Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-18 / 41. szám

Tsizsér Évforduló K ettős, mindmáig időszerű feladatot fogalmazott meg 35 évvel ezelőtt az a szerződés, amelyet Magyaror­szág és a Szovjetunió kötött, 1948. február 18-án, Moszkvában, meghatározva a két ország barátságának tartalmát, együttműködésének fő irányát. Az egyik — nem egészen három évvel a minden ad­diginál pusztítóbb háború befejezése után — arra köte­lezte a „magas szerződő feleket”, hogy a legőszintébben vegyenek részt „a népek békéjének és biztonságának lenntartására irányuló minden nemzetközi akcióban”. A másik azt szögezte le, hogy a szerződés aláírói „a barát­ság és az együttműködés szellemében fognak eljárni Ma­gyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturá- rális kapcsolatok további fejlesztése és megszilárdítása érdekében, kölcsönösen tiszteletben tartván függetlensé­güknek, állami szuverenitásuknak és a másik állam belső ügyeibe való be nem avatkozásnak elvét.” Az azóta eltelt három és fél évtized alatt a két állam között létrejött, a nemzetközi diplomáciai gyakorlatban ak­kor újdonságnak számító, s rendkívül átfogó jellegű ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés elvei a mindennapos cselekvés részévé lettek mind­két állam számára. Együttműködésünk a béke védelmé­ben például nemcsak azt jelenti, hogy — a szocialista kö­zösség többi országával együtt — tagjai vagyunk a Var­sói Szerződésnek. Ez a szoros kapcsolat napról napra megnyilvánul minden fontos nemzetközi fórumon, min­denütt, ahol lehetőség nyílik hogy a közös eszméken, a közös célokon alapuló közös politika képviseletére, a bé­ke, az enyhülés, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a nukleáris fenyegetés csökkentése, elhárítása érdekében. A két ország párt- és állami vezetőinek rendszeres konzultációin éppúgy, mint minden más, a nemzetközi élet kérdéseivel foglalkozó tanácskozásukon mindig és minde­nütt a béke kérdései szerepelnek az első helyen, s a két ország együttes fellépése, — a többi szocialista ország hasonló állásfoglalásával együtt — valóban tényező lett a nemzetközi életben. Nem kis mértékben a Szovjetunióval kötött egyenjogú szerződés nyitotta meg annak idején az utat a háborúban vesztes Magyarország előtt ahhoz, hogy visszatérjen a nemzetközi életbe — s országunk nemzet­közi politikája azóta is a szerződésben foglalt magasztos eszmék megvalósítását szolgálja. Ugyanígy valósul meg a második feladat is: gazdasá­gi és kulturális kapcsolataink, széles körű és egyenjogú együttműködésének fejlesztése. Közismertek azok a szá­mok, amelyek ezt jelzik — most csupán néhányat érdemes felidézni — kétoldalú kereskedelmi forgalmunk ma már meghaladja az évi nyolcmilliárd rubel értéket, külkeres­kedelmünknek mintegy harmadát a Szovjetunióval foly­tatjuk, amely csaknem teljes mértékben fedezi energia- szükségletünket, legnagyobb nyersanyagszállítónk, s ugyanakkor fontos felvevő piaca a magyar árukniak. Csak felvillantani lehet néhány tényt kulturális kap­csolataink köréből. Kell-e külön hangsúlyozni, mit jelent irodalmunk, színművészetünk számára, hogy — a nyelvi határok áttörésével — olyan sokmilliós olvasótábort, kö­zönséget kapott, mint amilyen a Szovjetunióban nyílt meg előtte. A magyar közönség olyan művészekkel ismerked­hetett meg, mint David Ojsztrah, a nagy hegedűs, Szvja- toszlav Rihter, a világ egyik legnevesebb zongoraművé­sze, vagy Jurij Ljubimov, a vitákat csiholó nagy színpadi alkotó. S ami a legfontosabb: ezek a baráti kapcsolatok az elmúlt 35 év alatt már nem csupán szerződésben foglalt kötelezettséget jelentenek: mindkét országban a minden­napi élet állandó részévé váltak. Korántsem üres forma­litás, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn városok, megyék, üzemek, tömegszervezetek között: ezrek és ezrek ismer­kednek meg így közvetlenül egymás életével, munkájá­val, országával. Három és fél évtized eredményei nem lebecsülendők, de aligha jöhettek volna létre, ha nem szilárd alapokra épülnek. Ezeket az alapokat az a százezernyi magyar in­ternacionalista rakta le, aki annak idején a szovjet embe­rekkel együtt küzdött a forradalom győzelméért, — s a milliónyi szovjet katona, aki nemcsak a szabadságot hoz­ta meg annak idején népünknek, hanem az első falat ke­nyeret is. Az erre épült nemzetközi okmány, újkori történetünk első egyenjogú szerződése, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés nagy utat nyitott meg — s útmutató ma is. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA hnOBB XL. évfolyam, 41. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. fcbrtíár 18., péntek Napirenden: gazdaságos anyagfelhasználás az élelmi­szer-gazdaságban —I nyomvonalas létesítményei elhelyezésének egységesítése illési tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén az év elejei tapasz­talatok áttekintése alapján megállapította, hogy a terv­ben foglalt népgazdasági kö­vetelmények teljesítéséhez az irányító és a gazdálkodó szer­vezetek minden szintjén meg kell gyorsítani a feladatok végrehajtásához szükséges konkrét feltételek megterem­tésének munkálatait. Köte­lezte az illetékes kormánybi­zottságokat, hogy folyamato­san ellenőrizzék és intézke­déseikkel segítsék elő a gaz­dasági folyamatok tervszerű alakulását Jóváhagyta azt az akció- programot, amely az élelmi­szer-gazdaság teendőit szab­ja meg a gazdaságos anyag- felhasználási és technológia- korszerűsítési kormányprog­ram végrehajtásában. Leg­fontosabb feladat a termelés anyagigónyességének mér­séklése, a versenyképességet javító technológia- és gyárt­mánykorszerűsítés. A Minisz­tertanács felkérte a Szákszer­vezetek Országos Tanácsát, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamarát, valamint a tudományos egye­sületeket, hogy saját terüle­tükön tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket a program széles körű megismertetésére, és minden eszközzel segítsék annak végrehajtását. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak a nyomvonalas létesítmények — közlekedési útvonalak, távközlési és energiaszállító vezetékek, vízhálózatok — te­rületi koordinációjára vonat­kozó határozatát, amely a termőföld és a természeti környezet fokozottabb védel­me érdekében komplex in­tézkedéseket rendel el. Ezek keretében felülvizsgálják és egységes rendszerbe foglal­ják a védőtávolságokra vo­natkozó rendelkezéseket, mű­szaki-technológiai és gazda­ságossági vizsgálatokat vé­geznek a környezetkárosító hatások mérséklésére, és ki­alakítják azt a nyilvántartási rendszert, amely alapul szol­gál a már meglévő és újon­nan felépítendő nyomvonalas létesítmények területi össze­hangolására, a területifelhasz­nálási, a településfejlesztési és a földvédelmi célokkal va­ló egyeztetésére. Korszerűsí­tik a kártalanítási szabályo­kat is. A Minisztertanács a Gaz­dasági Bizottság tájékoztató­ja alapján áttekintette a bú­torgyártás és -ellátás helyze­tét. Megállapította, hogy a bútoripar még mindig nem alkalmazkodik kellő mérték­ben a lakossági igények vál­tozásaihoz. Az elkövetkező években folyamatosan lénye­ges előrehaladást kell elérni a házgyári lakásokban hasz­nálható bútorok kínálatának javításában, különösen az elemes és kisbútorok terme­lésének bővítésében. Korsze­rűsíteni kell a csomagolást, a raktározást, a szállítást és az eladási formákat, növelni kell a minta után árusított bútorok mennyiségét. Tovább kell javítani a bú­toripar versenyképességét, el­sősorban a gazdaságosság ja­vításával és az új exportpia­cok megszervezésével. A kormány jóváhagyta a Tudománypolitikai Bizottság előterjesztését a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés munkaerő-gazdálkodásának és káderpolitikájának felada­tairól. Felhívta az érintettek figyelmét, hogy a feladatok­nál vegyék számba és a munkában hasznosítsák a különböző testületek és szer­vezetek e témával foglalko­zó társadalmi vitáin elhang­zott észrevételeket és javas­latokat is. Uj iskola Nyolc tantermes iskola épül Tuzséron 1983-ban. Ér­téke közel tízmdlllió