Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
4 Kelet-M agyarország 1983. január 7. (Folytatás az 1. oldalról) szeti tevékenység korlátozását és több más leszerelési intézkedést is előirányoz, beleértve a katonai költségvetések csökkentését. „A népek számára nincs fontosabb, mint a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. Ennek elősegítése minden kormány, mindé államférfi kötelenssége” — írja a politikai nyilatkozat. A nyilatkozat harmadik fejezete foglalkozik kiemelten az európai kérdésekkel, aláhúzva: az európai biztonság megszilárdítása rendkívül fontos feladat a háborús veszély megszüntetése, az általános, tartós béke megóvása szempontjából. Ez abból következik — állapítja meg a dokumentum, — hogy az európai kontinensen hatalmas mennyiségű — hagyományos és nukleáris — fegyverzet összpontosul és a két katonai szövetség fegyveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egymással. „Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének eredményeként Európában kialakult a jószomszédi viszony, az együttműködés, az alap a kölcsönös tisztelet és a bizalom következetes fejlesztéséhez. Minden európai állam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna érdekében az enyhülés megőrzése, eredményeinek megsokszorozása”. Az ülés résztvevői nyilatkozatukban rendkívül komoly veszélynek minősítik az európai népek számára a NATO-döntéseket arról, hogy amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat akarnak telepíteni Nyu- gat-Európába. E döntések végrehajtása elkerülhetetlenül maga után vonja a bizalom gyengülését és a helyzet rosszabbodását az európai kontinensen. Éppen ezért a Varsói Szerződés tagjai kulcsfontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítását, hogy Európában kibontakozzék a nukleáris fegyverkezési verseny újabb fordulója, hogy csökkentsék és korlátozzák e fegyverzeteket. A legjobb megoldás az lenne, ha Európa teljes mértékben mentesülne mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. „Amennyiben ez az igazi ,nulla’-megoldás jelenleg nem érhető el. úgy célszerű Európában a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök radikális csökkentésének útját választani az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján” — hangoztatja a nyilatkozat, amely kivételes jelentőségűnek minősíti ezzel ösz- szefüggésben a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról, s megállapítja r a Szovjetunió legújabb, december 21-én közzétett javaslataival jelentősen hozzájárult a tárgyalások sikeréhez. Genfi tárgyalásokat — építő szellemben „E tárgyalások azonban olyan feltételek között folynak, amikor a NATO-országok kifejezik szándékukat, hogy már 1983 végén — ha addig nem jön létre megegyezés a tárgyalásokon — megkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését Nyu- gat-Európában” — figyelmeztet a prágai dokumentum, megállapítva: a mesterséges határidő ürügyként szolgálhat arra, hogy a tárgyalások elhúzásával — a megállapodás hiányára hivatkozva — megkezdhessék az amerikai rakéták tényleges telepítését. A prágai ülés résztvevői sürgetik, hogy a genfi tárgyalások e kérdésről építő szellemben folytatódjanak, maximális erőfeszítéseket tegyenek a mielőbbi konkrét megállapodások elérésére. A tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek ezt megnehezítik. A dokumentum leszögezi, hogy a nagy mennyiségű hagyományos fegyverzet összpontosítása Európában ugyancsak veszélyes. Az ilyen veszély nagymértékben növekszik, ha megvalósítják azokat a terveket, amelyek szerint Nyugat-Európában megnövelik a hagyományos fegyverek legújabb fajtáinak mennyiségét Foglalkoztak az ülésen a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal is. Az ülés résztvevői szerint minden feltétel adott ahhoz, hegy Bécsben a lehető leggyorsabban, nem több, mint egy-két év alatt, megállapodást dolgozzanak ki. Az Európával foglalkozó fejezet kitér a madridi tárgyalásokra is. Az összeurópai értekezleten részt vett országok e tanácskozásának eredményesen, tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával kell véget érnie. Különösen fontos, hogy megállapodás jöjjön létre az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. E konferencia