Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

1982. december 14.'

Kelet-Magyarország

t

A növényvédő szerek

Hova

telepítsük a gyümölcsfákat ?

A növényvédő szerek csomagolása,' szállítása, tárolása (raktározása), forgalomba hozatala és felhasználása előírásait a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztálya által kiadott Munka- védelmi óvó rendszabályok növényvédő szerekkel dolgozók részére című kiadvány és a Növényvédő ' szerek, műtrágyák 1982 című összeállítás tartalmazza. melyeknek előírásai kötelező érvényűek.

Az egyéni növényvédőszer-fel- használók a kemikáliák közül csak azokat használhatják, amelyeknek az engedélyokirata erre vonatkozóan külön rendelkezést tartalmaz.

Egyéni termelők növényvédő szert csak tűzveszélyt, illetve tűz- és robbanásveszélyt kizáró körülmények között tárolhatnak. Ezért a raktárnak kinevezett helyiséget, szekrényt, ládát avatatlan felnőttek, gyermekek vagy haszonállatok számára hozzá nem férhető (kulccsal lezárt) módon lehet csak használni! A tárolóba a növényvédő szerek eredeti csomagolásukban vagy használat után szabályszerűen lezárt eredeti csomagolásban kerülhetnek be. A növényvédő szerek nagy része, különösen a por és a kristályos alakú készítmények, száraz levegőjű tárolót kívánnak. Nedves levegőjű raktárban megcsomósodnak, elfolyó- sodnak, tönkremennek- (Ilyen szer például a rézgálíc.) Vannak viszont olyan növényvédő szerek is, amelyek a túl száraz levegőjű raktárban könnyen beszáradnak, súlyuk jelentősen csökken. Ilyen szerek tárolására kiválóan alkalmasak a pince- helyiségek (például az oltőviasz). Fagy iránt érzékeny növényvédő szerek főleg a folyadékok, olajos készítmények (például a Gyümölcsfaolaj E vagy az Ágról) fűthető raktárhelyiséget kívánnak. Egyes növényvédő szerek tűzveszélyesek, magas hőmérsékleten öngyulladás állhat elő (például a kénpor és általában a kénkészítmények). A faseb- kátrány, a hernyóenyv magas

A gyümölcstermelésnek, növénytermesztésnek elengedhetetlen velejárója a növényvédelem. Mégis kevés az a kiskerttulajdonos, aki örömmel veszi hátára a permetezőgépet, vagy fogja kezébe a szórópisztolyt. Az idegenkedés leginkább a vegyszereknek szól. Mérgek ezek a javából, emberre és növényre nézve egyaránt. Talán az emberi vonatkozásukról nem kell beszélni, aki foglalkozik permetezéssel, az tudja. Mérgek a növényekre is, hiszen nagyobb dózisban adagolva megégetik, megperzselik a gyümölcsöt, más növényre kerülve akár el is pusztítják azokat. Ilyenek például a speciális gyomirtó szerek. Mindenképpen óvatosan, figyelmesen kell bánni a növényvédő szerekkel. Ehhez tartozik a permetezőgépek műszaki állapota, mert csak jól karbantartott gépekkel lehet jó eredményt elérni. Ahol csöpög a tartály, ott az egyéb előfordulható bajok mellett a vegyszer is gyorsabban fogy. Hogy miért beszélünk erhőmérsékleten megolvad, elfolyó- sodik. Ezért ezeket a szereket ne rakjuk a raktárban olyan helyre — napsütéses ablak alá —, ahol károsodás következhet be. A raktár hőmérséklete 5—25 C- fok között ingadozhat. (A raktárban dohányozni, nyílt lángot használni tilos.)

Vigyázzunk, mert a legtöbb szer a helytelen tárolás következtében rövid idő alatt tönkremehet. A raktárban tartsunk állandóan rendét, hogy a készlet mindenkor áttekinthető legyen. A gyomirtó szereket mindig külön helyen tartsuk, mert így az esetleges keveredés megakadályozható. A megsérült növényvédő szer göngyölegeket azonnal csomagoljuk át, s jelöljük meg, hogy felhasználás esetén zavar ne keletkezzen. A növényvédő szerek kezelésére szolgáló eszközöket: lapát, mérleg, hordó stb. más célokra használni — a mérgezések elkerülése céljából — tilos!

