Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
4 1983. január 13. Kelet-Magyarország Kommentár A jó ideológiai mnka segíti a gazdasági feladatit megoldását fl cél és a módszerek A világsajtóban máris élénk visszhangot keltett a hír, hogy Jasszer Arafat Moszkvában tárgyalt. A PFSZ vezetője kényes és fontos időpontban érkezett a szovjet fővárosba. Növekszik ugyanis a washingtoni nyomás abbán az irányban, hogy a rendezés a Reagan- terv alapján, a „jordán megoldás” keretében jöjjön létre, és ennek megfelelően „Amman képviselje a palesztin ügyet”. A nyomás természetes reakciójaként viszont fokozzák erőfeszítéseiket azok az arab országok is, amelyek úgy látják, hogy nem a Rea- gan-terven, hanem a fezi arab csúcsértekezlet határozatain keresztül vezet az út a közel-keleti probléma megoldása felé. Jordánia és a PFSZ együttműködése valóban fontos lehet, de enyhén szólva nem mindegy, hogy ez az együttműködés milyen cél felé halad, milyen módszerekkel. Maga Husszein király is érzi, hogy az amerikai koncepció parttalan támogatása sem az igazi rendezés, sem Jordánia érdekét nem szolgálja, ezért igyekszik több húron játszani. Decemberben ő vezette azt a Moszkvában járt delegációt, amelyet — az arab országok és a PFSZ képviselőiből — a fezi csúcs határozata nyomán állítottak össze. Moszkvai útját megelőzően Arafat Ammanban járt. Itt komolyan. szóba került, hogy — kompromisszumként — a jordániai—palesztin delegációban az utóbbiakat két, Izrael által száműzött ciszjordániai polgármester képviselje. Ez önmagában még nem elég a sikerhez. A dolgok összefüggenek: jelenleg minden továbblépés feltétele az lenne, hogy Izrael visszavonja csapatait Libá- nortból. H. E. (Folytatás az 1. oldalról) litikájának népszerűsítésében, társadalmi céljaink képviseletében. Ez felelősségteljes feladat, amelynek az újságírók csak magas politikai, eszmei és szakmai színvonalon tehetnek eleget. A párt és az állam vezetői értékelik ezt a munkát, és mind jobban kívánnak élni a tömegtájékoztatás adta lehetőségekkel — mondotta többek között Óvári Miklós. Az eszmei-ideológiai kérdések széles körét felvető bevezető előadásnak megfelelően a vitában felszólalók nagy figyelmet fordítottak arra, hogyan tehetjük aktívabbá eszmei-ideológiai munkánkat. Hangsúlyozták: további politikai sikereket csak akkor érhetünk el, ha az ideológiai szférában is következetesebben, gyorsabban elemezzük és válaszoljuk meg a nemzetközi helyzettel, a világgazdasági változásokkal, a belső fejlődéssel kapcsolatos időszerű kérdéseket. Folytonosan változó világunk új kérdéseire senki sem várhat azonnali és végleges válaszokat, kész recepteket. Az új meg új kérdések megválaszolására azonban nem vagyunk mindig kellően felkészülve. Ehhez — hangzott el — szükség lenne a világban várható ideológiai változások, illetve azok hazánkra gyakorolt hatásának tudatosabb és tervszerűbb elemzésére. Az ideológia területén olyan új szintézisek megalkotására lenne szükség, amelyek munkánkat segítve válaszkeresésre, gondolatébresztő tapasztalatcserére ösztönöznek. Sok szó esett a marxizmus hegemóniájáról, amelynek része múltunk marxista történelemszemléletű vizsgálata éppúgy, mint a múlt és a jelen kapcsolatának megfelelő elemzése. Többen utaltak arra, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése sokrétű — többek között ideológiai — feladat. Ennek megoldása is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy hitelesebb, a valóságos fejlődési folyamatokat hűen tükröző, s egyben jövőbe mutató szocializmuskép alakuljon ki. Ebbe kell beleépítenünk áz elmúlt negyedszázad alatt szerzett alapvető tapasztalatainkat, vívmányainkat, s az előremutató gyakorlati törekvéseket. A vita megerősítette : szocializmus-képünknek hosszú távon érvényesülő történelmi tendenciákat kell tükröznie, folyamatosan lépést tartva a valóságos fejlődéssel. E gondolatcsoporthoz is kapcsolható az a felszólalás, amely a tudomány népszerűsítésére hívta fel a figyelmet. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg történelmünk, elsősorban Iegújabbko- ri történelmünk alapos feldolgozása iránt. Ennek részeként adhatunk osztályszemléletű, internacionalista, tehát hiteles választ azokra a kérdésekre is, amelyek a magyar társadalom a nemzeti kérdéssel kapcsolatban vetődnek fel. A tanácskozáson szóba kerültek művészeti, művelődés- politikai kérdések is, legtöbbször azt vizsgálva: mit tehetnek az alkotók, a különböző művészeti, irodalmi műhelyek a társadalmunk előtt álló feladatok megoldásáért. Többen szóltak az alkotóműhelyek felelősségéről, hangsúlyozva: teremtsenek olyan eszmei-politikai légkört, amelyben eredményeinket és gondjainkat egyaránt tükröző és eszméinket, értékeinket megfelelően képviselő és gazdagító alkotások születhetnek. A műhelymunkában problémák ott keletkeznek, ahol jog és felelősség esetenként különválik, ahol a döntés joga nem párosul a döntés felelősségével. Az ideológiai munka legfontosabb területei között említették a felszólalók a tömegtájékoztatást. Aláhúzták rendkívüli hatását, s ezzel kapcsolatos felelősségét a közvélemény formálásában. A sajtó, a rádió és a televízió munkáját elismerő szavak mellett észrevételek hangzottak el, amelyek kifogásolták a tájékoztatás hiányosságait, esetenként lassúságát. Kiemelték: a hazai tömegtájékoztatásnak is fel kell készülnie a kommunikációs technika robbanásszerű fejlődésére, de a legfontosabb, hogy a tájékoztatási intézmények jól képviseljék eszméinket, politikánkat, művészi, kulturális értékeinket. Megfogalmazódott, hogy e munka menetében sokkal nagyobb energiát kell fordítani az emberek meggyőzésére, a szocialista vitakultúra erősítésére. Gazdaságunk korszakos változásai ideológiai kérdéseket is felvetnek. Az ideológiának segítenie kell a gazdaság működő és alkalmazkodó képességét, megújulási törekvéseit. Elméletileg is elő kell készíteni és támogatni kell azokat a változtatásokat, reformokat, amelyekre gazdaságunknak az új körülményekhez való alkalmazkodás érdekében szüksége van. A hitelesebb és meggyőzőbb tájékoztatás, a színvonalasabb elméleti munka, a mai nemzetközi és világgazdasági kérdésekre adott helyes válaszok hozzásegíthetnek ahhoz is, hogy lakosságunk reálisabban értékelje a szocialista világban végbemenő változásokat, felismerje, hogy azok a működési zavarok, amelyek egy-egy országban ma jelentkeznek, nem a szocialista rendszer válságából, hanem a sok szempontból megváltozott viszonyok közötti növekedés nehézségeiből fakadnak. Az emberi tényező jelentősége felbecsülhetetlen és növekszik. Az ideológiai munka a maga eszközeivel segítse elő a gazdaság előtt álló feladatok — egyebek között a hatékonyság növelése, a minőség javítása — megoldását. — Mindent összevetve a tanácskozás elérte célját — kezdte vitaösszefoglalóját Ac- zél György. — Valamilyen formában minden hozzászóló kifejezésre juttatta: egyetért a beszámoló fő mondanivalóival. Emelte az értkezlet színvonalát, hogy együtt tárgyaltuk az ideológia, a politika, a gazdaság, a társadalom, a történelem időszerű kérdéseit. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára hangoztatta: a marxizmus ereje fejeződik ki abban, hogy a burzsoá nézetektől eltérően igaz választ tud adni az emberiség nagy kérdéseire. A szocializmus az emberiség nagy lehetősége. Fel tudjuk vállalni a kor, a nemzetközi helyzet, belső feladataink kihívását. Van mit képviselnünk, embert felemelő feladatok várnak ránk, rajtunk, embereken múlik, hogy otthonosabb legyen ez a szocialista haza! — zárta vitaösz- szefoglalóját Aczél György. San Sebastlanban elrabolták egy gyáros fiát. A képen: a fiú, Miguel Ignacio Echevarria és az az épület, amelynek harmadik emeletéről elrabolták (Kelet-Magyarország telefotó) I Rosszul D iana hercegnő, Károly brit trónörökös hitvese a legrosz- szabbul öltözött hölgy, de Nancy Reagan sem mindig elég körültekintően választja meg öltözékeit — állítja Blackwel amerikai divattervező, aki ismét összeállította és kedden ismertette az év legrosszabbul és legjobban öltözött hölgyeinek listáját. Bár a Blackwel által megjelölt listán nem szerepel az amerikai First Lady, Nancy Reagan neve, a divattervező heves kirohanásokat intézett ellene, mondván: az amerikai elnök felesége az év „divatbaklövését” követte el, amikor egy párizsi fogadáson buggyos térdnadrágban jelent meg. A „rosszul öltözöttek” blackwelli listáján szerepelnek továbbá olyan ismert személyiségek, mint Christina Onassis, Bonnie Franklin színésznő és Bette Midler énekesnő. A 10. helyen egy férfi, Dustin Hoffmann neve található; a színész ugyanis nőnek öltözve szerepelt a Tootsie című sikeres filmben. A 10 legjobban öltözött hölgy között találjuk Joan Collins, Morgan Fairchild, Catherine Deneuve, Gábor Zsazsa, Dina Merül és Bernadette Peters nevét. Blackwel divattervező szorgalma dicséretes, még ha a listája nem is teljes. A „jól öltözöttek” névsora lehet tökéletes, de a „rosszul öltözöttek”-é hiányos. Mi több, rossz! A „divatbaklövést” elkövetők és a „rosszul öltözöttek” névsorát nem Nancy Reagennel és Christina Onassissal kellett volna kezdeni. De ha mégis, akkor nem kellett volna a névfelsorolást olyan ha- mat abbahagyni. Vagy talán valóban olyan kevés a „rosszul öltözött” nő és férfi a világon? Szinte hihetetlen! IPintér István dokumentnmrinartla: A veréb is akció ÉRTHETETLEN DOLGOK 8. Hogy az amerikaiak Nagykanizsán töltöttek-e el két éjszakát, mielőtt a Hadik laktanyába vitték volna őket, vagy pedig a Hadik laktanyában aludtak kettőt addig, amíg a hitleristák megszállták az országot, tulajdonképpen mellékes körülmény. Az azonban nem, hogy vajon kitől értesülhettek a németek már jó előre a Verébakció megkezdéséről? Feltételezhető, hogy — bár írásos bizonyíték nincs rá — például Király Kornél repülőőrnagytól. Több mint gyanús, hogy később amikor április közepén az amerikaiakkal való cimboraság miatt a Gestapo letartóztatta Ujszá- szy Istvánt, Kádár Gyulát, sőt helyettesét, Kern Károly őrnagyot is, Király Kornélnak a haja szála sem görbült meg, s hogy ráadásul a hitlerista megszállás idején még egy csillagot is kapott a parolinjára. Király Kornélon kívül tudomást szerezhettek a hitleristák a készülő Veréb-akcióról Hátszegi-Hatz Ottótól is. A bulgáriai magyar katonai attasé ugyanis — és erről vannak cáfolhatatlan dokumentumok! — kettős játékot játszott. Erről sem Ujszászy. sem Kádár Gyula nem tudott. De hát ők maguk sem titkolództak. Több vasat tartottak a tűzben. Amikor 1944. január 9-én Kádár Gyula — éppen Hátszegi-Hatz társaságában — Münchenben találkozott Canaris tengernaggyal, a hitleristák katonai hírszerzésének főnökével — amint azt a hitleristák külügyminisztériumának irattárából előkerült feljegyzés rögzítette —; „lényegében tájékoztatták” őt. Megértést vártak. Tévedtek persze, de menynyire tévedtek! Amikor Hitler magához rendelte Horthyt — a „meghívást” egyébként éppen abban a percben adta át Ja- gow birodalmi német követ a magyar kormányzónak, amikor Dukéék földet érhettek —, hogy közölje vele: nem tűri tovább az ingadozást, és elhatározta Magyarország megszállását, a mondandókat a külügyminisztérium Egy leganda nyomában Az ahaltekini ménes Jól ismertek Shakespeare Az ahaltekini ló szép példáin. Richárdjának szavai: „Or- nya szágomat egy lóért”, melyek a király sorsát eldöntő csa- el a ló, egy perccel később tában hangzottak el. Még nap- szállt fel gazdája karjáról a napjainkban is,amikor életünk sólyom. Azt mondják, azóta eléggé megváltozott, a lovakat az ahaltekini lovaknak min- nagyra értékeljük. így példá- dig madárnevet adnak, ul az arab mének árfolyama Sokat mesélhetnénk az az elmúlt évek aukcióin elér- ahaltekini lovak sportsikerei- te a négyszázezer dollárt, ről. Így 1935-ben rendezték Nagy a kereset az ahaltekini meg az Ashabad—Moszkva fajta iránt. közötti versenyt, az ahaltekiNemrégiben a moszkvai nemzetközi tenyész- és sportló aukción egy NSZK-beli vásárló 29 ezer dollárért vette meg a Kondurgen névre hallgató hollófekete mént, a Komszomol méntelep állatát. Ez a tenyésztelep nem mesz- sze van Ashabadtól, a Türk- mén SZSZK fővárosától. Az