forint. A fiatalabb korosztályok kul- turálódiását, kikapcsolódását pedig az a tanácsi beruházás szolgálja, melynek révén a műemléki kastély szárny- épületéből ifjúsági házat lé­tesítenek. mátészaika Központi orvosi rendeli Az enyhe tél is kedvezett eddig az építőknek, a Máté­szalkai Városi Tanács költ­ségvetési üzeme dolgozóinak. Befejezéséhez közeledik a volt városi tanácsháza épü­letének átalakítása. Az épü­letben nyolc körzeti orvosi rendelőt alakítanak ki a megfelelő kiszolgálóhelyisé­gekkel együtt. Az intézet mű­szaki átadására február utol­só napjaiban kerül sor. Gumigyár: Környezet­védők A tiszavasvári Alkaloida után a nyíregyházi gumi­gyárban is függetlenített kör­nyezetvédelmi előadó kezdte meg tevékenységét nemrég. Többek között feladatai kö­zé tartozik az üzemeken be­lüli környezetszennyező for­rások feltérképezése, a ve­szélyesnek ítélt hulladék­anyagok sorsának figyelem­mel kisérése. A nyíregyházi gyárban szeretnék elérni, hogy a környéken élők még kevesebbet panaszkodjanak a gyárra. Tisztavatási ünnepség Nyíregyházán A nyíregyházi helyőrség­ben február 17-én tartalé­kos tisztavató és leszerelési ünnepséget rendeztek. Az eseményen részt vettek a megye és a város politikai, társadalmi életének képvi­selői is. Ünnepélyes keretek kö­zött tartalékos tisztté avat­ták azokat az egyetemet, vagy főiskolát végzett fia­talembereket. akik sorkato­nai szolgálatuk alatt a tar- talékostiszti-iskola hallga­tói voltak. Előléptetésük után a mai nappal le ds sze­relnek. Ugyancsak leszerelt a tisztesek és honvédek egy csoportja, akik letöltötték sorkatonai szolgálatukat. A csütörtöki leszerelési ünnepségen kitüntetések és jutalmak átadására is sor került. Délután a parancs­nokok jelenlétében állo­mánygyűlést tartottak, este pedig kultúrműsorral bú­csúztak a leszerelők. A ttostavatás ünnepélyes pillanatai. Már az 1984-es modellek készülnek A GÁ V A VEN CSELLÓI VICTORIA CIPŐIPARI SZÖ­VETKEZETBEN már az 1984- es divat modelleit készítik a szakemberek, akik a múlt esztendőben mintegy három- százezer pár női lábbelit ál­lítottak elő, túlnyomórészt külföldi megrendelések alap­ján. Mint az üzem vezetői el­mondták, kezd bealkonyulni az egészségtelen tűsarkú ci­pőknek, csizmáknak, a sláger ma már a lapos sarkú láb­beli. A Victória a múlt évben 115 millió forintos termelési értéket ért el, s termékeinek kilencven százaléka külföldön talált gazdára, elsősorban a Szovjetunióban és Lengyel- országban. Az idén is há­romszázezer pár cipő, csiz­ma gyártását tervezik. A GÄVAVENCSELLÖI ve­gyesipari SZÖVETKEZET legfontosabb termékei a ha­gyományoknak megfelelően az idén is a különböző alap­anyagú, típusú táskák, bő­röndök, irattartók. Ez évi harminchárommillió forin­tos termelési tervükből a bőrdíszmű csaknem huszon­hárommillióval részesül, míg a faipari részlegük 9,7, a mo­torjavító részlegük pedig 0,7 millió forinttal járul a terv teljesítéséhez. A gávai szövetkezet az el­múlt évben harmdnckétmillió forint értékű terméket állí­tott elő, ezen belül pedig a konfekcióüzemük hárommil­lió forintnak megfelelő férfi­nadrágot készített. Az idén — mivel gazdaságtalan volt — abbahagyták e tevékeny­séget, s növelték a bőrből, illetve fából készített termé­kek arányát. Így többek kö­Hornyai Istvánná lengyel megrendelésre készülő női fél­cipőket minősít Gávavencsellőn. (Császár Csaba felvétele) zött 220 ezer női divattáskát és 40 ezer férfi aktatáskát gyártanak szovjet megrende­lésre, míg belföldre mintegy ötvenezer darab pénz- és irat­tárcát, valamint tizenkét­ezer pár munkavédelmi kesz­tyűt készítenek. A FEHÉRGYARMATI RU­HÁZATI SZÖVETKEZET az elmúlt évinél kétmillióval több, azaz harminckétmillió forint értékű ruha gyártásá­ra készül az idén. Tevékeny­ségüknek túlnyomó részét a tőkés bérmunkák kötik le, osztrák, nyugatnémet, svájci és holland megrendelésre ké­szülnek itt a divatos ruhák, szoknyák, blézerek. A nyu­gati piacok mellett azonban jut a szatmári üzem termé­keiből a hazai üzleteikbe is.

Next

/
Thumbnails
Contents