Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
1982. december 11. O elhidegülés így látja a bíró Dr. Gyurikovics Tibor hosszú idők óta másodfokon tárgyalja a megye válási ügyeit. Tapasztalatai sokrétűek. — A bontást — mondja — általában nem fellebbezik meg, erre azokban az ügyekben kerül sor, ahol a gyermek elhelyezése, gyerektartás, vagyonmegosztás a tét. — A bírói pulpitusról nézve, mik az elhidegülés okai? — Elsődleges ok az ital. Ez elsősofban a férfiakra jel- lefnző, de egyre gyakoribb jelenség a nők ivása is. Negatív tényező a rossz családi befolyás. Ebben a szülők — különösen ha a két generáció együtt is él —, élen járnak. Ehhez kapcsolódik az anyagiaskodásnak az a része, mely megköveteli: amit az egyik fél adott a saját gyermekének, annyit adjon a másik is. Ezt is egyértelműen a szülők tartják az esetek többségében felszínen. De az anyagiak akkor is nagyon nagy súllyal esnek a latba, amikor meglett emberek kerülnek össze. Ezek általában a meglévő vagyonukat viszik a házasságba, s ha válásra kerül a sor, sok gondot okozhat. De menjünk tovább. Hűtlenség. Ezt sokszor az egyéb — már ismertetett — okok befolyásolják. Szólni kell a távoli munkahelyekről is, általában a tartós távollétről, legyen az katonaság, vagy börtön. A napi megélhetés nehézségei, az ebből fakadó viták ugyancsak jelentős helyet foglalnak el, különösen ahol két, esetleg három gyerek is van. Jelentős hányadban végződnek válással a fiatalon kötött házasságok, de sokszor vezet az út a bíróságra, ha valamelyik házastárs tartósan megbetegszik. Problémákat dkoz a gyerek nélküli házasság is. — Kik hajlamosabbak a válásra? — A nők. Fő szerepet játssza az ital, és ennek minden következménye, de tegyük hozzá, nem csak a férjek miatt válnak el a nők. Él a szemlélet és nem megalapozatlanul, hogy az a nő, akinek gyereke van, abszolút kedvező helyzetben lehet a házasság felbontásakor a férjével szemben. Ennek okait ecsetelni aligha szükséges. — A nők megfáradása milyen szerepet játszik? — Az egyértelmű: a nők, elsősorban persze azok, akik munkát is vállalnak, márpedig a többség éppen úgy ledolgozza a maga nyolc óráját mint a férje, nagyobb terhet vállalnak az életből, mint a férfiak. És sokszor érkezik el az a pillanat, amikor a nők úgy érzik, ők is élhetnének. Persze erre akkor kerül sor, amikor a gyerekek már nagyok. Pontosan tegnap volt előttem egy ügy —, ami nem végződött válással. Ez egyébként egyike a kevés elutasító ítéletnek. Húszéves házasság után egy hétgyerekes anya (öt gyereke már felnőtt) akart válni, hivatkozva arra, hogy a férje megcsalja, ráadásul beteg is. Könnyen kiderült: szabadulni akart attól a férfitől, akiről úgy érezte, hogy nem vállalt elég részt a gyerekek neveléséből. Tulajdonképpen egy kis nyugalmat akart volna a hátralévő időkre. Végül is, maradtak együtt. — Különösen a fiatalok házasságkötésénél nem játszik szerepet egy hamis élet- imodell? — Azzal indulnak a fiatalok, hogy könnyen és gyorsan megszereznek majd mindent. Ez, még az alapvető dolgok esetében sem igaz az esetek többségében. Elmennek albérletbe, hogy milyen boldogok is lesznek ők ket- tecskén. De hamarosan hár- macskán vannak, s ez a gondok sorozatát indítja el, amire ők nincsenek felkészülve, mert keveset viselnek el a terhekből, a napi konfli'ktuDR. GYURIKOVICS TIBOR sokból, ugyanakkor az elvárásaik nagyok. — Vannak-e az elhidegü- lésnek lépcsőfokai? — Ez a bírói gyakorlatban ritkán mutatható ki. Inkább olyankor látható csak, amikor második, harmadik nekifutásra válnak el a párok. Egyszer, kétszer megpróbálnak újra kezdeni, de a fennálló ellentétek csak tovább mélyülnek. — Miben látja a válások legnagyobb okát? — Meggyőződésem, ha az ital nem játszana akkora szerepet az életben, mint sajnos játszik, akkor a felére csökkenne a válások száma Változatok A következőkben mozaikkockák kerülnek egymás alá. Különösebb rendezőelv nélkül, így korántsem kerekedhet ki belőlük teljes értékű kép. Annál Inkább sem, mert amiről ezen az oldalon szó esik az élet produktuma, emberek a szereplői. A Szatmárban lakó buszvezető és felesége aki háztartásbeli, 1950-ben kötöttek házasságot. Született négy gyerekük, ebből kettő — természetesen felnőttek már —, a szülőkkel él közös háztartásban. Az utóbbi tíz évben életközösségük többször Is megszakadt, mígnem