Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

XXXIX. évfolyam, 290. szám ÄKA: 1,46 FORINT 1982. december 10., péntek ELFOGADTÁK AZ 1983. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERVET Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén elfogadta az 1983. évi népgazdasági tervet, ki- - jelölte a végrehajtással ösz- szefuggő kormányzati tenni­valókat, egyidejűleg jóvá­hagyta a hitelpolitikai irány­elveket. Megvitatta az 1983. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy a ja­vaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának saját munkájáról, a megye társadalmi-gazdasá­gi helyzetéről és a VI. ötéves tervben foglalt feladatok végrehajtásának menetéről adott beszámolóját. A Mi­nisztertanács elismerve az eredményeket, felhívta a vég­rehajtó bizottságot, hogy te­gyen további erőfeszítéseket a tanácsi munka demokratiz­musának fejlesztésére, a me­gye szellemi és anyagi erő­forrásainak teljesebb kihasz­nálására, a lakosság életkö­rülményei javítására. Köte­lezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a végrehajtó bizottság feladatainak ered­ményes megoldásához nyújt­sanak hathatós segítséget. A kormány jelentést hall­gatott meg az idei áruellátás tapasztalatairól, egyben át­tekintette a jövő évi felké­szüléssel összefüggő feladato­kat is. Kötelezte az illetéke­seket, hogy minden szüksé­ges intézkedést tegyenek meg a kiegyensúlyozott áruellátás fenntartására. A Minisztertanács a szén- bányászati vállalatok önálló­ságának további növelése céljából 1982. december 31-i hatállyal megszüntette a Szénbányászati Koordináci­ós Központot, valamint a Szénbányászati Igazgató Ta­nácsot, és tudomásul vette, hogy a bányavállalatok bá­nyászati egyesülést létesíte­nek a közös feladatok össze­hangolására. A kormány tudomásul vet­te a vaskohászati vállalatok ez évi tevékenységéről adott tájékoztatást és megerősítette azokat az intézkedéseket, amelyek célja a kedvezőtlen külpiaci hatások mérséklése, a vállalatok exportképessé­gének javítása. Nőbizottsági ülés a TESZÖV-nél Előtérben az érdekvédelem A mezőgazdasági szövetke­zetek területi szövetségé­nek nőbizottsága csütörtökön Nyíregyházán megtartotta ez évi utolsó ülését. Beszámoló hangzott el a nőbizottság ál­tal korábban hozott határo­zatok végrehajtásáról, illetve jelentést vitattak meg a nő­bizottság 1982. évi munkájá­ról és az 1983. évi feladatok­ról. A nőbizottság éves munká­ja során iparkodott feltárni a női egyenjogúság gyakor­lati megvalósítását nehezítő körülményeket, • ugyanakkor mozgósította a szövetkezetek­ben dolgozó nőket a gazdasá­gi feladatok, az éves terv si­keres teljesítésére. A nehe­zebb gazdasági körülmények és a szűkebb beruházási le­hetőségek mellett is fontos­nak ítélték meg a nők, a fia­talok élet- és munkakörül­ményeinek javítását. Műszakiak a megyéért December 9-én Nyíregyhá­zán ülést tartott az MTESZ elnöksége. Értékelték az idei műszaki és közgazdasági hó­napot, napirendre kerültek a tanulmányok, a javaslatok, majd megvitatták és elfogad­ták az 1983. évre szóló mun­katervet. Az elnökségi ülés munkájában részt vett Jéky László, az MTESZ főtitkár- helyettese. Az elnökség a következő év legfontosabb feladatai kö­zött jelölte meg a gyakorlati munka színvonalának növe­lését. Hangsúlyozta: fokozot­tabban kell bekapcsolódni ta­nulmányok, javaslatok készí­tésével a megye és a megyei vállalatok előtt álló műszaki, gazdasági, munkaszervezési feladatok megoldásába. Több szabolcs-szatmári ren­dezvényre a következő évben is meghívnak neves szakem­bereket. Fejlesztik az együtt­működést a Közgazdasági Társasággal és a TIT-tel. De szorosabbra kívánják fűzni kapcsolatukat az SZMT-vel és a KISZ megyei bizottságá­val is. A nemzetközi kapcso­latok ápolására is gondot for­dítanak. Jövőre a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába és Lengyelországba küldenek delegációkat, de más szocia­lista országban is szeretné­nek tapasztalatokat szerezni. A Magyar Acélárugyár tiszaszalkai üzemében nagy mennyiségben gyártanak különböző méretű beton­fúrókat. (Elek Emil felvétele) űz idei gazdálkodás, a jövő évi terv a megyei képviselőcsoport előtt Megtárgyalták az ötnapos munkahét tapasztalatait A Szabolcs-Szatmár me­gyei képviselőcsoport Gulyás Emilné elnökletével csütörtö­kön a, megyei tanács tovább­képző intézetében tartotta ülését. Elsőként Tisza László, megyei tanácselnök adott tá­jékoztatást a tanácsok 1982- es várható gazdálkodásáról. Elmondta többek kozott, hogy a nehezebb körülmények el­lenére is sikerült teljesíteni a hatodik ötéves terv első két évére tervezett lakás- programot: 1981-ben 4640, az idén pedig 4220 lakás épül fel, s ez olyan reményekre jogosít, hogy a tervidőszak végére felépülhet a 21 500 la­kás. Az általános iskolai tan­termek száma a tervezettnél is nagyobb mértékben nőtt: 1981-ben 146 épült, ebben az évben a tervezett 60 helyett 96 építése fejeződött be, el­készült 13 tornaterem és 21 napközis terem. Az egészség- ügyi ágazat kiemelt program­ja a megyei kórház bővítése, amelynek befejezése 1984- ben várható, s megvalósítása után mintegy 500 ággyal áll majd több a betegek rendel­kezésére. A jövő évi elképzelésekről hangsúlyozta, hogy a most készülő tervekben továbbra is az alapellátás javítása az Tyihonov tárgyalásai Helsinkiben Csütörtökön Helsinkiben megkezdődtek Nyikolaj Tyi­honov szovjet miniszterelnök és Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök megbeszélé­sei. A meleg, baráti légkörű ta­nácskozás során áttekintették a szovjet—finn kétoldalú kapcsolatok helyzetét és fej­lődésük kilátásait. A FEFAG tiszalöki lafeldolgozó üzeme ötezer köbméter alapanyagkészlettel rendelke­zik. A nagy mennyiségű gömbfából rakodólapokat és Szabolcs ládát készítenek, hazai és külföldi megrendelésekre. Képünkön: Bohács Ferenc KRC rakodógépével betároló ka­lodába rakja a gömbfákat. (Császár Csaba felvétele) elsődleges cél: kiemelten ke­zelik a lakásépítkezéseket, je­lentős támogatást adnak a. városokban és a kiemelt te­lepüléseken közművesített telkek előkészítésére, további általános iskolai tantermek építésére és a vízműfejlesz­tésre, amelyet ha a korábbi tervek szerint sikerül megva­lósítani, a jövő év végére 100 településnek lesz közműve, s a megye lakóinak mintegy 70 százaléka ihat egészséges vizet. A napirend vitájában Szé­les Lajos az alapellátás ki­emelt fejlesztésére, a taná­csok és a lakosság még jobb együttműködésére hívta fel a figyelmet, Kulin Lászlóné az állampolgári fegyelem javítá­sának fontosságáról, Hosszú László a lakosság szélesebb körű tájékoztatásáról, a ta­nácsi és munkahelyi tervek átfogó ismertetésének fontos­ságáról, Bíró Miklós a vál­lalatok hatékonyabb gazdál­kodásának fontosságáról, a belső érdekeltségi rendszer megváltoztatásában rejlő le­hetőségekről beszélt. Tar Imre meglévő eszkö­zeink ésszerűbb hasznosítá­sáról szólt, s hangsúlyozta, hogy ha 1983-ra jó'tervet ké­szítünk, s azt a lakosság se­gítő támogatásával végrehajt­juk, akkor tovább javulnak megyénk lakóinak életkörül­ményei. Fodor István Vásá- rosnamény fejlesztésében el­ért eredményeket és gondo­kat tette szóvá, Harmat László az alapellátás javítá­sának olcsóbb módjaira tett javaslatokat, Gilányi János pedig a költségek felhaszná­lásának ütemességéről, a ma­gánlakás-építés ügyintézé­sének gyorsításáról szólt. A képviselőcsoport tájé­koztatót hallgatott meg az öt­napos munkahét bevezetésé­nek tapasztalatairól. Juhász Gábor, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának ve­zetője elmondta, hogy az öt­napos munkahét bevezetésé­vel az év 365 napjából 128 vált szabaddá. Az áttérés előkészítése 1980-ban kezdő­dött, s az átállás kisebb zök­kenőket leszámítva zavarta­lan volt. A szabadnapok több mint 70 százalékát a munkahelyek szombati napokon adják ki, de a kereskedelemben, a szolgáltatásban, a szállítás­ban, közlekedésben és az egészségügyben sokan dolgoz­nak szombati és vasárnapi napokon is. Az ötnapos munkahét bevezetése 182 000 dolgozónak biztosít több sza­bad időt, ez az aktív keresők 73 százalékát jelenti. Nem tértek még át két állami gaz­daságban és 120 termelőszö­vetkezetben. A kereskedelemben nőtt a csütörtöki és pénteki vásár­lás lehetősége, szombaton 14, illetve 16 óráig tartanak nyitva az élelmiszerboltok, de kenyeret és tejet vasárnapi napokon is lehet vásárolni. Gondot az 1—2 dolgozót fog­lalkoztató kisebb boltokban okozott az áttérés, a kereske­delemben dolgozók között pedig az volt népszerűtlen intézkedés, hogy szabadnap­jaiknak csak 55 százalékát tudják szombaton kiadni. Év elejétől 46 helyi, 436 helyközi autóbuszjárat és 58 vonat menetrendjét kellett megváltoztatni, hogy az igé­nyeket ki tudják elégíteni. Az áruszállítás folyamatos, de gondok vannak a hét végi ki­rakodással. Szeptemberben általánossá vált az öt mun­kanapos hét az oktatásban is, ez 120 ezer pedagógust és diákot érintett. Gond az, hogy az általános és középiskolák­ban csak a tanítási napok száma csökkent, az órák szá­ma nem, így mind a pedagó­gusok, mind a diákok túlter­heltek. A művelődési házak­ban, közművelődési intézmé­nyekben nem okozott gondot az áttérés, a kezdeti tapasz­talatok viszont azt mutatják, hogy a szabadnapokon ki­sebb az érdeklődés a közmű­velődési intézmények rendez­vényei iránt, mint azt előre tervezték. Az egészségügyben sikerült az áttérés személyi feltételeit megteremteni, a tárgyi felté­teleket azonban nem, így a tervezett 11 központi orvosi ügyeletet csak három helyen tudták megszervezni. A gyógyszertárak nyitvatartását az ügyeleti központokhoz ala­kították, átmenetileg azon­ban visszaálltak a régi rend­re, míg az orvosi ügyelet ki­alakítása várat magára. Szólt még Juhász Gábor a szabad idő hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek biztosí­tásáról, ahol egyik legjelen­tősebb feladat több hobbitelek, pihenőpark, üdülőkörzet és kirándulóhely kialakítása. Az országgyűlési képvise­lők választókerületi munká­jának, tapasztalatairól Gulyás Emilné adott tájékoztatást, majd az országgyűlés téli ülésszakának előkészületeit vitatták meg a képviselők. *■ Kádár János látogatása a Magyar Nemzeti Bankban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának else titkára csütörtökön a Magyar Nemzeti Bankba látogatott Kíséretében volt Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A vendégeket Tímár Má­tyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Szűcs Ist­vánná, az MSZMP V. kerüle­ti bizottságának első titkára és Horváth J. Zoltán, az MNB pártbizottságának titká­ra fogadta. Kádár János ta­lálkozott az MNB elnökségé­nek tagjaival, vezető munka­társaival, valamint az intéz­mény párt- és tömegszerve­zeti vezetőivel. Tímár Má­tyás tájékoztatót tartott a bank feladatairól, jövő év tennivalóiról, a nemzetköz: pénzügyi helyzetről és annak magyar vonatkozásairól. Elmondotta: a bank mun­káját nagyban segítette, hogy a megtett intézkedések hatá­sára javult a magyar gazda­ság teljesítő képessége. Hor­váth J. Zoltán, a bank kom­munistáinak politikai mun­kájáról, a mozgalmi élet ta­pasztalatairól számolt be. A tájékoztatókhoz kapcsolódvE közvetlen hangú, sokoldalú beszélgetés alakult ki, majd Kádár János kért szót. A Központi Bizottság első titkára megköszönte a szívé­lyes fogadtatást, elismeréssel szólt a Magyar Nemzeti Bank dolgozóinak tevékenységéről, a pénzügyi munka megnöve­kedett szerepéről. Tolmá­csolta a Központi Bizottság üdvözletét és sok sikert kí­vánt a bank minden dolgo­zójának. E kollektívának — mondotta — része van abban, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megállapít­hatta: az ország eleget tesz nemzetközi fizetési kötele­zettségeinek. Kádár János szólt a gazda­sági építőmunka, a tartps egyensúly biztosításának előt­tünk álló, az 1983-as tervben is megszabott teendőiről. A feladatok nem könnyűek, de bizakodók vagyunk — mon­dotta. Történelmünk már be­bizonyította : népünk támo­gatja politikánkat, helytáll nehezebb körülmények között Is.

Next

/
Thumbnails
Contents