arra hivatott, hogy nagymértékben járuljon hozzá a katonai szembenállás mérsékléséhez, a bizalmatlanság feloldásához, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez. Kölcsönösen előnyős kapcsolatokat A Helsinkiben megkezdett folyamaitok folytatását sürgetve a nyilatkozat aláírói megerősítik korábbi álláspontjukat: az összeurópai értekezleten részt vevő államok képviselőinek következő találkozóját tartsák Bukarestiben. A találkozó sikere a jelen és a jövő szempontjából egyaránt megfelelne az összeurópai értekezleten részt vevő valamennyi állam érdekeinek. Ezért azok a határozatok, amelyeket a találkozónak kellene elfogadnia, csak olyanok lehetnek, amelyek e realitáson alapulnak és megfelelnek min- | den résztvevő számára” — írja a nyilatkozat, amely építő magatartásra hívja fel a madridi tanácskozás minden résztvevőjét. A Varsói Szerződés tagjai síkraszállnak a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése mellett, a politikai párbeszéd és a konzultá- | ció fenntartásáért és elmélyítéséért, minden szinten, a kereskedelmi, az ipari, a mezőgazdasági és a műszaki-tudományos területen megvalósuló, mindennemű megkülönböztetéstől mentes érdemi együttműködés, a kulturális csere kibővítéséért. Külön foglalkozik a nyilatkozat Lengyel- országgal. Erről a következőket állapítja meg: „Az ülésen képviselt államok osztják a Lengyel Népköztársaság álláspontját, hogy a kizárólag saját illetékességébe tartozó kérdésekre történő bármely külső beavatkozási kísérlet szöges ellentétben áll a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott normáival és e kísérleteket a továbbiakban is határozottan visszautasítják. Szem beszállnak az USA és néhány más nyugati ország Lengyel- ország ellen alkalmazott szankcióival. A lengyel belső ügyeket — miként eddig is — csak Lengyelország fogja megoldani. A szocialista Lengyelország mindig számíthat a testvéri szocialista országok erkölcsi, politikai és gazdasági támogatására.” Az európai kérdések elemzését összegezve a politikai nyilatkozat megállapítja: „Európában, ahol már több évtizede léteznek különböző társadalmi berendezkedésű államok, csak a békés egymás mellett élés politikája lehet életképes.” Tartós béke csak igazságos béke lehet A politikai nyilatkozat negyedik fejezete a világhelyzet több más kérdését tekinti át, leszögezve: a nemzetközi helyzet javítása jelentős mértékben összefügg a meglevő háborús tűzfészkek felszámolásával és újabbak megjelenésének megakadályozásával Ázsiában. Afrikában, Latin-Amerikában és más térségekben. „Nincs olyan világméretű, vagy regionális probléma, amelyet ne lehetne igazságosan, békés eszközökkel megoldani” — állapítja meg a dokumentum. Egyebek mellett az értekezlet résztvevői veszélyesnek minősítik azokat a kísérleteket, amelyek az ázsiai, afrikai, latin-amerikai és óceániai államokat közvetlenül, vagy közvetve katonai-politikai szövetségekbe akarják bevonni. Sürgeti a többi között az Indiaióceán békeövezetté nyilvánítását, az erről szóló szovjet—amerikai tárgyalások felújítását. Külön foglalkozik a dokumentum a leginkább elhúzódó és legveszélyesebb válság- helyzettel, a közel-keleti válsággal. Elítéli Izrael libanoni invázióját, a palesztin és a labononi nép elleni agresszióját, Nyugat- Bejrút polgári lakosságának kegyetlen lemészárlását. Követeli az izraeli csapatok azonnali és teljes kivonását Libanonból. Az ülés résztvevői kedvezően fogadták az arab állam- és kormányfők fezi tanácskozásán előterjesztett rendezési elveket. A rendezéssel kapcsolatos korábbi álláspontjukat megismételve leszögezik: e célból nemzetközi konferencia összehívása szükséges valamennyi érdekelt fél, köztük a PFSZ, a palesztinai arab nép egyedül törvényes képviselője részvételével. Több más feszültséggóc megszüntetésére is utal a nyilatkozat és a többi között megállapítja: az ülés résztvevői kedvezően értékelik, hogy az ENSZ-főtitkár személyes képviselőjének közvetítésével megkezdődtek az Afganisztán és Pakisztán közötti tárgyalások. „Korunkban az általános béke megőrzése elválaszthatatlan valamennyi nép és állam egyenjogúságának elismerésétől. Tartós béke csak igazságos béke lehel, amelyben minden egyes állam elismeri és tiszteletben