Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

1982. december 28 Kelet-Magyarország 7 Első Nyírgelse Az almabor A megyei kertbarátklubok vetélkedője A megyében működő kertbarát­klubok, a Megyei-Városi Művelő­dési Központ, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, a TE- SZÖV,. a Kertbarátok és Kiste- nyésztők megyei Társadalmi Szö­vetsége közreműködésével 1982. december 18-án tartották meg ha­gyományos szakmai és közműve­lődési vetélkedőjüket. A rendezvényen a benevezett klubok 5—5 fős csapata vett részt. A szakzsüri Géczi Ferenc, a művelődési központ igazgatójának irányításával 11 témakörben érté­kelte a résztvevők felkészülését, szakmai és közművelődési tudá­sát. A csapatok számot adtak az ál­talános kertészeti ismereteikről, környezetünk hagyományairól, jogi ismereteikről a kistermelést segítő rendeletekről, beszámoltak klubjuk tevékenységéről, kitöltöt­tek növényvédelmi munkákkal kapcsolatos totót, válaszoltak villámkérdésekre, részt vettek ügyességi célba dobáson és bor­bírálat során állapították meg a borok fajtáját. A zsűri megállapitasa szerint a résztvevők kimagasló szakmai, és közművelődési tudásról adtak számot. Bizonyltja ezt az elért pontszámok közelítése egymás­hoz. örvendetes tény az, hogy ezúttal a nagyobb klubok előtt az első helyen a nylrgelseiek végez­tek 70 ponttal nyerték el az 5000 forintos első díjat és az elismerő oklevelet. Második 69 ponttal a tuzséri, harmadik 68 ponttal a vásárosna- ményi, negyedik 67 ponttal a nyíregyházi központi, és a nyír­bogán, ötödik 66 ponttal a nagy­dobosi, és hatodik 55 ponttal a nagyecsedi klub csapata nyerte el a kitűzött díjakat és oklevele­ket. A vetélkedő házigazdája, Géczi Ferenc a zsűri nevében megálla­pította, hogy a megyei, városi, járási és helyi művelődési köz­pontok tevékenységének egyik jelentős erőssége a megyei kert­barátmozgalomban tevékenyke­dők bevonása, a szakmai tudás elsajátítása mellett a közművelő­dési témakörökbe, amely színe­sebbé, vonzóbba teszi a klub éle­tét és alkalmas arra, hogy e hasznos időtöltésbe bevonja a fi­atalokat és a nőket is. Az e téren eddig elért eredmények biztatók ezt a Népművelési Intézet fel­nőttnevelési osztálya is elismerte. Ebből kiindulva tervbe vette a művelődési központ újabb klubok létrehozását a Hazafias Népfront, a tanácsok, a kertbarátgrövetség, a háztáji agronómusok és a pe­dagógusok bevonásával. Elsősor­ban a kistelepüléseken célszerű e közösségek létrehozása, ahol ma­gára maradt a lakosság. Ez a kö­zösségi forma összetartja a ker­tészkedő. állattartók ma még kü­lön utakon, saját kárukon tanu­lók körét. A vetélkedőn részt vevők egy­öntetűen úgy ítélték meg, hogy jóleső érzés az a törődés, amivel megyénkben felkarolják a kister­melőket. Segítik tevékenységüket, s gondoskodnak továbbképzésé­ről. A vetélkedő jól szolgálta a kertbarátközösségek további munkájának eredményesebbé té­telét. Varga Ferenc megyei szervező titkár A retek Egyre több házikertben ültettek almafát, s így a család egész évi gyümölcsszükséglete biztosított. Gyakran előfordul, hogy még fe­lesleg is marad, amelyből érde­mes almabort készíteni. Minél finomabbra zúztuk az almát, annál több levet nyerhe­tünk belőle a sajtolás során. Tíz kilogramm almából 6—6,5 liter levet nyerhetünk. Az alma­levet, hogy a