Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

1982. december 11. O Jogi kérdések Mit örököl a túlélő házastárs GYAKORI VITA LE­HET a családban: ki örö­köl az elhunyt után. Min­den az özvegyé marad-e, vagy osztozik a hagyaték­ban a család más tagjai­val is, és ha igen, kik azok? Annak is érdemes utánanézni, készített-e végrendeletet az örökha­gyó. Ha igen, az ő vég­akaratának kell érvénye­sülnie. Csak végrendelet híján lép hatályba a tör­vényes öröklési rend. A férj és feleség házas­ságából rendszerint gye­rek vagy gyerekek szár­maznak. Előfordul az is, hogy az örökhagyó több­ször kötött házasságot, és mindegyik házasságából, származott gyermeke. Megesik, hogy épp az őt túlélő házastársától nincs utódja, ezért az előző házasságából származó gyerekei kizárólagos örö­kösként jelentkeznek. Mindenekelőtt tisztázni kell azt, hogy mi tartozik a hagyatékhoz, mert hi­szen örökölni csak azt a vagyont lehet, ami az el­hunyt házastársé volt. Az együttélés alatt szerzett vagyoni rész felének tu­lajdonjoga eleve az özve­gyé. Tehát rosszul számí­tanak az örökösök, amikor azt gondolják, minden az elhunyt jövedelméből ke­rült a házhoz, hisz a má­sik nem vagy alig folyta­tott kereső tevékenységet. (Ebbe a helyzetbe rend­szerint az a feleség ke­rül, aki a háztartási mun­kával foglalatoskodott, gyerekeket nevelt, ezért nem tudott vállalni há­zon kívüli munkát.) A hagyatéki vagyont a tanács igazgatási felada­tokat ellátó szakigazgatá­si szerve állapítja meg a hagyatéki leltározás so­rán. Ha az öjökhagyónak gyereke vagy*: gyerekei vannak, pk megelőzik az öröklésben a túlélő házas­társat. (Ha a gyermek esetleg már nem él, helyé­be az ő leszármazói — vagyis az örökhagyó uno­kái, dédunokái — lépnek.) A gyermekek és más leszármazók kapják a ha­gyaték állagát (vagyis a tulajdonjogot), az özvegy (a férj vagy a feleség) vi­szont az egész hagyaték haszonélvezeti jogát. Ha mondjuk a ház is, amely­ben a túlélő házastárs la­kik, hagyaték, a feleség (férj) továbbra is a ház­ban maradhat, használ­hatja annak berendezési tárgyait (azokat is, ame­lyeket a gyerekek meg­örököltek), művelheti kertjét. Az ott termett gyü­mölccsel, zöldséggel tet­szés szerint rendelkezhet. A ház szobáit albérletbe is adhatja, és az albérleti díj őt illeti meg. Ha nya­raló tartozik a hagyaték­hoz, amit nem ő örököl, haszonélvezeti joga feljo­gosítja annak használatá­ra, bérbe vagy albérletbe adására is. Tehát gyakorlatilag több haszna van az örök­ség tárgyaiból, mint an­nak, aki a tulajdonjogát megkapta. Egy dolgot nem tehet a haszonélvező. El nem idegenítheti, tehát el nem adhatja, ajándé­kozhatja, és nem is cserél­heti el haszonélvezetének tárgyát. Vita szokott lenni azon is, hogy ki viselje a dol­gok használatával járó terheket. Nos, a haszonél­vezőnek kell fizetnie az adót, végeztetnie a szük­séges javítási, karbantar­tási munkákat. Általában köteles az állagmegóvásra. Jó tudni, hogy a gyere­kek (és a többi, örökös­ként szóba jövő leszárma­zó) mint állagörökösök a haszonélvezet fennállása alatt a dologgal nem ren­delkezhetnek. Sokan ne­hezen nyugszanak bele, de így van, csak a ha­szonélvező beleegyezésé­vel használhatják a most már sajátjukká vált laká­sukat, berendezési tár­gyukat. Ha ezekből bármit elad­nak, közölniük kell a ve­vővel a haszonélvezet fennállását, mert az csak azzal együtt veheti meg a felkínált dolgot. Ha a ha­gyatékhoz takarékbetét­könyv tartozik, a haszon- élvező kapja a kamatait, a tőke lesz a gyerekeké. Tehát a haszonélvezet fennállása alatt a takarék- betétkönyvben szereplő összeget sem költhetik el. Mi a helyzet a gépkocsi­nál? Azt a túlélő házas­társ használja vagy hasz­nálatra másnak átenged­heti. EGYES DOLGOK HASZ­NÁLATÁNAK az átenge­dése arra engedne követ­keztetni, hogy a haszonél­vező magát a jogot is át­engedheti valakinek. Er­ről szó sincs. A haszonél­vezeti jog személyhez kap­csolódó jog. A jogosult haláláig tart. Elhunyta után a haszonélvezeti jog nem örökölhető. Látnivaló, hogy a ha­szonélvezeti jog súlyos terhet jelenthet. A jogsza­bály ezért módot ad a ha­szonélvezeti jog korlátozá­sára vagy megváltására. Ennek lehetőségét a kö­vetkező alkalommal is­mertetjük. Dr. Kertész Éva Házipatika, útipatika Napjainkban, amikor min­denki könnyen, olcsón hozzá­juthat a gyógyszerekhez, sok családban valóságos gyógy­szertárat gyűjtenek össze. Hosszú ideig, feleslegesen tá­rolják az orvosságokat, és nem is mindig a megfelelő fajtával kísérleteznek. Amit az egyik családtagnak felírt az orvos, nem biztos, hogy a másik családtagnak is hasz­nál. Különösen nem gyógyít­hatjuk a felnőttek gyógysze­reivel a kisgyerekeket. Természetesen minden csa­ládban kell tartani házipati­kát, olyan felszereléssel, amellyel elsősegélyt tudunk nyújtani, fájdalmat tudunk csillapítani. Legyen a házipa­tikában lázmérő, sebtapasz, mullpólya, steril gézlap, seb­benzin, jódtinktúra, sebhin­tőpor, sebkenőcs. Láz- és fáj­dalomcsillapításra Istopyrint, Kalmopyri'nt vagy Amidazo- phen tablettát használjunk. Tarthatunk néhány súlyos mellékhatásokkal nem járó nyugtató tablettát is (Vale­riana, Andaxin, Elenium) a házipatikában. Legyen otthon recept nélkül kapható görcs­oldó (No-Spa, Meristin, Pa­paverin), amelyet az orvos megérkeztéig a fájdalom csil­lapítására adhatunk a beteg­nek. Hashajtók, fertőtlenítő szerek egészíthetik ki a há­zipatikát. Természetesen, ha valame­lyik családtag idült betegség­ben szenved, állandó gyógy- szerezésre szorul, gondoskod­junk arról, hogy legyen ott­hon megfelelő mennyiségű gyógyszere. A lejárt, megmaradt gyógy­szereket ne őrizzük, ne te­gyük félre a betegség elmúlá­sa után. Ha maradt néhány szem tablettánk, nincs ér­telme holmi takarékossági okból megőrizni. Hiszen ké­sőbb az orvosi utasítás nél­küli öngyógyítással több kárt okozhatunk, mint hasznot. Ne adjunk szomszédainknak saját gyógyszerünkből. Ne használjuk a más számára felírt orvosságot, még ha hasonló tüneteket észlelünk is. Ha mégis eltesszük a meg­maradt gyógyszert, írjuk rá, milyen betegségre szedtük, s azt is, hogy kinek írta fel áz orvos. A gyógyszereket, a házipa­tikát ne hagyjuk a gyerekek által elérhető helyen. Ne he­verjenek á gyógyszeres fiolák szanaszét a lakásban, mert a kisgyerekek kíváncsiságból könnyen összekeverhetik, megkóstolhatják a pirulákat és súlyos mérgezést szenved­hetnek. Ha valakinek mégis sokfé­le gyógyszere van otthon, s már nem tud kiigazodni köz­tük, a gyógyszertárakban díj­talanul átnézik és rendezik a házipatikát. Amikor utazásra készü­lünk, ugyancsak helyes, ha állandó gyógyszereinkre gon­dolunk, s úgy állítjuk össze az útipatikát. Az útipatiká­ban is legyen sebellátáshoz szükséges géz, tapasz, seb­hintőpor. Vigyünk magunk­kal utazáshoz, üdüléshez is fájdalomcsillapítót, megfázás elleni szereket, görcsoldót, hashajtót és hasmenés elle­ni gyógyszert. Legyenek ve­lünk egyéni érzékenységünk szerinti gyógyszereink. Csirke, csirke, csirke CSIRKE BORBAN Hozzávalók 4 személynek: 2 db csirke (kb. 2,5 kg), 2 evőkanál margarin, 4 evőka­nál olaj, 2 fej hagyma, 2 al­ma, 2,5 dl húsleves (leveskoc- kábóí), 1 kávéskanál rozma­ring, 1/2 kávéskanál kakukk­fű, bors, só, 2 dkg vaj, 1/2 liter rizling, 2 sárgarépa, fél