Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

1983. január 18. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Bővíteni kell az erőművet Á távhőellátás fejlesztése nincs lehetőség. Az erőmű tartaléktartás problémáin már egy kisebb teljesítményű gőzkazánnak 1985 előtti beépítése is rész­kazánnak gőzkazánná alaki tását minél előbb végrehaj­(Közgazdasági rovatunkban ezúttal is helyet adunk azoknak a szakdolgozatoknak, amelyeket a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága gazda­ságpolitikai speciális tanfolyamának hallgatói készí­tettek. Ezúttal Dohanics Lászlónak, a TITÁSZ erő­műve vezetőjének Nyíregyháza távhőellátásának fej­lesztési szükségességét elemző munkájából idézünk.) A VI. ötéves terv kezde­tén Magyarországon a teljes lakásállomány 12 százaléka, mintegy 430 ezer lakás táv­fűtéses. Az ipari technológiai célokat is számításba véve az ország összenergia-mérle- géből az ilyen irányú fel- használás 7 százalékra tehe­tő. Mivel az ilyen rendsze­rek népgazdasági súlya a kö­vetkező években is nagymér­tékben növekszik, ezért a tervezést, beruházást, és üze­meltetést koncentrálni szük­séges. Nyíregyházán az Energia­gazdálkodási Intézet leg­utóbb 1979-ben készített vizs­gálatot, amelynek fő követ­keztetése az volt, hogy az erőmű hőfejlesztési kapaci­tása kb. 1985-ig fedezi a nö­vekvő hőigényeket, 1985 után azonban feltétlenül bő­vítést kell végrehajtani. Kü­lönösen a gőzellátás mutat­kozott kritikusnak. A tanul­mányban közölt vizsgálatok szerint a legnagyobb egység kiesése esetén az erőműnek már 1980 és 1985 között sem áll megfelelő gőzkapacitás rendelkezésére. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az 1979-.ben alapul vett hőigény-, felfutás mérséklődik, illetve a meglévő fogyasztóknál a végrehajtott energiatakaré kossági intézkedések egyes esetekben a vételezés csök­kentését eredményezik, el­sősorban csúcsidőszakban. Ez várhatóan 1—2 éves ha lasztást jelent a javasolt erőművi beruházás megva­lósításában. A hőigények meghatáro­zásánál ötéves tervenként 4200 távfűtött lakás és a hozzá tartozó kapcsolódó közintézmények igényét le­het figyelembe venni, vala­mint az egyéb közintézmé­nyi bekötésekre kell számol­ni. Mindez szükségessé teszi új, nagy teljesítményű hő­forrás beépítését a VII. öt­éves tervben, előreláthatólag 1988-ban. A VI. öteves terv során a nehézségeket egy kisebb teljesítményű gőzka­zánnal, annak az erőműbe történő beépítésével lehet át­hidalni. A kapacitásmérlegből lát­ható, hogy 1985 után a for­róvízigények egy részét gőz átalakításával kell fedezni. Ezért kapacitásfejlesztés szempontjából szóba jöhet egy új forróvízkazán beépí­tése is. Megkérdőjelezi azon­ban ennek a változatnak a létjogosultságát az, hogy az tekinthetők. Egyébként az erőműben szabad hely áll rendelkezésre egy új közép- nyomású kazán beépítéséhez és a meglévő kéményre rá­köthető. A második válto­zatban egy óránként 60 ton­na teljesítőképességű kazán beépítése szerepel a VII. öt­éves tervben. (Amennyiben a Taurus és a húsipari vál­lalat igényei tovább növe- erőmű területén egy új ka- kednének, akkor 100 tonna « helyre v,.ó te,.- KfgSEf1 pítése igen nehezen oldható ^ vizsgálatok eredményei meg. Az erőmű területe bői kiolvasható, hogy a vil- ugyanis már jelenleg is rend- lamosenergia-termelés jelen­i -t i, - tősen fokozható új turbina kívül zsúfolt beepitesu. beépítésével> még aJkkor is, Azonkívül új helyre telepit- ha új kazán beépítésére nem ve, a kazánhoz új kéményt kerül sor. Uj kazán beépí­kellene beépíteni, amire lé- tésével pedig a villamosener­giforgalmi szempontok mi.« ■&*“”*£JSS“?. mér­tékben fokozható, de csak akkor, ha új turbina beépí­tésére is sor kerül. A vizsgálatok alapján — s a gazdaságossági számításo­kat figyelembe véve — a kő­bei SStmTESr SlSrtl vf»»5k megvalóel^Ok- v«,, . HF 6 tor*»«- Jgfa ““SÍ A gőzoldali tartaléktartás ja­tani. Azonban ez az átalakí- vitása érdekében meg kell tás sem oldotta meg teljesen vizsgálni egy 25 bar nyomá- a tartaléktartást, ezért in- sa kiskazán mielőbbi telepí- dokolt a kazánparkot egy to- ,lphetőségeit az erő- vábbi kisebb egységgel bő- tesenek Ehetőségeit az erő vjteni műben. A VII. oteves terv A vizsgálatok alapján két második felében esedékes változatban lehetett kidől- középnyomású kazánbővítés- gozni a megoldás módoza- sei összefüggően a vízlágyí­tót. Az első változatnál nem b6vítését célszerű úgy szerepel uj kozepnyomasu .. . gőzkazán beépítése. Azonban ütemezni, hogy az a VI. ot- ezek minimál változatoknak éves terv végéig elkészüljön. Az egyik kanadai kórházban feltűnt az orvosoknak, hogy az allergiás panaszokkal jelentkezők nagy része egy kávéfeldolgozó üzem munkásai közül kerül ki. Az allergi­ás jelenség okozója a klorogénsav volt, amely egyébként sok más növényben is előfordul. A babkávéban koffein­ben kötve fordul elő. Felvetődött a kérdés, hogy a kloro- génsavat nagy mennyiségben tartalmazó ételek és italok fogyasztása után miért nem kövejjcezik be túlérzékeny­ség? A szájon át bejutó klorogénsav útján nyomon követ­ve megállapították, hogy ez a vegyület a bélből nem szí­vódhat fel, mert a bélnedv elbontja. Gyorsan járó daruóriás A gumikerekes önjáró al­vázra szerelt gémes darut, amely üzemszerűen részt ve­het a közúti forgalomban is, ma már külön névvel illetik, autódarunak hívják. Jelentő­sége egyre növekszik az épí­tőiparban, a bányászatban, a kikötői anyagmozgatásban, a különféle szerelő munkáknál. Távol lévő munkahelyeket is gyorsan elér. Hajtása lehet közvetlen vagy közvetett. TKozvetlen, ha a járműmotor mechanikus kapcsolattal hajtja a darut. Közvetett, ha generátort vagy olajszivattyút hajt, mely villamos, illetve folya­dékenergiával látja el a daru egyes motorjait. Ha a gém körbefordítható, illetve a te- hernyomaték nagyobb, az al­vázból kihajtható vagy ki­húzható karok végein lévő csavaros tappancsok a talajra támaszkodva biztosítják a , , jármű állékonyságát és te- herbirasnak bérmentesítik a futóművet. ^aig terhelik helyet is val­A letalpalt autódaru nem toztathat. Az autódarut ^ ala- tud helyet változtatni, tehát cscmy és magas szerelesu val- helyhez kötött emelőgépnek tozatban gyártják, teherbír a- tekinthető. Letalpalás nélkül >sa szerint pedig van kis es — ha a gémet az alvázten- na8F teherbírású autódaru, gely irányába állítják, és az Képiünkön egy nagy teher­engedélyezett legnagyobb te- bírású nyugatnémet gyártmá­nyú autódaru-óriást látha­tunk. Nyolc tengelyen gördül a 94 tonna önsúlyú monst­rum, méghozzá nem is las­san, ha kell, óránként 60 ki­lométeres sebességgel. Teher­bírása 140 tonna, és maximá­lisan 84 méternyire tud ki­nyúlni a daru gémje. Az öt­részes, acélból készült telesz­kópos kinyúlókar 20 csúszó­testen siklik, amelyek öntött poliamidból készülnek. Ez a műanyag ugyanolyan terhe­lést bír el, mint az acél, de a súlya annak csupán egyha- toda (egy csúszótest mindösz- sze 1 kg-ot nyom). A kitá- masztólábák hidraulikusan működnek, s a vezetőfülké­ből vezérelhetők. kb. 20 százalé­•mtM? m&W*­segédeszközök Nyfregykázirál A Gyógyászati Segédesz­közök Gyárának nyíregy­házi üzemében a megyei ortopéd szakrendelők részé­re készítenek fűzőt, haskö­tőt, Pawlik-féle abdukciós hevedert és művégtagokat. Az üzem dolgozói ezekből a gyógyászati segédeszkö­zökből éves szinten 6 millió forint termelési értéket ál­lítanak elő. Képünkön Bu- bori István orvosi-ortopéd műszerész munka közben. (Császár Csaba felvétele) Szalag­borotva A kanadai King. C. Gilette 1895-ben találta fel a róla „zsilettnek” elnevezett önbo- rotva-készüléket, amely az­óta meghódította a világot. 1903-ban a Gilette cég 51 da­rab készüléket és 14 tucat pengét adott el, 1948-ban már 12 millió készüléket és 2 mil­liárd pengét. A cég fennállá­sa óta több mint 500 millió készüléket és több mint száz- milliárd pengét adott el; ezek egymás mellé helyezve 4 500 000 kilométert tennének ki, vagyis a Föld és Hold kö­zötti távolság tizenkétszere­sét A nagy kereslet ösztönző­leg hatott a feltalálókra: 1948-ban piacra kerültek a karbonpengék, 1965-ben a rozsdamentes pengék. Bár a villamos önborotva-készülé- kek nagy konkurrenciát je­lentenek, nem sikerült a pengéket kiszorítaniuk. Az azóta legnagyobbnak mond­ható újítást is a Gilette cég hozta piacra Ebben a borot­vakészülékben a pengét acél­szalag, „végtelen” penge he­lyettesíti. Elve egyszerű: az egyes penge helyett magneto­fonszalaghoz hasonlóan felte­kert finom acélszalag kerül a készülékbe, s a pengehosszú­ságú vágófelület kis emeltyű segítségével továbbítható, amikor élét veszítette, kidob­ják és újat helyeznek be. így nem kell gyakran pengét cse­rélni: a betét csak kb. 3 ha­vonta pótolandó. Hyírbótori járás Mikrokörzetek A Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének nyír­bátori csoportja nemrég ér­tékelte a mikrokörzetek te­vékenységét, a fejlesztés to­vábbi lehetőségét a körzetek elnökeinek, Mészáros János­nak és Mester Ferencnek a tájékoztatása alapján. A já­rásban az első mikrokörzet 1981. január 21-én alakult azonos természeti és közgaz­dasági adottságokkal rendel­kező- hét mezőgazdasági ter­melőszövetkezet közös elha­tározásával. A tevékenység irányítására megfelelő hatáskörrel felru­házott szervezetet hoztak létre. Az egyes szakbizottsá­gok tevékenysége minőség­ben eltérő, és munkájuk a bizottságok vezetőinek irá­nyító tevékenységétől függ. Itt kell elmondani, hogy nem működik megfelelően a do­hánytermesztési és állatte­nyésztési szakbizottság, pe­dig aktív tevékenységükre a mikrokörzet gazdaságainak nagy szüksége lenne. Az ér­tékelésben is elhangzott, hogy szükségszerű a szervezeten belül az időnkénti változta­tás. Két éve alakult a körzet és az együttműködés a gazdasá­gok között számos területen mutatkozott már meg. Az el­ső év tavaszán a szakmar igényeknek megfelelően ta- lai-előkészítési és vetési Négylevelű lóhere Ausztráliai kutatók, akik a birkák takarmányozásának javításával foglalkoznak, né­hány éve megállapították, hogy a lóhere ugyan kiváló takarmány, de nagy ösztro- génhormon-tartalma veszé­lyezteti a birkák termékeny­ségét. Ezért szükségessé vált olyan lóherefajta nemesítése, amelyben nincs — vagy csak nagyon Kis százalékban van — ez a hormon. A kísérletek végül sikerrel jártak. Az új fajtának megvan az a nagy előnye is, hogy a legkülön­bözőbb klímákhoz jól alkal­mazkodik. A legmeglepőbb azonban, hogy a változat nö­vényei mind négylevelűek. r Órák a trópusokon A moszkvai egyetem mik­robiológusai megállapítot­ták, hogy a trópusi éghajla­ton az órák azért késnek gyakran, illetve állnak meg, mert mikroorganizmusok tönkreteszik a kenőolajat. A magas hőmérséklet és a dús páratartalom kedvező körül­ményeket teremt a gombák­nak és a baktériumoknak, s az olajban ezek gyorsan el­szaporodnak. A szovjet kutatók e káros folyamat megelőzésére 1:1000 arányban szerves higanyve- gyületeket kevertek a kar­órákban használatos olajhoz. Kipróbálták különféle fenol-, antimon-, ón-, ólom- és tio- cianátvegyületek fertőtlení­tő hatását is. A szerves hi­ganyszármazékok alkalmazá­sa a trópusi viszonyok között megakadályozza az olaj el- bomlását. A higany- és az ón- vegyületek megölik a bakté­riumokat. A tiocianát csupán osztódásukat, szaporodásukat gátolja munkákban segítették egy­mást a gazdaságok. Bérmun­kában 785 hektáron végez­tek egymásnak talaj-előké­szítést és 624 hektáron ve­tést. Ezek a számok önmagukért beszélnek. A kezdeti sikerek hatására mozgásba lendült a mikrokörzet. Egyeztették a kalászos termények, szárí­tók, takarmánybetakarító gépek munkáját, S^a megfe­lelő időben végzett egyezte­tések mindig jó eredményi adtak. Ahol felesleges gép- kapacitás jelentkezett, azt más gazdaságban használták ki. Ennek ellenére szükség van a szatmári térséggel va­ló együttműködésre. Szép példája ennek a máriapócsi Rákóczi és a nábrádi Szikra termelőszövetkezetek között kialakult kapcsolat. A mik- rokörzeti együttműködés ki­terjed a munkaerő-foglalkoz­tatásra is. Még a csúcsmun­kák időszakában is van le­hetőség, hogy az egyik tsz segítsen a másiknak. Met­széskor, az alma betakarítá­sakor a máriapócsi, a kálló- semjéni, a nyírbogáti és a nyírcsászári szövetkezetek kooperáltak. Rugalmasan oldották meg a mikrokörzet gazdaságai az „együttélés” alapvető terüle­teit. Kidolgozták és alkal­mazzák a gépi munkák egy­séges díjtételét. Kinyitották, egymás előtt az alkatrész- raktáraikat is, kölcsönösen kisegítik egymást alkatré­szekkel. Nyáron alakult meg a nyírbátori járás második mikrokörzete. Ebben- is hét termelőszövetkezet, s rajtuk kívül két állami gazdaság vesz részt. így a bátorligeti Búzakalász Termelőszövet­kezet kivételével valameny- nyi mezőgazdasági nagyüzem mikrokörzetbe tartozik. Az említett tanácskozáson szóba került, hogy a két mikro­körzet is segítse egymást. A tanácskozás résztvevői azt is javasolták, hogy a körzetek fűzzék szorosabbra kapcso­latukat az ipari üzemekkel. Segítsék ezek a gyárak a terT melőszövetkezeteket ipari tevékenységükhöz szükséges szakmunkások képzésében. S ha mindezek valóra válnak, akkor a mikrokörzetek tény­legesen elérik céljukat, vagyis olyan rendszerek lesz­nek, amelyek kellő irányítás és koordinálás mellett a tag­gazdaságoknak kölcsönösen előnyt biztosítanak. Papp András, MAE nyírbátori csoportjának titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents