Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. december 11 „Tűz van...!“ CSAK JELZÉSKÉNT: a közelmúltban két tűz tartotta lázban a nyíregyháziakat. Mindkettő a Jósaváros- ban volt, s mindkettő pincében keletkezett. Továbbá: noha csak két esetet említünk, a tanulságok alighanem általánosíthatók, és fi- . gyelmeztetők. Ami a tűzoltóságot illeti: ‘ nemrég írtunk gondjaikról, ' melyekről kiderült, hogy megoldásuk nem — vagy nemcsak — helyben dől el, lévén jórészt anyagi kérdés. Ehhez csak annyit érdemes hozzáfűzni, hogy legyen bármi az oka mondjuk egy tolólétra hiányának, a hiány nem megnyugtató. De, tudva a tűzoltóság problémáit is, akad még mit szóvá tenni. Egyebek közt azt, hogy ezek a pincében keletkezett tüzek arra is fényt derítenek: pincéink le- rakatként szolgálnak, ahol a kiselejtezett bútortól a benzinig, nitróhígítóig, fölösleges rongyig és papírig minden akad, csupa olyasmi, aminek lángralobbantá- sához elegendő egyetlen elektromos szikra, egyetlen szándékkal, vagy véletlenül eldobott gyufa. (Nem véletlenül írtam, hogy szándékkal : ugyanis gyermekeink ‘ előszeretettel járnak a pincékbe, s magam is zavartam már szét gyújtogató gyerektársaságot.) Külön veszélyt jelent az is, hogy a biciklitárolókban néha kerékpár a legkevesebb, annál inkább áll ott motorkerékpár, lehetőleg tele tankkal. Mondani sem kell, mennyi baj forrása lehet egy-egy ilyen motorkerékpár adott —. soha be ne következő! — esetben. Néhány beszélgetés — társak az IKSZV és a Lak- szöv főmérnöke voltak — azt mutatta, hogy a házakat kezelők is elgondolkodtak az eseteken, s a további tüzek megakadályozására lomtalanítást, majd tűzrendészed ellenőrzést terveznek. Ez szép, ez jó, különösen akkor, ha szükség esetén az illetékesek büntetnek is ha kell, mégpedig keményen, hiszen nincs rá biztosíték, hogy minden tűz olyan szerencsés kimenetelű lesz, mint amilyen akár a legutóbbi is volt, habár itt sérültek, füstmérgezettek is voltak. TEHÄT lesz ELLENŐRZÉS, ha kell büntetés, de mégis úgy érzem, hogy valamiképp nekünk, állampolgároknak kell komolyabban venni a kérdést. De nemcsak pincéinkre kell jobban vigyázni, hanem arra is, hogy például az egyik házból a másikba való biztonságos menekülést ne akadályozhassa egy vasajtó kulcsának hiánya, hogy az oltást ne késleltesse a késői telefon, mert aki jelenteni akarja a tüzet nem tudja, hogy a rendőrségi segélykérőt is használhatja erre a célra. S. Z. Hószolgálat, készenlét A közeli napok időjárása még rácáfol a naptárra, de a közterület-fenntartó vállalat már hetek óta menetrendet készített a várható hóeltakarítás, csúszásmentesítésre. Hószolgálati ütemterv rögzíti: 2—2 ügyeletes a köztisztasági és a parkfenntartási részlegnél várja az utasítást. A négy szakember a nemrégiben átadott szociális létesítményben tart készenléti ügyeletet, a sószóró és a munkagép kezelői közül is folyamatosan tartózkodik benn valaki. Szerelők, raktárosok, rakodók, gépkocsivezetők, összesen 37-en a lakáson töltik ügyeleti idejüket. A csúszós utak takarítására 700 köbméter só- és fűrész- porkeveréket szerzett be a vállalat. A zöldsávok, a parkok mentén műtrágya és fűrészporkeveréket szórnak majd ki, ebből 120 köbméter áll rendelkezésre. Nyíregyháza 27 pontján sódepót állítottak fel, száz köbméteren felüli mennyiséget használhatnak majd. Az autóbuszSíiepik Nyíregyházán megállókban leláncolt kukában fűrészport tárolnak, hogy ha a síkos út balesetveszélyt jelent, percek alatt csúszásmentesíthetik a buszvárók és megállók környékét. Két új munkagépet vásárolt a vállalat, a lengyel gyártmányú RCW típusú gépet Zetorhoz kapcsolják. A két gép 120 ezer forintba került, s olcsó ára mellett további előny, hogy kiiktathatták a drága benzin üzemelésű járműveket A hótolók és sószórók kijavítva, megtisztítva várják a bevetést. December 6-án, vasárnap ébredt először ködszitálásra a város. A járdák mellett az utak is csúsztak. Noha hetek óta várja a vállalat, mikor kell megkezdeniük a téli szolgálatot, mégis meglepetésszerűen állt be a csúszósság. Délelőtt már sózták, tisztították a felüljárókat. A múlt télen 4 millió forintot költöttek a téli munkákra, az idén 3 millióra számítanak. A kisebb költséget úgy számították, hogy a parkok járdáit kihagyják a téli hóseprésből. A megye- székhely központjában, a Tanácsköztársaság, a Kossuth, a Lenin és a Szabadság téren változatlanul gyakran tisztítja meg a vállalat a környéket. A 880 ezer négyzet- méter út és a 217 ezer négyzetméter járda tisztántartása csak úgy lehetséges, ha a magánházak előtt és a külső területeken is minden tulajdonos gondoskodik a biztonságos utakról. Az idei télen is több dolgozót ruháznak fel helyszíni bírságolási joggal, ha a figyelmeztetés nem járna eredménnyel. A sütőipari vállalat nyíregyházi 1-es számú sütőüzemében naponta 5,4 tonna kenyeret sütnek. Képünkön: Bordás Béla gőzös kemencébe rakja a kenyereket. (Császár Csaba felvétele) A tárgyalóteremből Megszórta élettársát Züllött, italozó életet folytat a többszörösen büntetett előéletű Papp László 43 éves nyíregyházi alkalmi munkás, s már két éve rendőri felügyelet alatt áll. Papp László október 6-án, élettársával, Zsigó Dezsőnével együtt Egyed Antalné lakásán pálinkázott. (Több, mint egy litert ittak meg hármasban.) Délután tovább folytatták az ivást, összesen négy liter bor fogyott el, igaz, ebben mások is „besegítettek”. Fél nyolc tájban Egyedné megemlítette Pappnak, hogy amíg legutóbb a börtönben volt, az élettársa megcsalta. Papp emiatt kérdőre vonta az élettársát, s veszekedés kezdődött közöttük. Természetesen mind a ketten ittasok voltak, csak az lehetett a kérdés, ki jobban. Papp többször is kést vett elő, s azzal támadt volna élettársára, de ebben vagy a jelenlévők akadályozták meg, vagy ő tért jobb belátásra. Harmadszorra azonban — amikor az asszony a heverőn feküdt —, egy zsebkéssel combtőn szúrta. Látva, hogy élettársa erősen vérzik, Papp maga értesítette a mentőket és a rendőrséget. A szúrás következtében megsérült az asszony combjában a verőér, s a fellépő vérveszteség sokkos állapotot idézett elő, potenciális életveszélyt. Végül a sérülés három hét alatt gyógyult meg. Az ügy tárgyalásán Zsigó De- zsőné nem tett vallomást, élt mentességi jogával. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Pappot életveszélyt okozó testi sértés miatt három év börtönre büntette, három évre eltiltotta a közügyektől, és alkoholizmusa miatt elrendelte kényszergyógyítását. Az ítéletet mind az ügyész, mind a vádlott és védője tudomásul vette, így az jogerős. (ts) Közpénzből is, magánerőből is Gázhálózat összefogással Különösen nagy hangsúlyt helyezett az idén a Nyíregyházi Városi Tanács a közműépítésre. Elsősorban Üjvá- ros közműellátásának megoldása volt a kiemelt feladat. Év végére készült el a távfűtési gerincvezeték, nemrégiben fejezték be a Marx tér—Család utca ivóvízvezetéket és átadásához közeledik a Család utcai szennyvízcsatorna építése is. A város hatalmas összeget költött az idén is a szennyvíztisztító kapacitás bővítésére. Még az V. ötéves tervidőszakban hozzákezdtek a szennyvíztisztító bővítéséhez. Az összesen 218 millió forintos beruházásból ebben az évben 40 milliót valósítottak meg. Korábban elkészítették a létesítmény terveit, kiépítették a Szelkó-tó mellett lévő szennyvíztelepre kivezető nyomóvezeték nagy részét, az idén már a tisztítótelepen tevékenykedtek az építők, rendezték a terepet az iszaptároló medencék és a különböző műtárgyak környékén. . Nyíregyháza sajátos fekvéséből fakad, hogy a külterületeken viszonylag nagy távolságra egymástól sok ezer ember él. így az ivóvízvezeték kiépítése több területre nagyon költséges lenne, és a város nem tud annyit költeni erre a jogos igényre, mint kellene. Ezért az idén októberben megalakították a peremkerületi vízműtársulatot, amely első ütemben Sóstóhegy, Butykatelep, Rozsrét- szőlő, és a Guszev déli oldala ivóvízellátását oldja meg. A későbbi években csatlakoznak a vízműhöz Borbánya, Sóstó és más ellátatlan területek is. A jelentős anyagi áldozatot is vállalják a családok, hiszen így gyorsabban beköthetik a lakásokba a vezetékes vizet. A magánerős közműépítésnek lassan már hagyománya lesz Nyíregyházán. Közel két éve kezdték el és már egy éve üzemel a gázvezeték az Árpád utcán, 1982-ben fejezték be a Galamb, az Áchim András, László és Liliom, valamint a Rövid és a Liget utcákban a gázelosztó vezeték kiépítését. Jelenleg zajlik az előkészítés a Tükör, az ív és a Csályi Ferenc utcák térségében, ahol a vállalatok és a lakosság anyagi összefogásával hozzák létre a gázhálózatot. (t. k.) VÁSÁROLTAK AZ ELLENÖRÖK Dobozos sör dupla áron Túl korai lenne még azt mondani, hogy hagyományai vannak a kereskedelemben a szerződéses üzemeltetési formának, ahhoz azonban már élegendő idő telt el, hogy bizonyos tapasztalatokat lehessen szerezni az így működő boltok és vendéglátóhelyek működéséről. Egy átfogó, a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége által végzett vizsgálat ért véget az elmúlt napokban, s megállapításai jól tükrözik a mai helyzetet. Kedvező mérleg Megyénkben 2820 boltból 1850 működhetne új formában, de a vállalatok és szövetkezetek csak 600-at hirdettek meg, s gazdája csak 167-nek akadt. Az előrelépést elsősorban szemléletbeli problémák gátolták, de a SZŐ VOSZ irányelvei is meglehetősen óvatosak voltak, ezért fordulhatott elő, hogy még ma is van néhány szövetkezet — Tarpa, TiszasZalka, Rakamaz, Balkány, Csen- ger, Győrtelek —, ahol csak egy-két boltot, vagy egyet sem adtak ki szerződéses üzemeltetésre. Még az olyan nagy szövetkezetek, mint a mátészalkai, a vásárosnamé- nyi, a fehérgyarmati és a nyírbátori is alapos késéssel kezdték boltjaikat meghirdetni, de gátolta az új formák bevezetését, hogy a legtöbb helyen magas forgalmi követelményeket írtak elő, ami magas befizetési díjjal járt, így a versenytárgyalásokon jószerint nem is volt licitálás. Az ellenőrzés — mint ez általában boltokban és vendéglátóhelyeken szokás — próbavásárlásokkal kezdődött, s tulajdonképpen kedvező mérleggel zárult. Az 54 próbavásárlásból ugyanis csak tizenöt esetben volt eltérés, de ebből is tizenkettőben mindössze 60—80 filléres különbséget állapítottak meg, tehát kedvezőbb tapasztalatokat szereztek, mint a vállalatok és szövetkezetek által működtetett boltokban. Sajnos, a vendéglátás most is hű maradt önmagához: hamis mérés és árdrágítás miatt a fehérgyarmati áfész 5-ös számú bisztrójában 3,30-cal, a jánkmajtisi áfész 6-os bisztrójában 12,70-nel, Nyíregyházán, a Kismozdonyban 3,20- szal károsították volna meg a vendéget. Hiányosan töltötték ki sok helyen a számlát, sőt sok helyen nem is adtak, viszont az italok minősége — pedig 130 mintát vettek — megfelelő volt. Kevés lejárt szavatossági idejű árut találtak, s ez arra enged következtetni, hogy a szerződéses üzemeltetésre kivett boltokban gyakrabban szereznek be árut, kis tételeket vesznek, s már csak azért is jobban odafigyelnek a szavatossági időre, mert ha le kell írni, vagy értékelni valamilyen árut, az a saját zsebre megy. Lássuk az árakat! Ami az árakat illeti, vegyesek voltak a tapasztalatok. Minthogy a szabadáras termékek körében az árat nem a vállalat központja határozza meg, néhol jelentős eltérések tapasztalhatók. A vizsgálat idején a ZÖLDÉRT- nél 4,50-ért árult sárgarépa a szerződéses üzemeltetésre adott boltban 6 forint volt, az alma 5 helyett 7, a gyökér 12 helyett 14, a mák 110 helyett 120, a káposzta 4,50 helyett 5, a hagyma pedig 10 helyett 12 forintba került. A vendéglátásban nem alkalmaznak a korábbinál lényegesen magasabb haszonkulcsot, a kötelezően előírt kalkulációval azonban néhány helyen baj volt. A Három Rózsában például a babgulyást marha színhúsból kalkulálták, de apró húsból készítették, ez adagonként egy forint árdrágítást jelentett. Kalkulációjukban minden ételt olajjal készítettek, de raktárukon csak zsír volt, így az ételek többségénél ez is közel egyforintos árdrágítást eredményezett. A beszerzésről is jó benyomásokat szereztek az ellenőrök, hiszen a szerződéses üzemeltetésű boltok többsége kihasználja a lehetőséget és nemcsak a megyében működő nagykereskedelmi vállalatoktól vásárol, hanem új beszerzési forrásokat kutat fel. Érezhető változíst jelentett ez a peren: kerületek zöldség-gyümölcs ellátásában, illatszerekben és italfélékben is. Eredete ismeretlen... Néhány helyen ugyanezek az áruk jelentettek gondot is, hiszen néhány élelmesebb vendéglátós felvásárolta a Kelet Áruházban 26 forintért kínált dobozolt sört, s 45—50 forintért adta tovább, (!) ami a jelenlegi jogszabályok szerint nem tiltott ugyan de a vásárlók számára mindenképpen kedvezőtlen, már csak azért is, mert ilyen felvásárlások többnyire azoknál a termékeknél fordultak elő, amiből egyébként is kevés van. Sokan félreérthették azt a lehetőséget, hogy saját áruikat és kistermelőktől beszerzett áruféléket is kínálhatnak boltjaikban, s ezek beszerzéséről, vagy a boltba viteléről nem készítettek bizonylatot, vagy önbizonylatot, márpedig jövedelemadójukat csak a forgalmazott árukból származó bevétel alapján lehet megállapítani. A biri zöldségboltban például semmilyen áruról nem volt bizonylat, de a ZÖLDÉRT 16-os számú boltjában is körülbelül 24 ezer forint értékű árunak hiányzott a beszerzési forrása. Találtak ismeretlen eredetű kölniféléket, krémeket, szappanokat, vagy kisiparosoktól termék- jelzés nélkül átvett édességeket, csomagolatlan műanyag játékokat, amelyek forgalmazása még a szerződéses üzemeltetésű formában is megengedhetetlen. Bár a vizsgálat alapján 12 bolt szerződéses üzemeltetőjét vonják felelősségre, ösz- szességében mégis kedvező a működésükről alkotott kép, hiszen ezekben a boltokban általában megnövekedett a nyitvatartási idő, emelkedett a forgalom, kulturáltabb lett a környezet, s a létszám is kevesebb, mint az új üzemeltetési forma bevezetése előtt volt. Balogh József