durvább szennyező­déseket felfogjuk, szitán vagy vászondarabon átszűrjük. Mivel a gyümölcslé különféle savakat is tartalmaz, ezért a különféle munkaműveletekhez — előzőleg gondosan megtisztított — rozsdaállo vagy zománcozott edé­nyeket használjunk. Tíz liter „asztali almabor” elő­állításához 14 kg — édes érett és kevésbé savanyú — alma, illetve 9 liter préselt gyümölcslé szüksé­ges. Az almalevet 1,3 kg cukorral dúsíthatjuk. Ha közepesen savanyú az al­mánk úgy tíz liter „asztali al­mabor” alapanyag-igénye már megváltozik, mert csak 12,4 kg almára van szükségünk, melyből 8 liter gyümölcslevet sajtolha­tunk. Ekkor megváltozik a fel­használandó cukor mennyisége is (a dózis megnövekszik), mert ilyenkor már 1,4 kg cukor szük­séges, melyet 1 liter vízben old­hatunk fel. Mielőtt a gyümölcsle­vet demizsonba öntenénk hozzá­adjuk a szükséges fajélesztőt. A gyümölcslé „beoltásakor” úgy járunk el, hogy 5 liter prés­levet 15 percig forralunk, hogy a káros élesztőket, illetve penésze­ket elpusztítsuk. Ezután a gyü­mölcslevet tiszta ruhával letakar­juk és megvárjuk, amíg szoba- hőmérsékletre lehűl. A leülepe­dett ABOFERM fajélesztőről a folyadék felét a gyümölcslébe öntjük, majd az üledéket felráz­zuk és szintén a gyümölcslébe öntjük. Ügyeljünk arra, hogy az üveg alján üledék ne maradjon, mert ez tartalmazza az élesztő zömét. Az így beoltott „mustot” tiszta „rozsdamentes” fémkanál­lal megkeverjük, s újra letakar­juk. majd szobahőmérsékleten tartjuk. A kiforralt és beoltott gyü­mölcslé néhány nap múlva erje­désnek indul, ez lesz az anya­élesztő. Az anyaélesztő csak akkor használható fel, ha már hevesen, zajosan erjed, vagy keveréskor erősen pezseg, habzik. Továbboltás előtt az anyaélesz­tőt jól keverjük fel és azonnal oltsuk be vele a „mustot” (akár 5 hl mennyiségű is lehet), illetve kisebb tételek esetén az anya- élesztőt arányosan osszuk el, 100 literenként 1—1 liter, illetve 10 literenként 0,1—0,1 liter anyaélesz­tőt adjunk. (Az almabor-,.re­ceptben” megadott cukormennyi­ség hozzáadása a kisajtolt gyü­mölcsléhez az erjedést kedvező­en segíti.) A zajos — fő — erjedés a kör­nyezet hőmérsékletétől függően 2—4 hétig tart. A folyadék fel­színén ilyenkor hab keletkezik, s a fejlődő szén-dioxid gáz formá­jában eltávozik. (A demizson „száját” kotyogóval lehet lezár­ni.) Az utóerjedés során, még kb. 2—4 hétig a bor lassabban erjed. Amikor az erjedés befejeződött — ilyenkor a bor már nem siste­reg — a bor felszínétől lefelé tisztulni kezd. Ilyenkor az edényt szinültig töltsük fel. (A tisztulás kb. 2—4 hétig tart.) Mihelyt az élesztők leüleped­tek, s a bor felettük tiszta, hoz­záfoghatunk a fejtéshez. A kétszer lefejtett almabort tiszta palackokba, dugóval vagy celofánnal lezárva a pincében tárolhatjuk. Sz. Cs. A növényvédőszer-hulladékok megsemm isítése magvetése, ápolása Melegágyakban vagy fóliasát­rakban rr-r, előhasznosításr'a — haj tatásra kiválóan alkalmas a hónapos retek. Kedvelt házikerti hónaposretek- fajta a KORAI PIROS. Gumója l$icsi, rendszerint szabályos gömb vagy szív alakú, fénylő skarlátpiros színű.. Húsa kemény, fehér, de kissé áttetsző. Tenyész- ideje a ha j tatás ban : 28—30 nap. A SZENTESI HAJTATÓ közép- nagy vagy nagy gumót nevel, amely lapított gömb alakú s élénk skarlátpiros színű. Húsa fehér és kemény. Harmincöt-har­minchét nap a tenyészideje. A hónapos retek a hajtatáshoz jó minőségű, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag talajt igé­nyel. a harmonikus tápanyag­ellátás érdekében nitrogénmű­trágyából 3 g, foszformütrágyá- ból 2 g és káliműtrágyából 3 g hatóanyagnak megfelelő adagot célszerű kiszórni — vetés előtt — négyzetméterenként. A kézi, szemenkénti vetéshez lyuggatódeszka segítségével 5x5 cm sor- és tőtávolságra, alakítjuk ki az 1—1,5 cm mélységű lyuka­kat, amelyekbe egy-egy szem első osztályú — magot helyezünk. Ezt követően ujjunkkal, kom- posztráterítéssel betakarjuk a lyukba helyezett magvakat. Szemenkénti vetés esetén 3—4 g a vetőmagigény négyzetméte­renként. Az egyenletes magméret és az egyenletes vetésmélység fontos feltétele az egyöntetű, egy­szerre szedhető piackész árunak. A hónapos retek már alacsony, 2—3 C-fok hőmérsékleten csírá­zásnak indul. Három-négy lomb­leveles korban 10—15 C-fokon is szépen növekszik, de a magasabb hőmérséklet: a 13—16 C-fok je­lentősen meggyorsítja fejlődését. A retek sok vizet kíván, mert száraz körülmények között gyor­san pudvásodásnak indul. Ezért akkor járunk el helyesen, ha a legfelső talajréteget állandó­an nedvesen tartjuk és két-há- rom naponként rendszeresen ön­tözünk. Az öntözővízbe minden harma­dik alkalommal tegyünk lombtrá­gyát pl. 0,1%-os PL.ANTANT vagy 0,1%-os WUXÁLT. Ezzel biztosí­tani tudjuk a zsenge növények megfelelő tápanyagellátását és egyenletes növekedését. A rendszeres öntözés kedvező feltételeket biztosíthat a retek veszedelmes gombabetegségének, a káposzta-peronoszpóra fellé­péséhez is. Ilyen esetben a leve­lek színén szürkéssárga foltok jelentkeznek s a levelek fonákán pedig szürkésfehér penészkiverő- dés válik láthatóvá. Sajnos a kór­okozó a gumó földből kiálló ré­szét is megtámadhatja s a gumó belsejében az edénynyalábokat szürkésbamára színezheti. A károsító fertőzését megelőz­hetjük, ha két lombleveles kor­tól — szükség szerint 0,3%-os ORTHOCIDDAL vagy 0,25%-OS ORTHO PHALTÁNNAL permetez­zük le a növényeket. Tudnunk kell viszont azt is, hogy mind két növényvédő szer­nek 14 nap az élelmezés-egész­ségügyi várakozási ideje, ezért a szedés előtt két héttel a védeke­zéseket feltétlenül be kell fejez­ni! A kiszedett gumókat először megmossuk, majd lombbal együtt csomózuk és értékesítjük. I»r. Széles Csaba (mg főiskola Nyíregyháza) A házikertekben egyre több intenzív — munkaigényes — nö­vénykultúrával találkozunk, ör- vendétes látni a fóliasátrakat, ahol értékes primőr zöldségfélé­ket: salátát, paprikát, paradicso­mot termesztenek nagy szorga­lommal. A szépen diszlő gyümölcsfák, a glédában álló szőlősorok szaksze­rű növényvédelmet igényelnek, mert csak a kiváló minőségű áru piacképes! A mezőgazdasági termelés anyagi, műszaki ellátásának ja­vítása, új kemikáliák alkalmazá­sa elengedhetetlen feltétele a ter­melési célok elérésének. A szán­tóterület csökkenése, a termes­eredmények előirányzott növe­kedése megköveteli az okszerű szerves, illetve műtrágyázást és növényvédőszer-felhasználást. A gyógyszertárakban analitikai mérlegeken mérik — grammok­ban — a kis mennyiségben gyógyszerként ható készítménye­Viszonylag egyszerű eszközök­ből illetve anyagokból építhetünk olyan melegágyakat, amelyek biofűtéssel — friss istállótrágyá­ból készített melegtalppal — akár 18 C fok meleget is tudnak biz­tosítani a palánták neveléséhez. Jelentős mennyiségű — import — energiát illetve fűtőolajat tudunk megtakarítani, akkor ha 40—50 cm vastagságú trágyatalpat képe­zünk ki a melegágyak készítése­kor. Korai zöldségféléket: karalábét, salátát vagy hónapos retket haj­tathatunk az ilyen berendezések­ben, de a sok meleget kívánó paprika és paradicsom palántáit is nevelhetjük itt a későbbiek­ben. Alapvető fontosságú feladat, hogy pontosan jelöljük ki, és ké­szítsük elő a melegágyak helyét, mert így sok — esetleges — bosz- szúságtól kímélhetjük meg ma­gunkat. A melegtalpat legegyszerűbb egy földbe ásott árokba sülyesz- teni. Lényeges szempont, hogy a melegágyi keretek hossztengelye kelet—nyugati irányú legyen s a déli oldal 5—10 százalékkal ala­csonyabb kiképzést nyerjen mint az északi. Ez azért szükséges, mert az esővíz gyorsan és aka­dálytalanul lefolyhat az ablakok­ról, de a besugárzás is jobb lesz s ezáltal hamarabb fog felmele­gedni az üveg alatt a melegágy talaja. A keretek beállítása után a melegtalpat szolgáltató trágya alá a „föld felszínére” kb 10 cm vastagságú száraz lombot vagy szalmát terítsünk szigetelő- anyagként. A trágyatalp „megépítésekor” mindig egyenletesen rázzuk szét a trágyát s csak annyira tapos­suk meg, amennyire az a terege- tés közben elkerülhetetlen. A kereteket színültig célszerű megrakni istállótrágyával, majd ezt követően kell befedni a me­legágyi ablakokkal. Általában egy-két nap elegendő arra, hogy a melegtalp hőmérséklete 40—60 C-fokúra emelkedjen. (A hőmér­sékletet fémcsöves trágyahőmérő­vel ellenőrizhetjük.) két, a mezőgazdaságban a káro­sítok elpusztítására viszont ton­nákban kerülnek kiszórásra a ki­fejezetten mérgező, +++— jel­zésű növényvédő szerek. Csak okszerű és szakszerű felhaszná- » lásuk. a munka- és balesetvédel­mi óvó rendszabályok szigorú betartása teszi lehetővé, hogy ez az ember érdekében, és ne az ember ellen hasson. Az új növényvédelmi kutatási eredményeket, gyakorlati tapasz­talatokat követi hazánkban a nö­vényvédelmi jogalkotás is. A régi jogszabály — igen en­gedékenyen — még lehetővé tet­te, hogy: „A fel nem használha­tó növényvédőszer-hulladékot, amennyiben annak mennyisége a 2 kg-ot (2 litert) nem haladja meg, a kutaktól, víztárolóktól, árkoktól, folyó- és állóvizektől, lakott területektől, épületektől, istállóktól, állatjárta helyektől, emberi táplálkozásra és állatok takarmányozására szolgáló nö­Miután a trágyatalp bemelege­dett, a trágyát — gumicsizmában — erősen tapossuk le, hogy a le­vegőt kiszorítsuk belőle s a bom­lást kellő sebességűre állítsuk. Egy-két nap múlva a melegtalp hőmérséklete 30—35 C-fokú lesz, majd folyamatos 25—30 C-fokúra módosul. Ekkor még egyszer ta­possuk le a trágyát, s csak ez­után hordjuk rá — 15—20 cm vas­tagságban — a melegágyi földet. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a melegágyi keretet borító ablak és a talaj felszíne között leg­alább 10 esetleg 15 cm-es tér maradjon. Az ablakokat fedjük le takaró­val és néhány napig hagyjuk a talajt nyugton, hogy a föld tel­jesen átvegye a trágya melegét Ilyenkor rendszerint kikelnek a melegágyi földben megbújó gyommagvak is, s kb egy hét el­telte után gondosan kapáljuk meg a talajt, hogy a gyomokat elpusztítsuk és a talajt — annak szakszerű mozgatása révén - egy kicsit átszellőztessük, mert ezzel elősegíthetjük a megrekedt káros gázok eltávozását is. A hideghatástól 40—50 cm-es istállótrágyából és lombból álló „melegágyi burkolattal” ajánlatos a melegágyi kereteket körülvenni. A kórokozó gombák elleni véde­kezésként célszerű a melegágyak talaját négyzetméterenként 20—30 g ORTHOCID bekeverésével fer­tőtleníteni. (A talaj fertőtleníté­sével a gombák károsítása, a nö­vényállomány esetleges 20—30 szá­zalékos pusztulása könnyűszerrel megelőzhető.) A magtakaró föld fertőtleníté­sére köbméterenként 1 kg ORT­HOCID illetve négyzetméteren­ként már csak 2—3 dkg ORTHO­CID szükséges. Akkor járunk el helyesen, ha a kimért növényvédő szerhez elő­ször tízszeres mennyiségű homo­kot adunk, s csak ezután végezzük el a „bekeverést”. E műveletet a felhasználás előtt legalább 7—14 nappal korábban célszerű elvé­gezni. vényektől legalább 100 méter tá­volságban, mély talajvízállású he­lyen 50 cm mélységben el lehet földelni, mely esetben a beteme­tett gödröt le is kell döngölni.” Az új rendelet — környezetvé­delmi megfontolások alapján — lényegesen szigorúbb. Megtiltja á házíkert-tulajdonosok és a nagyüzemek részére egyaránt a növényvédőszer-hulladékok el- ásását! Az új Jogszabály szerint a növényvédő szerekkel kapcso­latos valamennyi munkafolyamat során törekedni kell arra, hogy minél kevesebb hulladék kelet­kezzen. A munka közben elke­rülhetetlenül elszóródottf* elfolyt növényvédő szert gondosan, szennyeződésmentesen ősszé ke’t gyűjteni, eredeti vagy előírás sze­rinti csomagolásban, és, a., to­vábbiakban rendeltetésszerűen fel kell használni. „A felhaszná­lásra alkalmatlan növényvédő szereket „Nővényvédőszer hulla­dék feliratú csomagolásban a nö- vényvédőszer-raktárban kell el­helyezni!” A szer hatástalanítá­sáról a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások adnak rész­letes felvilágosítást. Jelenleg ha­zánkban Fűzfő-gyártelepen fog­lalkoznak a növényvédőszer-hul­ladékok megsemmisítésével, a megrendelő kérésére és költsé­gére. Ha a házikert-tulajdonosoknál elfekvő — régebbi — növényvé- dőszer-maradékok vannak, úgy célszerű azokról a növényvédel­mi és agrokémiai állomások la­boratóriumaitól (megfelelő min­ta, majd vizsgálat után) szakvé­leményt kérni. A szakvélemény alapján a kertbarát — az esetle­ges hatóanyagmennyiség-csökke- nés miatt — az ajánlott dózisban kipermetezheti készítményét. A környezetet kímélő növény- védelem embervédelem a szó legnemesebb értelmében. ÚJ KÖNYV DR. BODOR JANOS II színét oldal a kerti kárositókról A szerző a kerttulajdono­soknak kíván segítséget nyújtani abban a nehéz és elkerülhetetlen munkában, amit a kártevők elleni véde­kezésben kénytelenek tenni. A 100 színes felvétellel azonosítható a növényen, virágon felfedezett kártétel. A leírásban megtalálhatjuk a kártétel minden formáját, a kártevő életmódját és az ellene való védekezés legha­tásosabb szerét, idejét. Aki gyakran forgatja ezt a könyvet és felfigyel az el­ső tünetekre, a vegyszereket az előírásnak megfelelően és időben használja, anna egészségesek lesznek a fái, ízletes gyümölcs és szép zöldség terem a kertjében. A melegágyak készítése HORGÁSZOKNAK Iszapcsata Császáron Jobb lehetőségek a parti horgászába A to