Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-03 / 284. szám

V\.\1X. évfolyam, 281. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1982. december 3.. péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. december 1-i üléséről A Nyírségi Nyomda mátészalkai üzeme új helyre költözött, a bútorgyár volt épületébe, ahol a korábbinál sokkal jobb feltételek között dolgozhatnak. Képünkön: nyomtatványok készülnek Romayor-gépen. (Elek Emil felvétele) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa titkárai, a Minisztertanács tag­jai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke, az Állami iBér- és Munkaügyi Hi­vatal elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság a napirend előtt tájékoztatást ka­pott a Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs elhunytéval kapcso­latos elhatározásainak végrehajtásáról. Megállapította, hogy küldöttségünk részvétele a moszkvai gyászszertartáson, a temetés napjára hazánkban elrendelt országos gyász, a párt-, társadalmi és állami szervek, üzemek, intézmények, kollektívák, az állampolgárok tömeges részvétnyilvánítása méltóan kifejezte a magyar kommunisták, a magyar nép ke­gyeletét, együttérzését a szovjet néppel a kiváló szovjet ál­lamférfinak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, hazánk igazi barátjának el­hunyta alkalmából. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága eredményes munkát kívánt a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Jurij Vlagyi-mirovics Andropov elvtárs vezette központi bizottságának, a szovjet népnek a kommunizmus építéséhez, a világ békéjéért, a társadalmi haladásért vívott harcához. Üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága eltökéltségét, hogy töretlenül folytatja lenini bel- és külpolitikai irányvonalát, kinyilvánította pártunk határozott szándékát, hogy a jövőben is az elvek és a célok közössége alapján, az internacionalista hagyományok szellemében mun­kálkodik a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő elv­társi kapcsolatok erősítésén, országaink, népeink megbont­hatatlan barátságának és sokoldalú együttműködésének fej­lesztésén. A Központi Bizottság áttérve a napirend megtárgyalásá­ra megvitatta és elfogadta Havasi Ferenc elvtársnak, a Po­litikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság Titkárságá­nak előterjesztésében az 1983. évi terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság megállapította, hogy népünk a párt vezetésével kiegyensúlyozott politikai légkörben, ered­ményesen dolgozik az .1982. évi feladatok megoldásán. A kedvezőtlen világgazdasági körülmények ellenére a népgaz­daság idén is alapvetően a XII. kongresszus határozatával összhangban fejlődik. A legfőbb gazdaságpolitikai célok tel­jesülnek. A népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg az év során ho­zott intézkedések hatására jelentős többlettel zárul. Az or­szág nemzetközi fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz, a népgazdaság alapvető egyensúlya biztosított, az élet- színvonal megőrzése társadalmi méretekben megvalósul. Az 1982. évi gazdasági fejlődés fő vonásai: 1. A nemzeti jövedelem az előirányzottat megközelí­tően körülbelül 1 százalékkal nő. A munka termelékenysége emelkedik. A gazdálkodás hatékonysága főként a takaréko­sabb anyag- és energiafelhasználás révén javul. A belföldi felhasználás a gazdasági egyensúlyi követelményeknek meg­felelően a tervezett 1—2 százaléknál jobban, 3—3,5 százalék­kal csökken. Az állami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb. 2. Az ipari termelés a tervezett 2—2,5 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nő, főleg azért, mert több fon­tos termék külpiaci értkesítési lehetősége, romlott. Az ex­portképes, valamint a behozatalt ésszerűen helyettesítő ter­melés növekedése továbbra is elmarad a követelményektől és a lehetőségektől. Lassú az előrehaladás az alacsony ha­tékonyságú és a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. Az építőipari termelés — a számítottnak megfelelően — kismértékben tovább csökken. Mérséklődik a beruházási építés, növekszik a fenntartási és felújítási tevékenység. A munka szervezettsége, minősége, az igényekhez való alkal­mazkodás még nem kielégítő. A mezőgazdasági termelés — a tervezettnek lényegé­ben megfelelően — mintegy 4 százalékkal nő. Kalászosok­ból és kukoricából összesen több mint 14 millió tonna ter­mett. A szőlő- és gyümölcstermés meghaladja a számítottat. Az állattenyésztés kedvezően fejlődik, a hústermelés a ter­vezettnél nagyobb. A takarmányellátás zavartalan. A munkaerőhelyzet a korábbinál kiegyensúlyozottabb. A foglalkoztatottak száma az előző évekhez hasonlóan csök­ken. 3. A lakosság fogyasztása mintegy fél százalékkal nö­vekszik, reáljövedelme megegyezik az elmúlt évivel. A mun­kások és alkalmazottak egy főre jutó keresete az előirány­zott 4,5 százalék helyett várhatóan 6—7 százalékkal, a ter­melőszövetkezeti dolgozóké mintegy 7 százalékkal magasabb a tavalyinál. A pénzbeli társadalmi juttatások 9 százalék­kal növekednek. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a ter­vezett 4,8—5,2 százalékkal szemben 7,2 százalék. Ennél mér­sékeltebben nő az alapvető fogyasztási cikkek árszintje. Az áruellátás egészében kiegyensúlyozott. Az életkörülmények javulásához hozzájárul, hogy a terv­nek megfelelően felépül 77 ezer lakás, 1700-zal gyarapodik a gyógyintézeti ágyak száma, és elkészül 3000 bölcsődei, 11 ezer óvodai hely, 1600 általános iskolai osztályterem. Filmsorozat, pályázat, megemlékezések Megkezdődött a szovjet filmek hete 4. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bő­vülnek. A kivitel összességében kismértékben nő, a behoza­tal jelentősen csökken. A cserearányok számunkra tovább­ra is kedvezőtlenül alakulnak. Erősödik együttműködésünk a KGST-tagországokkal, el­sősorban a Szovjetunióval. Fejlődnek termelési kapcsolata­ink, szélesedik a szakosítás. A rubelelszámolású áruforga­lom a tervezettnek megfelelően alakul. A fejlődő országok­kal is bővülnek kapcsolataink, kivitelünk dinamikusan nő. A nem rubelelszámolású kivitel, főként a kedvezőtlen tő­kés piaci feltételek miatt, a számítottnál kisebb mértékben emelkedik. 5. A Központi Bizottság megállapította: a gazdasági munka 1982. évi teljesítményei elősegítették a gazdasági egyensúly javítását és az életszínvonal megőrzését. A ter­melés gazdaságossága, versenyképessége azonban nem javult olyan mértékben, hogy a kedvezőtlen világgazdasági hatá­sokat teljes mértékben ellensúlyozni tudta volna. A tartós eredmények elérése még további erőfeszítéseket kíván. A Központi Bizottság megerősítette a XII. kongresszus­nak és a VI. ötéves tervnek azt a fő célját, hogy a gazdál­kodás hatékonyságának növelésével biztosítsuk a népgazda­ság tartós egyensúlyát és szilárdítsuk meg az elért élet- színvonalat, javítsuk az élet- és munkakörülményeket. Ezt a célt kell szolgálnia az 1983. évi népgazdasági tervnek és állami költségvetésnek is. 1. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Minisz­tertanács, a realitásokkal számolva, az 1983. évi népgazda­sági tervet az alábbi fő. előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az or­szággyűlés elé terjessze: Az 1983. évi terv az 1982. évi várható teljesítés százalékában Századunk művészetének egyik erőssége a szovjet film. Eizenstein és Pudoykin film­költeményei, Csuhraj lírája, Bondarcsuk lélekelemző, meg­rázó alkotásai és az újabbak, nézők millióinak emlékezeté- en élnek, nemzedékeket ne­velnek. Hazánkban a felsza­badulás előtt nem játszottak szovjet filmeket, így a film­művészet legjelesebbjei kö­zött számon tartott klassziku­sok is csak 1945 után lettek népszerűek nálunk. Az utób­bi években átlagosan 8 mil­lió nézőjük van a szovjet fil­meknek, Szabolcs-Szatmár filmszínházaiban évente két és fél, hárommillióan tekin­tenek meg szovjet alkotáso­kat. Idén két évfordulóhoz kap­csolódva rendeznek ország­szerte ünnepi programokat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából került sor a szov­jet filmek fesztiváljára. A november elején tartott ren­dezvénysorozatban megyénk 150 mozijában két héten át 384 szovjet filmet vetítettek. A szovjet állam megalakulá­sának 60. évfordulójához kapcsolódva újabb filmakció kezdődik megyénkben. A ju­bileum tiszteletére szervezték a szovjet filmek hetét, mely­nek ünnepélyes megnyitóját december 2-án tartották a nyíregyházi Krúdy moziban. Az esemény jelentőségét Ko­vács Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályveze­tő-helyettese méltatta. A Szovjetunió megalakulásá­nak méltó megünnepléséhez kívánnak hozzájárulni a program szervezői azzal, hogy megyénk mind a 250 film­színházában szovjet filmeket vetítenek december 16-ig. A játékos kedvű nézőknek meg­lepetésről is gondoskodnak, a MOKÉP ugyanis pályázatot hirdetett. A filmtotó kérdé­sei, a szovjet filmművészet olyan kiemelkedő alkotásai­hoz kapcsolódnak, melyeket a nézők többsége jól ismer, de a kijelölt mozikban a totó­játékban szereplő filmeket ismét műsorra tűzik. Me­gyénkben kilenc településen, Záhonyban, Nyírbátorban, Fehérgyarmaton, Nagykálló- ban, Csengerben, Kemecsén, Dombrádon, Mándokon és Vaján tartanak ünnepi meg­nyitókat a filmhetek előtt, s további huszonnyolc moziban rendeznek ünnepségeket és műsort, melyeken szólnak a szovjet nép életét bemutató jeles alkotásokról. I KISZ megyei bizottságinak napirendjén: Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás 100,5—101,0 96.0— 97,0 101,0—102,0 97.0— 98,0 101,0—102,0 98.0— 98,5 99,6— 99,5 Fiatalok és a lakásgazdálkodás A szocialista szektor beruházásaira 170—172 milliárd forin­tot lehet fordítani. Céljaink elérése megköveteli a termelés hatékonyságá­nak eddiginél erőteljesebb növelését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a költséggazdálkodás javítását, az export foko­zását, összetételének átalakítását, az alacsony hatékonyság és a nem gazdaságos tevékenység visszaszorítását. Népgaz­dasági érdek a behozatal gazdaságos helyettesítése, az im­portigények mérséklése, a fajlagos anyag- és energiafelhasz­nálás, valamint a készletgazdálkodás javítása. A termelés ott növekedjék dinamikusan, ahol ez a hatékonysági követel­ményekkel összhangban az egyensúlyi helyzet javítását szolr gálja, 2. Az ipar — különösen a gép-, a vegyi- és könnyű­ipar — jelentősen fokozza a nemzetközi piacokon gazdasá­gosan értékesíthető termékek előállítását. Alkatrészekből, részegységekből, valamint fogyasztási cikkekből bővüljön a nem rubelelszámolású behozatalt helyettesítő termelés. A takarékosabb anyagfelhasználást és a technológia korszerű­sítését szolgáló programok és intézkedések eredményes vég­rehajtásával mérsékelni kell a termelési ráfordításokat. Folytatni kell az ipar szervezeti rendszerének korszerűsíté­sét, a vállalati irányítás, vezetés továbbfejlesztését, a vál­lalatközi kapcsolatok javítását. Az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségű (Folytatás a 4. oldalon) A KISZ kiemelt feladata, hogy a fiatalokkal megis­mertesse az új lakásgazdál­kodási rendszer főbb voná­sait — hangzott el többek között a KISZ megyei bi­zottságának csütörtöki ülé­sén. — Ezért a KlSZ-szer- vezeteknek az intézkedések életbe lépéséig rá kell irá­nyítaniuk a figyelmet a ren­delkezések céljaira, jellem­zőire. Az üzemi intézményi bizottságok és alapszerveze­tek ennek érdekében ifjúsá­gi fórumokat szerveznek a témáról. Megismertetik a fiatalokat a helyi tanácsok rendeletével, a lakáselosz­tással, a lakásigénylések el­bírálásával. A fiataloknak elmondják: az üzemek mi­lyen segítséget adnak és mi­lyen erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy dolgozóik lakásgondjai mi­nél előbb megoldódjanak. A KISZ megyei bizottság tagjai megvitatták az 1983. évi munkatervet is. Jövőre többek között megvitatják az értelmiségi fiatalok kö­rében végzendő KISZ-mun- ka feladatait, áttekintik a fiatal nyíregyházi népmű­velők helyzetét, a körükben végzett KISZ-munka ta­pasztalatait. Értékelik az ifjúsági termelési mozgal­mak, akciók, munkaformák tapasztalatait, az ösztönzé­sük rendszerét Mátészalka város és járás területén. Ti- szavasváriban arra keres­nek választ, hogy mi a KISZ helye, szerepe, feladata a nagyközség társadalmi, po­litikai életében. A KISZ feladatát a pályakezdő fia­talok élet- és munkakörül­ményeinek alakításában, közéleti aktivitásuk szélesí­tésében a nyírbátori városi­járási bizottság területén vizsgálják meg. MA Tudomány a gyakorlatban (3. oldal) Egész heti tévéműsor (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents