Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
ARA: 1,40 FORINT XL. évfolyam. 5. szám 1983. január 7., péntek ■ Varsói Szerzódés tagállamainak palitikai nyilatkozata Újabb nagy fontosságú békekezdeményezés Üjabb nagy fontosságú kezdeményezéseket tartalmaz a Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata, amelyet a Politikai Tanácskozó Testület január 4—5-én Prágában megtartott ülésén fogadtak el a szerződésben részt vevő országok legmagasabb szintű képviselői. A nyilatkozat áttekinti a világhelyzet és az európai helyzet legfontosabb kérdéseit, a fegyverkezés ellen, a leszerelésért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért és együttműködéséért folyó küzdelem legfontosabb feladatait. Számos, a leszerelésre vonatkozó konkrét javaslat mellett azt indítványozza, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerződésben vállaljanak kölcsönös kötelezettséget: nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek sem hagyományos, sem nukleáris fegyvert. Javasolja: a két szövetség tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, fejlesszék békés kapcsolataikat. A hat fejezetre oszló terjedelmes dokumentum első része általában elemzi a világ helyzetét. Emlékeztet a szerződés tagjainak korábbi értékeléseire arról, hogy növekszik a békét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív erők tevékenységének fokozódása következtében ez a veszély tovább növekedett. Új szakaszba lépett a fegyverkezési verseny „Egyre határozottabb tevékenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak ebedül ésszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetközi kapcsolatok kialakításában elért érzékelhető előrehaladás — amely a hetvenes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzetközi viszonyok általános fejlődésére — veszélyben van” — szögezi le a nyilatkozat, emlékeztetve arra, hogy a fegyverkezési verseny minőségileg új, sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ismét fellángolnak a korábbi feszültséggócok, új konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek, akadályokat gördítenek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés útjába, politikai eszközként gazdasági szankciókat és embargókat alkalmaznak. Ily módon a helyzet egészében véve mind bonyolultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség, erősödik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszélye. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor azt is megállapítják, hogy az ilyen fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottabban és erőteljesebben nyilvánul meg a népek, a haladó és békeszerető erők ellenállása, az a törekvése, hogy véget vessenek az erő és a konfrontáció politikájának, megőrizzék a békét, megerősítsék a nemzetközi biztonságot. „Az ülésen képviselt államok meggyőződése: bármilyen bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani és olyan irányba ■lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A szocialista országok, amelyek bé- keszeretete társadalmi rendszerük természetéből fakad, ennek érdekében latba vetik egész nemzetközi tekintélyüket, politikai és gazdasági potenciáljukat” — szögezi le a nyilatkozat. „A háború erőinél napjainkban hatalmasabbak a béke erői. Minden összeforrottsá- guktól és tevékenységük céltudatosságától függ. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén részt vevő államok, a nemzetközi helyzetről adott értékelésük alapján, a nukleáris katasztrófával szemben az egyetlen lehetséges megoldást javasolják és széles körű nemzetközt együttműködésre szólítanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzése nevében.” A nyilatkozat második fejezete a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés kérdéseivel foglalkozik és haladást sürget ezen a területen. Rámutat arra a veszélyre, amit az új amerikai nukleáris programok megvalósítása jelent, leszögezve: e programok célja a katonai fölény megszerzése. Végrehajtásuk a nemzetközi stabilitás megbontásához vezet. Fel kell újítani a félbeszakadt tárgyalásokat „Az ülésen képviselt államok nyomatékosan hangsúlyozzák: bármilyen számítás, amely a nukleáris háború kirobbantására és az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese” — szögezi le a nyilatkozat. Rámutat ugyanakkor az ilyen katonapolitika más veszélyes következményeire is: növeli a nemzetközi feszültséget, bonyolultabbá teszi az államok kapcsolatait, növeli a katonai szembenállás szintjét, s ennek következtében a béke még ingatagabbá, még törékenyebbé vélik. •Mindezt számításba véve az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy késedelem nélkül, addig kell cselekedni, amíg van lehetőség a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésben való haladásra” — írja a dokumentum, amely méltatja a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalását, azt, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, s hasonló lépésre szólítja fel az összes nukleáris nagyhatalmat. „A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy elmozduljon a holtpontról a fegyverzetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szólítanak fel, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetésének egész kérdéskörében adjanak határozott új lendületet a most folyó megbeszéléseknek, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalásokat”. B népek számára a leglantosabb a béke megőrzése A dokumentum szerint a Varsói Szerződés tagjai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy sikert érjenek el a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon, támogatják és üdvözlik a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre tett javaslatait. A nyilatkozat számos konkrét kérdésben sürget haladéktalan megegyezést, így a fokozatos nukleáris leszerelés programjának kidolgozásában, a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásában, a vegyi fegyverek betiltásában és megsemmisítésében, a neutronfegyver betiltásában, olyan tilalomban, amely meggátolja bármilyen típusú fegyver elhelyezését a világűrben. Figyelmeztet arra a veszélyre is, amelyet a hagyományos fegyverek és fegyverzetek jelenlegi szintje jelent. Javasolja a haditengeré(Folytatás a 4. oldalon) A kormány ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének prágai üléséről szóló jelentését. A kormány értékelte a regionális és településrendezési tervezés eddigi gyakorlatát, és meghatározta további korszerűsítésének irányelveit. Eszerint a tanácsok önállóságának növelésével, a társadalmi és a tudományos szervek részvételének bővítésével növelni kell e munka demokratizmusát, lehetővé tenni, hogy a lakosság a tervkészítés időszakában megvitathassa a különféle változatokat. A jövőben fokozott figyelmet szükséges fordítani a jó állapotban lévő lakóépületállomány védelmére, a termőföld és a természeti környezet megóvására. A Minisztertanács megbízta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, és 1983. június 30-ig adja ki az- új jogszabályokat. A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, és az eredményről tájékoztassák az ország- gyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. NYÍREGYHÁZÁN az őszi újítási bemutatón állították ki a HIDROBÁR-t, a traktorok hidraulikus berendezésének ellenőrzésére szolgáló műszert. Még a múlt évben 50 darabot gyártott belőle a tímári Béke Tsz. Azt tervezik, hogy ebben az évben további négyszázat gyártanak a mezőgazdasági üzemek részére. A képen: Tiszafalvi Győző tmk-szerelő rakja össze a műszert. (Elek Emil felvétele) Tanácskozott a MÉSZÖV küldöttközgyűlés* Választékosabb áruellátás Nem a mennyiségi növelést tűzték ki célul, hanem a jobb és választékosabb áruellátást szorgalmazzák, a felvásárlás színvonalát emelik, a szövetkezeti tagság igényeinek jobb kielégítését szolgálják a megváltozott gazdasági körülmények között. Csakis ez jelentheti az élethez való alkalmazkodást, a fogyasztási szövetkezetek hatékony működését — állapították meg csütörtökön Nyíregyházán, a MÉSZÖV küldöttközgyűlésén. Az eseményen részt vett és felszólalt Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke, Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese. A megjelenteket Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke köszöntötte, majd Nagy Béla elnökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítőt a fogyasztási szövetkezetek alkalmazkodó- és kezdeményezőkészségéről és az ebből adódó feladatokról szóló napirendhez. A fogyasztási szövetkezetek alapvetően képesek voltak a jelentkező igények kielégítésére, javították kapcsolataikat szállítópartnereikkel, növelték a közvetlen termelői beszerzéseket. Főleg a kis- és külterületi településeken pártolták az üzlethálózat bővítését, erre közel százmillió forintot költöttek. Jelenleg a községek döntő többségében szövetkezeti ABC-áruház vagy korszerű önkiszolgáló üzlet várja a vásárlókat, összesen 90 településen oldották meg az étkeztetést. A fejlődés ellenére akadtak ellátási gondok, amelyek ellen jobb szervezéssel, előrelátással fel kell lépni. Javulást hozott az új üzemelési formák bevezetése, azonban még több boltot és vendéglátóhelyet szeretnének meghirdetni szerződéses üzemeltetésre vagy költségtérítéses működésre. A kisüzemi termelés segítésére több mint százezer termelővel állnak kapcsolatban a megyében. A felvásárlótelepek kapacitása különösen az almánál szűknek bizonyult, ez veszteségeket okozott Több más cikkből viszont mint a paradicsom, uborka, meggy, cseresznye, többszörösére nőtt a felvásárlás. A 14'' mezőgazdasági szakcsopor: 14 ezer tagja megduplázta a: áfészeknek eladott termékeket. Javulás tapasztalható az ipari termelésben, ahol az élelmiszer-feldolgozás a meghatározó arányú, de foglalkoznak ládagyártással, építéssel és karbantartással, s könnyűipari termeléssel is. A takarékszövetkezetek kialakult hálózata a falusi lakosság céljait szolgálja. Nőtt a betétek mennyisége, bekapcsolódtak a biztosítási díjak beszedésébe, a hitelezéssel elősegítik a kistermelői célok megvalósítását. A lakásszövetkezetek gondja, hogy a hét és fél ezer lakás fenntartása mellett mind nagyobb terhek várnak az építkezőkre. Jelenleg 510 lakást építenek a megyében, kísérleteznek az olcsóbb megoldások elterjesztésével, ahol a leendő tulajdonosok is részt vesznek a kivitelezés egyes fázisaiban. A küldöttközgyűlés elfogadta az 1983-ra szóló szövetkezeti és szövetségi feladatokat, a szövetség gazdálkodásáról szóló beszámolót. Bejelentették, hogy Kállai Sándor kérte korkedvezményes nyugdíjba vonulását, amelyet az illetékes szervek elfogadtak. Eddigi munkája elismeréseképpen az Elnöki Tanács nevében Szlamenicky István a Munka érdemrend arany fokozatát nyújtotta át Kállai Sándornak. A küldött- közgyűlés a MÉSZÖV új elnökének Nagy Miklóst, a Ti- szavasvári Áfész eddigi elnökét választotta meg. A leköszönő Kállai Sándornak és az új elnöknek Tar Imre, a megyei párt- és tanácsi'szervek, a szövetkezeti mozgalom nevében adta át jókívánságait. Harmincezer pár női cipőt gyártanak lengyel exportra a Gávavencsellői Cipőipari Szövetkezetben. A szalagról naponta 600—700 lábbeli kerül le. Hornyák Istvánné (jobbról) minősít, Ambrus Ferencné csomagolja a cipőket. (Elek Emil felvétele)
