Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-19 / 298. szám
1982. december 19. Kelet-Magyarország 3 MINDIG KÉSIK... Hajnalban érkezik a postavonat Rakodják a postazsákokat. (G. B.) RANG A HÁZTÁJI RANGJÄT Jármiban az adja, hogy eddig ágazatként kezelték, jövőre már főágazat lesz. Jakab Károly, a termelő- szövetkezet főmezőgazdásza a változtatás indoklására egy számot említ: 40 millió forint értékű árut termelnek majd a kétkeziek. Ilyen termelési érték már valóban indokolttá teszi a „főágazati” címet, ha emögött, a rangnak kijáró erők is sorakoznak. Lesz erősítés. Mindenekelőtt a háztáji élére jól képzett, önálló szakembert tesznek. Növelik a szolgáltatások körét, több gép áll majd a tagok rendelkezésé és ígérik a szerződéses áru felvásárlását, megfelelő értékesítését. De miből is lehet homokon, gyenge termőhelyi adottságok mellett összehozni 40 milliót? Lesz 50 hektár paradicsom, 2—3 hektár úgynevezett ceruza bab, 10—15 hektár uborka, 20—25 hektár dohány, lesz káposzta-, dinnye- és szamócatermesztés. A termékekre már a felhasználó, felvásárló partnerek is megvannak. Ott van a sorban a Nyíregyházi Konzervgyár, a miskolci hűtőház, a tsz-ker, a bajai hűtőipar, és más üzemek, kereskedelmi szervek. A szerződések jó részét megkötötték, tehát biztosra mennek, jó jövedelemre számítanak. ÉS MOST EGY ÜJABB KÉRDÉS. Miért nem a termelőszövetkezet termeli a biztos jövedelmű, nyereséget adó növényféleségeket? A válasz: mert sok a kézi munkaerő- igény és különben csak kis területekről és széles termékskáláról van szó. A tsz szakosodott, másrészt ami nyereséges a háztájiban, nem biztos, hogy a nagyüzemi körülmények között is az. Egyébként a háztájiban a családok dolgoznak, a szamóca, a bab és paradicsom szedésében az iskolás gyerekek, az idősebb emberek keze munkája is hasznosul. A háztáji — mondják és írják — szerves része a nagyüzemi gazdálkodásnak, de csak ott, ahol komolyan gondolják. Jármiban a háztáji gazdálkodást súlyának és rangjának megfelelően kezelik. S. E. Szombat, hajnali fél öt. A közlekedési lámpák fényein kívül alig-alig látni világosságot Nyíregyháza utcáin. A kettes postahivatalban végéhez közeledik az éjszakai műszak. A kilenc „jegyzékelő járat” — vagy közkeletűbb nevén: postabusz — katonás rendben várakozik az állomás udvarán. Már pakolják a kocsikba a friss megyei küldeményeket, újságokat. Nem járnak a sínek között — Megint késik a postavonat — csóválja a fejét Helyes András peronügyeletes, mikor begördül az első vágányra a Tisza expressz. — A tizenöt-húsz perces várakozás szinte mindennapos — veszi át a szót Szíjártó István mozgóposta-kezelő, aki pénteken éjszaka bent, a hivatalban teljesített szolgálatot. — A múltkor két órát késett a vonat, pedig még nincs hóakadály ... Az az idő már elmúlt, mikor a postások bejártak a sínek közé átvenni a megyén kívüli küldeményeket, s vonatra pakolták a megyében föladott küldeményeket. Ma már meg kell várni míg a hivatal előtti vágányra irányítják a mozgópostát, s ez — a pályaudvar zsúfoltsága miatt — rendszerint nem sikerül pontos időre. Iratcsere a vagonajtóban Nincs hideg, de a szél csontig hatol. Fázunk. Szerencsére nem kell többet várni a szokásos húsz percnél. A vagonajtó kinyílik, s a peronügyeletes iratokat cserél a járat személyzetével. Csak ezt követően kezdődhet a rakodás. — Hiába ismerjük évek óta egymást, az előírásokat meg kell tartani — magyarázza Helyes András. A peronügyeletes körül — aki ellenőrzi, irányítja a ki- és bepakolást — fölpezsdül az élet. Gyors kezű férfiak adogatják lefelé a súlyos zsákokat, csomagokat — köztük Pristyák István mozgópostakezelő is. Arcán nyoma sincs az éjszakai szolgálat fáradságának. A szombat könnyebb — Délután 4-kor kezdtem. Felmentem Pestre, beraktam a Szabolcsba címzett csomagokat a nyíregyházi mellékkocsiba — egyből a kilenc jegyzékelő járat útvonala szerint csoportosítva. Este 11-re fejeztem be a munkát. Utána beszálltam a debreceni kollégák vagonjába, segítettem szortírozni a leveleket. Ezzel foglalkoztam hazáig. — Mióta nálunk i§ bevezették az ötnapos munkahetet, a szombat sokkal könnyebb — folytatja Szijártó István. — Kevesebb újság jelenik meg. Könnyít az is a munkán, hogy szombaton csak az ex- presszküldeményeket kézbesítjük, no meg azokat, amelyekben gyógyszer, film, vagy romlandó élelmiszer van. Beszélgetésre nincs sok idő. Ilyenkor hajnalban minden munkáskézre szükség van, hogy sikerüljön ledolgozni a késést. Hiszen mindenki szeretné idejében megkapni az újságokat, s a postai küldeményeket. Házi Zsuzsa Lech Niekrasz: A kapcsolat a átterjedt ismeretségeim M révén sikerült kapcso- ^ latba kerülnöm egy bizonyos fontos személyiséggel, akinek döntése befolyásolhatta ügyem elintézését. A megadott időpontban megjelentem a fontos ember titkárságán és igyekeztem úgy viselkedni, mintha valóban bizalmas kapcsolatban lennék különböző fontos emberekkel, pedig valójában a legnagyobb ember, akivel eddig dolgom volt, a tanács lakásügyi osztályának előadója volt. Most pedig egyszerre csak itt vagyok és a saját szememmel láthatom a nyitott ajtóban a fontos személyiséget. — Tessék fáradjon be — szólalt meg, és én csodálkoztam, mert egészen olyan hangja volt, mint a normális hétköznapi embereknek. — Sokat beszéltek nekem önről... Az íróasztaláig vezetett és hellyel kínált. — Hallgatom, de figyelmeztetem, hogy csak öt percem van a maga számára. Remélem, ennyi elég lesz... — Persze — mondtam örömmel és már hozzá is fogtam, hogy ügyemet előadjam, amikor megszólalt a telefon. — Na látja, ez az élet! — mosolyodon el a fontos személyiség, és felemelte a telefonkagylót. Idegesen néztem az órámat. A beszélgetés két percig tartott. Alighogy elmondtam két mondatot, ismét megcsörrent a telefon. — Bocsásson meg — szabadkozott a fontos személyiség. Ismét eltelt másfél perc. A fontos személyiség letette a telefonkagylót. — Na most már nyugodtan beszélgethetünk — szólt hozzám mosolyogva. Ám még annyi időm sem volt, hogy a számat kinyithassam, amikor a telefon harmadszor is csengett. Tíz perc múlva a fontos ember letette a telefonkagylót és barátságosan nézett reám. — Na látja, csak öt percem volt a maga szamára, és mégis egy egesz negyedórát beszélgettünk! örülök, hogy megismerhettem, köszönöm a látogatást. — Inkább én köszönöm önnek, hogy fogadott — mondtam, elfogódottan és teljesen feleslegesen. A lépcsőházban jöttem ra, hogy tulajdonképpen semmit nem intéztem el. Nem jutottam hozza, hogy elmondhassam, miről van szó. Hirtelen nagyon megdühödtem magamra, a fontos személyiségre, sőt még a telefonra is. Másnap azonban kedvező döntésről értesítettek abból a hivatalból, ahol eddig nem voltak hajlandók ügyemet elintézni. Természetesen felhívtam a fontos személyiséget, hogy köszönetét mondjak neki a közbenjárásért. A fontos személyiség biztosított róla, hogy bár egyáltalán nem ismeri ügyemet, a maga részéről messzemenően támogatja. (Fordította: Lipcsey Júlia) Kétszázezer bírság, negyvenöt fegyelmi Nincs garantált garancia? Kétszázezer forint bírság, negyvenöt fegyelmi eljárás kezdeményezése és huszonöt írásbeli figyelmeztetés. Ez a mérlege a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya kereskedelmi felügyelőségének tizenegy hónap alatt. A kereskedelmi ellenőrök év közben több átfogó és meglepetésszerű ellenőrzést tartottak, valamennyi vizsgálatuk, ellenőrzésük elsősorban a fogyasztók, a vásárlók érdekében történt, öt téma- vizsgálatot az év hátralevő heteiben tartanak az ellenőrök. Nem „filléres aB II U9Y Az idei, még nem egészen teljes mérleg is azt mutatja, hogy a kereskedelemben, a vendéglátásban kisebb-na- gyobb mértékben gyakran megkárosítják a vásárlókat. Éppen ezért és persze nemcsak ezért az elmúlt hónapokban párt- és tanácsi fórumokon többször is foglalkoztak a fagyasztói érdekvédelemmel. A megyei pártbizottság például tavasszal állásfoglalást hozott, amely az ellenőrzés javítását, szigorítását is érinti. Nos, ezt követően mérhetően javult az ellenőrzések hatékonysága, néhány hónapig kevesebb szabálytalanságot tapasztaltak az ellenőrök. Az utóbbi hetekben azonban ismét „sötétebb” lett a kép. íme a fentieket bizonyító statisztika : tavaly a vizsgálatok, ellenőrzések 23 százaléka bírságolást vont maga után. A tavaszi, nyári hetekben az arány 18 százalékra csökkent. Mostanában a vizsgálatok 20 százalékánál szükséges bírságolni. Megéri? Az átlagbírság kétezer fo-- rint. Korábban még kevesebb volt. Ezek után nem alaptalan a gyanúsítás, miszerint a kereskedőknek, vendéglátósoknak nem jelent ráfizetést a vásárlók megkárosítása. Magyarán megéri nekik ... Igen ám, de nem árt emlékeztetni a szabálytalankodó kereskedőket, vendéglátókat: van egy rendelet, melynek értelmében az a dolgozó, akit két éven belül háromszor megbírságoltak, már nem dolgozhat olyan beosztásban, amely visszaélésekre adhat lehetőségeket. A kereskedelmi ellenőrök munkájuk során a bírságolások, fegyelmi kezdeményezések mellett nevelő hatást is el akarnak érni. Számos vizsgálathoz meghívják a közvetlen, olykor a magasabb beosztású vezetőket és a kiértékelésnél egy tágabb kollektíva előtt mondják el a levonható tanulságokat. Az a kezdeményezés is hasznos lehet, miszerint az igen tanulságos eseteket körlevélben teszik közzé — okulás végett. Éjszaka vastagabb ceruza? A tanulságos esetek többsége egyben visszatérő eset is. A szapora bírságolások ellenére az éjszakai szórakozó helyeken gyakran megkárosítják a vendégeket. A nagy- kállói presszóban például nem rég három dolgozót is meg kellett evégett bírságolni. A fagylalt minősége igen sok vendéglátó helyen évről évre rossz minőségű. Az Ig- rice falu kempingjének büfése sorozatos visszaéléseket követett el. Igen sok boltban árulják a lejárt szavatosságú árukat. Nincs minden rendben a garancia körül. Ha az árut 30 napon belül nem tudják kijavítani, csereárut kellene helyette biztosítani. A Gelka a néha hosszúra nyúlt javítási idővel nem mindig hosszabbítja meg a garanciális időt... Mi vásárlók ezek után lehetünk-e bizakodóak? Talán. Hiszen a kereskedelmi ellenőrök az utóbbi időben szorosabban együttműködnek a KÖJÁL-lal, a minőségellenőrökkel és a szakszervezet társadalmi ellenőreivel... N. L. ÜTRA KEL A FENYŐ. Emberek szorgoskodnak a deres határban. Csattog a fejsze, brummog a motorosfűrész, másutt kötöznek, pakol- nak. A szokatlan tél eleji nyüzsgés magyarázata: nyakunkon a karácsony, s az ünnep fenyőfáit készítik elő szállításra itt a tarpai határban. Az idén mintegy húszezer hat-hét éves karácsonyfát ad el a helyi termelőszövetkezet; a fák nagy része megyénkben talál gazdára, de jut belőle a szomszédos hajdú-bihari embereknek is. (Jávor László felvétele) TANULMÁNYÚTRA FINNORSZÁGBA Rénszarvas szánon az orvoshoz A közelmúltban az anya- és csecsemővédelem gyakorlatát tanulmányozhatta dr. Szombathy Gábor, a megyei kórház gyermekosztályának vezető főorvosa Helsinkiben. A kéthetes tanulmányutat az Egészségügyi Minisztérium tette lehetővé. Azt kérdeztük dr. Szombathy Gábortól, mit lehetne és mit érdemes nálunk is megvalósítani az ott látottakból? — Elsődlegesen arról érdemes elgondolkozni, mi lehet az oka. hogy a koraszüléseK aránya egész Finnországban elhanyagolható, ugyanakkor hazánkban és a megyében is tekintélyes ez a szám A terheseket fokozatosan ellenőrzik, esetenként nem is orvos, hanem szülésznő — a mi munkamegosztásunkban ez a védőnőnek felel meg —, vizsgálja a terhest, és rögzíti a kapott eredményt. A gondozáson kivétel nélkül megjelenik minden kismama, pedig az eldugott vidékekről, esetleg csak rénszarvas szánon közelíthetik meg az orvost. Helsinkiben és környékén a házigazdák megmutatták az egészségügyi központokat, a gyermekkórházakat Első pillantásra is nagyon közvetlennek, barátságosnak, feltűnően otthonosnak látszott valamennyi. S ami meglepte a magyar vendégeket, sehol sem volt látogatás. Vagyis a szülők bármikor bemehetnek a gyerekekhez. Néhány kórteremhez már tartozott egy játszószoba, ahol fotelekben, a tévé előtt elbeszélgethettek a látogatókkal a kis betegek. A tisztaságot is meg lehet védeni, noha nálunk ezzel érvelnek a szo- gorú látogatási rend védelmezői. Orvosok, pszichológusok egyértelműen bizonyították, a gyermek megőrzi biztonságérzetét, ha bármikor találkozhat a szüleivel, nem szakad el egyetlen napra sem a családjától. Hiszen a. testi betegségek mellett a gyermeki lélekkel is foglalkozni kell: egyik kezelés nem pótolja a másikat. Így megteremtik az orvos, szülő, gyermek közti legjobb együttműködést. Gyermekegészségügyi szervezetünk rendszere alapvető eltéréseket mutat. Míg nálunk az intézmények révén —. bölcsődékben, óvodákban, iskolákban — valósítják meg a gyermekek kötelező általános vizsgálatát, a szűréseket, az oltásokat is így adják be, addig északi rokonainknál az úgynevezett egészségügyi központokba hordják be a szülők a gyermekeket. Itt ugyanígy orvos vizsgálja meg az egészségest, is, mint a beteget. Előfordulhat valószínűségi alapon az is, hogy egy orvos mindig csak egészséges gyermeket vizsgál. Az intézmény kötelezettségét a szülők vállalják magukra azzal, hogy a meghatározott időpontokban beviszik gyerekeiket a szükséges vizsgálatokra. — Magasfokú egészségügyi, higiénés kulturáltságot láttam Finnországban. Azt nem tudták megérteni, hogy fordulhat elő nálunk, hogy a terhesek közül nem jár mindenki gondozásra, nem tartja be az orvos utasításait. Hiszen ez az ő, és a leendő gyermekük érdekében történik — érveltek. S nálunk szülész-nőgyógyász szaktekintélyek az igen magas koraszülési arányt a gondozáson való rendszertelen megjelenéssel hozzák összefüggésbe. Az tény, hogy a koraszülött-ellátás magas szintje ellenére is az lenne a fontos, hogy minden kisbaba időben, és egészségesen jöjjön a világra. S ehhez minden lehetőséget, mások tapasztalatait is fel kellene használni —, fejezte be dr. Szombathy Gábor. T. K.
