Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. december 28, Húsz helyett százhúsz pont az egyetemen Jövőre új felvételi 1983 nyarától változik a felvételek értékelési módja. Karsai Lajost, a Művelődési Minisztérium főmunkatársát arról kérdeztük: miért — és hogyan alakul nyártól a vizsgák rendje? — Az új pontozásos vizsgarend — amelyről egyébként két éve tudnak az iskolák, a diákok — elsődleges célja: növelni a ta­nulók általános műveltségét, több fontos alaptárgy tanulására kész­tetni őket — mondja. — A kö­zépiskolából eddig két felvételi tárgy utolsó két év végi jegyét „hozta” a felvételiző; természet- szerű diáklogika, hogy „ezekre tanult” csak, a többi tárgyat mellőzte. Ez pedig egyoldalúsá­got, igénytelenséget eredménye­zett. Másrészt: hátrányos hely­zetbe kerültek a középiskolások több mint felét kitevő szakkö­zépiskolások, alig-alig verse­nyezhettek a gimnazistákkal, hi­szen az elméletigényes felvételi tárgyak az utóbbiaknak ked­veztek. Most a szakközépiskolás is bőséggel hozhat pontokat, és szaktárgyai — arányosan — fel­vételi tárgyként szerepelnek. Még valami: az egyenletesen tanuló, tisztes munkát végző szakközép- iskolások bejutási esélyei meg­növekedtek. A középiskolás és a felvételi eredmények változatlanul fele-fe­le arányban szerepelnek az össz- pontszámban, de 20 helyett 60—60 pontot lehet maximálisan elérni. Oly módon, hogy 2—2 jegyet ad a magyar, a matematika, a tör­ténelem, az idegen nyelv, a fi­zika és egy választott tárgy (bio­lógia, kémia, földrajz, vagy má­sik idegen nyelv). Szakközépisko­láknál a magyar, a matematika és a történelem mellé szakmai tárgyak eredménye járul. Ko­rábban érettségizetteknél átszá­mítási kulcsot alkalmazva teszik egységessé az elbírálást. Változat­lanul négy tárgyból — matema­Biztonság J oggal éri bírálat Nyír­egyháza közbizton­ságát. Főleg a bel­város nyugtalanító az esti órákban. Még a karácsony előtti estén is italozó fia­talok rémítgették a járó­kelőket az Omnia előtt, len helynek bizonyul, fő­leg magánosoknak, fia­tal fiúknak, nőknek. A rendszeres ellenőrzés hiá­nya bátorító a Jósaváros- ban is, ahol az Ungvár sé­tányon lévő butikoknál gyülekeznek esténként a kellemetlen csapatok. A közvélemény által joggal várt beavatkozás hiánya aztán szinte egyenesen vezet oda, amit idős ol­vasónk panaszolt el. Ran­dalírozó fiatalok zavarták meg Nyíregyházán, a ka­tolikus templomban a ka­rácsonyi éjféli misét. Az idős, ilyenekhez nem szo­kott hívek nem bírták az erősen ittas, kiáltozó, rend­zavaró legényekkel, s csak a kihívott rendőrök tettek pontot a felháborí­tó kegyeletsértésre. Az eset példátlan, s okkal kelt aggodalmat: meddig kell elmenni a huligánok személyiségi jogainak védelmével? Mi­ért kell megbocsátón sze­met hunyni olyanok tette fölött, akik társadalmilag veszélyes elemek? Miért minősítünk ka- maszos csínynek ve­rést, törést, zúzást, olyan dolgokot, melyek már ré­gen a büntetőtörvények hatályába tartoznak? Tény: ebben a városban is sok szülő veszíti el kap­csolatát, felügyeleti alkal­mát gyermekével, s nincs a fiatalok számára von­zó program, kulturált szó­rakozóhely. Nálunk is hat a filmeken látható moto­ros, bőrnadrágos, utcán arénázó fiatal példája. De egyetlen körülmény sem menti fel a randalí­rozót, egyetlen ok sem késztetheti tétlenségre a hatóságot. Legyen szó utcai rendről, éjféli mi­séről, esti sétáról. Az állampolgárnak joga van a rendre, nyugalomra és biztonságra. & nem lehetünk elnézőek azokkal, akik ezt a jogát semmibe veszik. ti ka, fizika, biológia, kémia — szerveznek közös írásbeli érett­ségi felvételi vizsgákat jövőre is. Az új vizsgák technikai segí­téséről: a középiskolai bizonyít­ványhoz betétlap készül, ezt az iskolák időbon megkapják, ki­töltik — ily módon egyszerűen áttekinthetővé válik a vitt pont- mennyiség —, a felvételiknél pe­dig a bizonyítvánnyal együtt be­mutatják. Némileg módosulnak a jelentkezési lapok, mivel szá­mítógépes feldolgozásra kerülnek. (Kitöltésükhöz külön segítséget ad a minisztérium: a hamarosan megjelenő „Felsőoktatási intéz­mények 1983” című felvételi tá­jékoztatóban mintapéldányt mu­tatnak be.) Még egy újdonság: a tudományegyetemek természettu­dományi karain — egyes szakpá­rokon — a felvételi vizsgatárgyak száma háromról kettőre csökken. Aki a 120 pontos értékelési rendben a felvételin elérhető 60 pontból nem szerez meg legalább 30-at — tehát a két felvételi tárgyból átlagban a régi értéke­lés szerinti 7,5 pontot nem éri el — úgy bírálandó, hogy a vizsga- követelményeknek nem felelt meg! (30 pont a korábbi számí­tási rendhez viszonyítva 50 szá­zalékos teljesítménynek felel meg . ..) 40 ezernél több példányban egyébként már Január folyamán az üzletekbe kerül a legfrissebb felvételi tájékoztató. (A Hétfői Hírek nyomán) Festett tányérok Ritkaságok a Kárpátokból Liliomfa, teacserje Értékes növényi ritkasá­gokkal gazdagodott a nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola bota­nikus kertje. Három hétig volt vendége a Szovjetunió Ungvári Állami Egyetemé­nek és személy szerint Iván Jurjevics Smara professzor­nak, az egyetem botanikus kertje igazgatójának dr. Pál Miklós kandidátus, a tanár­képző főiskola biológiai inté­zetének vezetője. — A Magyar Tudományos Akadémia Tisza Kutató Bi­zottságának tagjaként voltam tanulmányúton a Szovjet­unióban, az Ungvári Állami Egyetemen. Feladatom volt tanulmányozni a Tisza élővi­lágát és a Kárpátok növény­világát. E munkám során is­merkedtem meg Smara Iván Jurjeviccsel, aki olyan ritka­ságokkal ajándékozta meg botanikus kertünket, amelyek országosan is igen értékesek — mondja Pál Miklós. Az ungvári egyetem aján­dékaként így kerülhetett a Kárpátokban még november­ben is virágzó termést érlelt herbáriumi teacserje és föld­labdás teabokor Nyíregyhá­zára, melyet ki is ültetettek a főiskola botanikus kertjébe. — Azért ritkaság ez a tea (Thea sinensis) a Kárpátok­ban és hazánkban, mert is­mert, hogy eredeti termőhe­lye a szubtrópus, Közép- és Dél-Ázsia, Burma, Japán stb., és csak az ötvenes évek ele­jén sikerült a Kárpátokban is meghonosítani — mondja Pál Miklós, aki kapott aján­dékba csikófarkot (Ephedra distachya), ezt az igen ritka, villás ágú, zöld színű nö­vényi;, amely a nyitva- és zárva termők között helyez­kedik el. Az Ungvárról ka­pott két példány található csak egész Kelet-Magyaror- szágon. Ugyancsak az ungvá­ri egyetem botanikus kertjé­nek adományaként került a nyíregyházi főiskola bota­nikus kertjébe 10 magnólia (liliomfa), amelyet kiültettek és piros és rózsaszínű