Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

2

Kelet-M agyaroewág

1882. december 22.

iriáratok ?

Hat üzemnél, vállalatnál, négy intézménynél és hét lakókörzetben tartottak környezetvédelmi szemlét Nyírbátorban. A legkedvezőbb tapasztala- . tokát az intézményeknél \ szerezték, de a jövőben ) hasznosnak tartanák az | iskoláknál a gyermekek \ körében tisztasági őrjá- 4 rátok szervezését. Az f üzemeknél gépkocsimosók kialakítása csökken)

tené leginkább a környezetszennyezést, de több helyen alkalmatlanok szerepük betöltésére a régi szeméttárolók is.

A legtöbb gondot a lakóbizottságok területén tapasztalták, ennek elsősorban az az oka, hogy a lakások közötti közterületért a lakók nem éreznek felelősséget. II* legális szemétlerakóhelyek alakultak ki, amelyen a környezetért felelős magatartás formálásán kívül a szemetelők név szerinti bejelentésével és felelősségre vonásával lehetne változtatni.

A végső igazítás a nyírbátori cipőgyárban a divatos és elegáns női cipőkön. (Császár Csaba feiv.)

Ár és minőség

Birság,

figyelmeztette

Évente 60—65 magánkisiparos munkáját ellenőrzi a városi tanács iparügyi feladatokat ellátó csoportja. Az idei ellenőrzések során legnagyobb hangsúlyt az ár- és minőség összhangja, a könyv- vezetési és számlaadási kötelezettség megtartása, a bizonylati fegyelem megtartása, valamint az árvetéskészítési kötelezettség megtartása kapott. A tapasztalatok szerint a legtöbb gondot a könyvvezetési és árvetesi kötelezettség elmulasztása okozza, pedig a KIOSZ körzeti csoportja évente több alkalommal is tart szaktanfolyamokat, melyek segítséget nyújtanak az adminisztrációs feladatok elvégzéséhez.

Az ellenőrzések alapján 14 magánkisiparos ellen folytattak le szabálysértési eljárást, 25 kisiparos pedig írásbeli figyelmeztetésben részesült. Kontár tevékenység gyakorlása miatt négy nyírbátori lakost kellett megbüntetni, a vásározó kisiparosok és magánkereskedők közül pedig hatan fizettek 800—6000 forint közötti összegű bírságot.

A nyírbátori Hámán Kató középiskolai Kollégium harmadszor kapta meg a Művelődési Minisztérium és a KISZ KB arany oklevelét. A diáktanács szavazata alapján az oklevéllel járó pénzből a jövő évben esedékes „Nyírbátor tíz éve*'című pályázatokat jutalmazzák. Képünk: a kollégium klubjában készült. (E. E. feiv.)

A LEGÉGETŐBB GOND

Munkaalkalom helyben

Nyírbátor — és a járás — egyik legégetőbb gondja a munkaerő foglalkoztatása. Ez készteti arra a városi-járási pártbizottságot és a városi tanácsot, hogy rendszeresen értékelje az eredményeket, feltárja a gondokat és keresse a megoldás lehetőségeit. Az elmúlt hetekben mind a párt- bizottság, mind a tanács áttekintette a foglalkoztatás helyzetét. A napirend előadója Jánvári Tibor tanácselnök volt, vele beszélgettünk a témáról.

•

Mi az oka, hogy míg a megye több területén korszerű ipari központok alakultak ki, Nyírbátor és a járás csaknem kimaradt ebből?

— Azt hiszem, egy kis történelemmel kell kezdeni. A mi területünkön évszázadokon át a mezőgazdaság volt a meghatározó, így a felszabadulás előtt csak a mezőgazdásági termékek feldolgozása jelentette az ipart. Megfelelő elképzelések és arra alkalmas terület híján későn kezdődött az ipartelepítés, s a szerkezetváltás csak az V. ötéves tervben fejeződött be. Hátrányosan érintette környékünket, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem volt általános, így nem kezdődhetett meg az iparszerű mezőgazdasági termelés, de hátráltatta az iparfejlesztést a közlekedési hálózat viszonylagos kiépítetlensége, nehezen nevelődött a szak- munkásréteg és éreztette hatását a közeli iparcentrumok elszívó hatása. A települések — apró falvak és tanyák — munkaerő-összetétele a teljes foglalkoztatottságot meg ma sem teszik lehetővé, hiszen sok a szakképzetlen és meglehetősen magas a cigánylakosság aránya. Az okok közé sorolhatom, hogy az 1968- ban bevezetett új gazdasági mechanizmus és a mai változó gazdasági feltételek hatásara tovább szélesedett a differenciáltság, csak az erősebb gazdasági egységek tudtak fejlődni. Ezek miatt a teljes foglalkoztatottság feltételeinek megteremtésére tett törekvéseink, úgy tűnik ma már késői lépésnek bizonyulnak.

Milyen eredményekről adhatott számot a két testület előtt?

— Többek között arról,

hogy 1970 és 1980 közöttNyír- bátorban hatszázzal, a járásban kétezerrel nőtt az iparban foglalkoztatott dolgozók száma, s jelenleg a városban 2317, a járásban 3653 az iparban dolgozók száma. Kedvezőtlenebb a kép az építőipari ágazatban, ahol a TÖVÁLL megszűnése miatt 12,4 százalékról 9,6 százalékra csökkent a dolgozók aránya. A szállításban és hírközlésben a foglalkoztatottak 4,1, a kereskedelemben 6,4 százaléka dolgozik. Több mint 50 százalékkal emelkedett a szolgáltatásban dolgozók aránya, s bár csökkent, de még mindig sok: az aktív keresők több mint 40 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Egyértelmű eredményként értékelhető, hogy a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási színvonala Nyírbátorban tíz év alatt 72,6-ról 76,6 százalékra, a járásban 81,2 százalékra emelkedett ami jobb a megyei aránynál. Ebből eredően az eltartottak aránya a városban 23,4 százalékra, a járásban 18,5 százalékra csökkent. Emelkedett a munkaképes korú nők foglalkoztatási színvonala, de még ma sem éri el a kívánt szintet. Ennek alapvető oka, hogy a járásban a nők foglalkoztatására a termelőszövetkezeteteken kívül csak a nyírbélte- ki Ganz Műszerművekben, a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet nyírlugosi kirendeltségében és a szakolyi Nyerges és Szíjgyártó Szövetkezetben van lehetőség.

— A vállalatok, üzemek és szövetkezetek kiemelten kezelik a szakmunkásképzést, a szakmunkás-utánpótlást. A nyírbátori szakmunkásképzőben tíz szakmában évente átlagosan 550 fiatalt képeznek ki, közülük a legtöbben a Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori Fúrógepgyárában, a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységében és a ruhaipari szövetkezetben találnak munkát maguknak. A fiatal szakmunkások munkába lépésével, valamint a felnőtt szakmunkásképzés fokozásával évente dinamikusan emelkedett a szakmunkások létszáma. Arányuk a városban az utóbbi hét év alatt 39-ről 44,4 százalékra, a járásban 16,4-ről 21,6 százalékra emelkedett.

Melyek a legégetőbb gondok?

— Ebben az évben a városban 140, a járásban 643 a munkahelyre várók száma, s 1985-ig több mint 3200 munkaerővel számolunk. A természetes pótlásra körülbelül 2300 női és férfi munkaerőt fogadhatnak az üzemek, szövetkezetek és intézmények, az ipari létszámfejlesztés várhatóan 210 lesz, remény van rá, hogy termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének bővítésével 120-an találnak munkát maguknak, de ha a munkaerőforrást és a munkaerő-felhasználást egybevetjük, 1985 végére 520 embernek nem lesz munkahelye.

Milyen terveket dolgoztak ki a feszültség enyhítésére?

— Lehetőségeinknek és a térség munkaerőigényének megfelelően tervszerűbbé és hatékonyabbá kell tenni a munkaerő-gazdálkodást, tovább kell javítani a nők és a fiatalok helyben történő foglalkoztatási lehetőségeit, törekedni kell az iparfejlesztés következetes végrehajtására, az ipari üzemek által tervezett beruházások és létszámfejlesztések megvalósítására. Az egyenletesebb foglalkoztatási feltételek megteremtése érdekében kezdeményezni kell a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének bővítését. A gazdálkodó szerveknek a tervszerű munkaerő-gazdálkodás alapján biztosítani kell a foglalkoztatott létszám ésszerű és hatékony felhasználását, a termelőüzemeknek pedig kiemelt figyelmet kell fordítani dolgozóik beiskolázására, s törekedniük kell a második és harmadik szakma megszerzésének ösztönzésére az esetleges átcsoportosítások zökkenőmentes végrehajtása érdekében

— A középszintű vezetők szakmai összetételének javítása érdekében meg kell vizsgálni újabb szakközépiskolai osztályok indításának lehetőségét. A szakmunkásképzés kereteiben megfelelő összetételű szakmunkásgárdát kell megteremteni, s továbbra is segíteni kell letelepedésüket.

Például az •sernyőjavftás...

Hiányzó szakmák

Ha mérlegre tennénk: milyen területen történt a legkézzelfoghatóbb változás 1982- ben Nyírbátorban, alighanem a szolgáltatás színvonalának javulása kerülne az első helyre. Hozzájárult ehhez az a mintegy 1000 négyzetméter alapterület, amely a lakossági szolgáltatások végzéséhez ad megfelelő környezetet. Korszerű körülmények között javítják az elektroakusztikai és háztartási kisgépeket, teljesítik a megbízásokat á fényképész és fodrász szakmákban, de itt kapott helyet az órajavítás és a méretes szabóság.

Gond azért akad még ma is, hiszen nincs még megold* va helyben a textiltisztító tevékenység, továbbra is csak egy felvevőhely működik, s az árufuvarozás gondjainak javítására is csak a fuvarvállaló iroda működésének megkezdése jelent változást.

A szocialista szektor mellett jelentős szerepet tölt be az igények kielégítésében a

magánszektor. Rugalmasságánál fogva számos területen képes a szolgáltatási igényeket kielégíteni, egyes területeken önállóan ellátni.

A városban jelenleg a 216 kisiparos mintegy 50 szakmában látja el a lakosság szolgáltatási igényeit. Kevés előrelépés történt a hiányszakmák megszüntetésében. Továbbra is gondot jelent az ipari ágazatban a harisnya- szem-felszedés, esernyőjavítás, hiányzik a kovács, az építőipari ágazatban a cserépkályhás, de nincs megoldva a kőműves és központifűtés-szerelő szakmában a lakossági igények biztosítása.

Bővítést jelentene a szolgáltatási igények kielégítésé* re az új szervezeti formák bevezetése. Például a kisvállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek a vállalatok és szövetkezetek szolgáltató részlegeinek közvetlen érdekeltségen alapuló működtetése. Ezen a városban működő vállalatok segíthetnének.

A nyírbátori szövetkezet ruházati áruházában is a végéhez közeledik az ünnepi csúcsforgalom. A vásárlók többsége azt állapíthatta meg, hogy az ÁFÉSZ jól felkészült a nagy „rohamra”.

Hol tartható állat?

Hét éve már, hogy a városi tanács rendeletben szabályozta a város területén az állattartással kapcsolatos rendet és kérdéseket. A rendelet életbe lépése óta eltelt időszak alatt változtak a gazdálkodás körülményei, az állattartás jelentősege növekedett, de közben Nyírbátor is tovább városiasodott. Ezért döntöttek úgy, hogy felülvizsgálják a régi rendeletet, ám a módosításoknál azt az elvet követték, hogy az előírások feleslegesen ne gátoljak az állattartásban megnyilvánuló hasznos népgazdasági tevékenységet, ugyanakkor ne ütközzenek a várospolitikai, az urbanizációs törekvésekkel és fejlesztésekkel.

Figyelembe vették, hogy a rendeletben Indokolatlanul gátló tilalmak ne legyenek, s az állattartást mindazokon a helyeken folytatni lehessen, ahol azt a település jellege lehetővé teszi. A termeléspolitikai követelményeken túl tekintettel voltak az emberi környezet védelmére. az építésügyi jogszabályokban foglalt előírásokra, s az állategészségügyi és környezet- higiéniás követelményekre is.

Érthető és természetes dolog, hogy sem nagy, — ló, öszvér, szamár, szarvasmarha, bivaly — sem kis állatok — juh, kecske sertés, baromfi, méh nyúl, nutria, nyérc — nem tarthatók a több szintes beépítésű lakótelepeken sem a szülőotthon körzetében, de kitiltja őket a rendelet a fürdő, az élelmiszer-ipari üzemek, az egészségügyi, a gyermekintézmények a boltok, az éttermek, a gyermekjátszóterek és a sporttelepek közvetlen közeléből is.

Vannak a városnak olyan részei, mim például a Rózsa Ferenc utca, a könyvtárig, az Édesanyáik útja a donánybeváltóig, a Kossuth utoa a Zrínyi utca, a Szabadság tér, a Fürst Sándor utoa, az Iskola, a Sport utca, a Hunyadi utca. a Báthon. a Károlyi, az Ifjúság es a Váci Mihály utca, ahol baromfit, a saját szükségletet kielégítő mértékben tarthatnak. A negylakásos családi házak területén, illetve a Bajesy-Zsilinszky utoa páros oldalán (a Zrínyi és a Damjanich utca között), a Damjanich utca páros oldalán (a Bajcsy-Zsillnsz- ky és a Károlyi utca között), valamint az Édesanyák útja páros oldalán (a dohánybeváltótól az Ady Endre utcáig) lakásonként egy hízósertést, tíz nyulat, 25 baromfit és 25 nutriát vagy nyércet engedélyeznek.

Több kisállat tartására ad módot a rendelet a víztorony körzetében száz méter távolságban, valamint az Árpád utca két oldalán (a Vágóhíd utcáig), az Iskola utca két oldalán pedig a Sport utcától a Vágóhíd utcáig. Ezeken a helyeken két hízósertés, tíz nyúl, harminc baromfi, húsz méhcsalád, öt kecske és juh, valamint harminc nutria és nyérc tartható.

A városnak azokon a részein, ahol sem nagy, sem kis állat nem tartható, a lakáson kívül kutyát tartani is tilos, de a város egész területén sem tartha senki két kutyánál többet. Kiterjed a rendelet hatálya a macskákra is: ezek az állatok az egészségügyi és higiéniai követelmények megtartásával tartha tök. Galambot, éneklő, vág;

díszmadarakat. szintén tartha’ nak a város egész területén, de csak úgy, hogy a szomszédok nyugalmát ne zavarják.

A rendeletben szabályozták,

hogy az állatok elhelyezése miiyen körülmények között oldha - tó meg, de gondoskodtak az ál latok védelmét szolgáló szabályok kidolgozásáról is. Az előírások természetesen nem terjedhetnek ki minden részletkérdésre, valamennyi lehetséges varia dóra, ezért úgy döntöttek, hogy az érdekek ütközését, a súrlódásokat, a rendelet gyakorlati végrehajtása során kell majd észszerűen csökkenteni.

Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF