Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. január 16. ’ \ Megállapították a nyíregyházi lakbérövezeteket Nyíregyháza Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága határozott a lakbérövezetek megállapításáról. Az 1982. évi 2. sz. tanácsrendelet az alábbi lakbérövezeteket állapította meg: roló utcák, terek mindkét oldala — Orosi út térsége: Orosi út — Titel utca — Törzs utca — Bimbó utca — Gyűrű utca — Tüzér utca — Vértanúk útja — Sport utca által határolt területek és a határoló utcák mindkét oldala. A rendelet szerint a lakbért és a használatbavételi díjat egyaránt 25 százalék- kell kell csökkenteni a város mindazon területén lévő lakásoknál, amelyek nem tartoznak a központi belterületbe, illetve a rendezési terv szerinti üdülőterületbe. A határozatban megjelölt övezethez tartozó területen lévő lakóépületeknek esetleg más utcára nyíló bejárata vagy számozása esetén az épületben lévő valamennyi lakást az övezethez tartozónak kell minősíteni. V_____________________________________________ A rendelet szerint a lakbért 10 százalékkal, a használatbavételi díjat 20 százalékkal, az alábbi területen kell növelni: Északi kiskörút — Szabadság tér — Kossuth utca — Felszabadulás útja — Vöröshadsereg útja —; Luther köz — Iskola utca — Széchenyi utca — Bessenyei tér — Bethlen Gábor utca — Egyház utca — Mártírok tere áltaí határolt terület és a hatá- > roló utcák, terek mindkét oldala. A rendelet szerint a lak. bért és a lakáshasználatbavételi díjat egyaránt 25 szá- szalékkal csökkenteni kell a következő területen: — Guszev-lakótelep és környéke: Bottyán utca — Guszev tér — Orgona utca — Simái út — Tó utca által határolt területek és a hatáAlkatrész kilóra Vásárosnaménytól néhány kilométerre Petőfi-tanya bejáratánál tábla adja tudtul: itt működik a Vörös Csillag Termelőszövetkezet autóbontója. Jókora domb tetején pihennék örök álmukat — ha hagynák — a kiérdemesült járgányok, közöttük kalauzol Konc Béla telepvezetőhelyettes. — Maszekoktól napi egykét autót kapuik. Régi Moszkvics 412-esek, 100-as, 1000-es Skodák, Zaporozse- cek a leggyakoribbak. Mindent kilóra veszünk meg. Ezt a Skodát — mutat egy üres piros karosszériára már háromezerért elvihetné. Bár még elég vastag a hó, most is akadnak böngészők. Legkedveltebbek a karosszériaelemek, komplett futómű vek, motorok. Sok hiánycikk itt nem számít annak. Ideszállítják a kiselejtezett mentőkocsikat, így aztán itt számolatlanul lehet találni Nysa fűtőmotort, sebesség- váltót, tányérkereket. Négy dolgozójukkal darabokra szednek minden idekerült járművet, és így történik az árusítást. A tsz nemrég indult melléküzeme közel hárommilliót forgalmazott tavaly. A forgalom emelkedését várják, mert hamarosan megkezdik a használt autók adásvételét is. (és) Repülőgépek Amerikába Több mint tíz éven keresztül szolgálta a hazai repülőgépvezető növendékek képzését és a versenyszerű műrepülést az a két csehszlovák gyártmányú repülőgép, amelyen most a MÉM Repülőgépes Szolgálat nyíregyházi javítóhangárjának szakemberei dolgoznak. Ez alatt üzemidejük lejárt, így Magyarországon többet már nem repülhetnek. Műszaki állapotuk azonban további repülést tesz lehetővé. Sok ország, így többek között az Egyesült Államok légiügyi törvényei engedélyezik a lejárt üzemidós, de megfelelő műszaki állapotú gépek használatát. A felvételen látható két gépet a felújítás után egy amerikai kereskedő ra- rabonkent 7500 dollárért vásárolta meg. Képünkön: Irinyi Sándor és Csóka Béla a kabint ellenőrzik. (Gaál Béla felvétele) Nincs tél — nincs influenza? A tél egyelőre a melegpártiaknak kedvez. Ám a hűléses megbetegedések javarésze ebben az időszakban kényszeríti táppénzre a felnőttet, ilyenkor maradnak távol az óvodától, bölcsődétől a gyerekek. Dr. Bodnár Sándor főorvostól, a KÖJÁL igazgatóhelyettesétől kérdeztük: van-e valahol járványos influenza a megyében? — Csak a pontos meghatározás érdekében, de tisztázzunk valamit. Nem minden nátha minősül influenzának. Ha valaki gyakrabban használja a zsebkendőt, kicsit fáj a feje, hőemelkedése van, ez még nem jelenti azt, hogy valamelyik influenzatörzs megbetegítet- te. Paradox, mégis így van, a mostani időjárás jobban kedvez a hűléses, hurutus betegségéknek, mint a száraz, kemény tél. Az elmúlt két és fél hónap adataiból kitűnik: egyetlen járványt sem jelentett megyénkben az influenza-szolgálat. Az említett időszakban 4015 hűléses, megfázásos betegségről tudunk. Kórházba egyetlen beteget sem küldtek közülük. (tk) Kutya a műtőasztalon Infúzió Dugákának Kis fehér tacskó kucorog a vizsgálóasztalon. Figyeli a doktor bácsit, aki infúziót szív egy fecskendőbe. A tű láttán a remegő állat viny- nyogva gazdájához bújik. Mese nincs. Dugókának a vírusos gyomor- és bélgyulladás ellen infúziót kell kapnia. Koradélelőtt van. A nyíregyházi állatkórházban már befejeződött a vizit, javában tart- a „járóbeteg”-rendelés. Most nincs sok lakója a kórtermeknek. Egy barátságos foxterrier például „szülőszobára” jött. Jól érzi magát hét egészséges kicsinyével együtt. Egy boxer már túl van az emlőműtéten. A császármet- széses tehén pedig az állatmentőt várja — hazafelé készülődik. — Szokványos év volt a tavalyi — tájékoztat dr. Boksa Gyula, a kórház vezető szakállatorvosa. — Benn kettő híján hatszáz beteget gyógyítottunk, közel 2300 állatot pedig egy-két kezelésben részesítettünk. Sok volt a császármetszés, a lósérülés, s rengeteg gondot okozott a kutyák fertőző gyomor- és bélgyulladása. Ez utóbbi ellen már készül az oltóanyag, az első negyedévben forgalomba is kerül. Szép számmal végeztek műtéteket is. Nagyállatoknál főleg szülészetieket, míg a kisállatok többnyire apróbb, nagyobb sérülésekkel kerültek kórházba Rendszerint szegecsekkel, rozsdamentes pántokká! erősítik a törött csontokat. Ha szükséges gipszelnek is. — Reggel nyolctól délután négyig tart a rendelési idő. Éjszaka, illetve ünnep- és vasárnapokon ügyeletet tartunk — folytatja Baksa doktor. — Az ügyeletre olyan betegeket várunk, amelyeknél azonnali beavatkozásra van szükség. Sajnos az állattulajdonosok ezt nem veszik elég komolyan. Olyan panaszokkal is hét végén hozzák el kedvencüket, ami nem követel gyors segítséget. — Szükség esetén panzióra is felveszünk állatokat. Ha üdülni megy a család, s nincs kire hagyni a kutyát, vagy macskát, csekély térítés ellenében vállaljuk az állat gondozását. A múlt évben vagy félszáz szállóvendéget tartottunk. Sőt dajkaságba vettünk egy kisborjút is. A kórház legtöbb páciense kutya Ezen a délelőttön is főleg ebtulajdonosok hozták el beteg jószágaikat a rendelésre. Farkaskutya fekszik a műtőasztalon. Egy körömmel többel született, amit le kell operálni. Felkötözik az asztalra, érzéstelenítőt kap, majd amputálják mindkét lábáról a felesleges ujjat. Az állat felvinnyog, nem érti, mi történik vele. Félórás rutinműtét után gézpólya kerül a lábakra. Pár nap múlva csak egy kis heg jelzi a beavatkozás helyét. Most majd semmi akadálya nem lesz, hogy jó nyomozókutya váljon belőle. (h) Súiyos tost/ sértés = fix hónap börtön Kölcsön, kamatokkal Bíró: Hogyan került sor erre a durva dologra? Vádlott: Mentem a vendéglőbe, találkoztam apámmal és ő mondta, hogy a sértett po- ponvágta. Erre begurul. .. szóval ideges lettem Bíró: Maga ívott? Vádlott: Nem. Bíró: Hogy lehet józanul ennyire embertelenül viselkedni ? Vádlott: Nem tudom. A párbeszéd dr. Drégelyvá- ri Imre járásbíró és Bartha József húszéves betanított gépmunkás közt folyt január 14-én, délelőtt a megyei bíróságon. A hosszú hajú fiatalember súlyos testi sértés miatt állt a törvény elé. Áldozata pedig a tiszalöki Petró Sándor, aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ügy előzményei: Petró Sándor gépszerelő 1982. október 4-én délelőtt fél tizenkettő körül lépett be a kis- fástanyai büfébe, hogy cigarettát vegyen, s igyon egy korsó sört. Időközben megérkezett Bartha Tibor, aki egy deci pálinkát kért. Ezután Petró Sándorral bonyolódott élénk eszmecserébe, Petró ugyanis hónapok óta hiába várta azt a százötven forintot, amit Bartha Tibornak kölcsön adott. Hogy a kölcsönt kamatostul kapja vissza, arra nem gondolhatott. Bíró: Mit mondott erre Bartha Tibor? Petró Sándor: Azt mondta nekem, ha szabad így kifejeznem ... — és itt egy káromkodás következik. Bíró: Mi történt ezután? Sértett: Bejött Bánszki bácsi és beszélgettünk. Egyszer csak éreztem, hogy hátulról larántanak, és belerúgnák az arcomba. Rögtön elöntött a vér. Azt mondják, kihúztak mint a kölöncöt a büféből. Elvesztettem az eszméletem. Bíró: Nem emlékszik arra, hogy Bartha Tibort arcul ütötte volna? Sértett: Nem ütöttem. Hogyán Sándor a büfé tulajdonosa, aki Petró Sándor további ütlegelésének megakadályozásában szerzett érdemeket, látta mi történt: — Vita volt, Petró nem ütötte meg Barthát. A szóváltás után Bartha hazament, és a Jóska fiúval tért vissza. Leteperték Petrót. Ezt már nem tűrtem... mi történt az utcán, részletesen pem tudom, mert bezártam a boltot. • — Az apa is ütött? — Nem. ö csak „besegített” a fiúnak, de Petrót nem bántalmazta. A további részletektől most tekintsünk el. A lényeg: Bartha József ütötte, majd rugdosta Petrót, akinek eltörött az orra, a járomcsontja és egy ujja. A továbbiaktól az időközben magához tért Petrót csak menekülése, valamint a büfés és a vádlott anyjának közbelépése óvta meg. A vádlott és a tanúk kihallgatása után, az ügyész kért szót: — A vádlott ok nélkül támadott a sértettre. Nem igaz, hogy a sértett a vádlott apját bántalmazta volna, mint az az első vallomásban állt. Sajnos, sok az ilyen cselekmény ... A büntetlenséget és a beismerő vallomást enyhítő körülményként mérlegelve, börtönbüntetést kért a vádlottra. Bíró: Vádlott, álljon fel! Mit kíván az utolsó szó jogán? Enyhe büntetést? Vádlott: Amit megérdem- lek . . . A bíróság ítélethozatalra vonult vissza. A rövid szünetben Bartha József a fal- hak támaszkodva állt, lehajtott fejjel cigarettázott. Pár perc múlván felhangzott a bíró szava: — A népköztársaság nevében ... Bartha József 10 hónap börtönt kapott, a közügyekben egy évig nem vehet részt. Az ítélet indoklásában dr. Drégelyvári Imre egyebek között ezt mondta: — Ritkán találkozik a bíróság ilyen üggyel, mert az indíték, mindig komolyabb ... Lényegében nem volt komoly ok. A vádlott látta a „sikert”, látta, hogy elbánik a nála valamivel testesebb emberrel, aki feltehetőleg ittas volt és nem is védekezett. Embertelennek, nagyon elítélendőnek tartja a bíróság a tettet. Ügyész és vádlott tudomásul vette az ítéletet. Speidl Zoltán Heti bosszúságunk Kén(e) Valamikor még az ősszel történt, hogy ismerősöm megkért: ugyan nem vennék-e néhány kenrudat, mert jó volt a szőlőtermés, sok lesz a bor, ki kell kénezni a hordókat, de hiába járja otthon naponta a boltokat, még csak nem is biztatják, ám egy olyan nagyvárosban, mint Nyíregyháza, biztos tele vannak a gondolák. Gondolák egyet mindjárt másnap, s mivel az első boltban nem találtam, nyakamba vettem a várost, de (az utolsóban sem találtam. Röstelltem a dolgot, mondtam is: biztos későn kerestem, igya a hordósza- gú borát, ha ilyen későn szüretelt. Már el is felejtettem a dolgot, amikor a héten újból ösz- szefutottam ismerősömmel és ismét előhozakodott vele, hogy nagyon kéne neki az a kén. Most akarja átfejteni a borát, hátha segítene rajta még valamit. Most már biztosan kapok, biztattam, mert ha el is adták a tavalyit, új év van, biztos megérkezett már az idei szállítmány. Míg a boltba értem, magam előtt láttam, milyen örömet okozok majd ismerősömnek, sőt magamnak is, hiszen nekem is van otthon egy kis borom, talán nem ártana azt sem átfejteni. Ugye ki is tetszett találni: ként megint nem kaptam, de az ördög se tudja miért, mégis megnyugodtam. Megtudtam tudniillik azt is, hogy nem bortermelő ismerősöm, s nem is én késtem az ősszel sem, kén ugyanis tavaly egész évben nem volt, s ha igaz, hogy most még nehezebb év elé nézünk, mint 1982 volt, akkor ősszel eszembe se jut majd keresni, s a takarékosság jegyében nemcsak az árát, hanem azt a nagy utánajárást is megspórolhatom. Itt akár be is fejezhetném ezt a kéntörténetet, de úgy gondolom, idekívánkozik a heppi- end is. Amikor megtudtam, hogy nincs kén, s nem tudom átfejteni a boromat, bánatomban megittam az egészet. Mind a hét decit. B. J. Mellesleg Hihetetlen az egész! — gondoltam magamban, amikor a héten arról olvastam kedvenc lapomban, hogy egy amerikai tanítónő négy- és hathónapos csecsemőket tanított meg „olvasni”. Magam ugyanis számtalan olyan, egyáltalán nem négy- és hathónapos embert ismerek, aki sok-sok éven át képtelen volt megtanulni tisztességesen az olvasást. Pontosabban olvasni éppen tud, csakhogy nem mindig azt a szöveget mondja, amit az írás. Mármost ebből gyakorta keletkeznek problémák a? élet különböző területen. Legismertebb megnyilvánulása en nek az a már-már népi kiszólás, mely szerint az írásba rögzített magasszintü határozatokat — mire a végrehajtás területére jutnak — annyira fél- reolvassák, hogy arra a szülő - anyja sem ismerne rá. Mellesleg nem is ezen akadtam én fenn valójában, amikor ezekről a csodacsecsemőkről olvastam. Sokkal inkább az ütött szöget a fejemben, hogy ezek a minibébik elé nyolc héten keresztül kártyákat raktak, amelyekre olyan egyszerű fogalmakat írtak, mint „papa”, „autó” stb. Mint a már idézett hírből kiderült, ezek a kártyán tanuló nebulók egy idő után képesek voltak a fogalomra való rákérdezés után a helyes szókártyát megjelölni. Hét kérem szépen, ez valóban a világ hetedik csodája. Megint csak az idősebb korosztályból vennék ugyanis ellenpéldát arra, hogy a kártyákkal nem tud mindenki ilyen ragyogóan bánni. Van, aki nagyon rosszul keveri a lapot, ezért sül fel. Más hamis kártyákkal játszik, amíg csak rá nem jönnek. Megint más nem a legjobban időzíti az adu ászt, s van, aki akkor is felveszi a lapot, amikor nem neki szánják. Egy biztos, ez utóbbiak nem a legszerencsésebb kártyajátékosok, s alighanem elégtelenre vizsgáznának annál a bizonyos tanítónőnél. (angyal)
