Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

1983. január 25. Kelet-Magyarország 7 KISTERME K-KISKERTEK HORGÁSZOKNAK 25 év elnöki poszton Ötmilliárd forint értékű áru Tanácskozás a kisárutermelésról Falusi udvaron A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága szervezésében január 11-én tanácskoztak a kisárutermelésról E munká­ban részt vettek a megyei ta­nács vb. mezőgazdasági és élelmezési osztálya, a TE- SZÖV, a MÉSZÖV, az áfész- ek, az AGROKER a növény­védő állomás, a megyei kert­barátok és kistér vésztők szö­vetségének képviselői. Vitain­dítót Zákány László, a me­gyei tanács munkatársa tar­tott. Elmondta, hogy a me­gyében előállított mezőgazda­sági termékek 43,3 százalékát a háztájiban és a kisgazdasá­gokban termelik meg. A Msárutermelésben 130 ezer család vesz részt aktí­van, 77 ezer hektáron ter­melnek, gazdálkodnak azért, hogy javítsák a lakossági el­látást, hozzájáruljanak a bel­földi és az jexport áruterme­léshez. A kistermelők által megtermelt áru értéke 5,1 milliárd forint. A kisterme­lők munkájukat szakosodva végzik, részt vesznek a hús, a tej, a zöldség-, a gyümölcs- termesztésben egyaránt. A szakosodott termelés szerve­zői és irányítói a szakcsopor­tok, a kertbarátok és a kis­állattenyésztők körei. Ezek az elmúlt évben jelentősen fej­lődtek. Ettől függetlenül szük­ség van további szakcsopor­tok szervezésére, a meglévők fokozottabb támogatására. A mezőgazdasági nagyüze­mek jó partnerek a kisáru- termelésben, segítik, szerve­zik a munkát, közvetlenül részt vesznek az áru elhelye­zésében, értékesítésében. Az elmúlt évben nagy gondot je­lentett az akna értékesítése, ezzel szemben a dohány, a tej, a baromfi és általában a hús értékesítésével nem volt probléma. Hangsúlyozta az előadó, hogy 1983-ban a kis- árutermelés alapja a szerző­déses termeltetés lesz. Töre­kedni kell arra, hogy a szer­ződés a termeltető és termelő érdekeit egyformán figyelem­be vegye. A beszámolót vita követte, elsőként dr. Széles Csaba, a kertbárátak és kistenyésztők megyei szövetségének elnöke szólt. A kistermelés hasz­nosságát senki sem vitatja — mondta —, de esetenként az értékesítés nehézkes, bonyo­lult, bürokratikus és ezen változtatni szükséges. Ha a jövőben a szerződés lesz a termelés és az értékesítés alapokmánya, akkor az le­gyen kétoldalúan megalapo­zott. A termelői érdek legyen azonos a kereskedelmi érde­kékkel, a termelő minden esetben kapjon megfelelő tá­jékoztatást és garanciát fá­radtságos munkájának meg­becsüléseként. A szövetség titkára a kis­termelők gondjairól tájékoz­tatta a jelenlévőket, kérve az áruértékesítéshez a megfelelő támogatást. Számos vállalat vezetője elmondta a tanács­kozáson, hogy a termelőkkel a partneri kapcsolat jő, ki­elégítő. Nincs gond, probléma a tejtermelésben, a vágóállat­termelésben és értékesítés­ben. A tanácskozáson elhang­zottakat Csik László, a me­gyei tanács osztályvezetője foglalta össze és zárszavá­ban szólt az 1983. évi felada­tokról. Alapvető, hogy a kis- árutermelést minden szerv messzemenőkig támogassa. Feladat az érdekeltségi rendszer tökéletesítése, a biz­tonságos termelés feltételei­nek a megteremtése, a ter­melési kedv megtartása. En­nek érdekében szükséges kor­szerűsíteni a felvásárlást úgy, hogy a kockázatot ne csak a termelők viseljék, vállaljon részt belőle a kereskedelem is. Ma az értékesítés sok csatornán történik, ez nem hiba. Gondot az jelent, hogy a sokcsatornás értékesítésnél nincs meg az összhang. Fon­tos, hogy a kisárutermelés to­vábbra is jól szolgálja a bel­földi ellátást, bővítse az áru- választékot és nagyobb ará­nyokban vegyen részt az ex­portra termelésben. Mind­ezekhez elengedhetetlenül szükséges a lehetőségek jobb kihasználása, a minőség ja­vítása. Varga Ferenc Uj sebkezelő Gyümölcsöseinkben szá-, mos, igen agresszív gom­ba- és baktériumokozta betegség pusztít. Ezeknek a betegségeknek a kóroko­zói a nyílt sebfelületen ke­resztül hatolnak a fába és kezdik meg pusztító tevé­kenységüket. Az utóbbi években a kutatóknak sikerült kifej­leszteniük egy új, sebke­zelő anyagot, amely Cell- cid néven kapható az üz­letekben. Az új készítmény felhasználható a gyü­mölcsfák, díszfák törzsén, ágain metszésből, gomba- fertőzésekből, sérülések­ből származó sebek keze­lésére. Használata egysze­rű: a rákos, elhalt kéreg- részeket a kezelés előtt az épségben megmaradt szö­vetig vágjuk ki. Az új ké­szítmény, a Cellcid óriási előnye a régebbi sebkeze­lőkkel szemben, hogy be­hatol a fába és a már ko­rábban fertőzött részeket is meggyógyítja. Kertbarátprogram 1983-ra Elkészült a megyei kertba- vényvédelmi és Agrokémiai rátok és kistenyésztők társa­dalmi szövetségének 1983. évi munkaterve. A programban számos figyelemre méltó ese­mény szerepel. Ilyen lesz a közeljövőben február 3-án a mezőgazdasági könyvhónap megyei eseménye, író-olvasó találkozóval. Az érdeklődők Bazsó Csongorral, a Kertészet es Szőlészet szerkesztőjével találkozhatnak. Ugyanekkor a ZÖLDÉRT és a konzervgyár ad tájékoztatót a termeltetés- rőL Március 3-án növényvédel­mi napot rendeznek. A Nö­Állomás az AGROKER és a Kertforg KFT szakemberei tájékoztatják majd a kertba­rátokat és kistenyésztőket az időszerű kérdésekről. Április­ban bemutató klubfoglalko­zást tartanak, májusban ta­pasztalatcsere látogatáson vesznek részt a kertbarátta­gok és a kistenyésztők. Júli­usban kertlátogatás a prog­ram, augusztus 25-én viszont az Uj fehértói Gyümölcs ter­mesztési Kutató Intézetben termesztéstechnológiai be­mutatón és tapasztalatcserén vesznek részt a klubtagok. Tisztes jövedelem sertésből Kétórai munka naponta elét, hogy a jószág körül minden rendben legyen. Megéri-e sertést tartani? Meg­oszlanak a vélemények. Az el­lentábor szerint csak a forintot rakja egymás mellé az, aki hoz­záfog, és kizárólag annyi előnye van, hogy egy összegben kerül a •pénz a gazda kezébe a leadás után. Mégis azok közül Is na­gyon sokan hizlalnak, akik e vé­lemény osztói közé tartoznak. Szokás? Hagyomány? Egész biztos ez Is szerepet játszik. A falusi udvar elképzelhetetlen disznó nélkül. Aztán arra is gon­dolni keU, járja a mondás: az okos ember nem? kérkedik nagy jövedelmével. Ml hát az igazság? Egy vállal­kozó szellemű fiatalembertől ér­deklődtük Jármiban. Kis Béla a helyi termelőszövetkezetben dol­gozik. A szülei portáján fogad bennünket, az 6 szép háza a kert másik végében magasodik. — Most próbálkoztam először disznóval, de mindig is gazdál­kodtam valamit. Volt egy hold szamócánk az idén, nagyon jól fizetett, nem győzte szedni a csa­lád. Dehát valamit télen is kell csinálni! Közben megérkeztünk a disz­nóólhoz. Nem palota, annyi bi­zonyos, de a célnak pontosan megfelel. Északról védett, száraz, jól zárható. A gondos meszelés nyomai bizonyítják, hogy a gaz­da törődik az állategészségügy- gyei. Ugyanaban az épületben találhatók a takarmányos zsákok, köztük egy-egy egérfogó a nem- kívánatos albérlőknek. Vendég­látónk a beszélgetés közben sem tétlen, igazítja az almot, és bi­zonygatja : — Mindenképpen jövedelmez, különben bolond lenne, aki hoz­záfog. Igaz, hogy drága a malac, ezer forintot is megkérnek egy választásiért, és a takarmány is sokba kerül, mégis van rajta ha­szon. Négy és fél hónapig tartot­tam harmincöt süldőt, tíz még itt van. önetetőt használok, így elég rájuk napi két óra. Minden költ­séget felszámolva jött rajta húsz­ezer forint, ennyi a munkadí­jam. Tisztes jövedelem. Persze le le­hetne még számolni az épület költségét, meg még egy-két ki­sebb tételt, ami Kis Bélának eszébe sem jutott. Az ól meglévő dolog, ha nincs benne állat ak­kor sem kerül pénzbe. A jármi Alkotmány Tsz-nek viszont egé­szen biztos, hogy nem mindegy mennyi sertést ad el egy évben, mert erre megkapja a nagyüze­mi felárat, és az végül a tagok haszna lesz. Mindenki jól jár. Ezért aztán a tsz-en keresztül jut a vállalkozó takarmányhoz, az értékesítésre sincs gond, a nép­gazdaság haszna pedig az, hogy nem kellett űj férőhelyet építeni. (és) Metélőhagyma télen A metélőhagyma évelő növény, hagymája kicsiny, alig vasta­gabb a vékony száránál. A hen­geres levélzeztet gondosan fel- apritva — főként télen — első­sorban nyersen fogyasztják. Hideg ételek: körözöttek, pástétomok, mártások, levesek ízesítésére ki­váló. Hőigénye hasonló a többi hagymaféléhez, de valamivel hi- degtürőbb. A kisebb árnyékot is elviseli, ezért lombja hajtatáskor gyenge fényviszonyok esetén is szépen fejlődik. A metélőhagyma haj tatásához jó minőségű, tápanyagokban gaz" dag melegágyí földet célszerű használni, mivel a rendszeres lombvágás következtében a tö­vek tápanyag- és vízfelvétele megnövekszik. Hajtatáshoz a növényanyagot földlabdával kellett felszedni. Ha a töveket ezt követően gon­dosan megtisztítottuk és lomb- talanítottuk, hűvös pincében bízvást tárolhatjuk. Nagy elő­nye a metélőhagymának, hogy hajtatása a tél folyamán bármi­kor megkezdhető. Cserepes hajtatásban jól be­váltak — s az értékesítést is megkönnyítik — a 6 centiméter átmérőjű műanyag poharak. A poharak alját felihasználás előtt ki kell lyukasztani, hogy a 'te- nyészedényben pangó víz ne keletkezhessen. A poharakat úgy kell feltölteni melegágy! föld­del, hogy a hagymák belehe- lyezése után az edény felső szintjével hasonló magasság­ban legyen a föld. A hagymá­kat — a dús lombozat nevelése érdekében — sűrűn, s szorosan egymás mellé kell helyezni. A hagymák berakását mérsékelt öntözés kövesse. Ha rövid idő alatt akarunk leveleket nevelni, akkor ültetés előtt — az anyagot — 24—36 órán át 40—45 Celsius-fokos vízfürdő­ben kezeljük. A poharakat me­legágyban, fűtött fóliasátrakban is elhelyezhetjük. A metélő hagy­ma a 18—20 Celsius-fokos egyen­letes talajmeleget meghálálja, mert ilyen körülmények kö­zött hét-három hét alatt 14—15 cm-es dús lombot fejleszt. Hi­deg hajtatással csak 4—6 hét múlva érhetünk célhoz. Saját célra, hasznosításra tör­ténő hajtatás házi, otthoni körül­mények között is elvégezhető. Ilyenkor a gondosan előkészí­tett, megtöltött poharakat a konyhában, az ablak közelében világos, meleg helyen helyezhet­jük el. A kezelés csak a szükség szerinti öntözésre szorítkozik. Az öntözővízben egy-két alka­lommal tehetünk lombtrágyá­kat, így 0,1%-os PLANTANT vagy 0,1%-os WUXALT. E lomb­trágyák harmonikus mértékben tartalmazzák a legfontosabb mak­ro és mikro elemeket, valamint a különféle növékedesszatoály- zokat, amik a növények egyenle­tes, dús fejlődését jól biztosít­ják. Nagyon vigyázzunk arra, hogy túl nedves soha se legyen a föld, mert ez az apró hagy­mácskák pusztulását okozhat­ja. A túl száraz talaj es az igen alacsony relatív páratartalom viszont a lombozatot durvábbá, keményebbé teheti. Akkor érettek vágásra, illetve fogyasztásra a metélőhagyma le­velei, ha már elérték a 15 cm-es hosszúságot. A konyha ablaká­ban nevelt növényanyag folya­matosan fogyasztható — mert a hőmérséklet fügvényében — 2—3 esetben új levélzet fejlődik. Pia­ci értékesítésre a leveleket 2—3 cm-rel a hagymanyak felett.cél­szerű levágni és gondosan hu­szas kötegekbe rakva lehet ér­tékesíteni. Dr. Széles Csaba Jubileum az „anya<<-egyesQletben A hónap közepén Ünnepi vezetőségi ülést tartott a Nyíregyházi Sporthorgász Egyesület. Megemlékeztek arról, hogy huszonöt évvel ezelőtt, 1958. január 19-én választották meg egyesületük elnökévé Petrlkovlcs Ferencet a nyíregyházi sporthorgászok, aki azóta is — immár negyedszázada végzi elnöki munkáját. A jubiláló elnököt Juhász Lajos titkár köszöntötte. Vendégként részt vett az ünnepi vezetőségi ülésen Kovács László, az egyesület egykori alapító tagja is, aki 33 évvel ezelőtt, 1950-ben tevékenyen működött közre a me­gye első horgászegyesületének létrejöttében. Kovács László: — Kevés hor­gász volt Nyíregyházán közvetle­nül a felszabadulás után, hiszen akkor jobbára mással voltunk elfoglalva. Volt, aki a budapesti, volt, aki a szerencsi egyesületnek volt tagja, hogy állami horgász- jegyet kaphasson. Mert Nyíregy­házán nem volt még horgász- egyesület. Kovács László magánkereske­dő volt akkor, 1947-ben. A Vay Adám utca elején a mai Dózsa György utéán mégfordult akkor a boltjában valamennyi engedé lyes — vagy engedély nélküli — horgász, hiszen az akkori szegé­nyes ellátásból csak nála lehetett horgot, zsinórt, egyéb felszerelést kapni. Ezeken a bolti „horgász­találkozókon” született meg az elhatározat,: horgászegyesületet kell alakítani. így született meg 1950-ben a nyíregyházi „Lokomotív”, a mos­tani egyesület jogelődje, amely ,,anya”-egyesülete volt a mai, 30 egyesületbe tömörülő hétezres horgásztábornak. Visszaemléke­zések szerint Kovács Zoltán (el­nök), Bacsinszky Gyula (titkár), dr. Galánta György, Kovács László (pénztáros) és Eelchl György (horgászmester) volt az 1950-ben megalakult 39 tagú egye­sület vezetősége. Az alapítótagok között volt a most jubiláló el­nök, Petrikovics Ferenc is. Petrikovics Ferenc: — Az 1956- os szomorú események után újra rendeződtek a horgászok sorai. Az emlékezetes 1958-as közgyűlés Idején — amely engem akkor el­nöknek i választott — 180 körüli volt a taglétszám. Ma több mint ezer tagunk van és innen vált ki a nyíregyházi vasutas, a gávai és még jó pár egyesület. — Nem volt könnyű ez a 25 év az elnöki poszton, de mégis szép volt. Amikor még keveseb­ben voltunk, a vezetőség köny­• ★ ★ Valóban nehéz dolguk van a Nyíregyházi Sporthorgász Egye­sület jelenlegi vezetőinek. Az ez­res tagságot nehéz összefogni az egyesület Soltész Mihály utcai néhány négyzetméteres irodájá­ból, amely egy héten egyszer (szezonban egy héten kétszer) tart nyitva, és ahol a horgászok jószerivel egy évben egyszer je­lennek meg — amikor az éves engedélyt kiváltják. A gávai Ma­rót holtág egy ezer tagú egyesü­letnek valóban kevés „az üdvös­séghez’5, még inkább kevés ah­hoz, hogy erejéhez képest gaz­nyebben össze tudta fogni a tag­ságot. Nagyon jo volt a kollektív szellem. Valahogy közelebb vol­tunk akkor egymáshoz. Hányszor indultunk szinte csapatosan a kisvonattal — vagy eppen kerék­páron — Gávára. akkori ked­venc tiszai horgaszíielyünkre! És milyen lelkesen dolgoztak akkor a horgászok a közösségért! A gá- vai — azóta már megszűnt — horgásztanya építésékor és ké­sőbb, a tiszaberceii tanyaépítés­kor szinte vissza kellett utasíta­ni a társadalmi munkára jelent­kezőket. Ma már nehezebb a do­log. pedig többen vagyunk. Leg­utóbb is, amikor a gávai Marót gátépítéséhez hívtunk el ötven tagot társadalmi munkára, mind­össze ketten jöttek el. . . — Most, annak dacára, hogy a miénk a megye legnagyobb lét­számú egyesülete, úgy érzem, mégis mostohagyerekek vagyunk. Valamikor elég volt a kisebb tagságnak az akkor még jó ha­las nyíregyházi Bujtos, lehetett horgászni a Sóstón és jobb volt a Tisza. Most már jószerivel csak a gávai Marót holtág ma­radt, ami jó harminc kilométer­re van a várostól. A Bujtos sor­sa sok éve bizonytalan. Sóstón nem lehet horgászni, a nyíregy­házi horgászok idegen vizekre kényszerülnek. Hiába van rendel­kezés arra, hogy a városközeli vizeket mindenütt elsősorban sporthorgászat céljaira kell adni, egyesületünk ilyen törekvései megfelelő támogatás híján eddig nem vezettek eredményre. Egy kicsit irigyeljük a megyében lé­vő jó pár horgászegyesületet, amely saját kezelésű, közeli vi- ezeken gazdálkodik. És még in­kább irigyeljük a debrecenieket, ahol a város határában, Fancsi- kán egész tórendszer, valóságos horgászparadicsom várja a ,,pe- cásokat”. .. ★ dálkodjék, mint a többi egyesü­let, amely saját kezelésű vízzel rendelkezik. Ennélfogva drágább is a horgászat a nyíregyházi hor­gászoknak, hiszen más-más vi­zekre is területi engedélyeket kell váltaniuk „idegen” egyesületek­nél. Nagyobb az utazási költség és a távolság miatt több időt kell szánni a horgászkirándulásokra, amik során éppen a horgászatra marad kevesebb idő. Pedig ez a nagy létszámú egyesület jobb sorsra — és nagyobb támogatásra érdemes. Pristyák József Számadás Kisvárdán A saját vfz gondokkal jár A megye horgászegyesületeiben most folyó közgyűlések sorát a kisvárdaiak nyitották meg. Janu­ár derekán tartott közgyűlést a Kisvárdai Dolgozók HE., amely a vezetőség és a tagság együttes számadása volt gazdálkodásról, halasításról, társadalmi munká­ról — az egyesület életéről. A taglétszám tavaly 71 új tag­gal 562 főre nőtt. örvendetes, hogy közöttük 113 ifi és 37 gyer­mekhorgász is van. Ezért nagy gondot fordítottak a fiatal hor­gászok ismereteinek bővítésére. Három alkalommal is rendeztek olyan összejövetelt, amelyeken oktatófilmeket vetítettek, előadá­sok hangzottak el és vetélkedő­ket is rendeztek a fiatalságnak; még díjakat is kaptak a nyerte­sek. TELEPÍTÉS Az egyesület kezelésébe adott vizeken eredményesen halasítot- tak. Tavaly áprilisban kétezer kiló hortobágyi ponty került a tavakba 95 000 forintért. Szeptem­berben terven felül még további 1392 kiló pontyot telepítettek, mégpedig a szatmári vizekből — a fehérgyarmati htsz-szel kötött hosszú távú megállapodás ered­ményeként. A telepítés nem ol­csó mulatság, agy kiló méretes hal 55 forintba kerül. Ha az már k'fogható méretű, bizony nem több egy darabnál. Ezért a „hal­létszám” növelése érdekében úgy döntöttek, hogy ez idei halasitás- kor egy tóba csak méreten aluli pontyot telepítenek. Természete­sen gondoskodnak a megfelelő védelemről, hogy a kishalak ho­rogéretté növekedjenek. Elfogad­ták azt a javaslatot is, hogy az egyesületi tagdíj 100 helyett 200 forint legyen és a belépő űj tag halasítasi hozzájárulása is 500-ról 600 forintra növekedjék. A tár­sadalmi munka megváltása is ötven forint lesz ezután a koráb­bi harminc helyett. TÁRSADALMI MUNKA Persze nem mindenkinek kell a társadalmi munkát pénzben meg­váltania. Szívesen vesznek abban részt két kezük erejével, hiszen vizeik partjának rendje, szépsé­ge, a job halfogási eredmény — min dannyiuk öröme. A Bágeri tónál például társadalmi munká­val zárták le azt a vízrészt, amely veszélyeztette a nagy tó tisztaságát. A rothadó anyagokat, bedőlt fákat kitakarították, jég­olvadás után kiszedték az úszó nádrészeket. A vízpartokon 260 fát is elültettek, a telepítéshez a tanács adta a csemetéket. Nagy kár, hogy néhány magáról meg­feledkező horgász nem vigyáz a vízpartok tisztaságára, sőt még a fiatal facsemeték egy részét is ‘kitördelték. Éppen ezért döntött úgy az egyesület közgyűlése, hogy meg­erősítik az ellenőrzést. Az év el­ső felében még megfelelően mű­ködött a tiszteletdíjas és a tár­sadalmi halőrök csoportja. Ké­sőbb lanyhult az ellenőrző mun­ka. Ezért most átszervezték azt és megduplázták a halőrök tisz­teletdíját, hogy a jobb munká­ban anyagilag is érdekeltebbek legyenek. Az ellenőrzés javítása, a fegye­lem szilárdítása mellett más gon­dot is jelentenek a saját hor­gászvizek. Jelentős például a szennyvízveszély. Szeretnék, ha a városi tanács is megfelelő in­tézkedésekkel mozdítaná elő a Bágeri tó környékének szenny­víz-elvezetését. A vár alatti tó vizét is fenyegeti a nádasba folyó fürdőszenny. Éppen ezért itt nem is tudnak addig halasítani, amíg a szennyeződés veszélye el nem hárul. PARTRÓL, CSÓNAKBÓL Gond van azzal is, hogy a Bertók tó egyes részein sekély. Emiatt történhetett, hogy a léke­lés dacára sok amur elpusztult itt az elmúlt télen a csaknem fe­nékig fagyott vízben. Pedig ezt a tavat érdemes rendbehozni. Bár a partról nehezen horgászható, de halban gazdag, szép pontyok, csukák, kárászok, compók és ke­szegek vannak benne. Az egye­sületnek az a szándéka, hogy kö­zös munkával lehetővé teszik majd a partról való horgászatot is, de egyenlőre engedélyezik a csónakok használatát. Nem így a Bágeri tavon, amely egyébként partról jól horgászható és több fegyelmezetlen horgász éppen a csónakot kihasználva próbálta kijátszani az ellenőrzést. Ezért el­fogadták azt a döntést, hogy a Bágeri tavon ezen túl csak part­ról lehet horgászni. A becsületes és fegyelmezett horgászok döntő többsége a garancia arra, hogy jobb gazdálkodással még eredmé­nyesebb legyen a horgászat a kisvárdai vizeken is. (Pj.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents