Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
A Kelet-Magyarorsság 1982. december 11. (Folytatás az 1. oldalról) ségei pedig küldötteket irányítsanak az új típusú felügyelő bizottságokba. A szakszervezetek bérpoli- kai magatartását az határozza meg, hogy a teljesítmény növelése, a jövedelmezőség fejlődése adjon lehetőséget a többletjövedelemre. Kellő teljesítményfedezet nélkül tehát ne fizessenek bért, mert a fogyasztói árak nem kívánatos növelését váltaná ki. A szakszervezeti testületek tehát nyújtsanak segítséget az eddiginél megalapozottabb, a szabályozó rendszer követelményeihez következetesebben alkalmazkodó vállalati bérgazdálkodási gyakorlat 'kialakításához. Az új vállalati bérszabályozás hatásainak értékeléséig, de legalább jövő év első negyedének végéig csak akkor hajtsanak végre alapbéremelést, ha ez a tartós és jelentős többletteljesítmény, illetve az exportnövekedés elismerését szolgálja. A vállalati kollektív szerződések előkészítése és véglegesítése során tehát szükség van a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésére, az ésszerűbb és megalapozottabb követelményrendszerek kidolgozására is. Indokolt, hogy az alkotó munkát végző műszaki értelmiség és a nagyüzemi munkások helyzetének javítására fordítsanak nagyobb figyelmet, különösen ott, ahol több és gazdaságosabb exportot érnek el. Az érintett szakszervezeti testületek tekintsék fontos életszínvonal-politikai feladatuknak, hogy szorgalmazzák a tömegfogyasztási cikkek megfelelő kínálatát, őrizzék meg az elért ellátási szintvonalat és javítsák a kereskedelmi munka kulturáltságát. Gál László kitért arra, hogy az egyre szigorúbb gazdálkodási feltételek hatására több ^nagyvállalat, Jfelülhet apba a dny, értékesítést nehézségek, vagy egyéb gondok miatt a dolgozók egy-egy csoportjának átmenetileg nem tud munkát biztosítani. Az ilyen esetekben a szakszervezettel közösen kell megkeresni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a foglalkoztatás hatékonyságának növelését és a konfliktusok elkerülését. A SZOT főtitkárhelyettese részletesen szólt a szocialista munkamozgalmak támogatásának, kibontakoztatásának szakszervezeti tennivalóiról. Hangsúlyozta: e munkamozgalmak célja a jövő évi terv sikeres megvalósítása. Fontos feladat a gazdaságos export bővítése, az importanyagok takarékosabb fel- használása, s ahol lehetséges, hazai termékkel való pótlása. Fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az energiagazdálkodási, a gazdaságosabb anyagfelhasználási és technológiakorszerűsítési kormányprogramok megvalósítására. Hatékony támogatással ösztönözzék az újítókat és feltalálókat az innovációs lánc minden elemének egyidejű és összehangolt fejlesztésére. A jövő évben ünnepli megindulásának 25. évfordulóját a szocialista brigádmozgalom, amelynek eredményekben gazdag résztvevőit segítsék abban, hogy kezdeményezéseik, kötelezettségvállalásaik még jobban szolgálják a munkaverseny megúj- hodott célkitűzéseinek elérését. A vállalások tehát a munkahelyi tervekhez, a munkaprogramokhoz és a gyorsan változó értékesítési lehetőségekhez kapcsolódjanak. Rugalmasan alkalmazkodjanak tehát a gazdálkodás változó körülményeihez, s éppen ezért indokolt megvizsgálni. kritika alá vonni az jéves vállalások gyakorlatát. Célszerűbb ugyanis, hogy a felajánlások azokra az időszakokra szóljanak, amelyekre vonatkozóan a dolgozók kellően ismerik a munkafeladatokat, és kezdeményezési lehetőségeiket. Ezután megkezdődött a vita a beszámoló felett. Az ülésen Faluvégi Lajos felszólalása bevezetőjében köszönetét fejezte ki a szak- szervezeteknek azért a sokoldalú együttműködésért és segítségért, amelyet az 1983. évi terv kidolgozásához nyújtottak a munkák kezdetétől a befejezésig. Kiemelte: politikai életünk fontos és nél- különzhetetlen alkotóeleme a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek rendszeres és közvetlen munkakapcsolata. Az életviszonyaink alakulására vonatkozó társadalmi igények és a szerkezetváltáshoz fűződő gazdaságstratégiai érdekek összeegyeztetése — amely a ‘SZOT és a kormány tanácskozásain természetszerűen mindig a legnagyobb teret kapja — ezúttal sokkal ösz- szetettebb feladat volt, mint korábban, a lendületesebb fejlődés időszakában. Faluvégi Lajos kifejezésre juttatta, hogy a tervet támogató közmegegyezés