Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-16 / 39. szám
4 Kelet- Magyarország 1983.február 16. Algírban folytatódott a Palesztinái Nemzeti Tanács ülésszaka. A képen Jasszer Arafat a vendéglátó Algéria elnökével, Bendzsedid Sadlival. Indiai kormányátalakítás Kommentár Körút a fekete kontinensen Véget ért az ENSZ-főtitkár afrikai körútja. Pérez de Cuellar nyolc országot keresett fel az elmúlt napokban, s találkozóin meggyőződhetett, milyen rendkívül súlyos örökséggel küszködnek a fekete kontinens államai. Érthető — lélektanilag is és politikailag is —, hogy ez a sokat szenvedett földrész, amelynek páriáival benépesítették Dél- és Közép- Amenika, valamint az Egyesült Államok déli részének hatalmas térségeit, vérlázító múltjának folyamatosságát látja mindabban, ami a Délafrikai Köztársaságban és az általa megszállt Namíbiában történik. És abban is, ami nem. Hisz Namíbiában egyelőre a számtalan világszervezeti erőfeszítés ellenére sem következett be lényeges előrehaladás és ugyanez vonatkozik magára az apartheid rezsimre is, amely Namíbia időhúzásával éppúgy megkeseríti szomszédai, az úgynevezett frontóllamok életét, mint az ellenük intézett gazdasági, nem ritkán katonai támadásaival Indira Gandhi indiai miniszterelnök hétfőn este — három héten belül immár másodízben — átalakította kormányát. A kabinet átalakítása során Indira Gandhi leváltotta tisztségéből A. P. Sarma idegenforgalmi és polgári repülésügyi minisztert és Bhisma Narain Szingh, eddigi parlaA tájékoztatás ügyi tárcát H. K. L. Bhaget, eddig a közmunka- és lakásépítési ügyek állanunindsztere kapta. Ö vezette egyébként a kormányzó párt választási kampányát, amely a nemrég Üj- Delhiben tartott helyhatósági választásokon Indira Gandhi pártjának győzelméhez vezetett. Mivel a főtitkár által meglátogatott országok közül nem kevesebb, mint hat éppen ilyen frontállam volt, a világ érthető érdeklődéssel várta, körútja után hogyan foglal állást a világszervezet első embere. Javier Pérez de Cuellar választhatta volna az aggályosán semmitmondó centizgetést, ügyelhetett volna arra, hogy senkinek (így az Egyesült Államoknak és a kérdéssel intenzívebben foglalkozó másik négy nyugati hatalomnak) ne legyen kellemetlen, amit mond. A világ elégtétellel állapíthatja meg, hogy a főtitkár nem erre ügyelt — hanem a tényekre, az igazságra. Körútja utáni első állásfoglalásában félreérthetetlenné tette több, a kontinens helyzetére és Namíbia jövőjére vonatkozó alapvető nézetét. Kijelentette például, hogy a dél-afrikai csapatok által évtizedek óta megszállt Namíbia jövőjét nem lehet összekapcsolni a törvényes kormány kérésére a dél-afrikai agresszió veszélyével Angolában szembenéző kubai csapatok kivonásával. De Cuellar körútja során is, körútja után is világossá tette, hogy az ENSZ vezetése, és ő maga személyesen „osztja Afrika népeinek egészséges türelmetlenségét”. Egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi recesszió a világátlagnál is jobban sújtja a fekete kontinenst (elég a gihanai vendégmunkások kiutasítására gondolnunk Nigériából), a növekvő türelmetlenség teljesen érthető. H. E. menti közmunkaügyd és lakásépítési minisztert, míg K. P. Szalve tájékoztatási és rádióügyi minisztert acél- és bányaügyi miniszterré nevezte ki. A 65 éves kormányfő egyébként most kilencedszer alakította át kormányát azóta, hogy 1980-ban a választások győzteseként ismét hatalomra került. (Folytatás az 1. oldalról) Különböző központi előírások a múltban e téren csorbították leginkább a tanácsi