Zsákos árut közvetlenül a betonpadozatra helyezni, a falhoz támasztani nem szabad, mert átnedvesedik. Mind a padozatra, mind pedig a fal mellé helyezzünk deszkát. Egyes növényvédő szerek még szakszerű kezelés mellett is aránylag rövid tárolási idő után megváltoznak (csökken hatóanyag-tartalmuk), és ezáltal értéktelenné válnak. Tehát gondos előrelátással csak annyi szert tartsunk raktáron, amennyire szükségünk van. Először mindig a régebben tárolt szert használjuk fel, hogy ezáltal is elejét vegyük a hatóanyagcsökkenésnek.

A mérgezési veszély elkerülése céljából a raktár bejáratán (a szekrény ajtaján vagy a láda tetején) halálfejjel ellátott táblára írjuk ki „NÖVÉNYVÉDÖSZER- RAKTAR, ENGEDÉLY NÉLKÜL BELÉPNI TILOS!” Óvjuk környezetünket a felelőtlen vegyszerszennyezéstől, mert a környezetvédelem embervédelem a szó legnemesebb . értelmében is.

(Széles)

ről éppen decemberben? Két oka is van ennek. Elsősorban az, hogy a tél a legalkalmasabb a növényvédő szerek beszerzésére, a permetezőgépek javítására. Ha mindkettő rendben van, nyugodtan .várhatja a kistermelő a tavaszt, az első permetezésnél sem lesz fennakadás. A másik oka az, hogy nemrég tartott a megyei növényvédő és agrokémiai állomás növényvédőgép-bemutatót.

A szűkkörű, szakmai bemutatón két olyan permetezőgépet állítottak ki a debreceni Mezőgép gyártmányai közül, amelyek kiválóan alkalmasak a házi kertek növényvédelmi munkáira, sőt elsősorban ide szánták a tervezők. A kisebb típus, a Minitox névre hallgató szerkezetet 200 literes tartállyal látták el. A hajtást kardántengelyen keresztül, traktorról kapja s az erőforrás akár kerti traktor is lehet. Tehát igazán házi kertbe szerkesztett gépről van szó. Kis terjedelme, alacsony mivolta még inkább megA gyümölcsfák évtizedekig maradnak ugyanazon a helyen, a telepítés munkáit ezért nagy gonddal kell előkészítenünk és elvégeznünk. A gyümölcsfák telepítésekor a család szükségleteinek figyelembevételével kell elsősorban számolnunk, de nem szabad elfeledkezni a közgazdasági (piaci) és természeti tényezőkről sem. Rosszul szállítható, könnyen törődő gyümölcsöket lehetőleg nagyobb felvevőpiacok közelében termeljünk. A jól szállítható, nehezen romló gyümölcsfajok termelése viszont ott is gazdaságos, ahol természeti igényeik kielégíthetők.

Telepítés ~ előtt gondosan kell tervezni az oltvány vagy más szaporítóanyag-szükségletét. A szaporítóanyagot a faiskolai lerakatokban, a KERTFORG KFT árudáiban szerezhetjük be. A gyümölcsös létesítése a terület beosztásával kezdődik. Kijelöljük a sorok mentét, az utakat, az épületek, a kút és a permetlékeverés helyét.

Igen gyakran származik vita amiatt, hogy sokan nem tudják, milyen távolságra telepíthetők a gyümölcsfák, illetve gyümölcstermő bokrok a telek határától. A telek tulajdonosa, kezelője belterületen és zártkerten belül a következő távolságokat köteles megtartani:

— szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és bokor esetében 0,50 métert,

— 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1 métert,

— 3 méternél magasabbra

erősíti ezt. A másik gép — amelynek még nincs típusjelzése — függesztett kivitelben készül, s két, műanyag hordó alakú tartálya van. Mindkettőre szerelhető szórópisztoly és szántóföldi keret is. Vagyis alkalmasak gyümölcsösök és szántóföldi kultúrák növényvédelmére.

Igény van ezekre a gépekre, ezért fejlesztették ki a debreceni Mezőgépnél. Egyelőre csak prototípusokat mutattak be, de várhatóan hamarosan már sorozatban készítik a hiányt pótló masinákat. így még pontos árról sem lehet beszélni, de egy biztos: a

kiskerttulajdonosok pénztárcájához igazítják a beszerzési költséget. Az is elképzelhető, hogy az egyéni vásárlók mellett termelőszövetkezetek is vesznek a Mini- toxből, vagy a függesztett kivitelben készülő növényvédő gépből, s a háztájiban ezekkel végzik a permetezést, éppen kis méreteik miatt.

S. B.

növő gyümölcs és egyéb fa, valamint bokor esetében 2 métert.

Külterületen — zártkerten

kívül:

— gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,80 métert,

— minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2 métert,

— birsalanyra oltott körtefa, továbbá őszibarackfa esetében 2,50 métert,

— törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy, szilva és mandulafa esetében" 3,50 métert,

— vadalanyra oltott alma, körtefa, továbbá kajszifa esetében 4 métert,

— cseresznyefa esetében 5 métert,

— dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8 métert.

Külterületen — zártkerten kívül, ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert (gyümölcsbokor és gyümölcsfa kivételével):

— 1 méternél magasabbra nem növő bokor esetén 0,80 métert,

— 2 méternél magasabbra nem növő bokor esetében 1,20 métert,

— 2 méternél magasabbra növő bokor esetében 2 métert,

— fa esetében 8 métert.

Közút és vasút mentén (ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert): minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1 méter, 3 méternél magasabbra növő fát és bokrot legalább 3 méter távolságra kell ültetni.

Az ütemterv szerint ott kezdjük a terület előkészítését, ahol a telepítést akarjuk kezdeni. Első munka az előző évi növénymaradványok eltakarítása. Gondoskodjak előre a terület trágyázásáról is. Helyes, ha a telepítést megelőző évben jó minőségű istállótrágyát művelünk be.

Jó talaj-előkészítést biztosíthatunk fáink számára gödörásással. Az ültetőgödör legalább 120x120x60 cm legyen. Gyümölcsfáinkat mindig meghatározott ültetési rendszerben telepítsük. Ezzel az a célunk, hogy az adott területen a lehető legtöbb fát ültessük el. Az egyik legintenzívebb koronaforma a »karcsú orsó, ezzel a koronaformával lehet egységnyi területre a legtöbb fát ültetni; a terméshozamok is itt a legmagasabbak.

Új növényvédő gépek a háztájiba

A debreceni MEZŐGÉP gyártmánya

A VEVŐKÉRT. Fehérgyarmaton még ma is sokan tekintik a mezőgazdasági munkát jövedelemkiegészítőnek. Az áfész mezőgazdasági szakboltja forgalmán ez látszik is. Míg az elmúlt évben negyven darab motoros permetezőt értékesítettek, idén több mint 60 talált gazdára. Mind többen jöttek rá a gépi fejés előnyeire, s könnyebbségére ezt az is mutatja. hogy szemben a tavalyi 20 eladott géppeL idén újabb harmincat vásároltak Egy kicsit a zöldségellátást is próbálták segíteni (eredménnyel), amikor 150 ezer forint értékű fóliavázat, 3 200 ezer forintnyi fóliát juttattak a kistermelőknek. Uborkamagra óriási igény volt, 200 kilogrammot adtak el a vevőknek.

Végre folyamatos és jó volt a permetszerellátás. Állandóan keresett cikk volt a Rubigán korábban is, azonban most volt is. Nem hiányzott a Dithane M—45, az Orthocid, a Topsyn Metil és a többi permetszer sem.

A Fehérgyarmat és Vidéke Afész mezőgazdasági szakboltja most is nagy választékkal csalogatja a vevőket, s a kínálat: per- metszerek, kisgépek, a gazdálkodáshoz szükséges eszközök nem csak a fehérgyarmatiakat, de a környező községek lakóit is meggyőzi — érdemes felkeresni a boltot, (molnár)

HORGÁSZOKNAK

Nekiszalad a Tisza a taeredek partnak. Hol türelmesen nyaldossa, hol haragosan szaggatja a lazuló, alámosott partfalat, ahonnan ijesztő robajjal több mázsás földtömbők zuhannak hullámai közé. (Fák, bokrok, sűrű bozótszakaszok Ss halálukat lelik néha ezeknél <a szakadó partoknál, évszázados fák jönnek a víz széléig, csupasz gyökereiket áztatva a habokban. Másutt kőhányások, sarkantyúk, ruganyok állnak ellen a támadó víznek, körülöttük titokzatos forgókban változik a meder. Ojabb és újabb csodálatos búvóhely teremtődik mindenféle halnak és megannyi rejtély, megfejtendő titok támad a’horgász számára, akinek a cseppet sem beszédes víztükör alatt kell zsákmányára bukkannia. Horgász a talpán, akit bőkezűen ajándékoz meg halaival ez a csodálatos víz, amely még sok más titkot is rejt. Vízállás, vízhőmérséklet, áradás, apadás, szélirány, időjárási frontok, az évszakok változásai, a sokféle hal életének, szokásainak megannyi rejtélye: sokismeret- lenes feladvány ez, amelynek megfejtése nélkül nincs zsákmány. Éppen ezért nyugodtan mondhatjuk — és igazán sértő szándék nélkül:

Horgászni tudni keli!

Az igaz, hogy sokszor hangzik - el ez a mondat egy kicsit lesajnáló, gúnyos hangsúllyal azoknak a szájából, akik teli haltartóval, peckesen vonulnak el a partokon, kevésbé szerencsés sporttársaik előtt. Megint mások szinte titokban osonnak el hor- gászhélyükről, gondosan elrejtve zsákmányukat. És ha megkérdezik őket, hogy eredményes volt-e a horgászat, csendesen mormogják el az orruk alatt, hogy: „Ah, semmi. Gyenge nap volt!” Mindkét "típus így zárkózik el az elől, hogy a másik horgásznak akár egyetlen szóval is eláruljon valamit tudásából, netán trükkjeiből, esetleg horgász- helyéről, amit gondosan titkol mindenki előtt. Mert ugye a sportszerűség, az Igazán közösségi, igaz emberi magatartás — mifelénk is hiánycikk még egy kicsit. Ugyanennek az „éremnek” a másik oldala, amikor egyetlen elejtett szóra, vagy éppen titkos leskelődések után egész horgászcsapatok szánják meg a másik horgász etetett és általuk kiválónak vélt horgászhelyét. Még az úgynevezett „sün- dörgők szektája” is kialakult már, amelynek tagjai bokrok, nádasok rejtőkéből figyelik, lesik az eredményes horgászt, hogy annak eltávoztával a helyére üljenek. Sajnálva a saját etetőanyagot és nem utolsósorban az időt arra, hogy saját megfigyeléseikkel. vagy éppen tanulmányaikkal bővítsék tudásukat.

Pedig mindenkinek és mindig van mit tanulnia. Nemcsak a természet megfigyelése, a halbio- lógta rejtelmei adják a tanulni- valót. Ott van még a sokféle hal- fogó szerszám jó megismerése, használatuknak módjai és nem utolsósorban a horgászai szabályainak, az idevonatkozó törvényeknek rendeleteknek az ismerete. Mindezekkel együtt igaz, hogy horgászni — bizony tudni kell!

Éppen ezért helyes intézkedés az, hogy minden horgaszigazol- ványban ott kell lennie a bejegyzésnek: „Horgászismeretekből beszámolt”. A kezdő horgász számára persze mindössze csak az alapot adják ezek a horgász- ismeretek, amelyekből bizony — már az első „vízreszállás” előtt vizsgázni kell. De ettől még nem lesz senki eredményes horgász.

A kisebb-nagyobb egyesületi közösségekben, baráti társaságokban, együtt járó „horgászbrigádokban” kell — kellene — összeszedni az igazi tudást

Vannak rá jó példák, hogy néhány egyesületben klubszerű ösz- szejöveteleken szakelőadások, filmvetítések, „öreg sporik” beszámolói segítik elő a tudnivalók megszerzését De az is igaz, hogy egyesületeink többsége még mindig csak „jegyváltó iroda”, ahol egy évben csak egyszer fordul meg a horgász. És a közgyűlések éves rendszerének megváltozása is nehezebbé teszi a horgászközösségek együttlétét.

Könnyebb helyzetük van az üzemi egyesületeknek, vagy lesz majd azoknak az üzemi, munkahelyi horgaszcsoportoknak, amelyeknek létrejötte az egyesületeken belül a közeljövőben lehetővé válik. Az egy helyen dolgozó horgászoknak — akik közös munkában is „összerázódtak” már — módjuk van többször is szót váltani kedvenc időtöltésükről. Sőt: még közös helyiség is köny- nyebben kerül összejöveteleikhez. (A csoport horgászatát segítő stégépítésről, csónaképítésről nem is beszélve.)

Mindaddig: marad az önképzésnek az a módja, amelyet a horgászszaksajtó, a MOHOSZ országos lapja (igen szerényen a mi lapunk horgászrovata Is), a több kiadásban és most már egy? re nagyobb példányszámbah megjelenő horgász szakikönyvek, és az évenként megjelenő Horgászkalauz. a szövetség évkönyve is jelentősen elősegít. (Nagy kár, hogy az országos hargász- lapra megyénk hétezres horgász- táborának csak egy jelentéktelen töredéke fizet elő, a Horgászkalauz legújabb száma is tömegével árválkodik vevőre várva _ az újságosbodék polcain. Ennyire tudnánk már mindent?)

Az eredményes horgászatnak megannyi „titkát” segítenek megfejteni a szakkönyvek. A ponty, a harcsa, a süllő, a csuka horgászatáról a legjobb szakírók írtak könyveket. A többi halfajta horgászatáról, a halbiológiáről és tapasztalt horgászok irodalmi igénnyel megírt élményeiről is jelentek meg könyvek. De most csak egy kis ízelítőt a Horgászkalauz legújabb számából:

A kalendárium naptárrészében minden hónap mellett érdekes írásokat idéznek a Magyar Horgász 1947—48-as számaiból. Hasznos dolgokat tudhatunk meg például arról, -hogyan ízlel a hal. Neves halbiológus ír a halak iz- érzékszerveiről, szaglószerveiről. táplálkozási szokásaikról. Később a különféle távcsalikról közölnek írást. De talán a legérdekesebb örley Dénes terjedelmes cikke „Eszik? Nem eszik? Miért?” címmel. Elolvastával nagyon sok kérdésre kap választ az érdeklődő horgász éppen abban a témában, amely a legjobban érdekli: mikor és mivel kaphatja horogra zsákmányát. Sok mindent megtudhat a halak viselkedéséről a vizi környezetben, megismerheti a hőmérséklet és az oxigéntartalom szerepét, a zavaros és a tiszta víz hatásait a halfogásra és megtudhatja a hajak sokféle faji sajátosságát, amelyek mind befolyásolják a fogási eredményt.

Mindezt kiegészíti a neves szakíró Antos Zoltán cikke „Tapasztalatok, törvényszerűségek a horgászatban” címmel. Saját élményeinek leírásával illusztrálja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a halak fajfenntartási és táplálkozási ösztöneivel, tartózkodási helyével, a víz, az időjárás változásaival, a halak táplálkozási szokásaival függenek össze. De rámutat azokra a véletlenszerűségekre is, amelyek sokszor fejtetőre állítanak a horgászban minden eddigi tudást, mégis a legtöbbször azokat a törvényszerűségeket támasztják alá, amelyek ismerete nélkül aligha várhat zsákmányt.

Sok mindent megtudhatunk például a süllöfogásről a „Két horgász sok süllője” című írásból. Ennek a második részét Bo- dó István sárospataki horgásztársunk írta, akitől sok érdekességet közölt már a horgászújság Is tiszai módszereiről. A szerző kedvenc horgászhelyei éppen a mi Tisza-szakaszunkon vannak, Balsa és Gávavencsellő tájékán. Mostani írásából éppen a jó tiszai horgászhelyek kiválasztásához kaphat tanácsot az olvasó.

A „Hazai vizeken” feleim alatt az ország számos horgászvizéről tájékozódhat az olvasó. Köztük a számunkra legérdekesebb a „Halbőség a bögékben” című írás. Ez a Taktaközl-fflcsatoma horgászhelyeit Ismerteti, ahová — közelsége miatt — számos megyebeli horgásztársunk is gyakran ellátogat.

Pristyák József