a feleség harminoévl együttélés után a házasság felbontását kérte. Okként a viszony megromlását, a férfi veszekedéseit jelölte meg. Életük addig a következőképpen zajlott. A férfi naponta reggel négykor indult munkába és este 10-re ért haza. A feleség a háztartást vezette, gyerekeket nevelt, művelte a háztájit, jószágot hizlalt. A bíróság a keresetet elutasította. Indoklás: a válásra alapvető ok nincs; még 1980-ban és 1981-ben is közösen vásároltak anyagot közös építkezésükhöz. A konfliktusok oka: a férj ideges természete. Az ellentétek azóta sokasodtak meg, amióta két gyerek már kiröppent a házból ............alperes továbbra Is együtt akar élni a felperessel. Nyugdíjhoz közeledik, a nézet- eltérések nem túlzottak . ..” „Az életközösség fennállása alatt a peres felek munkaerejűígy látja az ügyvéd két végsőkig kihasználva igye keztek az anyagi javak megszerzésére. Felperes ezen túlmenően még segített az alperes Idős szU leinek a háztartási munkák el végzésében . .. Miután a felperes megelégelte az állandó hajszát, a munkát és azt, hogy mindent az alperes kívánságának megfelelően kell tenni, figyelemmel arra is. hogy a megszerzett anyagi javakat most már élvezni is szerette volna, egyre többször mondott eUent az alperesnek.” A házasság 15 év után bomlott fel. Ez alatt sokszázezres vagyont gyűjtöttek: házat építettek, kocsit vettek. Egy gyermekük volt. Míg házuk épült, a férj szülei adtak nekik otthont. Férj erőgépkezelő, a feleség segédmunkás. Hat év házasság után váltak el. Amikor összekerültek a feleség 20, a férj 22 esztendős volt csupán. Egy gyermekük született. A férfi a nőt hűtlenséggel vádolta, a feleség a férj durvaságára, erőszakosságára, iszákosságára és megbízhatatlanságára hivatkozott. Mire anyagilag rendbe jöttek, lakásuk s kocsijuk lett, a házasság szétesett. Az utolsó „összecsapásról” így beszélt a férj: — Karácsony másnapján én egy liter bort, a feleségem két deci töményét fogyasztott, veszekedni kezdtünk, és a veszekedés közben, amikor a feleségem pofozkodni kezdett, először viccnek vettem, majd amikor hiába mondtam, hogy hagyja abba én ellöktem, elesett és abból lettek a sérülések. Harmincnégy éve praktizál dr. Hubay Pál ügyvéd, s a számlálatlanul sok per túlnyomó része melynek résztvevője volt, többnyire a házassági bontóperekből tevődött ki. — Ennyi tapasztalat birtokában miben látja a válások okait? — Ha előveszek száz aktát, a következőt állapíthatom meg. A válás igazi oka nehezen mutatható ki, ha egy nő válik ritkán tárja fel az igazi okokat. A férj iszik, verekszik, kimaradozik ... Ha férfi a kezdeményező, akkor a következőket halljuk: a feleség nem főz, nem gondozza a gyerekeket. A valós indíték alig ismerhető meg. Egyébként elenyésző százaléka az eseteknek, amikor valamelyik fél ellenezné a házasság felbontását. Mire idekerülnek legtöbbször annyira elhidegülnek, hogy nem is ellenzik ... — A sima válóper mégsem a leggyakoribb ... — Igaz, mert az, hogy válni akarnak, csak az első lépés. A hercehurca a továbbiakban kezdődik. Például a gyermekelhelyezésnél. A férjek foggal-körömmel harcolnak a gyerekért, még akkor i®» ka jól tudják, hogy a mai bírósági gyakorlat számukra kedvezőtlen, hiszen az esetek legnagyobb részében az anyáé maradja gyerek. Hosz- szú gyakorlatom alatt talán nyolc, tíz olyan esetem volt, amikor az apáé lett a gyerek, és még ennél is kevesebb, amikor az anya önként mondott le a gyerekről. Ebben a kérdésben egyébként némi változást ^ hozott a Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve, mely előírja, hogy a gyermek érdekeit kell vizsgálni. A férfiak harca a gyermekelhelyezésért, többnyire szélmalomharc. — Akkor miért csinálják? — Az apa — egyéb okok mellett — reprezentálni akarja a gyerek iránti ragaszkodását. Ebből többnyire csak akkor engednek, ha megfogadják az ügyvéd tanácsát, aki figyelmezteti őket a reális lehetőségekre. — Az elhidegülés mikor bukkan felszínre, pontosabban: mikor fordulnak ügyvédhez a félek? Az bizonyos: bármenynyire is megromlott a házasság, csak akkor adják be a bontópert, amikor az utód — a „harmadik” — már felbukkant a láthatáron. De késlelteti a válópert a környezet véleménye, a gyerek léte, továbbá morális és vallási okok is. Profán dolog, de ez is tapasztalat, ameddig szexuálisan megértik egymást