igazán akkor válik társadalmi értékűvé, ha az nemcsak a főbb célokra és részletekre, hanem a végrehajtás minden mozzanatára érvényes. A Minisztertanács elnök- helyettese a továbbiakban kifejtette, hogy a jövő évi terv az idén és a múlt évben elért eredményekre támaszkodva jelöli meg a további előrelépés útját. Teljesítése nemcsak azért kulcskérdés, hogy tovább javítsa a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, hanem azért is, hogy szilárd alapot teremtsen az 1984. és 1985. évi gyorsabb fejlődéshez. Rámutatott, hogy a nem rubelelszámolású export előirányzott növe-r lése visszahat egész gazdaságunk működésének eredményességére a következő években is. Mai és jövőbeli mozgásterünk feltétele, hogy tartozásainkat csökkentsük. A jelenleg bennünket terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése háromszor annyi kamatterhet igényel, mint öt évvel, ezelőtt. Ezért fontos éíűel^üüls fűződik ahhoz, hogy adósságállományunk csökkentését ne az eredetileg tervezett időpontban — az ötéves tervidőszak végén —, hanem már két évvel hamarabb megkezdjük, s ezáltal kamatmegtakarításokat érjünk el. A fizetőképesség megőrzése és ennek alátámasztása aktív külkereskedelmi mérleggel, nem valamiféle presztízskérdés, hanem annak a kérdése, hogy a következő néhány évben lesznek-e források export bővítésére, a technológia megújítására, az anyag- és energiatakarékossági feladatok megvalósítására valamint a mezőgazdaság fejlesztésére. A terv végrehajtásának nagyon fontos eszközei a gazdasági szabályozók. Ezekről szólva Falu végi Lajos hangsúlyozta: a gazdasági szabályozás szigorúbb lesz, de< az eredményesen dolgozó vállalatoknak az eddiginél jobban kedvez. Az új keresetszabályozási rendszer nem rövid távú nyereségtől, hanem főként a jövedelmezőségi szinttől teszi függővé a bérfejlesztést, ösztönöz a termelékenység növelésére, valamint közvetlen béremelési lehetőséget kapcsol az export foko(Folytatás az 1. oldalról) Szojuz T—7 leszállóegységét. Jelzésükre elindulták a földet érés kijelölt körzetébé a legbonyolultabb terepviszonyokkal is megbirkózó légpárnás járművek és terepjárók. Az űrhajósokat a kabin elhagyása után rögtön egy, a közelben felállított fűtött sátorba vitték, így védve a több hónapos űrbéli tartózkodás során 20 fokos meleghez hozzászokott szervezetüket a kazahsztáni sztyeppe hidegétől. Az üdvözlések, az első orvosi visgálat után a kozmonauták és kísérőik elindultak a bajkonuri űrközpontba. Berezovoj és Lebegyev minden elődjénél tovább: 211 napon át tartózkodott a világűrben, felállítva ezzel az űrbeni tartózkodás új világrekordját. Mintegy 300 tudományos kísérletet végeztek, fogadtak két látogató expezásához és magas szinten tartásához. Az ár- és árfolyampolitika kedvez a kivitelt gyorsan bővítő, illetve az export nagy részarányát megőrző gazdálkodó szervezetnek, drágítja az importot, s ezzel takarékosságra, ésszerű importhelyettesítésre serkent. A hitelpolitikai eszközök az exportot gazdaságosan bővítő és a drága importot kiváltó fejlesztések mellett segítik az energia- és anyagtakarékosságra, a technológiai korszerűsítésre irányuló fejlesztési és korszerűsítési elgondolások megvalósítását. A szabályozók gyakori változásáról szólva rámutatott arra, hogy szeretnénk elkerülni az évközi intézkedéseket, de ez sokban függ a gazdálkodás eredményeitől. A gazdasági szabályozás továbbfejlesztésén túl a vállalati belső irányításban olyan új lehetőségeket teremtünk, — mondotta Faluvégi Lajos, — amelyek jobban segítik a versenyképes termelést, a hatékony gazdálkodást. Most a vállalatokon a sor, hogy kor-. szerűsítsék belső szervezeti és érdekeltségi rendszerüket, támaszkodjanak a felügyelő bizottság, az igazgató tanács ellenőrző, szervező és stratégiaformáló munkájára. A távolabbi előretekintés érdekében a kormány és a gazdaságirányító szervek folytatják a VI. ötéves terv hátralévő időszakára várható külső és belső feltételek elemzését, s a követendő gazdaságpolitika és a gazdaság- irányítás tökéletesítésén dolgoznak. Jól felkészülnek a KGST-országokkal való gazdasági együttműködés továbbfejlesztésére, keresik a kapcsolatok bővítésének új lehetőségeit, főként a korszerű műszaki kultúrák elterjesztésében, az energiagazdálkodásban és az élelmiszertermelésben. A következő esztendőkben már szeretnénk