Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. december 28, Húsz helyett százhúsz pont az egyetemen Jövőre új felvételi 1983 nyarától változik a felvételek értékelési módja. Karsai Lajost, a Művelődési Minisztérium főmunkatársát arról kérdeztük: miért — és hogyan alakul nyártól a vizsgák rendje? — Az új pontozásos vizsgarend — amelyről egyébként két éve tudnak az iskolák, a diákok — elsődleges célja: növelni a tanulók általános műveltségét, több fontos alaptárgy tanulására késztetni őket — mondja. — A középiskolából eddig két felvételi tárgy utolsó két év végi jegyét „hozta” a felvételiző; természet- szerű diáklogika, hogy „ezekre tanult” csak, a többi tárgyat mellőzte. Ez pedig egyoldalúságot, igénytelenséget eredményezett. Másrészt: hátrányos helyzetbe kerültek a középiskolások több mint felét kitevő szakközépiskolások, alig-alig versenyezhettek a gimnazistákkal, hiszen az elméletigényes felvételi tárgyak az utóbbiaknak kedveztek. Most a szakközépiskolás is bőséggel hozhat pontokat, és szaktárgyai — arányosan — felvételi tárgyként szerepelnek. Még valami: az egyenletesen tanuló, tisztes munkát végző szakközép- iskolások bejutási esélyei megnövekedtek. A középiskolás és a felvételi eredmények változatlanul fele-fele arányban szerepelnek az össz- pontszámban, de 20 helyett 60—60 pontot lehet maximálisan elérni. Oly módon, hogy 2—2 jegyet ad a magyar, a matematika, a történelem, az idegen nyelv, a fizika és egy választott tárgy (biológia, kémia, földrajz, vagy másik idegen nyelv). Szakközépiskoláknál a magyar, a matematika és a történelem mellé szakmai tárgyak eredménye járul. Korábban érettségizetteknél átszámítási kulcsot alkalmazva teszik egységessé az elbírálást. Változatlanul négy tárgyból — matemaBiztonság J oggal éri bírálat Nyíregyháza közbiztonságát. Főleg a belváros nyugtalanító az esti órákban. Még a karácsony előtti estén is italozó fiatalok rémítgették a járókelőket az Omnia előtt, len helynek bizonyul, főleg magánosoknak, fiatal fiúknak, nőknek. A rendszeres ellenőrzés hiánya bátorító a Jósaváros- ban is, ahol az Ungvár sétányon lévő butikoknál gyülekeznek esténként a kellemetlen csapatok. A közvélemény által joggal várt beavatkozás hiánya aztán szinte egyenesen vezet oda, amit idős olvasónk panaszolt el. Randalírozó fiatalok zavarták meg Nyíregyházán, a katolikus templomban a karácsonyi éjféli misét. Az idős, ilyenekhez nem szokott hívek nem bírták az erősen ittas, kiáltozó, rendzavaró legényekkel, s csak a kihívott rendőrök tettek pontot a felháborító kegyeletsértésre. Az eset példátlan, s okkal kelt aggodalmat: meddig kell elmenni a huligánok személyiségi jogainak védelmével? Miért kell megbocsátón szemet hunyni olyanok tette fölött, akik társadalmilag veszélyes elemek? Miért minősítünk ka- maszos csínynek verést, törést, zúzást, olyan dolgokot, melyek már régen a büntetőtörvények hatályába tartoznak? Tény: ebben a városban is sok szülő veszíti el kapcsolatát, felügyeleti alkalmát gyermekével, s nincs a fiatalok számára vonzó program, kulturált szórakozóhely. Nálunk is hat a filmeken látható motoros, bőrnadrágos, utcán arénázó fiatal példája. De egyetlen körülmény sem menti fel a randalírozót, egyetlen ok sem késztetheti tétlenségre a hatóságot. Legyen szó utcai rendről, éjféli miséről, esti sétáról. Az állampolgárnak joga van a rendre, nyugalomra és biztonságra. & nem lehetünk elnézőek azokkal, akik ezt a jogát semmibe veszik. ti ka, fizika, biológia, kémia — szerveznek közös írásbeli érettségi felvételi vizsgákat jövőre is. Az új vizsgák technikai segítéséről: a középiskolai bizonyítványhoz betétlap készül, ezt az iskolák időbon megkapják, kitöltik — ily módon egyszerűen áttekinthetővé válik a vitt pont- mennyiség —, a felvételiknél pedig a bizonyítvánnyal együtt bemutatják. Némileg módosulnak a jelentkezési lapok, mivel számítógépes feldolgozásra kerülnek. (Kitöltésükhöz külön segítséget ad a minisztérium: a hamarosan megjelenő „Felsőoktatási intézmények 1983” című felvételi tájékoztatóban mintapéldányt mutatnak be.) Még egy újdonság: a tudományegyetemek természettudományi karain — egyes szakpárokon — a felvételi vizsgatárgyak száma háromról kettőre csökken. Aki a 120 pontos értékelési rendben a felvételin elérhető 60 pontból nem szerez meg legalább 30-at — tehát a két felvételi tárgyból átlagban a régi értékelés szerinti 7,5 pontot nem éri el — úgy bírálandó, hogy a vizsga- követelményeknek nem felelt meg! (30 pont a korábbi számítási rendhez viszonyítva 50 százalékos teljesítménynek felel meg . ..) 40 ezernél több példányban egyébként már Január folyamán az üzletekbe kerül a legfrissebb felvételi tájékoztató. (A Hétfői Hírek nyomán) Festett tányérok Ritkaságok a Kárpátokból Liliomfa, teacserje Értékes növényi ritkaságokkal gazdagodott a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola botanikus kertje. Három hétig volt vendége a Szovjetunió Ungvári Állami Egyetemének és személy szerint Iván Jurjevics Smara professzornak, az egyetem botanikus kertje igazgatójának dr. Pál Miklós kandidátus, a tanárképző főiskola biológiai intézetének vezetője. — A Magyar Tudományos Akadémia Tisza Kutató Bizottságának tagjaként voltam tanulmányúton a Szovjetunióban, az Ungvári Állami Egyetemen. Feladatom volt tanulmányozni a Tisza élővilágát és a Kárpátok növényvilágát. E munkám során ismerkedtem meg Smara Iván Jurjeviccsel, aki olyan ritkaságokkal ajándékozta meg botanikus kertünket, amelyek országosan is igen értékesek — mondja Pál Miklós. Az ungvári egyetem ajándékaként így kerülhetett a Kárpátokban még novemberben is virágzó termést érlelt herbáriumi teacserje és földlabdás teabokor Nyíregyházára, melyet ki is ültetettek a főiskola botanikus kertjébe. — Azért ritkaság ez a tea (Thea sinensis) a Kárpátokban és hazánkban, mert ismert, hogy eredeti termőhelye a szubtrópus, Közép- és Dél-Ázsia, Burma, Japán stb., és csak az ötvenes évek elején sikerült a Kárpátokban is meghonosítani — mondja Pál Miklós, aki kapott ajándékba csikófarkot (Ephedra distachya), ezt az igen ritka, villás ágú, zöld színű növényi;, amely a nyitva- és zárva termők között helyezkedik el. Az Ungvárról kapott két példány található csak egész Kelet-Magyaror- szágon. Ugyancsak az ungvári egyetem botanikus kertjének adományaként került a nyíregyházi főiskola botanikus kertjébe 10 magnólia (liliomfa), amelyet kiültettek és piros és rózsaszínű virágot várnak tőlük. A nyíregyházi főiskola és az ungvári egyetem együttműködésének eredményeként kerülnek majd a Nyírség fővárosának botanikus kertjébe a Kárpátok és környékének valamennyi fenyőiből is. Cserébe a nyíregyháziak ötven rózsafajtát és közel 180 fajta sziklakerti növénnyel honorálják az ungváriak ajándékait. F. K. Már több mint 15 éve, hogy a festészet szenvedélyének hódol Márkus Lászlóné, az ibrányi általános iskola élelmezésvezetője. „Tányérokat, porcelán dolgokat díszítek különböző szakkönyvekből vett mintákkal.” Megszállottságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szobájuk egy sarka az cfmunkáival van tele. A konyha falát is ki- pingálta. Legszebb munkáiból az általános iskola napközis ebédlőjébe is jutott. (Elek Emil) Ismét autósból Több éves szünet után ismét autósbál lesz. A Magyar Autóklub budapesti szervezete és a Hilton szállodatársulás közös rendezvényének időpontja : 1983. február 19., a bál kezdete 20 óra 30 perc. Az autósbálon — a hagyományok szerint — ezúttal is nonstop műsor szórakoztatja a vendégsereget, és nem marad el az értékes nyereményeket kínáló tombolajáték sem. Előjegyzéses rendszerben árusítják a báli belépőket a központi klubszékházban. (Cím: Budapest, II., Rómer Flóris u. 4/a B épület, I. emelet, ügyfélszolgálat. Telefon: 666-404, illetve 152-040, báli rendezőség.) Az elővételi rendszer annyit jelent, hogy 1982. december 30-ig hétköznapokon 8—16,30-ig, szombaton pedig 8—12 óráig jelenthetik be személyesen vagy telefonon jegyigényüket az érdeklődők. A vacsora árát is magában foglaló belépő ötszáz forintba kerül. Arra is mód van, hogy a vidékről érkezők szobát béreljenek a szállóban, s a jelentkezéskor ezt is tanácsos előre jelezni. Bemutatták Bondarcsuk új filmjét „Láttam az új világ születését” — ez a címe Szergej Bondarcsuk „Vörös harangok” című filmdiló- giája második részének, amelyet nagy sikerrel mutattak be. A film John Reed könyve alapján, valamint történelmi dokumentumok felhasználásával készült. A történet 1917. április 3-án kezdődik — ekkor érkezett Lenin Pétervárra — és a szovjetek II. kongresszusával, a békéről szóló dekrétum elfogadásával ér véget. Bondarcsuk moszkvai sajtókonferenciáján elmondta: a film főszereplője valójában a nép maga. Az egyes jelenetekben 8000 statisztát mozgató film szovjet- olasz—mexikói koprodukcióban készült. A tárgyalóteremből Vascsövei sújtott Haragos viszonyban van Dankó Géza 35 éves nyíregyházi rakodó — aki egyébként büntetett előéletű, — Tóth Józseffel. Július 19-én Dankó felszólította Tóth feleségét, hogy a garázsukban elhelyezett ajtót adja át neki. Tóth- né mondta, hogy az ügyet a férjével rendezze, majd ha hazajön. Mikor Tóth hazaérkezett, a felesége elmondta, hogy Dankó mit kért, s azt is, hogy azóta az ajtó körül ólálkodik valamilyen ütöszerszámmal. Tóth kerékpárra ült és elment a rendőrségre. Mikor hazaérkezett, — kicsivel korábban mint a rendőrség, — alig szállt le a kerékpárról, előlépett Dankó és a kezében lévő vascsővel fejbe sújtotta Tóthot. Az ütlegelést a megérkező rendőrök felszólítására sem hagyta abba, így ők kénytelenek voltak vele szemben gumibotjukat használni. Tóth József fején hatcentis repesztett seb keletkezett, azonban figyelembe véve a félméteres vascsövet, súlyosabb eredmény is bekövetkezhetett volna. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Dankót — mint különös visszaesőt, — figyelembe véve, hogy a cselekmény megítélésében indulati hatásokra fellépő tudatzavara miatt közepesen korlátozva volt, — súlyos testi sértés kísérlete miatt hét hónap börtönre büntette, két évre eltiltotta a közügyektől és elrendelte kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. (ts) KÉPERNYŐ ELŐTT Az ünnepi hét gazdag volt jó műsorokban, ezt túlzás nélkül el lehet mondani. Gyermek és felnőtt megtalálta mindazt, ami kedvére való. Talán többet is ültünk ennek következtében a képernyő előtt, mint amennyi egészséges lett volna. Csak néhányról a figyelemre méltó műsorok közül. Arany János csodálatos elbeszélő költeményét, a Toldit láthattuk, négy részben. A román televízió magyar nyelvű adásának szerkesztősége készítette Cselényi László adaptációja és rendezése szerint. Az egyszerű keretben, a régi vándor énekmondók és krónikások stílusához hasonló előadásmódban megalkotott tévés produkció részben éppen egyszerűségével, részben viszont a kiváló színészi teljesítménnyel emelte ki a mű értékeit. Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház tagja nemcsak hangbeli adottságainál, hanem elsősorban tehetségénél és mesterségbeli tudásánál fogva alkalmas arra, hogy az éppen szükséges mértékben hangsúlyozza a Toldi meseszerűségét éppúgy, mint realitásait, a mának is szóló üzenetét. A Három szabólegények című mesejáték gyermeket és felnőttet egyaránt elbűvölt. (Hisz’ a felnőtt is gyermek marad egy kevéssé, hacsak valami oknál fogva el nem torzul a lelke. Az igazság és hamisság párviadala, s az igazság győzelme a mesékben arra való, hogy erőt öntsön az emberekbe, hogy bízzanak t abban: le lehet győzni a rosz- szat, csak akarni kell, és együtt kell cselekedni! Ba- bay József régebben írt színműve Békés' József forgatókönyve álapján a képernyőn is sikert hozott Kat- kics Ilona rendezésében. Bizonyos naivitásaival és ma már modorosnak ható némely attitűdjével is megható, nagyon emberi és emberséges film az 1942-ben készült Emberek a havason. Érzékletesen adja vissza az akkori idők hegyi favágóinak és egyéb szegény embereinek gondolkodásmódját, kiszolgáltatottságát. A Szőts István rendezte (Nyirő Józseffel közösen írt) filmet a magyar filmgyártás, film- történet emlékezetes és értékes alkotásai közé számíthatjuk. Igen érdekes és politikailag nagyon jelentős könyvecske, A bizalmi volt a témája annak a beszélgetésnek, amelyet a mű szerzőjével, Marosán Györggyel folytatott Sipos Tamás. Azt hiszem, em“k az elvi és gyakorlati síkon egyaránt mozgó beszélgetésnek (is-* mertetésnek) a hatására olyanok is meg fogják venni, el fogják olvasni, akik nem szakszervezeti bizalmiak. Miért? Mert nemcsak a bizalmi mibenlétét, státusát fogalmazza meg ez a könyv, hanem — mint kitűnt — a munkáshatalom lényegét és megtartásának követelményeit is, olyan megközelítésben és nyelvezettel, amely mindenki számára érthető. Egészen leegyszerűsítve: a munkásnak kutya kötelessége, hogy tanuljon (autodidakta módon is!), s ugyanez még inkább a bizalmié is, mert csak úgy lehet partnere a gazdasági vezetőknek, ha rendelkezik mindazzal az ismerettel, amely lehetővé teszi, hogy a maga szintjén mindenbe, minden a termelést, a gazdálkodást, a politikát érintő kérdésbe érdemben beleszólhasson. A könyv éf Marosán György — teljesen jogosan hivatkozik arra, hogy a munkásmozgalomnak mindig, a kezdetektől fogva fontos célja volt a művelt munkásság megteremtése. Ma sem lehet másképp. Seregi István A RADIO MELLETT A rádióriportázs beláthatatlan és kimeríthetetlen lehetőségeit ismét bizonyította egy ragyogó karácsonyi műsor (Illés György és Holtai Gábor vezetésével), a Szombat esti randevú egy képzeletbeli klubból. A nyilván különböző időpontokban történt felvételek tematikus blokkokba való montírozása kiváló szerkesztői (és tegyem hozzá: technikai!) munka volt, mely az egyidejűség tökéletes illúzióját keltette a „képzeletbeli klubban”. A központi témán belül, ti., hogy mit jelentett és jelent a karácsony a megkérdezett állami gondozott gyermekeknek, művészeknek, neves közéleti személyiségeknek, a szeretet és békesség ünnepének családi bepső- ségéről (Igó Éva, Szász Endre és mások) esett szó, majd egy kis történelmi visszapillantás az elmúlt karácsonyokra. (Korniss Péter a szociofotózásról, Hegyi Béla a Népszava híres 1941-es karácsonyi számának születéséről, Kállai Gyula az antifasiszta nemzeti összefogás bölcsőjéről, a Magyar Történelmi Emlék- bizottság megalakulásáról beszélt.) Helyet kapott a műsorban az 1944-es budapesti „pincei” karácsonyra emlékezés, (Vas István költő felidézésében) csakúgy, mint a szovjetunióbeli magyar kommunisták felsza- szabadulásunk előtti karácsonya (Vas Zoltán emlékezései), valamint az, hogy mit jelent ma a karácsony a békeszerető emberiségnek (Sarkadi Nagy Barna). A riportsorozatot hatásosan egészítették ki — nemcsak személyes megszólalásukkal, gyermekkori emlékeik felidézésével, hanem zeneszámokkal is — a Tolcs- vay és a Szörényi fivérek. Nem mindenáron karácsonyi békesség jegyében írhatok feltétlen elismeréssel a tragikusan, korán elhunyt „színészkirály” La- tinovits Zoltán 1976-os Fészek klubbeli előadóestjéről, amelyet vasárnap délelőtt sugárzott első ízben a rádió, a Karinthy Színpad soros adásában. A szerkesztő Kaposy Miklós azt írta a műsorlapban, hogy „Ki akartam várni, amíg elcsitul a kivételes művész körüli mendemondák, indulatok és viharok áradata.” Ez a várakozási idő talán nem lett volna szükséges, de azért most mindenesetre annál jobban örülhettünk az igazán nem mindennapi előadóest műsorra tűzésének. A műsor Latinovits szinte teljes előadóművészi skáláját tükrözte, középpontban a versmondással, Petőfitől, Karinthytól, Kosztolányitól Radnótiig, s persze, amiben — szerintem — a legnagyobb volt, Ady-versek tolmácsolásával. A kivételes képességű nagy művész szuverenitását messzemenően tisztelve, egy megjegyzésem mégis van: egy egészen szokatlan gondolati és hangulati versértelmezéssel lepett meg Petőfi A négyökrös szekér c. versének előadásában, ugyanis a gyöngéden, finoman lírai, pillanatmegállító hangulatú verset népiesen „huncutkodó” stílusban adta elő. Merkovszky Pál
