Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-04 / 2. szám
1983. január 4. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG A könnyűipar és a piac Beszélgetés dr. Életszínvonalunk hátterében jelentős szerepet tölt be a könnyűipar. A megpróbáltatásokkal teli új gazdasági helyzetben a kiegyensúlyozott belföldi ellátás, a fogyasztód igények 'kielégítése mellett azonban exportfel- adatait is meg kell valósítania az ágazatnak, a mind jobban beszűkülő értékesítési lehetőségek ellenére. Dr. Szabó Imre ipari miniszter- helyettessel a könnyűipar al- kalmazkodókészségéiről, a következő évek reális programjáról beszélgettünk. — Az új világgazdasági helyzet külföldön és itthon is arra készteti a könnyűipart, hogy szembenézzen a piaci kihívá- sokkal. Az 1983. évi prognózis stagnálást, egészen mérsékelt keresletet jelez. Ennek ellenére, hogyan tud helytállni az ágazat az export- és a belkereskedelmi értékesítésben? — A világgazdasági helyzet a könnyűipar számára is kedvezőtlenül változott. Exportunk olyan országokba irányul, ahol csökken a kereslet, erősödik az eladók versenye. A feltételek nehezebbé váltak. Ez a tendencia már két éve tart, és 1983. évre sem számíthatunk számottevő javulásra. — Gyártmányfejlesztésünkben, terméktervezésünkben az egyes külpiacok, vevők igényeihez az eddiginél jobban és főleg gyorsabban, rugalmasabban kell alkalmazkodnunk. Közelebb kívánunk kerülni a vevőkhöz, ebben vállalataink kereskedelmi munkájuk javítására már eddig is számos intézkedést tettek. Több vállalat önálló külkereskedelmi jogot kért és kapott, mások a külkereskedelmi vállalatokkal szorosabb, közös érdekeltségen alapuló együttműködési formákat alakítottak ki. Vállalataink sokat tehetnek és tesznek versenyképességük növeléséért a költségek csökkentésével is. Folyamatban van a vállalatok belső irányítási és érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztése, amely növelni fogja rugalmasságukat., alkalmazkodóképességüket. — Hasonló piaci .kihívással” találkozunk 'belföldön is. A magyar könnyűipar adja a hazai ellátás mintegy 85 százalékát, ami azt is jelenti, hogy a lakosság nem, kor, jövedelem összetételét, divatérzékenységét figyelembe vevő választékot és méret- rendszert kell biztosítania. Ez nem könnyű feladat. Törekvésünk, hogy itt is közelebb kerüljünk a fogyasztóhoz: a közvetlen kiskereskedelmi értékesítés részaránya jelenleg 27 százalék, amelyet még növelhetőnek tartok. Vállalataink bővítik saját üzlethálózatukat. A ruházati iparban a méretrendszer korszerűsítésével szeretnénk elérni, hogy minél többen tudják a gyárak, vállalatok termékeit vásárolni. Bútoripa- írunk az elemes és kisbútorok választékának bővítését tervezi. — A korlátozott importlehetőségek idején a devizaigényes alapanyagok helyett a könnyűipar milyen változtatásokat tervez az anyagfelhasználásban, a termékszerkezet-módosításban? — A könnyűipar az import- igényes szakmákhoz tartozik, ezért kiemelt jelentőségűnek tartjuk azokat az intézkedéseket, amelyek az import- nyersanyag felhasználását csökkenthetik. Ezek több irányúak. Célunk az itthon előállított nyersanyagok — a len, a kender, a gyapjú, a Szabó Imre ipari miniszterhelyettessel A Kisvárdai Ruházati Szövetkezetben 30 ezer darab fiúöltönyt készítettek szovjet megrendelésre. Bakos Istvánná a divatos Kamil-modelleket készíti szállításhoz. (Császár Csaba felvétele) nyersbőr, a vegyi szálak — nagyobb mértékű felhasználása, e feltételek megteremtése. Az anyaggazdálkodási akcióprogram keretében konkrét feladatsorozatot dolgoztunk ki az érintett vállalatokkal együtt a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésére, az anyagkihozatal javítására, a másodlagos nyersanyag és hulladék hasznosítására. A paroutipar — a szükséges fejlesztések megvalósítása után — jelentős eredményt ért el az alacsony minőségű pamutok és a keletkező saját hulladék fonodái felhasználásában. A kö- tőíparban a korszerűbb szabásza ti eljárások bevezetése jelentősen csökkenteni fogja a hulladékot. A vállalatok közötti szorosabb együttműködéssel kívánjuk hasznosítani a maradékfonalat. Pamut- és gyapjúfonalakból a hazai kapacitások jobb kihasználásával, a termelés növelésével tudunk importot kiváltani. Felülvizsgáljuk a jelenleg érvényben lévő szabványainkat, abból a szempontból, hogy összhangban vannak-e a készáru minőségi követelményeivel, nem tartalmaznak-e indokolatlan, túlzott előírásokat, amelyek pazarló anyagfelhasználást okoznak. A papír- és nyomdaipar összehangolt együttes munkája, a papír súlyának csökkentése kedvezően hatott az importköltségek alakulására. Itt még további megtakarítási lehetőségek rejlenek. — Évről évre csökken az ágazat munkaerő-állománya. Bár az utóbbi időben javult a szervezettség, a jobb szervezéssel pótolni tudják-e a hiányzó munkáskezeket? — Az ágazat létszáma évenként 2,5—3 százalékkal, mintegy 10 ezer dolgozóval csökken. A létszámfogyás nem egyformán érinti a szakágazatokat, vállalatokat, munkaköröket. Évről évre kevesebb a közvetlen termelő, gépeket kiszolgáló munkáskéz, s ezt csak szervezéssel tudjuk ellensúlyozni. E felismerés volt az indítéka a több éve megkezdett üzem- és munkaszervezésnek, a korszerű szervezési módszerek bevezetésének. A fonodákban, a szövödékiben — a szervezés eredményeként — 13—60 százalékkal növekedett a gépek mellett dolgozók munkatermelékenysége, javult a minőség, jobb, gazdaságosabb lett az anyagfelhasználás, az anyagkihozatal. A textiláru ipar húsz vállalatából tizennégy vállalat harminchárom gyárában megvalósult, illetve folyamatban van a nagyobb jelentőségű üzem- és munkaszervezés. Kiemelkedő eredményt értek el a pamutipari vállalatok, néhány gyapjúipari vállalat (a Richards* a Magyar Posztógyár, a Finomposztó Vállalat), továbbá a Lenfonó és Szövőipari Vállalat. A textilruházati ipar évek óta élenjár a szervezési munkában, a felügyeleti vállalatok szinte mindegyike sikeres üzem- és munkaszervezést hajtott végre, s ezzel főleg a varrodai tartalékok feltárásában, hasznosításában hozott eredményt. — Jövőre is a gyártás-előkészítő és -befejező tevékenység szervezését tartjuk feladatunknak, amely a termelékenység növelése mellett anyagmegtakarítást is eredményez. Fontosnak tartom a már bevált szervezési módszerek szervezett átvételét, adaptációját, az e munkában nagy gyakorlatot szerzett szakemberek, mérnökök tapasztalatainak igény,bevételével Átütőbb eredményt akarunk elérni több szakágazatunkban is. — Milyen beruházási lehetőségei vannak az ágazatnak 1985-ig? — Az ágazatban a IV. és V. ötéves tervidőszakban — minden korábbi fejlesztést jelentősen meghaladó — rekonstrukció valósult meg. A jelenlegi helyzetben szerintem elsősorban nem a további fejlesztésben, beruházásban kell keresnünk a megoldásit, hanem abban, hogy a meglévő, korszerűsítésből fakadó kapacitásaink jobban hasznosuljanak termelési és gyártmánystruktúránk alakításában. Beruházási lehetőségeink némileg csökkennek, de még mindig jelentős az a pénzösszeg, amit egy-egy évben beruházásra költhetünk. A következő évekre nem a nagy fejlesztések, hanem az export-versenyképességet javító, anyag- és energiamegtakarító, a másodlagos és a hulladékhasznosítást elősegítő kisehb fejlesztésekre nyílik lehetőség. — Csak jól megalapozott, a népgazdasági célokat szolgáló és eredményt ígérő fejlesztéssel lehet a versenyben részt venni. Ez lehetővé teszi a nemzetközi piacokon kedvezően értékesíthető termékek gazdaságos előállítását Úgy vélem, az elmondottak érzékeltetik a könnyűipar teendőit az elkövetkező években. H. A. SZ VT-beszámolók és tervek Vezetők klubja, szervezők nyári akadémiája A közelmúltban kezdték el az SZVT szervezeteinek tisztújító közgyűléseit. Jó alkalom ez arra is, hogy számvetést készítsenek a korábbi évek munkájáról, s meghatározzák a legfontosabb feladatokat Az alábbiakban a nyíregyházi városi szervezet és a záhonyi nyílt üzemi csoport munkájáról számolunk be. Nyíregyházán öt éve alakult az SZVT városi szervezete. Az éves programok során a műszaki-gazdasági információk eljuttatását, a megvalósult szervezési módszerek elterjesztését tűzte célul. Ennek jegyében különböző klubok és munkabizottságok alakultak, amelyek a legfontosabb kérdésekről szerveztek megbeszéléseket. így az 1978-ban alakult vállalat- vezetők klubjában többek között üzemi demokrácia érvényesülésének tapasztalatairól, az ellenőrzési rendszer továbbfejlesztéséről, a számítógép szerepéről a vállalati irányításban, a döntés-előkészítés módszereiről hallhattak előadást, országos vezetők tolmácsolásában. A 3M szervezési módszer gyakorlati tapasztalatait a VOR nyíregyházi gyárában tanulmányozhatták. Az SZVT munkabizottságai több, a város gazdasági vezetőinek hasznos felmérést és elemzést készítettek. Ennek jegyében például vizsgálták a munkahelyi vezetők döntési lehetőségeit, személyi összetételét és szakképzettségét. Elemezték a tervezési módszereket, a tervek megalapozottságát. Szó esett az energiagazdálkodásról, az ügyviteli folyamatok gépesítettségéről, a készletgazdálkodás helyzetéről. A társaság — a megyei szervezettel közösen — nagy munkát végzett az immár hagyományos nyíregyházi szervezési nyári akadémiák megrendezésében, a szervezési filmnapok lebonyolításában. A megyei szervezet külföldi útjai során Lengyelországban, Csehszlovákiában és Bulgáriában ismerkedtek az ottani tapasztalatokkal. Az idei feladatok arra irányulnak, hogy a szervezet a sajátos eszközeivel segítse a vállalati gazdasági vezetőket az aktuális feladatok megoldásában. Ennek jegyében az anyagi érdekeltségről beszélnek a vezetők klubjában. Újdonság, hogy a művezetőknek is klubot indítanak, ahol a tapasztalatok kicserélése, a jó módszerek elterjesztése a feladat a kerekasztal-beszél- getések során. A jobb munka érdekében szorgalmazzák az üzemi tagcsoportok alakítását, s az együttműködést más városi szervezetekkel. Az SZVT nyíregyházi városi szervezetének elnökéül ismét Szemján Tibort, a városi pártbizottság titkárát, titkárául Bay Ernőt, a Nyíregyházi Konzervgyár gazdasági igazgatóhelyettesét választották. Záhonyban, a három évvel ezelőtti szervezéskor az üzemi csoport legfontosabb feladatául a vezetési-szervezési kultúra emelését, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását tűzte célul. Sikeresnek bizonyult az utóbbi két évben a helyi vezetőképzés megszervezése. A vezetéssel és szervezéssel kapcsolatos szakirodalom rendszeres tanulmányozására bővítették a műszaki könyvtár ilyen művekből álló kínálatát. Az üzemigazgatósági szervezet létrehozása több szervezési intézkedés bevezetését kívánta meg, amiben az SZVT üzemi csoportja is részt vett. Így az átrakási önköltségszámítás módszerét dolgozták ki, javaslatot tettek az érdekeltségi rendszer fejlesztésére, a kocsijavító kapacitás bővítésére. A szervezet a maga eszközeivel támogatást ad tartalékok kihasználására, a gazdálkodás hatékonyságának növelésére szolgáló elemzésekhez. Az idei tervekben a vezetők kiválasztásának új módszereiről, a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztéséről szerveznek vitákat. Tanulmányozzák a megye más üzemeiben az önelszámoló egységek működését, a csehszlovákiai Ágcsemyő határ- állomáson pedig az ottani átrakás szervezési, vezetési módszereivel ismerkednek. Az SZVT záhonyi nyílt üzemi szervezetének elnökéül Rigó Zoltán üzemigazgatót, titkárául Kassai István szervezési csoportvezetőt válasz* tották. Válogatás egymillió gumóból A „felfedezett” nyersfoszfát gazdasági előnye Egy-egy eredménye évek múltával kamatozik. A képen: napi vizsgálat. A Vetőmag Vállalat Kutató Központjában Nyíregyházán 37 kutató, összesen 11 növény nemesítésével és termesztéstechnológiájával foglalkozik. Dr. Klenczner Imre igazgató elmondta, elsősorban a burgonya, a napraforgó, a hüvelyes takarmány- növények, a borsó és a bab képezik a fő kutatásterületet. Vajon most mi foglalkoztatja a kutatókat? Hol tartanak kísérleteikkel? Dr. Tatár Lászlóné dr. Makay Piroska kutató a következőket mondta: — A talaj növénytápanyag- vizsgálatával foglalkozom, pontosabban a növény foszforforgalmával. Az érdekel bennünket, hogy a nyers foszfátok mennyire alkalmazhatók közvetlen trágyázásra. Ugyanis kimutattuk, hogy a savanyú homoktalajokon a nyersfoszfátok eredményesen használhatók foszfortrágyaként. Ezt kísérleti parcellákon és nagyüzemi körülmények között is bizonyítottuk. — Sikerült kísérleti eredményekkel bizonyítani annak helyességét, hogy a talaj tér ■ mékenységét elsősorban táp- anyagfeltöltéssel lehet növelni és tartóssá tenni. Foszfor műtrágya esetén erre az olcsó nyersfoszfátok gazdaságosabban alkalmazhatók, s ma ez nagyon lényeges szempont a kutatómunkában is, mivel az azonos súlyú nyersfoszfát ára 30 százaléka a szuperfoszfáténak. Az üzemi kísérletekben a balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz-ben mindezt bizonyítottuk a kukorica termesztésével. — Ez azért sem mellékes, mert hazánkban jelentős területen termelünk búzát és kukoricát, és a nyersfoszfát lényegesen olcsóbb, így a termesztés önköltsége sokkal alacsonyabb. Nem mindegy, mennyiből állítunk elő egy tonna búzát vagy kukoricát. Eredményeink igazolják, hogy 10 százalékkal jobb a nyersfoszfát gazdasági hatékonysága. Ez országos méretekben nagyon jelentős lehet. Iszályné dr. Tóth Judit a növényélettani és kórtani osztály vezetője. — Tizennégy éve a burgonya gombás és baktériumos betegségeivel foglalkozom. A hazai burgonyanemesítés részére rezisztenciavizsgálati módszert dolgoztam ki. Az a célunk, hogy a betegségeknek ellenálló bur- gonyafajtát nemesítsünk. Ez nagyon összetett munka, mely részben a laboratóriumban, részben szántóföldön történik és sok kitartást, türelmet igényel. Tavaly kutatási eredményként jelentettünk be egy új gumórezisz- tencia-vizsgálati módszert, amely az új burgonyafajták jobb tárolhatóságát segíti. Ez azért is jelentős, mert burgonyáink egy része részben a gombabetegségek, részben a szakszerűtlen tárolás következtében leromlanak. — Eléggé sziszifuszi munka a miénk, hiszen évente mintegy 500 ezer—1 millió magoncból kell kiválogatnunk a betegségeknek ellenálló, bő termő és jó étkezési értékű burgonyaegyedeket, míg eredményre jutunk. <fk)
