Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
Kádár János fogadta Kocsetov altábornagyot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székházában bemutatkozó látogatáson fogadta Konsztantyin Kocsetov altábornagyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokát. Rabah Bitat, az Algériai Népi Nemzetgyűlés elnöke — aki hivatalos, baráti látogatáson, küldöttség élén tartózkodik hazánkban — kedden a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezután a Parlament dele- gációs termében hivatalos megbeszélést folytatott a magyar országgyűlés és az Algériai Népi Nemzetgyűlés küldöttsége. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a magyar tárgyalódelegáció vezetője tájékoztatta a vendégeket hazánk belpolitikai, gazdasági helyzetéről, alkotmányunkról, demokratikus intézményeink működéséről, a Konsztantyin Kocsetov altábornagy Kádár Jánosnál. A találkozón részt vett Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Magyar Népköztársaság diplomáciai törekvéseiről. Rabah Bitat Algéria belső helyzetét, gazdasági életét ismertette. Országa külpolitikai törekvéseiről szólva, külön kitért az arab problémára, a palesztin nemzeti felszabadító mozgalom helyzetére, valamint annak a delegációnak a megbeszélésére, amely jelenleg több országban az arab államoknak a közel-keleti kérdés megoldására tett közös javaslatairól tárgyal. Az algériai törvényhozó testület küldöttsége viszont- látogatásra hívta meg a magyar országgyűlés delegációját A meghívást a vendéglátók elfogadták. MA Szalka az ezredfordulón (2. oldal) Maphang az egymüliihez (3. oldal) Vetélkedő partnerek (3. oldal) Fórum oldal (7. oldal) Koreai szakszervezeti küldöttség hazánkban A SZOT elnökségének meghívására kedden Budapestre érkezett a Koreai Egyesült Szakszervezeti Szövetség Tanácsának küldöttsége, Li Zong Jong alelnök vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára fogadta. Jelen volt Pák Zong Szók, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. A budapesti találkozón a magyar és a koreai szakszervezetek képviselői áttekintik a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és megbeszéléseket folytatnak az együttműködés fejlesztésének újabb lehetőségeiről. A koreai vendégek felkeresnek ipari és mezőgazda- sági üzemeket is, hogy tanulmányozzák a magyar szak- szervezetek tevékenységét. Magyar—algériai parlamenti tárgyalások Budapesten A még mindig kedvező időt kihasználva, a leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben Bocskai Imre harminchektáros táblán szánt. (Jávor L.) Az Újpesti Gyapjúszövő újfehértói gyárának tanműhelyében Istenes Andrásné szakoktató az automata Scheiter keresztcsévélő géppel ismerteti Hudák Katalin és Gulyás Éva első osztályos szövőtanulókat. (Gaál Béla felvétele) Szórják a műtrágyát, metszik a fákat Minősítették a mezőgazda- sági üzemekben az őszi kalászosok állapotát. Hetvenöt- ezer hektár búzaföldön, 27 ezer hektár rozsnál és hatezer hektár őszi árpánál tapasztalták a szakemberek, hogy jól kelt a mag, szépen fejlődik, bokrosodik a jövő évi kenyérnekvaló. Egyébként ezen az őszön 1,6 százalékkal vetettek nagyobb területen az üzemek, mint tavaly. Mindez biztató és ha a tél kedvező lesz, úgy a gabona- termesztés eredményességében, a hozamokat tekintve, ismét előbbre léphetünk. Természetesen a bő termés érdekében most is kell cselekedni. Kalászosaink legnagyobb veszedelme a tavaszi belvíz. Ez részben kivédhető a vízelvezető árkok készítésével, az üzemi csatornák, átereszek megtisztításával. Sok helyütt adósak még ezzel a munkával. Most viszont, amíg le nem esik a hó, eszköz és munkaerő minden üzemben rendelkezésre áll. Fel lehet készülni a vízmentesítésre, a tavaszi olvadásra. A téli határban egyébként ma már nincs sok munka. A termést betakarították, elszállították. Az őszi szántással is végzett a legtöbb üzem. Ettől függetlenül van még ahol szántanak, de ez már nőm jellemző. Lendületesebb, és nagyobb erőket köt le a talajerő-utánpótlás. Sok helyütt szórják a műtrágyát, hordják, terítik a szerves anyagokat. Az idei terv, megyei szinten szerves trágyázásra 27 ezer hektár. Ennek a munkának egy része még hátravan. A gyümölcsösökben szórványosan megkezdődött a fák metszése. Ez december végén, január elején válik általánossá, addig is a férfi munkaerő java az erdészetekben dolgozik. A kitermelt fa —, ahol van erdő — ma már jórészt a tsz-melléküzemágak- nak kell. Ládákat, raklapokat készítenek egyre nagyobb mennyiségben. Kisvárda környékén Leesett az első hó A Mikulás kétszer okozott örömöt a gyerekeknek: 6-án reggel azzal, hogy megajándékozta őket, este, illetve éjszaka pedig azzal, hogy Kisvárda környékén leesett az első hó, Vásárosnamény és Mátészalka körzete pedig a darától vált fehérré. Az egymásfél centis vékony hótakarót kedden a reggeli órákban a KPM Közúti Igazgatóság dolgozói sózással tüntették el a 4-es fő közlekedési útról. A dara is síkossá tette az utakat, s bár a 41-es úton is hozzáláttak reggel a sózáshoz, a száraz úthoz szokott gépjárművezetők közül néhá- nyan pórul jártak. Reggel egy Lada és egy Skoda személy- kocsi csúszott az árokba, mert vezetőik nem vették figyelembe, hogy a kevés dara is alaposan megváltoztatta az útviszonyokat. Bár kedden dél körül 5—6 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála, a határban a hó megmaradt, s ha beválik az előrejelzés, akkor a hét végére akár vastagabb is lehet a hótakaró. [XXXIX. évfolyam, 288. szám ÄRA: 1,48 FORINT 1982. december 8., szerda ■ mm | p v u « Jbi A A ■* mm ■ | | | * «Mi i |h ■% c JcLcmco A IELI nAIAKDvJ*L Január elsejétől Új bérés keresetszabályozás Január elsejével módosul a bér- és keresetszabályozás jelenlegi rendszere. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján ezzel összefüggésben mondotta, az eltérő gazdálkodási sajátosságok miatt a jövőben is többféle bér- és keresetszabályozási forma egyidejű alkalmazására van szükség. 1983. január 1-től két fő bérszabályozási forma szerint működhet a vállalatok és a nem mezőgazdasági szövetkezetek döntő hányada: a vállalati jövedelmezőség színvonalától függő bérszabályozás, illetve a központi bérszabályozás alapján. A két fő bérszabályozási forma mellett továbbra is érvényben maradnak a kisvállalatoknál, kisszövetkezeteknél az idén bevezetett sajátos bérszabályozási megoldások, néhány területen pedig kísérleti jellegű bér- és keresetszabályozási formákat is alkalmaznak. Mindazokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség a bérek alakulásában is érvényesíthető, a vállalatok a jövedelmezőségük színvonalához kapcsolt bérszabályozást alkalmazzák majd. Ebben az esetben a részesedésből eredő személyes jövedelmeken túl a munkabérek alakulása is a vállalat nyereségétől, jövedelmezőségétől függ. A központi bérszabályozás használata csak ott indokolt, ahol — a gazdálkodás objektív Eeltételei miatt — a jövedelmezőségtől függő bérszabályozás nem alkalmazható, vagy ahol működtetése ellentétes a népgazdasági érdekekkel. Ennél a szabályozási Eormánál a munkabérek nincsenek a vállalati eredményekhez kapcsolva, azok csak a részesedés eredetű személyi jövedelmeket befolyásolják. A két bérszabályozási forma, mint az ÁBMH elnökhelyettese többek között hangsúlyozta, lényegét tekintve azonos: mindkettő a bérszínvonal-növelés nagyságát szabályozza, s meghatározza annak feltételeit. Mindkettőben elvileg a teljes bérszínvonalnövekedés után adót kell fizetnie a vállalatnak, de a szabályozás különböző jogcímek alapján elengedi a bérfejlesztés egy részének adóját. Vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozásban az adótól mentesített bérfejlesztés mértéke a jövedelmezőségi mulatótól függ: a jövedel- mezöseg színvonalának minden egyszázaléknyi növekedése 0,12 százalék adómentes bérszínvonal-emelést tesz lehetőve. További adókedvezményhez jutnak a vállalatok a létszámcsökkentés esetén is, ugyanis az ebből származó bérmegtakarítás 30 százalékának erejéig adómentes bérszínvonal-emelést hajthatnak végre. Itt említette meg Kónya Lajos, hogy az 1983 előtt összegyűjtött bértartalékokat a vállalatok a következő évben nem használhatják fel.