önállóságot. Bár Szabolcs- Szatmárban is segítették a fejlődést a települések, rendezésére kidolgozott tervek — jelenleg 102 településnek van általános vagy összevont rendezési terve —, itt is tapasztalni lehetett: gyakorta merev álláspontokat tükröztek azok a tervek, amelyeket jórészt felülről erőltettek egy-egy településre, éppen ezért a lakosság nem érezte azt teljesen magáénak. Időközben megváltoztak a feltételek, szerényebbek lettek a lehetőségek, ezek a tervek részben elavultak, szükséges a korszerűsítésük. A kormány egyik legutóbbi határozata arra ösztönzi a tanácsokat, hogy a jövőben humánusab- bak, emberléptűbbek legyenek a településrendezési tervek. Nincs szükség és lehetőség sem rá, hogy a meglévő, de még rehabilitálható településrészeket máról holnapra megsemmisítsük, miként fel kell oldani az ésszerűtlen építési tilalmakat is. Megállapította a vb azt is, hogy a tervfelülvizsgálatokkal 64 településnél elérték: az építési tilalmakkal terhelt ingatlanok száma 1600-zal csökkent a községekben és ezerrel a városokban. Jelenleg 9400 a tilalmak és a korlátozások száma, s ez a városokban mintegy ötezer ingatlant érint. Indokolt a rendezési tervek jobb összehangolása a fejlesztési tervekkel. Javítani kell a műszaki nyilvántartást, növelni a tervezői kapacitást, s főként jobban bevonni a lakosságot a rendezési tervek' felülvizsgálatába. Még tart a cementvásár! Értesítjük vásárlóinkat, hogy az állami TÜZÉP-telepeken 450/20-as 450-es S—54-es cement 20,— Ft/mázsa árengedménnyel kapható. Amíg a készlet tart! Február 15-én, csütörtökön a Szabadság közreadta a szovjet tudósító iroda jelentését: „Kedden este moszkvai idő szerint röviddel 9 óra előtt Sztálin tábornagy hadsereg-főparancsnok napiparancsot intézett Mali- novszkij tábornagyhoz, a 2. ukrajnai arcvonal parancsnokához és vezérkari főnökéhez, Zaharov vezérezredeshez, valamint Tolbuchin tábornagyhoz, a 3. ukrajnai arcvonal parancsnokához és vezérkari főnökéhez, Ivanov altábornagyhoz. ' A Budapest elfoglalásában leginkább részt vett kötelékeket és csapatrészeket „Budapesti” elnevezésre és rendjelekkel való kitüntetésre terjesztették elő. Február 13-án este 9 órakor a szovjet főváros 324 ágyú sortüzével köszöntötte a 2. és 3. ukrajnai arcvonal hős csapatait.” Milyen hírek látnak napvilágot február 16-án, pénteken? „— A Szabadság papírhiány miatt csak korlátozott példányszámban tud megjelenni. Tekintettel arra, hogy a korlátozás következtében sokan nem juthatnak újsághoz, a mai naptól kezdve a József körút 5. sz. alatt lévő kiadó- hivatalunkban reggelenként kifüggesztjük az új számot, hogy minden érdeklődő figyelemmel kísérhesse a Szabadság híradásait. — A nagy sikerre való tekintettel a SzociáldemokTELEX „Tiszteletre méltó társaság" A változó maffia Egy olyan időpontban, amikor a Vörös Brigádok terrorszervezet mintha kifulladóban lenne, a szicíliai maffia és ikertestvére, a nápolyi ca- morra veszélyes kihívásokat intéz az olasz állam ellen. Végtelen hosszú az a halállista, amelyre a maffia bírák, rendőrök, katonák, politikusok nevét írta és írja. A szervezetet több mint égy évszázaddal megjelenése után is — titokzatosság lengi körül. Egyesek számára a szabadkőművesekéhez hasonló társaság, mások szemében titkos kormány, megint mások úgy vélik, hogy közönséges bűnszövetkezet. Nos, a „tiszteletre méltó társaság” manapság már nem az, mint volt száz, vagy ötven esztendővel ezelőtt. Amikor a XIX. 'század utolsó harmadában megjelenik Szicíliában, párhuzamos hatalmat, egyfajta ellenállamot jelent. A földbirtokosok, a nagykereskedők ráerőszakolják „védelmüket” a kis- parasztokra, kézművesekre, — természetesen nem ingyen. Akinek nem kell a kéretlen védelem, azzal végez a lupu- ra, a lefűrészelt csövű puska. Tanú soha sincs, de ha van, akkor érvényesül a hallgatás törvénye. A XX. század elején a maffia már élet-halál ura Szicíliában. Ö osztja el a vizet a kopár szigeten, ellenőrzi a gyümölcs- és zöldségpiacot, az útépítéseket, a földügyieteket. Kezében tartja a polgármestereket és képviselőket egyaránt. Az első világháború után már leányvállalata működik az Egyesült Államokban ; a szeszcsempészettel, szerencsejátékokkal, prostitúcióval foglalkozó Cosa Nostra. A fasizmus itáliai bukása ritka szerepet kínál a maffiának, a szicíliai partraszállást előkészítő amerikai titkosszolgálat ugyanis igénybe veszi szolgálatait. Hatalmából a második világháború után sem veszít: bosszú- hadjáratot folytat a kommunisták, a baloldali gondolkodással gyanúsíthatok, a földfoglaló szegényparasztok ellen. Közben újból változóak az idők. A maffia korszerűsöSzázezres tüntetés Nápolyban a maffia és a cam orra ellen. (Fotó: AP — MTI) dik, alkalmazkodik az „olasz gazdasági csodához”. A lefűrészelt csövű vadászfegyvert felváltja a géppisztoly. Lecserélik a régi vezetést — ez persze nem megy vér nélkül. Az új főnökök már nem öszvéren kocognak, hanem Alfa Rómeón száguldoznak. Emberrablás, kábítószercsempészet, bankügyletek, szállodaipar, olajüzlet — ezek a korszerű területek. A. bűnnek ez a vállalata természetesen nem prosperálhatna, ha nem lennének megvásárolható hivatalnokok és honatyák, ha bizonyos politikai körök a maguk pártérdekei szempontjából nem tartanák hasznosnak a „tiszteletre méltó társaságot”. A maffia elleni harc olyan régi, mint maga a maffia. Igaz, a hatóságok eddig jobbára csak a bűntettek végrehajtóira összpontosították figyelmüket, ám nemrég mintha fordulat következett volna be. A maffia letörésével megbízott Dalia Chiesa csendőr tábornok már a titkos társaság irányítóit, s ezek bankszámláit vette célba. Tavaly ősszel azonban meggyilkolták. Előzőleg feletteseitől testőrt és páncélozott gépkocsit kért — takarékosság címén mindkettőt megtagadták tőle. Gyilkosait mindmáig nem fogták el... Hável József GENFI TÁRGYALÁSOK Kedden Géniben teljes ülést tartott az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség, CUELLAR GENFBE ÉRKEZETT Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára afrikai körútja befejeztével hétfőn este Genfbe érkezett, kedden a svájci városban beszédet mond a világszervezet emberi jogokkal és leszereléssel foglalkozó bizottságainak ülésén. Később Willy Brandttal! találkozik, akivel az általa vezetett nemzetközi bizottság jelentéséről, valamint a bizottságnak a szegény országok megsegítése érdekében az ENSZ-hez intézett felhívásáról tárgyal. CSÓK — 144 ÖRÁN AT Két hete még nem is ismerték egymást, de hétfőre már egy csókrekord fűzi őket össze. Hat napig, 144 órán át csókolózott a 24 éves Barbara Kané és a 20 éves Dino Delorean. A két fiatal Los Angelesben a múlt kedden vágott neki a nagy vállalkozásinak, hogy megdönti az 1980 februárjában felállított, öt napig tartó csókTekordot. Sikerült. MEGHALT FIRJUBIN Nyikolaj Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettes, kiemelkedő szovjet diplomata 75 éves korában elhunyt. Az SZKP és a szovjet kormány vezetői által aláírt nekrológ megállapítja, hogy Firjubin halála a szovjet diplomáciai szolgálat súlyos vesztesége. Firjubin 1953-tól haláláig a szovjet külügyminisztériumban dolgozott. Nagykövet volt Csehszlovákiában és Jugoszláviában, 1957 ótavolt külügyminiszter-helyettes. Éveken keresztül a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének főtitkári tisztségét töltötte be, és több nemzetközi találkozón, konferencián vett részt. rata Párt VII. kér. szervezetének műsoros előadását szombaton de. fél II órakor megismétlik az Uj Magyar Színházban. Jegyek a pénztárnál. — Megnyílt a svéd vöröskereszt első népkonyhája az Ó-utca 27. szám alatt. Az egyik napon levest, a másik napón főzeléket adnak 1,50 fillér lefizetése ellenében.” Február 18-án, vasárnap az Uj Szó, a Vörös Hadsereg magyar nyelvű lapja egy légicsatáról számol be: „Az elmúlt éjszaka Budapest légiterében szovjet vadászok felderítő repülésre indultak. A felderítő alakulat parancsnoka Nesz- terov főhadnagy volt, aki a „Szovjetunió hőse” címet viseli. A szovjet vadászok 2500 méter magasban voltak, amikor Neszterov főhadnagy hat német „Messer- schmitt” gépet vett észre. A'z ellenséges gépek megpróbálták kihasználni azt az előnyüket, hogy magasabban voltak, mint a szovjet pilóták és támadásba kezdtek. Neszterov főhadnagy „Jakovlev” gépén felvette a harcot és egy német gépet lelőtt. A többi öt „Messerscmitt” elmenekült. Neszterov köteléke ugyanez éjszaka még három „Focke-Wulf 190” típusú német gépet lőtt le.” Ugyanazon a napon a tizenegy havi kényszerű hallgatás után ismét jelentkező Népszava közli H. L. levelét, amelyet a közellátási kormánybiztosnak írt: „A budapesti közvágóhídon serényen folyik már a munka, öreg állatorvosok és tisztviselők söprik a havat a keramitkockákról. Sajnos, állatfelhozatal nincs, más dolguk nem igen akad. De a vágóhíd hűtőházában több mázsa úgynevezett fehér csont, háztartási nyelven velőscsont van. Csontlevest ehetnének belőlük a budapesti gyerekek az ínségkonyhán. A mészárosok már érdeklődtek, hogy miért nem adja ki a vágóhíd igazgatósága a csontot szétosztásra. Az igazgatóságon Vitányi úr azt felelte a húsiparosoknak, hogy nem kapott még utasítást. A vágóhíd igazgatósága igen buzgón távolította el a zsidó mészárosokat a vágóhídról és dicséretre méltó öntevékenységgel kényszerítette be a munkásokat a nyilaspártba. Kérjük, Vas elvtárs adjon ki utasítást a vágóhídi igazgató uraknak. Ha már hús nincs, legalább csontot kapjunk.” Beérkezett az első személyvonat a Keleti pályaudvarra — tudósít a Népszava ugyanabban a számban: „Vasárnap kora reggel a Keleti pályaudvar sokat szenvedett csarnokából utasok siettek le a lépcsőkön. Fejkendős asszonyok, csizmás férfiak, és mindnek hátán, kezében csomag és batyu. Megszólítjuk az egyik alaposan felpakolt nénit. — Honnan jöttek, né- ném? — Miskolcról, kedves, — a kisunokámnak hozok valami élelmet. Tegnap reggel ültem fel a vasútra és ma már Pesten vagyok! Bent- a pályaudvaron az egyik vasúti tiszt tájékoztat. Hetek kitartó munkájával sikerült a Keleti pályaudvart helyreállítani, hogy végre beérkezhetett az első szerelvény. Ez a vonat Gödöllőről indult reggel hat órakor. Ügynevezett vegyes vonat, személygépkocsik mellett teherkocsik is vannak rajta. Délután 3 óra 40 perckor indul a szerelvény vissza Gödöllőre. Ez a járat most már rendszeresen közlekedik. A jegy ára Gödöllőig 4 pengő 80 fillér. Megnéztük a vonatot. A mozdony hibátlan, ezer alkatrésze fényesen, olajosán csillog a kora reggeli fényben. A személykocsikon már látszik a háború munkája, ablakaik töröttek, az oldalukon golyóütötte lyukak.” (Folytatjuk) ________________________/ 1945 kora tavasz
