Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. december 16. MX-PROGRAM A „testvérgyilkos" kudarca Az esztendő alkonyán beborult az ég Reagan amerikai elnök egyik legfontosabb rakétaprogramja felett is. Arról a rakétatípusról van szó, amely „MX” jelzést visel, s amelyről már a Carter-elnök- ség időszakában heves vita dúlt az Egyesült Államokban. Szárazföldi bázisú interkontinentális rakéták ezek, amelyeket betonnal bélelt kilö- vőhelyekbe, silókba helyeznének el, s amelyek alaptípusa tíz nukleáris robbanófejet juttathat egymástól független célpontra. Reagan politikai vereségének lényege az, hogy az amerikai képviselőház 245:176 arányban megvonta a kormánytól azt az egymilli- árd dollárt, amelyet az első öt MX-rakéta telepítésére akart fordítani. Szerződésszegő lépés Az elnök érzékeny tekintélyveszteséget szenvedett. Magát a döntést azonban illúzió nélkül kell szemlélni: az MX-rakéták ügye „elvesztett egy csatát, de nem veszítette el a háborút”. Mi történt voltaképpen — és mi várható? A Reagan-féle fegyverkezési politikának azt a döntését, hogy ezt az új interkontinentális rakétát gyártsák és az évtized második felétől, 1986- tól rendszerbe állítsák, az amerikai törvényhozás elfogadta és a mostani döntés sem változtat ezen. Továbbra is nagyon helyénvaló az a szigorú ítélet — amelyet legutóbb Usztyinov szovjet honvédelmi miniszter hangoztatott —, hogy az MX-rakéta- program felborítja a meglevő nemzetközi stratégiai egyensúlyt, új támadó fegyverrendszer belépését jelenti és ráadásul tételesen megsérti a stratégiai fegyverek korlátozásáról megkötött SALT—I. és SALT—II. egyezményt. (Az utóbbit még Carter amerikai elnök aláírta, de nem terjesztette jóváhagyásra a törvény- hozás elé. A szerződést azonban eddig az amerikai ratifikálás hiánya ellenére mindkét nukleáris hatalom tiszteletben tartja.) Az MX-döntés ily módon szerződésszegés és a fegyverkezési verseny új szakaszát indíthatja el, miután — mint erre Usztyinov utalt — a Szovjetuniót ellenlépésekre kényszeríti. Reagan képviselőházi veresége az MX ügyében nem változtatott a rendszer létrehozásáról szóló döntésen. A telepítésről viszont már Carter idejében vita folyt. Akkor, 1979-ben, 200 darab, különleges hordozókra szerelt MX-rakétát akartak szüntelenül mozgásban tartani nem kevesebb, mint 4600, igen nagy területen elszórt siló között. Ügy vélték, hogy az állandó mozgatás megnehezíti a rakéták pontos helyének bemérését. Ez a terv nem kevesebb, mint 34 milliárd dollárba került volna és annak idején az elnökségre pályázó Reagan a fantasztikus költségek miatt maga is ellenezte. Variációk a telepítésre A Reagan-korszakban többféle terv is napvilágot látott az MX telepítésére vonatkozóan. Weinberger hadügyminiszter például eredetileg á „Nagy Madár” módszert javasolta: azt, hogy a rakétát állandóan a levegőben cirkáló, különleges repülőgépeken helyezzék el. Amikor ezt a tervet is elvetették, hosszabb vita következett, míg végül a Fehér Ház és a Pentagon emberei az úgynevezett „Sűrű Cso- mag”-tervben állapodtak meg. Ezt másképpen „Testvérgyilkos terv”-nek is nevezték. Az elgondolás lényege az volt, hogy száz MX-rakétát helyeznek el az Amerika szívében levő Wyoming államban sűrűn egymás mellett, viszonylag kis területen. Ennek a Fehér Ház számára az az előnye, hogy lényegesen olcsóbb a Carter-féle elgondolásnál. A következő pénzügyi évben magára a telepítésbe egymilliárd dollárt irányoztak elő (maga az MX- rakéta darabonként 200 millió dollárba kerül.) A Pentagon szakértői úgy vélték, hogy ez a módszer alkalmas lesz a rakéták megvédésére. Az általuk kidolgozott elmélet szerint a telepítési hely felé közeledő szovjet rakéták arra kényszerülnek, hogy