virágot várnak tőlük. A nyíregyházi főiskola és az ungvári egyetem együtt­működésének eredménye­ként kerülnek majd a Nyír­ség fővárosának botanikus kertjébe a Kárpátok és kör­nyékének valamennyi fenyői­ből is. Cserébe a nyíregyhá­ziak ötven rózsafajtát és kö­zel 180 fajta sziklakerti nö­vénnyel honorálják az ungvá­riak ajándékait. F. K. Már több mint 15 éve, hogy a festészet szenvedélyének hódol Márkus Lászlóné, az ibrányi általános iskola élel­mezésvezetője. „Tányérokat, porcelán dolgokat díszítek különböző szakkönyvekből vett mintákkal.” Megszállott­ságát mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy szobájuk egy sarka az cfmunkáival van tele. A konyha falát is ki- pingálta. Legszebb munkái­ból az általános iskola nap­közis ebédlőjébe is jutott. (Elek Emil) Ismét autósból Több éves szünet után ismét autósbál lesz. A Magyar Autó­klub budapesti szervezete és a Hilton szállodatársulás közös ren­dezvényének időpontja : 1983. feb­ruár 19., a bál kezdete 20 óra 30 perc. Az autósbálon — a hagyomá­nyok szerint — ezúttal is non­stop műsor szórakoztatja a ven­dégsereget, és nem marad el az értékes nyereményeket kínáló tombolajáték sem. Előjegyzéses rendszerben árusítják a báli be­lépőket a központi klubszékház­ban. (Cím: Budapest, II., Rómer Flóris u. 4/a B épület, I. emelet, ügyfélszolgálat. Telefon: 666-404, illetve 152-040, báli rendezőség.) Az elővételi rendszer annyit je­lent, hogy 1982. december 30-ig hétköznapokon 8—16,30-ig, szom­baton pedig 8—12 óráig jelenthe­tik be személyesen vagy telefo­non jegyigényüket az érdeklődők. A vacsora árát is magában fog­laló belépő ötszáz forintba kerül. Arra is mód van, hogy a vidék­ről érkezők szobát béreljenek a szállóban, s a jelentkezéskor ezt is tanácsos előre jelezni. Bemutatták Bondarcsuk új filmjét „Láttam az új világ születését” — ez a címe Szergej Bondarcsuk „Vörös harangok” című filmdiló- giája második részének, amelyet nagy sikerrel mutattak be. A film John Reed könyve alapján, valamint történelmi do­kumentumok felhasználásával készült. A történet 1917. április 3-án kezdődik — ekkor érkezett Lenin Pétervárra — és a szovje­tek II. kongresszusával, a béké­ről szóló dekrétum elfogadásával ér véget. Bondarcsuk moszkvai sajtókon­ferenciáján elmondta: a film fő­szereplője valójában a nép ma­ga. Az egyes jelenetekben 8000 sta­tisztát mozgató film szovjet- olasz—mexikói koprodukcióban készült. A tárgyalóteremből Vascsövei sújtott Haragos viszonyban van Dankó Géza 35 éves nyíregy­házi rakodó — aki egyébként büntetett előéletű, — Tóth Józseffel. Július 19-én Dankó felszólította Tóth feleségét, hogy a garázsukban elhelye­zett ajtót adja át neki. Tóth- né mondta, hogy az ügyet a férjével rendezze, majd ha hazajön. Mikor Tóth hazaérkezett, a felesége elmondta, hogy Dan­kó mit kért, s azt is, hogy azóta az ajtó körül ólálkodik valamilyen ütöszerszámmal. Tóth kerékpárra ült és elment a rendőrségre. Mikor haza­érkezett, — kicsivel korábban mint a rendőrség, — alig szállt le a kerékpárról, elő­lépett Dankó és a kezében lévő vascsővel fejbe sújtotta Tóthot. Az ütlegelést a megérkező rendőrök felszólítására sem hagyta abba, így ők kénytele­nek voltak vele szemben gu­mibotjukat használni. Tóth József fején hatcentis repesztett seb keletkezett, azonban figyelembe véve a félméteres vascsövet, súlyo­sabb eredmény is bekövet­kezhetett volna. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Dankót — mint külö­nös visszaesőt, — figyelembe véve, hogy a cselekmény megítélésében indulati hatá­sokra fellépő tudatzavara miatt közepesen korlátozva volt, — súlyos testi sértés kí­sérlete miatt hét hónap bör­tönre büntette, két évre el­tiltotta a közügyektől és el­rendelte kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. (ts) KÉPERNYŐ ELŐTT Az ünnepi hét gazdag volt jó műsorokban, ezt túlzás nélkül el lehet mondani. Gyermek és felnőtt megta­lálta mindazt, ami kedvére való. Talán többet is ültünk ennek következtében a kép­ernyő előtt, mint amennyi egészséges lett volna. Csak néhányról a figye­lemre méltó műsorok közül. Arany János csodálatos el­beszélő költeményét, a Tol­dit láthattuk, négy részben. A román televízió magyar nyelvű adásának szerkesztő­sége készítette Cselényi László adaptációja és ren­dezése szerint. Az egyszerű keretben, a régi vándor énekmondók és krónikások stílusához hasonló előadás­módban megalkotott tévés produkció részben éppen egyszerűségével, részben vi­szont a kiváló színészi tel­jesítménnyel emelte ki a mű értékeit. Nemes Leven­te, a sepsiszentgyörgyi Ál­lami Magyar Színház tagja nemcsak hangbeli adottsá­gainál, hanem elsősorban tehetségénél és mesterség­beli tudásánál fogva alkal­mas arra, hogy az éppen szükséges mértékben hang­súlyozza a Toldi mesesze­rűségét éppúgy, mint reali­tásait, a mának is szóló üze­netét. A Három szabólegények című mesejáték gyermeket és felnőttet egyaránt elbű­völt. (Hisz’ a felnőtt is gyermek marad egy kevés­sé, hacsak valami oknál fogva el nem torzul a lel­ke. Az igazság és hamisság párviadala, s az igazság győ­zelme a mesékben arra való, hogy erőt öntsön az embe­rekbe, hogy bízzanak t ab­ban: le lehet győzni a rosz- szat, csak akarni kell, és együtt kell cselekedni! Ba- bay József régebben írt színműve Békés' József for­gatókönyve álapján a kép­ernyőn is sikert hozott Kat- kics Ilona rendezésében. Bizonyos naivitásaival és ma már modorosnak ható némely attitűdjével is meg­ható, nagyon emberi és em­berséges film az 1942-ben készült Emberek a havason. Érzékletesen adja vissza az akkori idők hegyi favágói­nak és egyéb szegény embe­reinek gondolkodásmódját, kiszolgáltatottságát. A Szőts István rendezte (Nyirő Jó­zseffel közösen írt) filmet a magyar filmgyártás, film- történet emlékezetes és ér­tékes alkotásai közé számít­hatjuk. Igen érdekes és politikai­lag nagyon jelentős köny­vecske, A bizalmi volt a té­mája annak a beszélgetés­nek, amelyet a mű szerző­jével, Marosán Györggyel folytatott Sipos Tamás. Azt hiszem, em“k az elvi és gyakorlati síkon egyaránt mozgó beszélgetésnek (is-* mertetésnek) a hatására olyanok is meg fogják ven­ni, el fogják olvasni, akik nem szakszervezeti bizal­miak. Miért? Mert nemcsak a bizalmi mibenlétét, státu­sát fogalmazza meg ez a könyv, hanem — mint ki­tűnt — a munkáshatalom lényegét és megtartásának követelményeit is, olyan megközelítésben és nyelve­zettel, amely mindenki szá­mára érthető. Egészen le­egyszerűsítve: a munkásnak kutya kötelessége, hogy ta­nuljon (autodidakta módon is!), s ugyanez még inkább a bizalmié is, mert csak úgy lehet partnere a gazdasági vezetőknek, ha rendelkezik mindazzal az ismerettel, amely lehetővé teszi, hogy a maga szintjén mindenbe, minden a termelést, a gaz­dálkodást, a politikát érintő kérdésbe érdemben bele­szólhasson. A könyv éf Marosán György — teljesen jogosan hivatkozik arra, hogy a munkásmozgalom­nak mindig, a kezdetektől fogva fontos célja volt a művelt munkásság megte­remtése. Ma sem lehet más­képp. Seregi István A RADIO MELLETT A rádióriportázs belátha­tatlan és kimeríthetetlen le­hetőségeit ismét bizonyítot­ta egy ragyogó karácsonyi műsor (Illés György és Hol­tai Gábor vezetésével), a Szombat esti randevú egy képzeletbeli klubból. A nyil­ván különböző időpontok­ban történt felvételek te­matikus blokkokba való montírozása kiváló szer­kesztői (és tegyem hozzá: technikai!) munka volt, mely az egyidejűség töké­letes illúzióját keltette a „képzeletbeli klubban”. A központi témán belül, ti., hogy mit jelentett és jelent a karácsony a megkérdezett állami gondozott gyerme­keknek, művészeknek, ne­ves közéleti személyiségek­nek, a szeretet és békesség ünnepének családi bepső- ségéről (Igó Éva, Szász Endre és mások) esett szó, majd egy kis történelmi visszapillantás az elmúlt karácsonyokra. (Korniss Péter a szociofotózásról, Hegyi Béla a Népszava hí­res 1941-es karácsonyi szá­mának születéséről, Kállai Gyula az antifasiszta nem­zeti összefogás bölcsőjéről, a Magyar Történelmi Emlék- bizottság megalakulásáról beszélt.) Helyet kapott a műsor­ban az 1944-es budapesti „pincei” karácsonyra emlé­kezés, (Vas István költő felidézésében) csakúgy, mint a szovjetunióbeli ma­gyar kommunisták felsza- szabadulásunk előtti kará­csonya (Vas Zoltán emlé­kezései), valamint az, hogy mit jelent ma a karácsony a békeszerető emberiségnek (Sarkadi Nagy Barna). A riportsorozatot hatásosan egészítették ki — nemcsak személyes megszólalásuk­kal, gyermekkori emlékeik felidézésével, hanem zene­számokkal is — a Tolcs- vay és a Szörényi fivérek. Nem mindenáron kará­csonyi békesség jegyében írhatok feltétlen elismerés­sel a tragikusan, korán el­hunyt „színészkirály” La- tinovits Zoltán 1976-os Fé­szek klubbeli előadóestjé­ről, amelyet vasárnap dél­előtt sugárzott első ízben a rádió, a Karinthy Színpad soros adásában. A szerkesz­tő Kaposy Miklós azt írta a műsorlapban, hogy „Ki akartam várni, amíg elcsi­tul a kivételes művész kö­rüli mendemondák, indula­tok és viharok áradata.” Ez a várakozási idő talán nem lett volna szükséges, de azért most mindenesetre annál jobban örülhettünk az igazán nem mindennapi előadóest műsorra tűzésé­nek. A műsor Latinovits szinte teljes előadóművészi skáláját tükrözte, közép­pontban a versmondással, Petőfitől, Karinthytól, Kosztolányitól Radnótiig, s persze, amiben — szerin­tem — a legnagyobb volt, Ady-versek tolmácsolásá­val. A kivételes képességű nagy művész szuverenitá­sát messzemenően tisztelve, egy megjegyzésem mégis van: egy egészen szokatlan gondolati és hangulati vers­értelmezéssel lepett meg Pe­tőfi A négyökrös szekér c. versének előadásában, ugyanis a gyöngéden, fino­man lírai, pillanatmegállí­tó hangulatú verset népi­esen „huncutkodó” stílus­ban adta elő. Merkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents