Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-16 / 13. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. január 16. ’ \ Megállapították a nyíregyházi lakbérövezeteket Nyíregyháza Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága határozott a lakbérövezetek megállapításáról. Az 1982. évi 2. sz. tanácsrendelet az alábbi lakbérövezeteket álla­pította meg: roló utcák, terek mindkét oldala — Orosi út térsége: Orosi út — Titel utca — Törzs utca — Bimbó utca — Gyűrű utca — Tüzér ut­ca — Vértanúk útja — Sport utca által határolt te­rületek és a határoló ut­cák mindkét oldala. A rendelet szerint a lak­bért és a használatbavételi díjat egyaránt 25 százalék- kell kell csökkenteni a vá­ros mindazon területén lévő lakásoknál, amelyek nem tartoznak a központi belte­rületbe, illetve a rendezési terv szerinti üdülőterületbe. A határozatban megjelölt övezethez tartozó területen lévő lakóépületeknek eset­leg más utcára nyíló bejá­rata vagy számozása esetén az épületben lévő vala­mennyi lakást az övezethez tartozónak kell minősíteni. V_____________________________________________ A rendelet szerint a lak­bért 10 százalékkal, a hasz­nálatbavételi díjat 20 szá­zalékkal, az alábbi területen kell növelni: Északi kiskör­út — Szabadság tér — Kos­suth utca — Felszabadulás útja — Vöröshadsereg útja —; Luther köz — Iskola ut­ca — Széchenyi utca — Bessenyei tér — Bethlen Gábor utca — Egyház ut­ca — Mártírok tere áltaí határolt terület és a hatá- > roló utcák, terek mindkét oldala. A rendelet szerint a lak. bért és a lakáshasználatba­vételi díjat egyaránt 25 szá- szalékkal csökkenteni kell a következő területen: — Guszev-lakótelep és környé­ke: Bottyán utca — Guszev tér — Orgona utca — Si­mái út — Tó utca által ha­tárolt területek és a hatá­Alkatrész kilóra Vásárosnaménytól néhány kilométerre Petőfi-tanya be­járatánál tábla adja tudtul: itt működik a Vörös Csillag Termelőszövetkezet autóbon­tója. Jókora domb tetején pihennék örök álmukat — ha hagynák — a kiérdemesült járgányok, közöttük kalauzol Konc Béla telepvezetőhe­lyettes. — Maszekoktól napi egy­két autót kapuik. Régi Moszkvics 412-esek, 100-as, 1000-es Skodák, Zaporozse- cek a leggyakoribbak. Min­dent kilóra veszünk meg. Ezt a Skodát — mutat egy üres piros karosszériára már há­romezerért elvihetné. Bár még elég vastag a hó, most is akadnak böngészők. Legkedveltebbek a karosszé­riaelemek, komplett futómű vek, motorok. Sok hiánycikk itt nem számít annak. Ide­szállítják a kiselejtezett men­tőkocsikat, így aztán itt számolatlanul lehet találni Nysa fűtőmotort, sebesség- váltót, tányérkereket. Négy dolgozójukkal darabokra szednek minden idekerült járművet, és így történik az árusítást. A tsz nemrég indult mel­léküzeme közel hárommilliót forgalmazott tavaly. A forga­lom emelkedését várják, mert hamarosan megkezdik a használt autók adásvételét is. (és) Repülőgépek Amerikába Több mint tíz éven keresz­tül szolgálta a hazai repülő­gépvezető növendékek képzé­sét és a versenyszerű műre­pülést az a két csehszlovák gyártmányú repülőgép, ame­lyen most a MÉM Repülőgé­pes Szolgálat nyíregyházi ja­vítóhangárjának szakembe­rei dolgoznak. Ez alatt üzem­idejük lejárt, így Magyaror­szágon többet már nem re­pülhetnek. Műszaki állapo­tuk azonban további repülést tesz lehetővé. Sok ország, így többek között az Egye­sült Államok légiügyi törvé­nyei engedélyezik a lejárt üzemidós, de megfelelő mű­szaki állapotú gépek haszná­latát. A felvételen látható két gépet a felújítás után egy amerikai kereskedő ra- rabonkent 7500 dollárért vá­sárolta meg. Képünkön: Iri­nyi Sándor és Csóka Béla a kabint ellenőrzik. (Gaál Bé­la felvétele) Nincs tél — nincs influenza? A tél egyelőre a me­legpártiaknak kedvez. Ám a hűléses megbete­gedések javarésze ebben az időszakban kényszerí­ti táppénzre a felnőttet, ilyenkor maradnak távol az óvodától, bölcsődétől a gyerekek. Dr. Bodnár Sándor főorvostól, a KÖ­JÁL igazgatóhelyettesé­től kérdeztük: van-e va­lahol járványos influen­za a megyében? — Csak a pontos meg­határozás érdekében, de tisztázzunk valamit. Nem minden nátha minősül influenzának. Ha valaki gyakrabban használja a zsebkendőt, kicsit fáj a feje, hőemelkedése van, ez még nem jelenti azt, hogy valamelyik influ­enzatörzs megbetegítet- te. Paradox, mégis így van, a mostani időjárás jobban kedvez a hűléses, hurutus betegségéknek, mint a száraz, kemény tél. Az elmúlt két és fél hónap adataiból kitűnik: egyetlen járványt sem jelentett megyénkben az influenza-szolgálat. Az említett időszakban 4015 hűléses, megfázásos be­tegségről tudunk. Kór­házba egyetlen beteget sem küldtek közülük. (tk) Kutya a műtőasztalon Infúzió Dugákának Kis fehér tacskó kucorog a vizsgálóasztalon. Figyeli a doktor bácsit, aki infúziót szív egy fecskendőbe. A tű láttán a remegő állat viny- nyogva gazdájához bújik. Mese nincs. Dugókának a ví­rusos gyomor- és bélgyulla­dás ellen infúziót kell kap­nia. Koradélelőtt van. A nyír­egyházi állatkórházban már befejeződött a vizit, javában tart- a „járóbeteg”-rendelés. Most nincs sok lakója a kór­termeknek. Egy barátságos foxterrier például „szülőszo­bára” jött. Jól érzi magát hét egészséges kicsinyével együtt. Egy boxer már túl van az emlőműtéten. A császármet- széses tehén pedig az állat­mentőt várja — hazafelé ké­szülődik. — Szokványos év volt a tavalyi — tájékoztat dr. Bok­sa Gyula, a kórház vezető szakállatorvosa. — Benn ket­tő híján hatszáz beteget gyógyítottunk, közel 2300 ál­latot pedig egy-két kezelés­ben részesítettünk. Sok volt a császármetszés, a lósérülés, s rengeteg gondot okozott a kutyák fertőző gyomor- és bélgyulladása. Ez utóbbi ellen már készül az oltóanyag, az első negyedév­ben forgalomba is kerül. Szép számmal végeztek mű­téteket is. Nagyállatoknál főleg szülészetieket, míg a kisállatok többnyire apróbb, nagyobb sérülésekkel kerül­tek kórházba Rendszerint szegecsekkel, rozsdamentes pántokká! erősítik a törött csontokat. Ha szükséges gip­szelnek is. — Reggel nyolctól délután négyig tart a rendelési idő. Éjszaka, illetve ünnep- és vasárnapokon ügyeletet tar­tunk — folytatja Baksa dok­tor. — Az ügyeletre olyan betegeket várunk, amelyek­nél azonnali beavatkozásra van szükség. Sajnos az állat­tulajdonosok ezt nem veszik elég komolyan. Olyan pana­szokkal is hét végén hozzák el kedvencüket, ami nem kö­vetel gyors segítséget. — Szükség esetén panzi­óra is felveszünk állatokat. Ha üdülni megy a család, s nincs kire hagyni a kutyát, vagy macskát, csekély térítés ellenében vállaljuk az állat gondozását. A múlt évben vagy félszáz szállóvendéget tartottunk. Sőt dajkaságba vettünk egy kisborjút is. A kórház legtöbb páciense kutya Ezen a délelőttön is főleg ebtulajdonosok hozták el beteg jószágaikat a rende­lésre. Farkaskutya fekszik a mű­tőasztalon. Egy körömmel többel született, amit le kell operálni. Felkötözik az asz­talra, érzéstelenítőt kap, majd amputálják mindkét lábáról a felesleges ujjat. Az állat felvinnyog, nem érti, mi tör­ténik vele. Félórás rutinmű­tét után gézpólya kerül a lá­bakra. Pár nap múlva csak egy kis heg jelzi a beavatko­zás helyét. Most majd semmi akadálya nem lesz, hogy jó nyomozókutya váljon belő­le. (h) Súiyos tost/ sértés = fix hónap börtön Kölcsön, kamatokkal Bíró: Hogyan került sor er­re a durva dologra? Vádlott: Mentem a vendég­lőbe, találkoztam apámmal és ő mondta, hogy a sértett po- ponvágta. Erre begurul. .. szóval ideges lettem Bíró: Maga ívott? Vádlott: Nem. Bíró: Hogy lehet józanul ennyire embertelenül visel­kedni ? Vádlott: Nem tudom. A párbeszéd dr. Drégelyvá- ri Imre járásbíró és Bartha József húszéves betanított gépmunkás közt folyt janu­ár 14-én, délelőtt a megyei bíróságon. A hosszú hajú fi­atalember súlyos testi sér­tés miatt állt a törvény elé. Áldozata pedig a tiszalöki Petró Sándor, aki nyolc na­pon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ügy előzményei: Petró Sándor gépszerelő 1982. októ­ber 4-én délelőtt fél tizen­kettő körül lépett be a kis- fástanyai büfébe, hogy ciga­rettát vegyen, s igyon egy korsó sört. Időközben megér­kezett Bartha Tibor, aki egy deci pálinkát kért. Ezután Petró Sándorral bonyolódott élénk eszmecserébe, Petró ugyanis hónapok óta hiába várta azt a százötven forintot, amit Bartha Tibornak köl­csön adott. Hogy a kölcsönt kamatostul kapja vissza, ar­ra nem gondolhatott. Bíró: Mit mondott erre Bartha Tibor? Petró Sándor: Azt mond­ta nekem, ha szabad így kife­jeznem ... — és itt egy ká­romkodás következik. Bíró: Mi történt ezután? Sértett: Bejött Bánszki bá­csi és beszélgettünk. Egyszer csak éreztem, hogy hátulról larántanak, és belerúgnák az arcomba. Rögtön elöntött a vér. Azt mondják, kihúz­tak mint a kölöncöt a büfé­ből. Elvesztettem az eszmé­letem. Bíró: Nem emlékszik arra, hogy Bartha Tibort arcul ütötte volna? Sértett: Nem ütöttem. Hogyán Sándor a büfé tu­lajdonosa, aki Petró Sándor további ütlegelésének meg­akadályozásában szerzett ér­demeket, látta mi történt: — Vita volt, Petró nem ütötte meg Barthát. A szó­váltás után Bartha haza­ment, és a Jóska fiúval tért vissza. Leteperték Petrót. Ezt már nem tűrtem... mi tör­tént az utcán, részletesen pem tudom, mert bezártam a boltot. • — Az apa is ütött? — Nem. ö csak „besegí­tett” a fiúnak, de Petrót nem bántalmazta. A további részletektől most tekintsünk el. A lényeg: Bartha József ütötte, majd rugdosta Petrót, akinek eltö­rött az orra, a járomcsontja és egy ujja. A továbbiaktól az időközben magához tért Petrót csak menekülése, vala­mint a büfés és a vádlott anyjának közbelépése óvta meg. A vádlott és a tanúk kihall­gatása után, az ügyész kért szót: — A vádlott ok nélkül tá­madott a sértettre. Nem igaz, hogy a sértett a vádlott apját bántalmazta volna, mint az az első vallomásban állt. Sajnos, sok az ilyen cse­lekmény ... A büntetlenséget és a beis­merő vallomást enyhítő kö­rülményként mérlegelve, börtönbüntetést kért a vád­lottra. Bíró: Vádlott, álljon fel! Mit kíván az utolsó szó jo­gán? Enyhe büntetést? Vádlott: Amit megérdem- lek . . . A bíróság ítélethozatalra vonult vissza. A rövid szü­netben Bartha József a fal- hak támaszkodva állt, lehaj­tott fejjel cigarettázott. Pár perc múlván felhang­zott a bíró szava: — A népköztársaság nevé­ben ... Bartha József 10 hónap börtönt kapott, a közügyek­ben egy évig nem vehet részt. Az ítélet indoklásában dr. Drégelyvári Imre egyebek között ezt mondta: — Ritkán találkozik a bí­róság ilyen üggyel, mert az indíték, mindig komo­lyabb ... Lényegében nem volt komoly ok. A vádlott látta a „sikert”, látta, hogy elbánik a nála valamivel tes­tesebb emberrel, aki feltehe­tőleg ittas volt és nem is vé­dekezett. Embertelennek, na­gyon elítélendőnek tartja a bíróság a tettet. Ügyész és vádlott tudomá­sul vette az ítéletet. Speidl Zoltán Heti bosszúságunk Kén(e) Valamikor még az ősszel tör­tént, hogy ismerősöm megkért: ugyan nem vennék-e néhány kenrudat, mert jó volt a szőlő­termés, sok lesz a bor, ki kell kénezni a hordókat, de hiába járja otthon naponta a bolto­kat, még csak nem is biztatják, ám egy olyan nagyvárosban, mint Nyíregyháza, biztos tele vannak a gondolák. Gondolák egyet mindjárt másnap, s mivel az első bolt­ban nem találtam, nyakamba vettem a várost, de (az utolsó­ban sem találtam. Röstelltem a dolgot, mondtam is: biztos ké­sőn kerestem, igya a hordósza- gú borát, ha ilyen későn szüre­telt. Már el is felejtettem a dol­got, amikor a héten újból ösz- szefutottam ismerősömmel és ismét előhozakodott vele, hogy nagyon kéne neki az a kén. Most akarja átfejteni a borát, hátha segítene rajta még vala­mit. Most már biztosan kapok, biztattam, mert ha el is adták a tavalyit, új év van, biztos megérkezett már az idei szál­lítmány. Míg a boltba értem, magam előtt láttam, milyen örömet okozok majd ismerő­sömnek, sőt magamnak is, hi­szen nekem is van otthon egy kis borom, talán nem ártana azt sem átfejteni. Ugye ki is tetszett találni: ként megint nem kaptam, de az ördög se tudja miért, mégis megnyugodtam. Megtudtam tudniillik azt is, hogy nem bor­termelő ismerősöm, s nem is én késtem az ősszel sem, kén ugyanis tavaly egész évben nem volt, s ha igaz, hogy most még nehezebb év elé nézünk, mint 1982 volt, akkor ősszel eszembe se jut majd keresni, s a taka­rékosság jegyében nemcsak az árát, hanem azt a nagy utána­járást is megspórolhatom. Itt akár be is fejezhetném ezt a kéntörténetet, de úgy gon­dolom, idekívánkozik a heppi- end is. Amikor megtudtam, hogy nincs kén, s nem tudom átfejteni a boromat, bánatom­ban megittam az egészet. Mind a hét decit. B. J. Mellesleg Hihetetlen az egész! — gondoltam magam­ban, amikor a héten arról ol­vastam kedvenc lapomban, hogy egy amerikai tanítónő négy- és hathónapos csecsemő­ket tanított meg „olvasni”. Ma­gam ugyanis számtalan olyan, egyáltalán nem négy- és hat­hónapos embert ismerek, aki sok-sok éven át képtelen volt megtanulni tisztességesen az olvasást. Pontosabban olvasni éppen tud, csakhogy nem min­dig azt a szöveget mondja, amit az írás. Mármost ebből gyakor­ta keletkeznek problémák a? élet különböző területen. Legis­mertebb megnyilvánulása en nek az a már-már népi ki­szólás, mely szerint az írásba rögzített magasszintü határoza­tokat — mire a végrehajtás te­rületére jutnak — annyira fél- reolvassák, hogy arra a szülő - anyja sem ismerne rá. Mellesleg nem is ezen akad­tam én fenn valójában, amikor ezekről a csodacsecsemőkről ol­vastam. Sokkal inkább az ütött szöget a fejemben, hogy ezek a minibébik elé nyolc héten ke­resztül kártyákat raktak, ame­lyekre olyan egyszerű fogalma­kat írtak, mint „papa”, „autó” stb. Mint a már idézett hírből kiderült, ezek a kártyán tanuló nebulók egy idő után képesek voltak a fogalomra való rákér­dezés után a helyes szókártyát megjelölni. Hét kérem szépen, ez való­ban a világ hetedik csodája. Megint csak az idősebb korosz­tályból vennék ugyanis ellen­példát arra, hogy a kártyákkal nem tud mindenki ilyen ragyo­góan bánni. Van, aki nagyon rosszul keveri a lapot, ezért sül fel. Más hamis kártyákkal ját­szik, amíg csak rá nem jön­nek. Megint más nem a legjob­ban időzíti az adu ászt, s van, aki akkor is felveszi a lapot, amikor nem neki szánják. Egy biztos, ez utóbbiak nem a legszerencsésebb kártyajátéko­sok, s alighanem elégtelenre vizsgáznának annál a bizonyos tanítónőnél. (angyal)

Next

/
Thumbnails
Contents