a sűrű telepítés miatt viszonylag közel legyenek egymáshoz. A célba érkező első rakéta felrobbanása elpusztít ugyan néhány MX-silót, maga a robbanás azonban olyan erejű, hogy már a levegőben megsemmisíti a többi érkező rakétát, így az MX-nek nagy része sértetlen marad és bevethető. (Ezért nevezték a módszert „Testvérgyilkos tervnek” is.) Kétségek és érzések Az amerikai törvényhozás többsége kezdettől fogva gyanakvással szemlélte ezt a telepítési tervet. Mindenekelőtt azért, mert a „Testvérgyilkos” rakéták fantasztikus koncepciója a dolog jellegénél fogva az atomháború végzetes pillanatáig elmélet marad. Még a tervezőasztalon sem bizonyítható, hogy ténylegesen hatásos. A módszer kipróbálásá pedig egyszerűen lehetetlen. Ez a magyarázata annak, hogy nemcsak a Reagan-féle fegyverkezési hajszát ellenző képviselők fordultak a terv ellen —, hanem az elnök saját pártjának 50 képviselője is. így jött létre az a viszonylag nagy többség, amely megtagadta az elnöktől az 1983-ra telepítési célokra kért egymilliárd dollárt. A rakéta építése azonban tovább folyik, miután az MX-rendszer- rel kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkák folytatásához szükséges 1983-ra előirányzott összeget, 2,5 milliárd dollárt a képviselőház jóváhagyta. A döntés ily módon nem vet véget az MX-programnak, de késlelteti a rakéták telepítését. Valószínű, hogy ez a telepítési módszer a szenátusban is kemény vita tárgya lesz, annak ellenére, hogy ott (a demokrata többségű képviselőházzal szemben) Reagan republikánus pártja van többségben. Emlékeztetni kell arra, hogy tavaly a szenátusban csak négy szavazattöbbséggel sikerült jóváhagyatni magát az MX gyártási programot. A telepítés módszerét pedig olyan, egyébként „héja” szenátorok ellenzik, akik az MX-rendszer és általában a Reagan-féle fegyverkezési program lelkes hívei. Figyelembe kell venni azt is, hogy a jövő esztendőre szánt egymilliárd dollárt még a régi összetételű képviselőház tagadta meg az elnöktől. Lehetőség van tehát arra, hogy elhúzódjék a telepítési módszer vitája és arra, hogy a „Sűrű Csomag”-módszer vereséget szenvedjen. Közben azonban — stratégiai, valamint hosszú lejáratú politikai szempontból a lényeg — az MX-fejlesztés tovább folyik. Az elhelyezésre váró rakéták számának szaporodása önmagában is veszedelmes nyomást jelent — mintegy „kiköveteli” a telepítés valamilyen módjának jóváhagyását. Hogy ez mikor történik meg, azt egyelőre nem lehet tudni. Sok amerikai szakértő úgy véli, hogy az MX-rakéta- rendszer körüli vita az évtized legfontosabb és legbonyolultabb katonapolitikai erőpróbája az Egyesült Államokban. (—i—e) HAZÁNKBAN TÄRGYALT AZ IPU FŐTITKÁRA December 13-án és 14-én hazánkban tartózkodott Pio Carlo Tenenzdo, az Interpar- lamenitális Uniió főtitkára. A Barcs Sándorral, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának * elnökével folytatott tárgyalások után szerződést írtak alá az unió 1983 májusában, Budapesten rendezendő V. rendkívüli európai biztonsági és együttműködési konferenciájának gyakorlati kérdéseiről. Pio Carlo Terenziót fogadta Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Az IPU főtitkára találkozott a magyar sajtó képviselőivel. jemeni Áldozatok A Jemeni Arab Köztársaságban a hétfői földrengés következtében 1082 személy vesztette életét és 1140-en kerültek sérülésekkel kórházba. Abdel Karim al-Iriani kormányfő keddi beszédében közölte, hogy tizenegy település a föld szülével vált egyenlővé, 142 falu házai súlyosan megsérültek, geológusok véleménye szerint újabb erős földmozgás várható e térségiben. ZIA KANADÁBAN Kedden ötnapos hivatalos látogatásra Kanadába érkezett Ziaul Hakk pakisztáni elnök. Látogatását szigorú biztonsági intézkedésekkel készítették elő, nehogy az amerikai látogatásihoz hasonlóan tüntetők zavarják meg a repülőtéri ünnepélyes fogadást. A pakisztáni elnök csütörtökön utazik tovább Ottawába, ahol fogadja őt Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök. KLIBI ATHÉNBAN Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára kedden négynapos hivatalos látogatásra Athénba érkezett, ahol találkozik Karamanliisrz elnökkel és Papandreu miniszterelnökkel. Elmondta, hogy a görög kormánnyal együtt tanulmányozni fogják Görögország és az arab államok közti kooperációs kapcsolatok bővítésének lehetőségét, s tárgyalnak a közel-keleti térség problémáiról. SZELLEMMOZDONY Elszabadult egy villanymozdony a lengyelországi Zakopane vasútállomásról kedden reggel. Miközben a mozdonyvezető az állomásépületben reggelizett, a mellékvágányon álló, rosszul befékezett lokomotív elindult A lejtős pályán annyira lendületbe jött, hogy csak harminc kilométerrel odébb. egy emelkedőn állt meg egy pillanatra és nyomban gurult vissza Végül a Nowy Targi vasútállomás időközben riasztott munkásainak fém- tuskókkai sikerült megfékezniük a szelilemmozdonyt, amely szerencsére nem okozott balesetet. HONDURASI ELNÖK LÁNYA Ismeretien fegyveresek kedden Guatemala városban elrabolták a hondurasi államfő ott élő, előző házasságából származó leányát. Az emberrab- iók a guatemalai és a hondu- rasd elnökhöz intéztek üzenetet, amelyben követelik, hogy a közép-amerikai ország sajtója közöltje politikai kiáltványukat. LITVÁN Szocialista Szovjet Köztársaság A Litván SZSZK címere □ balti-tengeri partvidék egyik csodálatos fekvésű köztársasága — Litvánia. Területe 65 ezer 200 négyzetkilométer. Szimbóluma Lettországhoz hasonlóan ősidők óta a borostyán volt. A tenger ajándékának értéké az évek során sem csökkent, sőt egyre keresettebb lett. A mindössze 3 millió 460 ezer lakosú Litvánia azonban ma már nemcsak a borostyánról híres. Világszerte ismertek elektronikus számítógépei, rádió- és televízió alkatrészei, villanymotorjai, vegyipari termékei. Készül itt nagy pontosságú fémmegmunkáló gép, építőipari berendezés és sok száz féle élelmiszeripari termék, amelyek nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is híresek. A litván ipar 80 Országba exportálja termékeit. Itt épül a 6 millió kilowatt teljesítményű Ignalini atomerőmű, másfél milliós reaktoraival és számos más ipari létesítmény. Litvánia dombokba épült fővárosa, Vilni- üsz 1983-ban ünnepli 660. születésnapját. A hajdani kisváros 20 év alatt két és félszeresére nőtt, 1980-ban született félmilliomodik lakosa. Tavaly fogadták el a 2000-ig szóló távlati városfejlesztési tervet. A litván építészek sikeres munkáját bizonyítja, hogy a Zsirmunáj lakónegyed tervezéséért a Szovjetunió állami díjával tüntették ki őket, Lazdináj építéséért pedig Le- nin-díjat kaptak. Vilniusz műemlékeire féltő gonddal vigyáztak, de büszkék az új létesítményekre — a F3íradalmi Múzeumra, a Sportpálotára, az Operaházra és a Kiállítások palotájára is. Vilniusz egyetemi és tudományos központ, amelynek hat felsőfokú tanintézményében 35 ezer diák tanul. A város egyeteme 1979-iben ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját. A köztársaság második legnagyobb városa Kaunasz. Itt műegyetem, orvosi egyetem, mezőgazdasági és testnevelési főiskola is működik. Klapeda pedig a Balti-tenger partján fontos tengeri és folyami kikötő, valamint halászati központ, amely hajógyártásáról, textiliparáról és a borostyán- díszmű gyáráról híres. Egy új litván falu látképe Az ősi és az új találkozása Vilniusban, a litván főváros Zsirmunáj negyedének határán Vilnius új lakónegyedeinek egyike: a Lazdináj
