Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-15 / 294. szám
1982. december 15. Kelet-Magyarország 3 1982 gazdasági erednényei, az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatait A megyei pártbizottság határozata megállapította: a Szabolcs-Szatmárban gazdálkodó egységek 1982. évi terveiket időben elkészítették, azokat a különböző demokratikus fórumokon megtárgyalták, elfogadták. A tervezésben erősödött a piac igényeihez való alkalmazkodás, javultak a termelés, a termék- szerkezet és a minőség korszerűsítéséhez szükséges feltételek. A megye szocialista iparának idei gazdálkodására jellemző volt a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához való hozzájárulás: növekedett az ipari munka termelékenysége, javult a termékszerkezet, az anyag- és energiatakarékosság. A gazdálkodást az intenzív vonások ismérveinek kezdeti kibontakozása jellemezte. Munkánk 1982-ben A megye iparának növekedési üteme várhatóan hét- százalékos lesz. Az átlagostól gyorsabban növelte termelését a nehézipar, az élelmiszeripar. Az ipar exportja várhatóan az előirányzatot lényegesen meghaladóan, mintegy 20 százalékkal nő. Ezen belül a nem rubelelszámolású export növekedése várhatóan 14 százalék lesz. A termelékenység közel 8 százalékkal javul, a termelésnövekedés szinte teljes mértékben a munkatermelékenység növekedéséből származik. Az év folyamán több új termék került bevezetésre, növekedett a konvertálható, több piacon is értékesíthető termékek köre, érvényesült a gazdaságosságra, a kedvezőbb nyereségtartamra való törekvés. Az anyag- és alkatrész- hiány, az ütemtelen szállítás az év folyamán zavart okozott a termelésben. Ezek a gondok hatottak a gazdálkodásra, növekedett a pénzügyi feszültség, szigorodtak a hitelezési feltételek. Az ipar- vállalatok eredménye differenciáltan alakult, az eredmény csökkenése a gazdálkodó egységek 61 százalékát érinti, veszteséges vállalat azonban nem lesz. Az év folyamán a központi döntéseknek megfelelően megkezdődött az új vállalkozási formák elterjedése. Az építőipar csak részben felelt meg annak az alapvető követelménynek, hogy a beruházási, építési, és fenntartási munkák megfelelő minőségben és határidőre valósuljanak meg. A tervezett 3,1 milliárd forint termelési értéket várhatóan teljesíti, a fenntartási munkák aránya 35 százalékkal nőtt. A lakás- építési terv teljesül, felépül 4220 lakás. Megyénk mezőgazdasága az 1982-es előirányzott termelés- növekedési céljait túlteljesíti. Változatlan áron számítva a termelési érték mintegy 3,6 százalékkal nő. Ehhez a .termelőszövetkezetek nagyobb arányban járulnak hozzá. Az alaptevékenységből a növény- termelés és a kertészet adja a termelés 61 százalékát. A termelés növekedésének ütemét jelentősen meghaladja a ráfordítások emelkedése. Ezért a termelőszövetkezetek üzemi eredménye a múlt évinek várhatóan 72,2 százaléka lesz. A gabonafélék vetésterülete 6,7 százalékkal, ezen belül a búzáé 25,9 százalékkal nő. A kalászosokból jó termést takaríthattunk be, a búza rekordmennyiséget adott 3721 kilogramm hektáronkénti átlaggal. Megyénk legjelentősebb árugyümölcse, az alma az előző évihez hasonlóan 620—630 ezer tonna termést hozott. A láda- és vagonhiány, a szűkös szállítói kapacitás, a piaci feszültség, a feldolgozó és tárolói kapacitás elégtelensége idén is kedvezőtlenül éreztette hatását. Mintegy 100 ezer tonna alma elhelyezése még nem biztosított. Az állatlétszám alakulásában kedvező változás következett be. Szarvasmarhából 2200-zal, sertésből 77 600-zal nagyobb az állomány a múlt évitől. A fajlagos mutatók általában kedvezőbbek a korábbi évektől, de a lehetőségeket még mindig nem használták ki az üzemek. Az idén tovább csökken a mezőgazdasági termelés tiszta nyereségtartalma. Várhatóan 17 tsz-ben kell vesztességren- dezési eljárást lefolytatni, a rendezetlen pénzügyi hiány megközelíti a 143 millió forintot. Ugyanezen összeg három állami gazdaságban 14,3 millió forint. A kiskereskedelmi áruforgalom 1982-ben folyó áron várhatóan 6,5—7 százalékkal, mennyiségben körülbelül egy százalékkal nőtt. Az idegen- forgalom megyénkben kismértékben fejlődött. Gondként jelentkezett, hogy egyes alapvető élelmiszerekből és iparcikkekből legtöbbször nem termelési, hanem elosztási és kereskedelmi hiányosságokból jelentkeztek ellátási zavarok, melyet lakosságunk joggal kifogásolt. A lakosság életkörülményei a korábbi évektől eltérően, kismértékben javultak. A foglalkoztatottak száma alig változott. Az építőiparban, közlekedésben kevesebben, a kereskedelemben, vízgazdálkodásban többen dolgoznak, mint egy évvel korábban. A lakosság takarékbetét-állománya 6,4 milliárd forint, a hitelállomány 8,2 milliárd forintra nőtt. Az 1983. évi feladatok 1983. évi céljaink elérése megköveteli a termelés hatékonyságának az eddigitől erőteljesebb növelését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a költséggazdálkodás javítását, az export fokozását, az alacsony hatékonyságú és a nem gazdaságos tevékenység visz- szaszorítását, a népgazdasági érdekek érvényesítését a fajlagos anyag- és energiafelhasználásban, valamint a készletgazdálkodásban. A termelés ott növekedjék dinamikusan, ahol ez a hatékonysági követelményekkel összhangban az egyensúlyi feltételek javítását szolgálja. Ipar Az ipar területén a szigorúbb külgazdasági feltételek, s a hazai körülmények új, magasabb követelményeket támasztanak a gazdasági tevékenységgel szemben. Az ipari termelés megyei szinten 3—4 százalékkal növekedjen. Az ipar valamennyi ágában gyorsabban növekedjen a bármely piacon jól és gazdaságosan értékesíthető termékek köre. A termelés tényezőinek észszerű, takarékos felhasználásával javuljon a gazdaságosság. A technikai-anyagi eszközök és a munkaerő átcsoportosításával szükséges biztosítani a változó körülményekhez való gyors, rugalmasabb alkalmazkodást. A lakossági szolgáltatások növekedése az átlagostól gyorsabb ütemű legyen. A tervezés jelölje meg azokat a területeket, ahol lehetőség van a gazdaságos vállalati fejlesztési akciók ösztönzésére, amelyek összhangban vannak az egyensúlyi követelményekkel. A vállalatok tevékenységében a piaci munka kapjon nagyobb hangsúlyt. Legyen erőteljesebb a gazdaságos exportlehetőségek felkutatása, az ármunka tökéletesítése, a termékek minőségének javítása, a nem rubel- elszámolású piaci pozíciók megtartása, szélesítése. Az összes export növekedését négy-hat százalékban célszerű megtervezni, ezen belül a nem rubelelszámolású export növekedése gyorsabb legyen. Az alacsony hatékonyságú vállalatok tegyenek konkrét, hatékony intézkedéseket működésük gazdaságosabbá tétele érdekében. Valamennyi gazdasági egységben a termelési és termékszerkezet korszerűsítését állandóan napirenden kell tartani, törekedni szükséges a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. A termelési költségek csökkentése érdekében szigorúbban szükséges megkövetelni az anyag- és energiatakarékosságot, a technológiai normák betartását. Az egyéni jövedelmek növekedésének alapját a A kisvárdai BEAG Szemében kfllSnbdző típusú hangelnyelő prizmákat gyártanak végzett munka mennyisége, minősége, hatékonysága határozza meg. Erősíteni, szélesíteni szükséges az új vállalkozási formákat. Az új vállalkozások segítsék a gazdálkodás hatékonyságának javulását, a hiánycikkek csökkenését, a háttéripar fejlesztését, a lakossági szolgáltatások magasabb színvonalú kielégítését. Az irányítás és a vezetés jobban hasznosítsa a dolgozó kollektívák kezdeményezőkészségét, a szocialista munkaverseny adta lehetőségeket. A munkafeltételek további javításával, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodással, a jó üzemi légkör megteremtésével törekedni kell a munkafegyelem megerősítésére, a munkaidőalap teljes kihasználására, a munkaerő stabilizálására. Az emberi, tudati tényezőknek kiemelt fontosságot kell tulajdonítani. Építőipar, közlekedés Az építőipar számára továbbra is fő feladat a beruházási igények kielégítése, a kereslethez jobban alkalmazkodó termelési feltételek megteremtése, az exportfeladatok teljesítése, a minőség fokozott javítása. Az építőipar 1983-ban mintegy 3,2 milliárd forint saját építésiszerelési termelést valósítson meg. Növelni kell az alkalmazkodóképességet az igények rugalmas változásaihoz igazodóan, különös tekintettel a fenntartási, felújítási és lakásépítési feladatok ellátására. A vállalatok, szövetkezetek tegyenek többet a kapacitások ésszerűbb kihasználása és kooperációja érdekében. Javítahi szükséges a beruházások, tervezők, kivitelezők és lebonyolítók közötti együttműködést is. Az áru- és személyszállítással foglalkozó szervezetek továbbra is elégítsék ki az irántuk jelentkező mennyiségi és minőségi igényeket. A műszaki fejlesztést rendeljék alá az üzemanyag-takarékossági követelményeknek. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban tudatosítani kell, hogy a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez, a megye mezőgazdaságában dolgozók élet- és munkafeltételeinek javításához, a termőföld racionálisabb hasznosításához az előző éveknél is jobban figyelembe kell venni a költségekkel való ésszerűbb takarékosságot, a fegyelmezett és szervezett munkavégzést. Megyénk mezőgazdasági termelését 2—2,5 százalékkal célszerű növelni, elsősorban a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Az alacsony jövedelmű üze-" mekben tovább kell folytatni a belső tartalékok feltárását, a veszteségforrások lehetőség szerinti felszámolását, a vezetés korszerűsítését. Az új eljárások és kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásával kell a termelésnövekedés dinamikáját fenntartani. Nagyobb mértékben indokolt élni a termelési együttműködésben és a kooperációk bővítésében rejlő előnyökkel. Továbbra is törekedni kell a foglalkoztatottságot és a gazdaságosságot egyaránt növelő kiegészítő tevékenységek fejlesztésére. Alapvető feladat a termőföld védelme, termőképességének fokozása. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a térségi komplex meliorációs munkák időarányos teljesítésére. Céltudatosabban kell folytatni a termelési szerkezet korszerűsítését, a tárolás és értékmegóvás biztosítását célzó fejlesztéseket. A gyümölcsrekonstrukció során tovább kell folytatni a téli- alma-ültetvények ésszerű selejtezését is. Az állattenyésztésben a tenyésztői munka színvonalának emelésével, a gazdaságos hozamnöveléssel lehet előbbre lépni. A lehetőségek figyelembevételével szükséges tovább folytatni a nagyüzemi állatartó telepek rekonstrukcióját. Az új kapcsolati rendszerek bátrabb alkalmazásával céltudatosabban érdemes bevonni a termelésbe a háztáji gazdaságokban lévő állattartó létesítményeket. A kistermelő gazdaságok termelésének koordinálása érdekében javítani szükséges a nagyüzemi szolgáltatások színvonalát, biztosítani kell a kistermelésben előállított termékek felvásárlását. Ennek érdekében tovább kell bővíteni a szakcsoporti hálózatot. Életszínvonal Az életszínvonal a népgazdasági tervben előirányzott módon alakuljon. A kiskereskedelmi forgalom növelését az eddigi fejlődéstől mérsékeltebben folyó áron 4—5 százalékkal célszerű a tervekben figyelembe venni. Alapvető feladat az árukínálat színvonalának megőrzése, az alapellátás erősítése. További intézkedéseket szükséges tenni az üzlethálózat korszerűsítésére, a szolgáltatások bővítésére. A fogyasztói érdekek fokozottabb védelme miatt szükséges az ellenőrzés szélesítése. A vendéglátásban előrelépésre van szükség a munkás- és gyermekélelmezés szélesítésében. Gazdaság- irányító, szervező, ellenőrző munka A VI. ötéves terv első két évében elért gazdasági eredmények biztosítják, hogy megyénk dolgozói a XII. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozataival azonosultak, tetteikkel hozzájárultak azok időarányos megvalósulásához. Tovább erősödött a párt és munkásosztály vezető szerepe, nőtt az irántuk érzett bizalom és felelősség — állapította meg a megyei pártbizottság. Ezt követően hangsúlyozta, hogy gazdálkodó egységeink egy része még nem alkalmazkodik megfelelően a megváltozott gazdálkodási körülményekhez, a szigorodó közgazdasági szabályozók hatásait belső szervezettséggel és tartalékaik feltárásával nem tudják kellőképpen ellensúlyozni. Ezért a pártszerveknek és párt- szervezeteknek a gazdaság- politikai irányelvekkel összhangban a politikai munka eszközeivel az eddiginél is jobban kell mozgósítaniuk a feladatok végrehajtására.-m Fontos feladatként szabta meg a testület, hogy megyénk valamennyi dolgozó kollektívája idejében megismerje, megvitassa céljainkat, és saját feladatait megfelelőképpen fogalmazza meg. A kommunistáknak továbbra is élen jeli járniuk a helyi feladatok megtervezésében, a példamutatásban. Az 1983. évi feladataink gyakorlati megvalósítása a gazdasági egységekben dolgozó pártszervektől, párttagoktól fokozott, a korábbitól is magasabb színvonalú tevékenységet igényel. A gazdaságpolitikai felvilágosító, a propagandamunkában is meg kell fogalmazni, hogy terveinket megvalósítani csak jobb és hatékonyabb, termelékenyebb munkával lehetséges. Ennek megvalósítására irányuljon a szocialista brigád- és mun- kaverseny-mozgalom is. Az állami szervekben, szak- szervezetekben, tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunisták járjanak élen a megyei párt- bizottság határozatainak végrehajtásában, munkájukkal a végrehajtást példamutatóan segítsék, erre mozgósítsák szervezetük egész tagságát. A KISZ-szervezetek munkájukkal aktívan járuljanak hozzá céljaink megvalósításához, a gazdaságosabb, hatékonyabb termelés eléréséhez, mozgósítsák megyénk ifjúságát, a cselekvési programban foglalt feladatok teljesítésére. A megyei pártbizottság határozatából adódó tennivalók sikeres végrehajtása a megye társadalmának eddigitől is nagyobb összefogását, egységes cselekvését igényli 1983-ban. A feladatok végrehajtásánál a pártbizottság számít az állami, társadalmi és tömegszervezetek, a kommunisták, megyénk egész lakosságának öntudatos, cselekvő munkájára. Vósárosnamény: még mindig szállítják a cukorrépát megyénkből a szolnoki cukorgyárba
