Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
1983. február 15. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG------------------------------------------------S Á ködtől a zúzmaráig Az évszakok közül talán legkevésbé népszerű a tél: nem szeretünk fázni, sok gonddal és költséggel jár a fűtés, jön az influenza, és még sorolhatnánk kellemetlenségeit. Mindez azonban a télisportok szerelmesei számára csak apró kényelmetlenségek, nekik fontosabb a havas lejtőn, korcsolyapálya jegén való száguldás. A meteorológusok számára pedig a tél szinte csemege: az év legérdekesebb, legváltozatosabb időszaka. Gyakran előfordul, hogy a tél fittyet hány a sokéves átlagoknak, és olyat produkál, amire még a legöregebbek sem emlékeznek. Az idei tél is olyan, amely különösségével tűnik ki majd sok év után is a meteorológiai évkönyvekben. De minden télnek, így az ideinek is, vannak általános tulajdonságai. Az időjárás évszakos lehűlésének egyik kísérőjelensége például, hogy a felhők alsó határfelülete, a felhőalap egyre alacsonyabb szintekre kerül. Október folyamán a íelhőalap még gyakran ezer méter magasságban vagy még magasabban foglal helyet A felhőmagasság azonban november első felében rendszerint már néhány száz méterre csökken, és november közepétől kezdve gyakran megtörténik, hogy a felhőalap leszáll a felszínre: a felhők egészen a földig érnek. Az ilyen felhőket ködnek nevezzük. A gyakori köd az el- mült évszázadok telein nem okozott annyi kellemetlenséget az emberiségnek, mint újabban. A nagyvárosok megnövekedésével és a gyáripar kialakulásával ugyanis a helyzet kedvezőtlen irányban változott meg. A régi időben a köd világosfehéres színű volt — ma már legfeljebb vidéken, faluhelyen van ilyen köd — mert nem volt a levegőben szennyezettség. Ma a nagy ipari településeken a koromtól, füsttől, portól stb. a köd sokszor sárga, barna, vagy éppenséggel fekete színű. Az ilyen köd nagyon nehezen oszlik szét, gyakran egy egész héten át megmarad. Kedvezőtlen légmozgási viszonyok között alakul ki a füstköd vagy smog, ameiy miatt a városokra napközben is éjszakai sötétség borul. A tél másik általános jelensége a hó. Már november végén találgatás tárgya, hogy fehér vagy fekete lesz a karácsony. Tény, hogy hazánkban ritkábban fehér a karácsony. Főleg Budapesten és a nagyvárosokban igaz ez, hiszen a nagyvárosokban egykét fokkal mindig magasabb a hőmérséklet, mint kint a szabad területeken, és ez a különbség már elegendő az esetleg lehullott nem vastag hóréteg eltüntetésére. A nagyvárosi utcákat ezért fehér hó helyett olykor sötét színű, nedves vízfilm borítja. Minden télen van négy-öt olyan nap, amikor a természeti tárgyakat zúzmara borítja. A zúzmara állhat apró, leheletfinom jégtűkből, de állhat hatalmas, alaktalan jégtömbökből is A városok belső területén ritkábban gyönyörködhetünk zúzmarában, mert csak ott képződik, ahol a tárgyak szabadon ki vannak téve a szélfúvásnak. A zúzmara keletkezését erősen hideg időszaknak kell megelőznie, amely több napig is eltart. A földfelszíni tárgyak hőmérséklete ilyenkor mélyen a fagypont alá száll. A zúzmaraképződés második feltétele, hogy a hideg nagymértékben megenyhüljön azzal, hogy enyhe és nagy páratartalmú levegő érkezik, élénk szél alakjában. Ez ködképződéshez vezet. A szélben hajtott ködcseppees- kék beleütköznek a földfelszíni tárgyak hideg felszínébe, és ráfagynak. így képződik a zúzmara fákon, bokrokon, villanyoszlopokon, vaskerítéseken és egyéb, könnyen lehűlő tárgyakon. Vannak természetesen rendellenes időjárású évek is, amikor a hőmérséklet alakulása meglepő fordulatokat < hozhat. Emlékezetes' például az 1955—66. évi tél, amelynek első és középső része annyira gyenge volt, hogy a Duna teljesen jégmentes maradt. A tél vége azonban váratlanul nagyon kemény hideget hozott, a Duna hirtelen befagyott és március folyamán pusztító, jeges árvíz alakult ki. Az idei tél első és középső része hasonlít ehhez, de a végéről, reméljük, elmaradnak az akkori kellemetlenségek. V _____________/ Tökéletes térhatás Ha egycsatornás (mono) hangfelvételt hallunk, az egész előadó együttest a hangszóró irányából halljuk. Hozzávetőleg meg tudjuk állapítani, mekkora teremben és milyen akusztikai viszonyok között készült a felvétel. Az a benyomásunk, mintha nyitott ablak mellett ülnénk, s az együttest az ablakon át hallanánk. Mindebből nyilvánvaló, hogy a hangfelvétel nemcsak magát a hangeseményt, hanem olyan jeleket is tartalmaz, amelyek bizonyos térinformációt nyújtanak, s így térérzetet keltenek. A jelek között olyan csoportok is találhatók, amelyek az egyes hangforrásoknak a mikrofontól való távolságáról tájékoztatnak, ezekből alakul ki a hallgatóban az ún. mélységérzet. Ezeken kívül természetes környezetben behunyt szemmel még a hangforrás irányát is megtudjuk állapítani — ez az irányérzet. Az irány- információk átvitelére már nem elég egy csatorna, ehhez legalább két csatornára van szükség. Ha kétcsatornás közvetítéskor a két hangszóró kb. fejmagasságban, 60—90 fokos nyílásszöget bezárva helyezkedik el, a mélységérzeten kívül irányérzet is keletkezik bennünk, amely azonban csak a két hangszóró közötti területre korlátozódik, de mindenképpen nagyobb élményt Lézerek az iparban A lézersugár felfedezése óta intenzív kutatómunka folyik két fő irányban: a lézerek tökéletesítése és új lézerek kialakítása, valamint a lézersugárzásnak a legkülönbözőbb területeken való alkalmazása terén. E két terület kutatási eredményei természetesen kölcsönhatásban vannak egymással, a sokat ígérő alkalmazási lehetőségek ösztönzik az új lézertípusok kifejlesztését, a gyártott lézereket pedig egyre több célra használják fel. A lézer azonban a legutóbbi időkig elsősorban laboratóriumi eszköz maradt, az iparban pedig csak mérési és beállítási célokra kezdett elterjedni. A nagy teljesítményű lézerek kifejlesztése azonban megteremti a széles körű ipari elterjedés lehetőségét is, ahol elsősorban fémek hőkezelésére, vágására és hegesztésére lehet a lézersugárzást nagyon előnyösen alkalmazni. Ipari anyagmegmunkálások céljaira az 1 kW-nál nagyobb teljesítményű lézereket szánják. Ezeknél az alkalmazásoknál két alapvető paraméternek van döntő szerepe, a lézer által szolgáltatott teljesítménysűrűségnek (amit az anyag elnyel) és az úgynevezett műveleti vagy interakciós időnek. Mivel a hatás kifejtéséhez a sugár energiáját az anyagnak el kell nyelnie, fontos tényező az abszorpció hatásfoka is. A nagy teljesítményű CCh gáz lézerek sugárzását (ipari alkalmazások szempontjából ezek a legérdekesebbek, ellentétben az elektronikus iparban használt szilárdtest neo- dimium lézerekkel) a nemesfémek jól elnyelik, azonban a fémek nem nyelik el mindaddig, amíg fel nem hevül- nek, sőt esetleg míg meg nem olvadnak. Ennek megfelelően olyan bevonatokra van szükség, amelyek megnövelik az abszorpció hatásfokát. Számos olyan anyagot találtak már, amelyek megfelelőnek bizonyultak erre a célra. A képünkön látható 2,5 kW teljesítményű folyamatos üzemű széndioxid-lézer sugárnyalábját a kúpos végén át vezetik a munkadarabra, egy atomreaktor üzemanyagtartó elemére. nyerünk. Hogyan lehet tovább tágítani az irányérzet „hallószögét?” Nyilván még több hangcsatornára van szükség. Négy csatornához kapcsolódó hangszóróval — kvadrofónikus technikával — szinte már teljesen körülbástyázható a hallgató, s valóban úgy érezheti, mintha egy zenekar kellős közepén ülne. Nagy hátráltatója a kvadrofóniás rendszer elterjedésének, hogy a négycsatornás átvitelhez négy mágnescsíkos magnószalagok és négycsatornás hanglemezek szükségesek. Képünkön egy kvadrofónikus erősítőt és lemezjátszót láthatunk és a speciális hangszóró-elrendezést, amellyel sokkal valósághűb- ben hozható létre és jobban szabályozható a térérzet. A JELEN Az igazgatóság területén a Tisza, a Szamos, a Túr folyók, a Kraszna, a Lónyai- csatoma, és a VIII. sz. főfolyás (Ér-patak), valamint egyéb belvízcsatornák, tározók jellemző pontjain, nagyobb szennyvízbekötések, mellékvízfolyások betorkol- lása alatt évente 36 mintavételi helyen 650—700 vízmintát vesznek. A mintákat átlagosan 40—45 fizikai, fizikaikémiai, kémiai és biológiai mutatókkal vizsgálják meg. E munka eredményeként évente 28—30 ezer adatot kapnak. Ez lehetővé teszi, hogy egy adott vízfolyás, vagy szakasz vízminőségét reálisan ítéljék meg. Lényeges azért is, hogy terveinket hosszú távon mind jobban megalapozhassuk. Nem mellékes az sem, hogy a szennyvíztisztító művek létesítésére fordított pénz hogyan térül meg a befogadó (felszíni víz) vízminőségének javulásában. De nem utolsó szempont az egészséges természeti környezet fenntartásának igénye sem. Korábban a feldolgozásnak két alapvető akadálya volt. Egyik: hiányzott egy olyan átfogó feldolgozási módszer, amely a vízminőség-változás irányát és mértékét folyamatában is reálisan fejezi ki számokban. A másik akadály a nagyszámú adat feldolgozásából következett, amely a számítógép elterjedésével egy csapásra megoldódott. Az angol Kendall matematikai statisztikai feldolgozási módszerét választották A módszer lényege, hogy bármely vízminta összképét Körkúp a holnapról Áram születik Geszti P. Ottó akadémikustól, a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara Erősáramú Intézetének állami díjas igazgatójától, az Akadémia műszaki osztályának elnökétől kértünk váaszt: az ezredfordulóra milyen lesz Magyarország energiatermelése, áramellátása? — Az elektromos energiát tekintve a jövőbeni fejlődést éppen hogy nem a termelői kapacitás, hanem a fogyasztói igény, tehát a felhasználási oldal határozza meg. Hiszen nem termelhetünk akármennyi áramot, ha nincs, aki igénybe vegye. És a távlati áramigény éppen attól függ, hogy egyes népgazdasági ágazatoknak mennyire van szükségük, ez viszont az exportképes, gazdaságos termelés függvénye. Az exportképesség viszont a világgazdasági helyzet alakulásának függvénye. — De végül is a termelői oldalon is történhet változás? — Történhet, de nem ennyire meghatározó. Az például biztos, hogy meglévő erőműveinket lassacskán le kell majd selejtezni, elérik az „erőművi kor végső határát” — tehát ezek kapacitásának kiesése indokolja például egy új, nagy szenes erőmű, a tervezett és egyelőre elhalasztott, az eocénszénre épülő bicskei centrálé megépítését. Szintén a termelői oldal szempont j a: szükséges lenne az egyenletesebb terhelés. Mert az atomerőműnek nem használ, sem Pakson, sem Ukrajnában az, hogy fel-le kell szabályozni a hullámzó igényeknek megfelelően. — Mi lenne a megoldás? \ _______________________ — Mivel az áram nem tárolható, egy szivattyús tározó erőművet kellene építeni. Ez éjszaka, amikor kicsi az ország terhelése, a felesleges árammal felemelné a hegytetőn létesített tározóba a vizet, csúcsterheléskor pedig a víz lezuhogva turbinát hajtana és visszaadná az általa tárolt energiát. A D'una-kanyarban, a Prédikálószéknél terveztek egy ilyet, kb. 1200 megawatt (!) kapacitással, kár, hogy a terv elfogadása elég távoli még. — És a két hazai olajerőmű, Százhalombatta és Leninváros jövője? — Ha lehet, teljesen földgázra kellene átállítani azokat. — A távvezeték-rendszer, amely az országban kiépült, elegendő? — Igen. De ismét csak a világgazdasági összefüggésekhez kell visszatérni: nehéz ma az energetika jövőjét tervezni. Mert ha a jelenlegi világgazdasági válság tovább mélyül, akkor esetleg feleslegesen építünk új erőműveket, távvezetékeket. Ha viszont gyors ütemben megoldódik a válság, akkor esetleg hiányozni fognak a meg nem épített energetikai létesítmények, és a fejlődés akadályaivá válhatnak ... Végül is annyi biztos: nem a magyarországi terveken és elképzeléseken múlik mindez, hanem a világ- gazdaság sokkal magasabb rendű összefüggésein. Amit ha nehéz is, de meg kell próbálni jól előre látni. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság két fiatal szakembere, Ferenc Béla üzemmérnök és Végvári György technikus országos jelentőségű statisztikai* feldolgozást végzett a vízminőség-változás vizsgálatára. összemérhetővé teszi, objektív alapon. A víz minőségét 3 szám fejezi ki mintánként. A feldolgozást a Tisza ti- szabecsi, tivadari, vásárosna- ményi, záhonyi, balsai, tisza- tardosi, a Szamos csengeri, tunyogmatolcsi, a Kraszna mérki, vásárosnaményi, a Lónyai-csatorna kemecsei, kótaji, tiszaberceli, a VIII. sz. főfolyás kótaji szelvényeiben vett vízminták vizsgálati adatainak felhasználásával végezték el, 20 vízminőségi mutatóra. A vízminőségi mutatókat a KGST ideiglenes irányelvek szerint csoportosították. A csoportok: oxigénháztartás mutatói, ásványi- anyag-tartalom mutatói, különleges mutatók. A fentiek alapján kapott „Kendall-indexek” nagysága a víz szennyezettségével egyenesen arányos. A számításokat az igazgatóság TPA 70 típusú számítógépe segítségével végezték el. A program hibátlan futtatásához a számítástechnikai osztály dolgozói jelentősen hozzájárultak. Az értékelésbe bevont mintavételi helyek nagy részén vízminőségromlás tapasztalható, azonban a romlás vízminőségi osztályon belül észlelhető. A Szamos és a Kraszna vízminősége a magyar szakaszon javult. A VIII. számú főfolyás oxigénháztartásában 1968—1974 között romlást, 1974—1980 között javulást mutattak ki. Ez arra utal, hogy a főfolyást érő szennyezőanyag-terhelés mértéke 1974—80 között csökkent. A főfolyás (Ér-patak) vízminőségi szempontból egyike a kritikus helyzetű vízfolyásainknak területünkön. Ezen a vízgyűjtőn él a megye lakosságának közel 25 százaléka. Itt keletkezik a területen képződő szennyvíz mennyiségének 55—60 százaléka. Ezek miatt a megyében, illetve területünkön vízminőség-védelemre fordított pénzösz- szegek hatását a főfolyás vízminőségének javulásával reprezentálhatjuk. A nyíregyházi városi szennyvíztisztító telep kiépítése és üzemeltetésének megfelelő színvonala jelentősen hozzájárult ehhez. A javulás annak figyelembevételével következett be, hogy a képződő szennyvíz mennyisége növekedett. Az új, egységes országos értékelési, minősítési rendszer felülvizsgálata és átdolgozása most történik. A bevezetése a közeljövőben várható. Az ismertetett módszer eredményét több kérdésben hasznosítani tudták, így a szennyvízbírságok műszaki megalapozásánál, a nemzetközi kapcsolatokban a határvizek minőségi tendenciájának meghatározására, valamint az új vízminőség-védelmi együttműködések kidolgozásában. F. K.
