kenyeret is. Az erre épült nemzetközi okmány, újkori történetünk első egyenjogú szerződése, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés nagy utat nyitott meg — s útmutató ma is. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA hnOBB XL. évfolyam, 41. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. fcbrtíár 18., péntek Napirenden: gazdaságos anyagfelhasználás az élelmiszer-gazdaságban —I nyomvonalas létesítményei elhelyezésének egységesítése illési tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén az év elejei tapasztalatok áttekintése alapján megállapította, hogy a tervben foglalt népgazdasági követelmények teljesítéséhez az irányító és a gazdálkodó szervezetek minden szintjén meg kell gyorsítani a feladatok végrehajtásához szükséges konkrét feltételek megteremtésének munkálatait. Kötelezte az illetékes kormánybizottságokat, hogy folyamatosan ellenőrizzék és intézkedéseikkel segítsék elő a gazdasági folyamatok tervszerű alakulását Jóváhagyta azt az akció- programot, amely az élelmiszer-gazdaság teendőit szabja meg a gazdaságos anyag- felhasználási és technológia- korszerűsítési kormányprogram végrehajtásában. Legfontosabb feladat a termelés anyagigónyességének mérséklése, a versenyképességet javító technológia- és gyártmánykorszerűsítés. A Minisztertanács felkérte a Szákszervezetek Országos Tanácsát, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Magyar Kereskedelmi Kamarát, valamint a tudományos egyesületeket, hogy saját területükön tegyék meg a szükséges intézkedéseket a program széles körű megismertetésére, és minden eszközzel segítsék annak végrehajtását. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak a nyomvonalas létesítmények — közlekedési útvonalak, távközlési és energiaszállító vezetékek, vízhálózatok — területi koordinációjára vonatkozó határozatát, amely a termőföld és a természeti környezet fokozottabb védelme érdekében komplex intézkedéseket rendel el. Ezek keretében felülvizsgálják és egységes rendszerbe foglalják a védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket, műszaki-technológiai és gazdaságossági vizsgálatokat végeznek a környezetkárosító hatások mérséklésére, és kialakítják azt a nyilvántartási rendszert, amely alapul szolgál a már meglévő és újonnan felépítendő nyomvonalas létesítmények területi összehangolására, a területifelhasználási, a településfejlesztési és a földvédelmi célokkal való egyeztetésére. Korszerűsítik a kártalanítási szabályokat is. A Minisztertanács a Gazdasági Bizottság tájékoztatója alapján áttekintette a bútorgyártás és -ellátás helyzetét. Megállapította, hogy a bútoripar még mindig nem alkalmazkodik kellő mértékben a lakossági igények változásaihoz. Az elkövetkező években folyamatosan lényeges előrehaladást kell elérni a házgyári lakásokban használható bútorok kínálatának javításában, különösen az elemes és kisbútorok termelésének bővítésében. Korszerűsíteni kell a csomagolást, a raktározást, a szállítást és az eladási formákat, növelni kell a minta után árusított bútorok mennyiségét. Tovább kell javítani a bútoripar versenyképességét, elsősorban a gazdaságosság javításával és az új exportpiacok megszervezésével. A kormány jóváhagyta a Tudománypolitikai Bizottság előterjesztését a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés munkaerő-gazdálkodásának és káderpolitikájának feladatairól. Felhívta az érintettek figyelmét, hogy a feladatoknál vegyék számba és a munkában hasznosítsák a különböző testületek és szervezetek e témával foglalkozó társadalmi vitáin elhangzott észrevételeket és javaslatokat is. Uj iskola Nyolc tantermes iskola épül Tuzséron 1983-ban. Értéke közel tízmdlllió forint. A fiatalabb korosztályok kul- turálódiását, kikapcsolódását pedig az a tanácsi beruházás szolgálja, melynek révén a műemléki kastély szárny- épületéből ifjúsági házat létesítenek. mátészaika Központi orvosi rendeli Az enyhe tél is kedvezett eddig az építőknek, a Mátészalkai Városi Tanács költségvetési üzeme dolgozóinak. Befejezéséhez közeledik a volt városi tanácsháza épületének átalakítása. Az épületben nyolc körzeti orvosi rendelőt alakítanak ki a megfelelő kiszolgálóhelyiségekkel együtt. Az intézet műszaki átadására február utolsó napjaiban kerül sor. Gumigyár: Környezetvédők A tiszavasvári Alkaloida után a nyíregyházi gumigyárban is függetlenített környezetvédelmi előadó kezdte meg tevékenységét nemrég. Többek között feladatai közé tartozik az üzemeken belüli környezetszennyező források feltérképezése, a veszélyesnek ítélt hulladékanyagok sorsának figyelemmel kisérése. A nyíregyházi gyárban szeretnék elérni, hogy a környéken élők még kevesebbet panaszkodjanak a gyárra. Tisztavatási ünnepség Nyíregyházán A nyíregyházi helyőrségben február 17-én tartalékos tisztavató és leszerelési ünnepséget rendeztek. Az eseményen részt vettek a megye és a város politikai, társadalmi életének képviselői is. Ünnepélyes keretek között tartalékos tisztté avatták azokat az egyetemet, vagy főiskolát végzett fiatalembereket. akik sorkatonai szolgálatuk alatt a tar- talékostiszti-iskola hallgatói voltak. Előléptetésük után a mai nappal le ds szerelnek. Ugyancsak leszerelt a tisztesek és honvédek egy csoportja, akik letöltötték sorkatonai szolgálatukat. A csütörtöki leszerelési ünnepségen kitüntetések és jutalmak átadására is sor került. Délután a parancsnokok jelenlétében állománygyűlést tartottak, este pedig kultúrműsorral búcsúztak a leszerelők. A ttostavatás ünnepélyes pillanatai. Már az 1984-es modellek készülnek A GÁ V A VEN CSELLÓI VICTORIA CIPŐIPARI SZÖVETKEZETBEN már az 1984- es divat modelleit készítik a szakemberek, akik a múlt esztendőben mintegy három- százezer pár női lábbelit állítottak elő, túlnyomórészt külföldi megrendelések alapján. Mint az üzem vezetői elmondták, kezd bealkonyulni az egészségtelen tűsarkú cipőknek, csizmáknak, a sláger ma már a lapos sarkú lábbeli. A Victória a múlt évben 115 millió forintos termelési értéket ért el, s termékeinek kilencven százaléka külföldön talált gazdára, elsősorban a Szovjetunióban és Lengyel- országban. Az idén is háromszázezer pár cipő, csizma gyártását tervezik. A GÄVAVENCSELLÖI vegyesipari SZÖVETKEZET legfontosabb termékei a hagyományoknak megfelelően az idén is a különböző alapanyagú, típusú táskák, bőröndök, irattartók. Ez évi harminchárommillió forintos termelési tervükből a bőrdíszmű csaknem huszonhárommillióval részesül, míg a faipari részlegük 9,7, a motorjavító részlegük pedig 0,7 millió forinttal járul a terv teljesítéséhez. A gávai szövetkezet az elmúlt évben harmdnckétmillió forint értékű terméket állított elő, ezen belül pedig a konfekcióüzemük hárommillió forintnak megfelelő férfinadrágot készített. Az idén — mivel gazdaságtalan volt — abbahagyták e tevékenységet, s növelték a bőrből, illetve fából készített termékek arányát. Így többek köHornyai Istvánná lengyel megrendelésre készülő női félcipőket minősít Gávavencsellőn. (Császár Csaba felvétele) zött 220 ezer női divattáskát és 40 ezer férfi aktatáskát gyártanak szovjet megrendelésre, míg belföldre mintegy ötvenezer darab pénz- és irattárcát, valamint tizenkétezer pár munkavédelmi kesztyűt készítenek. A FEHÉRGYARMATI RUHÁZATI SZÖVETKEZET az elmúlt évinél kétmillióval több, azaz harminckétmillió forint értékű ruha gyártására készül az idén. Tevékenységüknek túlnyomó részét a tőkés bérmunkák kötik le, osztrák, nyugatnémet, svájci és holland megrendelésre készülnek itt a divatos ruhák, szoknyák, blézerek. A nyugati piacok mellett azonban jut a szatmári üzem termékeiből a hazai üzleteikbe is.