a házastársak, addig az Miért? DR. HUBAY PÄL egyéb problémák eltörpülnek. — Mégis, mi vezet a váláshoz? — A házasság kettős pilléren nyugszik. Egy érzelmin és egy gazdaságin. Ha valamelyik megromlik, baj lehet. De, ha az emberi kapcsolat igazán erős, minden veszélyhelyzetet kibír a házasság. — Milyen kézzelfoghatóbb külső és belső okok vezetnek az elhidegüléshez? — Sokszor a szülők rossz ráhatása mélyíti el a válságot. De, akár pontokba is szedhetjük az okokat. Ok a túl fiatalon kötött házasság, rövid ismeretséggel nem alakulhat ki egy életre szóló érzelmi kötődés. Sokat rontott a helyzeten a férfiak ingázása, a nők munkába állása. Üj — pontosabban már nem is új — jelenség a gyesen lévők problémája, mert a szülés előtt feszes munkarendben dolgozó nők jelentős részét nem tudja lekötni a gyermek gondozása, és ebből számos probléma adódik. Sokszor vezet váláshoz valamelyik fél — elsősorban a férj — „kiemelése”, továbbtanulása, az, hogy kulturális szintje jóval magasabb lesz, mint feleségéé. Szerepet játszik — számos perrel tudnám igazolni —, hogy a nők egy részét egész egyszerűen gazdasági érdekek vezérlik, mert — pláne, ha van gyerek is —, övék marad többnyire a lakás. Gazdaságilag a férjek, érzelmileg inkább a nők a perek vesztesei. — Lehet, hogy túl mindenen, kicsi a tűrőképességünk? — Ez tény. Általában nehezen tűrjük a konfliktusokat. Ez az élet minden területére igaz. Hajlamosak vagyunk sokat követelni és keveset adni, mégpedig ez olyan alaptulajdonság,- aminek hiánya kapcsolatok bomlásához, elhidegüléshez vezet. MIT ÉRTÜNK ELHI- DEGÜLÉSEN? A valaki iránt érzett szeretet, megbecsülés elvesztését, a lélekben való eltávolodást, a közömbössé válást, a bensőségesség megszűntét. Az emberrel öröktől fogva összenőtt fogalmat, olyasmit, aminek nem volna szabad az emberre alkalmazható értelmet is hordoznia. Mert az ember alaptermészete szerint meleg lény, a szó minden minőségében. Az emberre vonatkoztatva a szót: „elhidegülés”, kiderül, mekkora különbség van a kifejezés érzékelhető és megfoghatatlan értelmezése között. Mert az egyszer kihűlt kályha bármikor felmelegíthető, a dermedt vas bármikor cseppfolyóssá tehető. Nem így az emberek elhidegülő kapcsolatai, melyek többnyire — kérdés, érdemes-e? —legfeljebb csak langyossá tehetők. Ami bennünk megdermedt, többnyire úgy is (marad. Talán nincs ember, aki át ne élte volna az elhi degülósnek, ennek a visz- szafordíthatatlan folyamatnak keserű élményét: nincs akinek ne szakadt volna meg barátsága; ne égett volna el szerelme; ne hűlt volna ki örökre ■tervezett házassága; ne romlott volna meg kapcsolata valakivel, valaki mással, akit pedig közel érzett magához. Sokaknak az élettel való viszonya hűl ki, talán maga sem tudná megfogalmazni: miért? Ha az elhidegülésről beszélünk, nem elég csak a jelenséget észlelnünk, mert ez önmagában még kevés. A legelső lépés, aminek értelme is van, feltenni a kérdést: miért? És kérdezni mindaddig, mígnem egyszer választ is kapunk. Ez lehet majd az a pillanat, amikor meg- -szűnhet az embert, csakis az embert jellemző pozitív érzelmi töltések eltűntének folyamata. Sok miértre kaphatunk persze választ, hiszen a materiális okok kimutathatók. Mert ki tagadná: kevés és drága' a lakás. Még a józanul kordában tartott szerzési vágy is energiáink jobbik részét emészti el. Mert a hivatali hercehurcák idegeinket őrlik, s ezek mozgatórugója is a pénz és a pozíció. Megannyi megszüntethető és megszüntetendő dolog. Biztos, hogy ügyszer majd lesz elég lakás és elegendő kereset. De attól tartok téved, aki kizárólag ebben látja az okokat és a megoldást is. Ezeket a jelenségeket ugyanis az is ismeri és megéli, akinek pénze szá- molatlanul van. A TERMÉSZETESEN SZÜKSÉGES anyagiaknál mérhetetlenül több kell azonban ahhoz, hogy kap csolataink lángja ne hunyjon ki. Kell egymás becsülése, az erőfeszíté sek kölcsönös tisztelete, a tűrőképesség növelése, a dolgokon való felülemelkedés művészete. És míg az anyagiak jobbra fordultát várjuk — nem csak ma és nem csak itt — addig nem ártana, ha a szép együttélés és megértés (nem csupán a házasság) érdekében leltárt készítenénk: mivel is rendelkezünk az oly fontos benső kellékekből? Ezek ugyanis sok mindenen átsegíthetnek. Az oldalt írta: SPEIDL ZOLTÁN Fotók: GAÁL BÉLA Bfü HÉTVÉGI MELLÉKLET