zeller, 1 dl tejszín. A csirké­ket félbevágjuk és forrásban le vő.vízben fél percig főzzük. Majd a vízből kivesszük és szárazra töröljük. A marga­rint és az olajat egy serpe­nyőben felforrósítjuk és a csirkét mindkét oldalán szép barnára sütjük benne. Ez­után vágott felével lefelé for­dítva egy nagy vagy két ki­sebb tűzálló edénybe tesszük. A zsiradékot leöntjük, csak az alján maradjon egy ke­véske szaft. A leöntött zsira­dékban az apróra vágott hagymát és a feldarabolt al­mát megpároljuk. Ráöntjük a forró húslét és felforraljuk. Végül átpasszírozzuk, és a csirkére öntjük. A rozmarin­got és kakukkfüvet és borsot rászórjuk a húsra. Tetejére kevés vajjal megkent perga­menpapírt teszünk. Előmele­gített sütőben erős lángon fél órát sütjük, majd a papírt el­távolítjuk, hozzáöntjük a bort és 15 percig tovább sütjük. A sárgarépát és a zellert felda­raboljuk, csíkokra vágjuk és vajban 6 percig megpároljuk. 45 perc sütési idő után a hús­ra tesszük a sárgarépát és a zellert és ráöntjük a tejszínt. 15 percig sütjük még, közben a hús levével többször meglo­csoljuk. Ezután a csirke szép barna és ropogós lesz. A hús szaftját sózzuk. A csirkét ab­ban a tűzálló tálban tálaljuk, amiben sült. Hozzá rizlinget iszunk, mint amivel leöntöt­tük. EZ Á DIVAT Gyöngyös-vállas pulóver Hozzávalók: 20 dkg Gyöngy pamutfonal, 3-as kötőtű, kör­kötőtű, 460 db 4 mm-nagysá­gú színes műanyag gyöngy (játékboltban műanyag zacs­kóban kapható). Modellünk 94 cm-es mellbőségben ké­szült. KÖTÉSMINTÁK: Patentminta: 1 sima, 1 for­dított váltakozásával kötjük. Lustakötés: körkötésnél — 1 sor sima, 1 sor fordított; a vállrészen mindkét oldalon sima szemeket kötünk. Szem­próba: 18 szemX36 sor = 10 cm. Munkamenet: kétszálas fo­nallal, 3-as körköíőtűvel, a derékbőségnek megfelelően, 158 szemre kezdjük, körben haladó, patentmintás sorok­kal 6 cm magas kezdőrészt kötünk, a munkát körben ha­ladó, lustakötéses sorokkal folytatjuk. 30 cm = 108 sor elérése után a szemeket meg­osztjuk. Háta: 79 szem. A kétszálas fonalunk egyik szálára fel­fűzzük egyenként a hátrész­hez szükséges összes gyöngy­szemet, majd arányos elosz­tással az alapmunkához il­lesztjük, és folyamatoséin to­vább sima szemet, szemeket kötünk. Minden második sorban 10-szer 3, 6-szor 4, 4- szer 5, 4-szer 6, 4-szer 7, 4-szer 9, 4-szer 10 gyöngyszemet dolgozunk az alapmunkába. A karelválasztástól számított 19 cm = 70 sor elérése után a szemeket lefogyasztás nél­kül tartaléktűre vesszük. Eleje: a megmaradt 79 szemmel lustakötéssel eleje részt kötünk, 3 cm = 10 sor elérése után 39 szemet simán lekötünk, 1 szemet (közép) lefogyasztunk, majd a meg­maradt 39 szemmel azonos eleje felsőrészt kötünk. A megmaradt gyöngyszemeket elosztjuk, s mindkét eleje ol­dal vállrészhez, a fonalra fel­fűzzük. Minden második sor­ban 6-szor 2, 8-szor 3, 8-szor 4, 6-szor 5,1-szer 4,1-szer 3,1- szer 2 gyöngyszemet illesz­tünk a munkafelülethez. Az elejeközép elválasztástól szá­mított 12 cm = 44 sor eléré­se után a középszélen nyak- kivágást készítünk, lefo­gyasztunk 4, majd minden második sorban 2X2, 6X1 sze­met. Az oldalszélen megma­radó 25 szemet a karelválasz­tástól számított 23 cm = 80 sor elérése után a vállrészen a hátrész tartalékszemeivel szemenként, szemet utánzó öltésekkel összevarrjuk. Ezen vállvarrás a válloldalszéltől kiindulva a nyakvonal felé haladva készül! Gallér: a hátrész középen megmaradó 29 szemét az ele­je nyakvonalszemeken kiegé­szítjük mindkét oldalon 33 szemmel (95), majd lustakö­téssel 8 sort kötünk, 9. sor: 1 kezdőszem, * 2 szemet simán összekötünk, 1 ráhajtás *-tól ismételni, a sor végén 2 si­ma, 1 szélszem. Még 2 sima sort kötünk, majd váltakozva minden 3—4 szem közé 1—1 gyöngyszemet illesztünk; 4 sor sima, és a következő sor­ban a szemeket egyenként, váltakozva 1-szer simán, 1- szer fordítottan lefogyaszt­juk. 10 szál összefogásával, 60 cm hosszú sodrott zsinórt készítünk, és a gallér kezdő­sorának szemein átbujtatva, a nyakszélen kissé fodrosra húzott díszítőszélt készítünk.' A lakás dísze: hímzett párnák A megszokottól eltérően ér­dekes hatású, szép párnamo­tívumot mutatunk be. A munka túlnyomó részben a valamikor divatos — ma új­raéledt — riseliő-, azaz lyuk­hímzéssel készül. A felső párna palackzöld alapon, az alsó paprikapiros alapon készül fehér gyöngy­periével hímezve. Akik nem ismerik a lyuk­hímzést, vagy nem vállalkoz­nak elsajátítására, a felna­gyított mintánál a feketével jelzett formákat laposhím- zéssél tölthetik ki, így is szé­pen mutat. Anyatej? Csecsemőtápszer? Szabad-e a csecsemőtáplá­lásnál az anyatejet megkér­dőjelezni? ÍE témakörrel mind több orvosi közlemény fog­lalkozik, mivel a szoptatás időtartama és a szoptató anyák száma ijesztően csök­kent. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet is napirendjén tartja az anyatejes táplálást, és a magyarországi kutató or­vosokat is felkérte a tapasz­talatok értékelésére. Dr. Frank Kálmán, az Or­vostovábbképző Intézet gyer­mekgyógyászati tanszéke pro­fesszorának véleménye meg­egyezik a világ többi orszá­gaiban tapasztaltakkal: ká­rosnak tartja azt a tendenci­át, amely a szoptatást háttér­be szorítja, vagy rövidíti idő­tartamát. A XX. század ipari fejlődé­se, a tápszeripar növekvő kí­nálata visszaszorította . az anyatejes táplálást. A nők foglalkoztatottságának emel­kedése, a társadalmi élet el­szívó hatása, a szórakozás igényének és lehetőségeinek a növekedése, a bölcsődék szaporodása és a csecsemő­tápszerek kínálatának a bő­vülése mind a szoptatás idő­tartamát szorították vissza. A magyarországi felmérés tapasztalataiból megállapítot­ták, hogy az anyák 95 száza­léka kísérelte meg a szopta­tást, de sokan igen korán, már két-három hét elteltével „nincs tejem” — indoklással elhagyták. Sokan gondolják azt, hogy „háromhónapos ko­ron túl már nem is célszerű az anyatejes táplálás”. A vé­dőnők jelentéseiből megálla­pították, hogy az anyák több­sége hat hét után hagyja el vagy kezdi leépíteni a szop­tatást. (Ez az időpont egybe­esik a fogamzásgátlók ismé­telt szedésével.) Az anyatej biológiai érté­két azok a kutatási eredmé­nyek fémjelzik, amelyek sze­rint a mesterségesen táplált csecsemők halálozása körül­belül hatszorosa, megbetege­déseinek száma pedig tíz-ti­zenkétszerese volt a szopta ­tottakéhoz mérten. Az anya­tej antiinfekciós hatása bebi­zonyosodott, s ez a betegsé­gek leküzdése szempontjából jelentős. A szoptatás előnye az is, hogy az anyatej mindig friss, egyenletes hőmérsékle­tű, sterilnek tekinthető és na- gyobbára állandó összetételű. A kis súlyú koraszülöttek esetében az életben maradás feltételei közé számít az anyatejes táplálás is. Az utóbbi évek kutatásai bebi­zonyították, hogy akik nem szoptatják az újszülötteiket, olyan védelemtől fosztják meg az élet első hónapjaiban, melyet semmiféle tápszerrel vagy gyógyszerrel nem lehet pótolni. Az Egészségügyi Világszer­vezet eddigi erőfeszítései nem bizonyultak eredménytelen­nek, mert éppen azokban a civilizált országokban, ahol a második világháború utáni időszakban az anyatejes táp­lálást háttérbe szorították, re­neszánszát éli a szoptatás kultusza. J(|y| HÉT VÉGI MELLÉKLET II CJSIAILIAIDMOTITI11CIN I

Next

/
Thumbnails
Contents