tartja valamennyi más állam törvényes jogait és érdekeit” — összegzi a Politikai Tanácskozó Testület ülése résztvevőinek véleményét e kérdésben a dokumentum. Csökkenteni a szembenállás szintjét Az ötödik fejezet az államok közötti bizalom légkörének megteremtésével összefüggő kérdéseket elemzi, s a többi között foglalkozik a szocialista országok, a nemzeti felszabadító és más haladó mozgalmak ellen az utóbbi időben megindított széles körű kampánnyal is. E kampány célja az, hogy igazolja a konfrontáció és a fegyverkezési hajsza fokozásának, a különböző államok függetlensége lábbal tiprásának, a belügyeikbe történő beavatkozásnak, gazdasági fejlődésüK feltételei megnehezítésének, az enyhülési folyamat akadályozásának politikáját. Az új kommunistaellenes hadjárat megszervezésére irányuló törekvések a valamennyi orsz’ág érdekeit veszélyeztető nemzetközi feszültség szításához vezetnek. A továbbiakban, a szocializmus eredményeit méltatva, a dokumentum kiemeli a szuverén szocialista országok között kialakult új típusú nemzetközi kapcsolatokat. „Az ülés résztvevői, kifejezésre juttatva pártjaik és népeik akaratát, megerősítik eltökéltségüket, hogy a jövőben is erősítik a szocialista országok összeforrottságát, fejlesztik és elmélyítik politikai, gazdasági és kulturális együttműködésüket, egyesítik erőfeszítéseiket a békéért és a haladásért vívott Hazaérkezett Prágából a magyar párt- és Kormány- kiildöttséa Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára; Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, Havasi Ferenc, Németh Károly,-Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője; Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter; Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi,. Kamara János belügyi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai; továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Bar- cák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Magyar vezeték üdvözli távirata Kambodzsa nemzeti ünnepe alkalmából HENG SAMUIN elvtársnaik, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Kambodzsai Népköztársaság államtanácsa elnökének; CHAN SY elvtánsnak, a Kambodzsai Népköztársaság minisztertanácsa elnökének Phnom Penh Kedves elvtársak! Kambodzsa nemzeti ünnepe, a forradalmi erők történelmi győzelmének negyedik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevéből elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság államtanácsának, minisztertanácsának és a kambodzsai népnek. A kambodzsai hazafias erők hősies küzdelmét és a független, önálló, a fejlődés szocialista útját választó Kambodzsa megteremtésére irányuló erőfeszítéseit a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás híveinek rokonszenve, támogatása és szolidaritása övezte világszerte. A magyar kommunisták, szocializmust építő népünk elismeréssel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a kambodzsai nép élcsapat pártja vezetésével forradalmi vívmányai megszilárdításában, a haza újjáépítésében, a népgazdaság helyreállításéban és emberhez méltó életkörülmények megteremtésében elért. Támogatja a Kambodzsai Nép- köztársaságnak a délkelet-ázsiai népek biztonságának és békés együttműködésének megteremtésére irányuló kezdeményezéseit. Pártjaink, országaink és népeink testvéri kapcsolatai, együttműködése szilárd elvi alapokon töretlenül fejlődik. A Magyar Népköztársaság a béke és a társadalmi haladás mindéin hívével együtt változatlanul szolidáris a Kambodzsai Népköztársaságnak a nemzetközi elszigetelés meghiúsítására, az országépítő munka eredményes kibontakoztatására irányuló erőfeszítéseivel. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk önöknek, a testvéri kambodzsai népnek a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, forradalmi vívmányaik védelmében, hazájuk felvirágoztatásában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ★ Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Chea Símet, a Kambodzsai Népköztársaság nemzet- gyűlésének elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak üdvözlő táviratot küldött kambodzsai partner- szervezetének. harcban” — szögezi le a nyilatkozat, megállapítva: szükséges a szocialista országok közötti hosszú távú gazdasági és műszaki tudományos együttműködés és kooperáció kibővítése a KGST keretében. A befejező hatodik fejezet tartalmazza a Varsói Szerződés legújabb, rendkívül fontos javaslatát annak megvalósítására, hogy a két legnagyobb, különösképpen a nukleáris fegyverek terén hatalmas potenciállal rendelkező katonai-politikai szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO között kiküszöböljék a bizalmatlanságot, csökkentsék a szembenállás szintjét. Emlékeztetve a két szervezet feloszlatására irányuló korábbi javaslataikra, az ülés résztvevői leszögezik: „A mostani kiélezett nemzetközi helyzet azonban nem tűri a várakozást. Mielőbb olyan hatékony intézkedésekre van szükség, amelyek már most képesek csökkenteni a bizalmatlanságot a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között és az aggályokat az agresszió lehetősége miatt.” „A Varsói Szerződés tagjai nem törekednek katonai fölényre a NATO-tagállamok- kal szemben és nincs szándékukban megtámadni azokat, mint ahogy egyetlen más országot sem Európában vagy azon kívül. A NATO tagállamai szintén úgy nyilatkoznak, hogy nincsenek agresszív szándékaik. Ilyen körülmények között nem lehetnek olyan okok, amelyek megakadályoznák a két szövetséghez tartozó államokat abban, hogy kölcsönösen megfelelő, nemzetközi jogi jellegű kötelezettségeket vállaljanak. Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, ez különösen jótékony hatást gyakorolhatna a nemzetközi események egész további fejlődésére.” „Ezen elképzelésekből kiindulva a Varsói Szerződés tagállamainak legfelső szintű képviselői javaslattal fordulnak az Észak-Atlanti Szerződés tagállamaihoz: kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról.” A nyilatkozat részletezi a javasolt szerződés elemeit. A szerződés magja az lehetne, hogy a két szövetség tagállamai kölcsönösen kötelezettséget vállalnak: nem alkalmaznak egymás ellen elsőként sem hagyományos, sem pedig nukleáris fegyvereket, vagyis nem alkalmaznak egymással szemben elsőként katonai erőt. Ezt a kötelezettségvállalásukat nemcsak egymás irányában, hanem harmadik országokkal szemben is megtehetik. További eleme lehetne a szerződésnek kölcsönös kötelezettségvállalás, amely szerint a két szövetség tagállamai nem fenyegetik a nemzetközi tengeri, légi és kozmikus kommunikáció biztonságát olyan térségekben, amelyre nem terjed ki egyik ország nemzeti fennhatósága sem. Ugyancsak kötelezettséget lehetne vállalni arra, hogy tárgyalásokat folytatnak a fegyverkezési hajsza felszámolására irányuló hatékony intézkedésekről, a fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről, valamint a leszerelésről. Meg lehet vizsgálni a váratlan támadás veszélyének elhárítását szolgáló gyakorlati intézkedéseket. Iz új kezdeményezés építs választ vár A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata aláhúzza: az ilyen kötelezettségvállalások nem érintenék a résztvevők elidegeníthetetlen jogát az egyéni és a kollektív önvédelemre. Ugyanakkor viszont a két szövetség tagjai megszabadulnának attól az aggálytól, hogy szövetségi kötelezettségeiket a másik szövetség tagállamai elleni agresszió céljaira használnák ki, s így saját maguk biztonsága kerülne veszélybe. A nyilatkozat szerint egy ilyen szerződéshez csatlakozhatna a két szövetségen kívül álló többi érdekelt európai állam és a világ más államai is. „A Politikai Tanácskozó Testület ülésén részt vevőknek meggyőződése, hogy ilyen szerződés megkötése hozzájárulna Európa szemben álló katonai csoportosulásokra való megosztottságának felszámolásához és megfelelne a népek kívánságának, hogy békében és biztonságban éljenek. Felhívással fordulnak az Észak-Atlanti Szövetség tagállamaihoz: fogadják ezt az új kezdeményezést a legteljesebb figyelemmel és adjanak rá építő választ.” Befejezésül a prágai ülésen elfogadott politikai nyilatkozat a következőket mondja: „A Varsói Szerződés tagállamai — e politikai nyilatkozatban kifejtve elképzeléseiket a béke megszilárdításának, a nemzetközi enyhülés megőrzésének és elmélyítésének útjairól és eszközeiről a jelenlegi helyzetben — kinyilvánítják készségüket a párbeszédre az együttműködésre mindazokkal, akik e nagy célok elérésére törekednek.”