egyik legrégebbi faj, az ahaltekini ló őshazája Türkmenisztán, pontosabban a Ko- pet-Dag előhegység. Az ahaltekini fajtára jellemző a büszke tartás, hajlékony nyak, könnyed járás. Jó tulajdonságai közé tartozik még a fürgeség, az erő és a szívósság. Türkmenisztánban több legenda kering az ahaltekini lovakról. ... Egyszer egy hagyományos lóversenyen az egyik pejnek nem volt vetélytársa. összedugták a fejüket az öregek és úgy döntöttek, hogy a pej egy sólyommal versenyezzen. Hírnökök mentek az ország minden részére, hogy bejelentsék a rendkívüli versenyt. Kíváncsiak ezrei jöttek el. Kivált a tömegből és felment a domb tetejére a sólyom gazdája, feldobta a csalétket — egy darab húst — egyszerre indult a pej és a madár. Az ámuldozó nézők mellett villámként vágtatott ni es jomudi lovak számára. A türkmén lovasok 84 nap alatt tették meg a 4300 kilométeres távolságot Valamennyi ló végig kitartott és elért Moszkvába. Tíz évvel később egy 500 kilométeres versenyt rendeztek, melyen a 16 legkiválóbb hazai fajta képviselői vettek részt. Első helyezett az ahaltekini Tarlan mén lett. Napjainkban a Szovjetunió több méntelepén tenyésztik az ahaltekini lovakat: Türkmenisztánban, Kirgíziában, Da- gesztánban. A tenyésztők gondos munkával javítottak e fajta küllemén és állóképességén. A nemzetközi aukciókon elsősorban a fej feljavítása céljából vásárolják, ill. lóversenyzésre. Az egyik leghíresebb méntelep, ahol ahaltekini lovakat is tenyésztenek, a türkme- nisztáni Komszomol. Az ahaltekini lovak színe: pej, hollófekete, fakó. Külföldön különösen nagy az érdeklődés az aranyos színű mének iránt, amelyek csak Türkmenisztánban fordulnak elő. Beszélik, hogy a lipcsei nemzetközi vásáron 1957-ben a közönség nem hitte el, hogy lehet ilyen színű ló. Azt követelték, hogy fürdessék meg a Melekus nevű versenylovat. De a fürdetés után az aranyos csillogás még fényesebbé vált. J. J. egy feljegyzésben összegezte a Führer számára. E szerint „ ... Hatz alezredes, a szófiai magyar katonai attasé, a magyar kormány tudtával és megbízásából, bevallottan tárgyalást folytatott Törökországban az angolokkal és amerikaiakkal. Saját közlése szerint Hatz 1943 októberében kezdte el tárgyalásait, és azokat minden bizonnyal 1944 január végéig folytatta. Tárgyalásainak lefolyásáról bizalmas közlésben tájékoztatta a szófiai német elhárítás vezetőjét.” Ennek alapján Hitler alaposan le is teremtette Horthyt: micsoda dolog, hogy csak késve és nem teljesen tájékoztatják az ő embereit az ellenük készülő akciókról. Horthy tagadott, hebegett- habogott, és aztán — ez más téma, persze — végül is beleegyezett abba, hogy a német megszállás idején is a helyén marad. Minderről azonban Duke és társai mitsem tudtak, ök továbbra is úgy képzelték, hogy átadják Horthynak Roosevelt elnök üzenetét, és aztán, mint ösz- szekötő törzs, megkezdik munkájukat. Hogy ez az üzenet pontosan mit tartalmazott, írásban hozták-e magukkal, vagy csak szóbelileg kellett volna átadniuk, eddig még nem derült ki. Lehet, hogy már soha nem is fog? „KELLEMETLEN..." 9. Az amerikai hírszerzés, amely Magyarország hitlerista megszállásának küszöbén útnak indította Duke ezredest és társait, semmit iniem tudott arról, hogy Hitler Magyarország megszállására készül. A kiválóan szervezett OSS, amely óriási apparátussal és hatalmas költségvetéssel dolgozott, nem kapott értesüléseket a meglehetősen széles körben elterjedt hírekről. Természetesen Király őrnagy sem említette Duke ezredes és társai előtt, hogy milyen veszély fenyeget. Türelmüket kérte, elszállásolta őket a nagykanizsai laktanyában, a tiszti részlegben. Itt töltöttek két éjszakát, aztán egy zárt katonai mentőautón Budapestre vitték őket. A mentőautóból semmit sem láttak, s amikor megállt a kocsi, kellemetlen meglepetés érte őket. Örök vették körül a kis csoportot, tagjait pedig beterelték egy szobába. Négy fekhelyet, amolyan priccset találtak benne. A szalmazsá- kukon lepedők, pokróc. Ügy hitték, hogy fogdában vannak: az egész berendezés arra vallott.