kihasználni azokat a kiviteli és hitelfelvételi lehetőségeket is, amelyeket a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez való csatlakozásunk nyújt számunkra. Faluvégi Lajos szólt arról is, hogy jövőre eljutunk a következő évtizedekre szóló hosszú távú tervezés összefoglaló szakaszába. Stratégiai elgondolásokat alakítunk ki a termelésiszerkezet-meg- újítás átfogó irányaira, az ipar, a mezőgazdaság és az infrastruktúra távlati fejlesztésére. A kormány elnökhelyettese hangoztatta: az 1983. évi népgazdasági terv és az erre épülő távolabbi elgondolások jó alapot adnak olyan új nép- gazdasági arányok és gazdálkodási feltételek megteremtéséhez, amelyek utat nyitnak a kibontakozáshoz, a gazdasági teljesítőképesség erősödésén alapuló lendületesebb fejlődéshez. Az ülés résztvevői a beszámoló és a vita alapján állást foglaltak: egyetértenek a jövő évi tervvel és a végrehajtás hatékony támogatására meghatározott szakszervezeti feladatokkal. A tanácskozás Gál László zárszavával fejeződött be. díciót, csillagászati, geofizikai, technológiai és orvosbiológiai kutatásokkal foglalkoztak a Szaljut—7 fedélzetén, nemcsak teljesítve, hanem jelentősen túl is teljesítve az eredeti repülési programban előírt feladatokat. Mielőtt az űrállomást elhagyta volna, Berezovoj és Lebegyev konzerválta és automatikus üzemmódra állította át a Szaljut—7 berendezéseit, fedélzeti rendszereit. Az újabb, űrexpedíciók tagjaira gondolva, tájékozódásukat megkönnyítendő pontos feljegyzést hagytak hátra arról, hogy melyik eszköz, berendezés, használati tárgy hol található az űrállomás fedélzetén. Lakói távozása után a Szaljut—7 a Prog- ressz—16 automatikus teherszállító űrhajóval összekapcsolva folytatja keringését a Föld körül. GRÚZ Szocialista Szovjet Köztársaság A Grűz SZSZK címere A Szovjetunió fekete-tengeri partvidéke három köztársasághoz, az OSZSZSZK-hoz, Ukrajnához és Grúziához tartozik. A legdélibb partszakasz a 69,7 ezer négyzetkilométer területű, 5 millió 92 ezer lakosú Grúziát határolja. Talán itt a legkékebb a tenger, legmagasabbak a ciprUsfák, gyógyító a levegő és szikrázóak a hófödte hegycsúcsok. Olyan népszerű üdülőhelyekről híres, mint az abház Gagra, Szuhumi, ahol mandarin illata van a levegőnek. Novij Afon, vagy Picunda, ahol egészen a partig érnek a fenyvesek. Az afoni üdülőhely annak idején Csehovot is ámulatba ejtette. Egyetlen itt töltött nap után ezt írta: „Ha csak egy hónapig itt élhettem volna, tucatnyi mesét tudnék írni. Mert itt minden fából, minden bokorból, az árnyékokból a hegyekben és a tenger felől ezernyi szívhez szóló téma kínálja magát.” Grúzia termékeny földjén ma tea és citrusfélék, szőlő és dohány terem. Talán kevesen tudják, hogy egy kiló teához háromezer tealevelet szednek le. A grúz gyümölcs, bor és konyak messze a Szovjetunió határain túl is híres. Az első vasúti Szerelvény, amely a blokád áttörése után megérkezett Leningrád- ba, Grúziából indult útnak. Mandarint vitt a leningrádi gyerekeknek. A Magyarországénál kisebb területű Grúzia növényvilága felöleli mindazt, amit az európai kontinens növényzete tartalmaz. Olaszország déli részétől az Alpokon' át Észak-Európá- ig. Grúziában évente félmillió tonna gyümölcsöt termesztenek. A szovjethatalom évei alatt az egykor csak déligyümölcs-termelő köztársaság fejlett iparvidékké vált. Acélt és hengerelt árut, villanymozdonyokat és gépkocsikat, mérőműszereket és elektronikus számítógépeket gyárt, ezenkívül az élelmiszeripar jelentős központja maradt. Több tucat vízerőmű épült grúz földön, közöttük a 63., az egymillió-háromszázezer kilawattos Inguri erőmű. Fővárosa Tbiliszi, a Szovjetunió egyik legszebben parkosított városa. Vidám vendéglátó népként ismerik a grúzokat, s a magyarok közül is már sokan megismerkedhettek ezzel. Bizonyára nem felejtik a vendéglátás különleges nevezetességét: a tamadát. így nevezik az asztalelnököt, aki szinte kifogyhatatlan ötletességgel sorra felköszönti a ház vendégeit. Első pohárköszöntőjét a tamada mindig a békére mondja. Drótkötélpálya Tbiliszi fölött. Grúzia 63. vízi erőműve az Inguri. Kapacitása: 1,3 millió kilowatt. A grúz borpincében. Tervezői ötletben sincs hiány a grúz fővárosban. Százévesek klubja — illetve rendszeresen Kedvelt érdekesség Batumiban a delfiná- szereplő népi együttese. rlum. Tanácskozott a SZOT