feneken Járkál a fotós, hogy lencsevégre kapja a munkagépe­ket. Száraz lábbal tapodjuk Császárszálláson az oláhréti tározó medrét, amiben csak néhol fehérük fel a karácsony előtti ködökön át egy-egy víztükör. Petró László es Stekli József gépkezelők már december 21-én levonultak a mederbe lánctalpas gépeikkel, hogy szilveszterre el is végezzék a dolgukat. A tó kisebbfajta rekonst­rukcióját — a horgászlehetőségek javulása érdekében. (Gaál B. felv.) Az ősszel ’ehalászták és szá- réteget. A munka elvégeztével razra állították azt a császárszái- ezen a szakaszon 1200—1500 méter lási víztározót, amelynek hor­gászcélú hasznosítója a MOHOSZ megyei intéző bizottsága. A tá­rozót látogató horgászok jól is­merik azt a gondot, amit a tá­rozóban felgyűlő Iszap és a nö­vekvő hínármezők jelentenek. A néhány hónapos szárazon állástól a vízkezelők javulást remélnek. Ugyanakkor lehetőség nyílt arra, hogy a horgászok a vízügyi szer­vek jóváhagyásával kisebbfajta rekonstrukciós munkákat végez­hessenek el a tavon. A horgászszövetség megyei in­téző bizottsága, a tározó „hor­gászgazdája” az év utolsó nap­jára meg is szervezte ezt a munkát, amely megközelítően nyolcvanezer forint értékű. Egy tolólapos lánctalpas és egy mo­csárjáró kotrógép végzi el a ten­nivalókat. A tó északi, északnyu-, gáti végében: a kifolyónál ’és a horgásztanya előtti öbölben 20—40 centis mélységig iszaptalanítást és ugyanakkor töltés javítást vé­geznek, hiszen a tolólapos gép a partra tolja ki a legyalult iszap­hosszon kényelmesen lehet majd a partról horgászni. Az északi kifolyónál ugyanak­kor egy 50 méter hosszú, 12 mé­ter széles halágy is elkészül, amely megkönnyíti majd a tó esedékes lehalászási munkáit. A tóban dolgozó gépek megépíte­nek még a tófenékben egy nyolc­van méternyi hosszú be-, illetve kivezető csatornát a halnevelő kis ,tó zsilipjétől. A halágy és a csa­torna a horgász halgazdálkodást segíti majd. Említésre méltó még a vízügyiek egy ki irlete, amely a hínár elleni akció sikerét hozhatja. Ke­vésbé hihető ugyanis, hogy a tó szarazra állítása önmagában ele­gendő a hínárosodás megállításá­hoz. Vízügyi szakemberek ezért a. oláhréti tározó déli, délnyUf .Báli..oldalán;.,, egy . haáraincszoi húsz fnéter'éá' kísérleti tenWdterl különleges külföldi vegyszerrel léptek fel a hínár ellen. Ha a kísérlet sikerül, a tó egész terü­letén bevetik a hínárirtó kémiai „fegyvert” (p.) Ev végi számvetés Halasftás, gazdálkodás, szervezeti élet FEGYELMI ÜGYEK Bár a fogási eredménynaplók összesítésére még csak ezután kerül sor, a horgászév jószeri­vel már véget ért. A megye hor­gászegyesületeinek vezetői az ün­nepek előtt eszmecserére ültek össze, hogy a további tennivalók­ról tárgyaljanak. Megbeszélésük egyfajta számvetés is volt az elmúlt évről a halasítás, gazdál­kodás, szervezeti élet tükrében. Ignéczi Gyula, a MOHOSZ me­gyei intéző bizottságának titká­ra tájékoztatott arról, hogy to­vább nőtt a horgásztábor Sza- bolcs-Szatmárban. Létszáma meg­közelíti a nyolcezret. 6288 felnőtt, 1321 ifi és 259 gyermekhorgász volt az egyesületek összlétszáma 1982-ben. Javultak a horgászlehe­tőségek is. Az immár harminc horgászegyesületből a korábbi kilenc helyett 15 rendelkezik sa­ját kezelésű horgász vízzel. Ebben az évben lett vízgazda — mégpe­dig tóépítő munkával — a SZAÉV és Kocsord horgászegyesülete; saját vízhez jutottak az erpataki és a nyíregyházi vasutas horgá­szok és most van folyamatban a nyírbátoriak, a tiszaszaikaiak (sőt legújabban a tiszadobiak) hor­gászvizeinek rendezése is. HTSZ-HALASfTAS Az IB titkára beszámolt arról is, hogy javult a horgászok és halászok viszonya. Mi több: ered­ményes az együttműködés, ame­lyet írásos megállapodások rög­zítenek (bár a fehérgyarmati htsz-szel még vannak rendezni- valók). A nyíregyházi Alkotmány Htsz például hiánytalnul telje­sítette halasítási kötelezettségét a közösen használt vizekbe a terü­leti engedélyek árából. A htsz-nek ebből az árbevétel­ből tavaly több mint 600 ezer fo­rint volt a halasítási kötelezett­sége a közös vizeken. Ebből 400 ezer forintnyit teljesített, a töb­bi között 4000 kiló ponty, 3200 ki­ló amúr és 52 kiló angolna „nö­vendék” kihelyezésével. A fenn­maradó 200 ezer forintnyi összeg­ben az idén történt meg a pótki­helyezés, kétezer kiló ponty, még 120 kilo amúr és kb. tízezer har­csa került a közös vizekbe. Je­lentős továbbá az a segítség, amelyet a szövetkezeti halászok az egyesületi vizek halasításához és a szükséges lehalászásokhoz adnak. És mód nyílik ezután a közös ivadékmentésre is az ár­tereken. Az egyesületi vezetők megbe­szélésén tájékoztató hangzott el arról is, hogy a horgászok köré­ben jelentősen megnőtt a fegyel­mezetlenségek szama, amelyek­kel koránt sincsenek arányban a fegyelmi büntetések. Mindezek miatt az egyesületek vezetése ma­rasztalható el, hiszen a tagság minden összejövetelén sürgeti a vétkesek felelősségre vonását. Sokan vannak, akiknek nincs ti­lalmi idő, nem tartják be a mé­ret- és darabszám-koráltozásokat, a megengedettnél több bottal horgásznak. Mi több, szembe- szállnak az intézkedő halőrökkel is. Ennek dacára a megye 30 egyesületében mindössze 20 fe­gyelmi büntetés született ebben az évben. (Pedig pl. Császárszál­láson egy nap alatt 17 engedély nélküli horgászt is fülöncsiptek, Fancsikán is legalább tizenöten vétettek a horgászrend ellen és a Balaton mellől is jöttek jelenté­sek fegyelmezetlen szabolcsi hor­gászokról.) Éppen ezért: ezentúl szigorúbb lesz a felelősségre vo­nás. 150 főre bővítik a társadalmi halőri hálózatot is. Azoknak pe­dig, akiket fegyelmi büntetéssel egy időre eltiltanak a horgászat­tól, visszatértükkor emelt szintű horgász vizsgát kell tenniük. SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK A horgászvezetők év végi meg­beszélése elismerését fejezte ki azoknak, akik rendet tartanak egyesületeik portáján, társadalmi funkciójuk tennivalóit rendben elvégzik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a terv­szerű gazdálkodáshoz és a hor­gászmozgalom további fejlődésé­hez szükséges adminisztratív munkát — összesítések, jelenté­sek elkészítése — ezentúl ponto­sabban és határidőre kell elvé­gezni. A megbeszélésen a mozgalom­mal kapcsolatos több új rendele­tet is megismertek a résztvevők. Ezek szerint az egyesületek fel­ügyeleti szerve ezentúl a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya. Üjdonság a töb­bi között a munkahelyi, illetve területi horgászcsoportok létreho­zása, amelyek az egyesületek szervezeti egységeiként működ­nek majd. (Pristyák) kistermelök-kiskertek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents