Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-12 / 292. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. december 11. Szavazás elektorokra. Iránban elnökválasztó elektorokra szavaztak: Képünkön: Ali Khamznei (fekete turbánban, szemüveggel) egy szavazóhelyiségben újságírók kérdéseire válaszol. (Telefotó) V _________________________________J Események címszavakban HÉTFŐ: Ziaul Hak pakisztáni elnök Washingtonban tárgyal — Az ESZ tengerjogi konferenciájának ülése a jamaicai Montego Bay-ben — Közös algériai—emirátus! közvetítési kísérlet Irak és Irán megbékítésére — Sáron izraeli hadügyminiszter hon- durasi útja. KEDD: Usztyinov marsall nyilatkozata az amerikai fegyverkezési tervről — Shultz amerikai külügyminiszter megkezdi nyugateurópai körútját — A dán parlament leszavazza az euróra- kétákhoz való pénzügyi hozzájárulást — Franciát—nyugané- met csúcstalálkozó SZERDA: Tyihonov szovjet kormányfő Kosztomuksában találkozik Koivisto finn elnökkel, majd Helsinkibe utazik — Az Arab Liga küldöttsége Pekingben — A nyugati világ pénzügyi vezetőinek értekezlete CSÜTÖRTÖK: Az MX-rakétaprogram elutasítása az amerikai képviselőházban — A NATO miniszteri tanácsának brüsszeli ülése — Puccskísérlet Suriname-ban PÉNTEK: Berezovoj és Lebegyev a kozmoszban eltöltött 211 napos rekordidő után visszatér a Földre — Fanfani az olasz szenátus elé terjeszti kormányprogramját — Az emberi jogok napja, Hollai Imre üzenete SZOMBAT: A Biztonsági Tanács Lesotho Dél-Afrika ellen benyújtott panaszával foglalkozik — Előkészületek Lengyelországban a hétfői szejm ülésre Á hét három kérdése O Mit jelent az MX rakétaprogram leszavazása az amerikai képviselőházban? A képviselőházi szavazás előestéjén Reagan elnök személyesen hívott fel több honatyát — a demokrata ellentáborból is —, hogy rábeszélje őket annak az egymil- liárd dollárnak megszavazására, amely összeget az első öt MX-rakéta elkészítésére szánnak. A képviselőház azonban nemcsak elvetette a javaslatot, de azt meggyőző többséggel tette, ötven republikánus tagja is az elnöki indítvánnyal szemben foglalt állást, jóllehet azért erőszakolták ki a szavazást az év vége előtt, mert január elsejétől a képviselőház új összetétele kedvezőtlenebb lesz a kormány számára. Mi lehetett gz oka a Ca- pitóliumon történt lázadásnak? A jelek szerint több tényező együttes hatása okozta a tulajdonképpen meglepő eredményt, néhány képviselő valóban következetes híve az atomfegyverek befa- gyasztási mozgalmának. Kiállásukat erősíti a kilenc államban végrehajtott sikeres népszavazás. Sok képviselő a költségek miatt emelt szót. A gazdasági válság szorításában rendkívül drágának rpondják az összesen 26 mile- liárd dollárba kerülő MX-ter- vet, s tartanak attól, hogy a valóságos költségek még magasabbak lesznek. Nem kevesen a kormány telepítési tervét szemlélik bizalmatlanul. Washington ugyanis a dense pack (sűrű csomag) ötletét karolta fel. Elméleti számítások alapján azt bizonygatja, hogy a szorosan egymás mellé helyezett Száz MX-rakéta többsége képes túlélni egy esetleges atomcsapást. A képviselők azonban egyrészt nem adtak hitelt a bizonyíthatatlan „csodaötletnek”, másrészt talán maguk is tartanak attól, hogy ez a hiedelem kalandor politikára ösztönözhet, egy atomháború megnyerésének ábrándját sugallhatja. A Washington Post egy képviselőt idézett: vajon a „dense pack” nem „dunse o pack”-e? Ez utóbbi kifejezés a köznyelven amolyan ostoba ötletet jelent. A szavazással szinte egy időben Usztyinov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének két fontos nyilatkozata látott napvilágot Moszkvában. Lényegük az, hogy ma a világon fennáll a stratégiai egyensúly és a Szovjetuniónak minden képessége adott az egyensúly további fenntartására. Amennyiben az amerikaiak nem tesznek le az MX-prog- ramról, szovjet részről megfelelő válaszban részesülnek, s az annyira áhított fölényt nem lesznek képesek megszerezni. De ha ez így van, akkor miért ne lehetne elejét venni a fegyverkezési verseny újabb veszélyes és költséges ágának? A Szovjetunió kész a konstruktív tárgyalásra, de a párbeszéd eredménye mindkét félen múlik. Az Egyesült Államok vezetői sajnos nem hajlanak a figyelmeztető szóra, az észszerű érvekre. (Az elnök „kiábrándító hibának” nevezte a képviselőházi döntést. Munkatársai „beavatkozásnak” minősítették a moszkvai nyilatkozatokat.” Most a javaslatot a szenátus elé kívánják terjeszteni. A kongresszusnak ebben a házában az erőviszonyok kedvezőbbnek tűnnek Reagan számára. © Mi történt a brüsszeli N ATO-nagyhéten ? Lezajlott a szokásos december eleji NATO-nagyhét Brüsszelben. Először a katonai vezetők, majd a külügyminiszterek tanácskoztak. A kiadott közlemények — szokás szerint — a szövetség egységét hirdették. Ezúttal már nem vetett árnyékot a gázcsővita. A gazdasági és pénzügyi kérdésekről különben is a Frankfurt melletti Kronbergben tanácskoztak az öt legfontosabb tőkés állam illetékesei. A jelenlévők különböző hangsúlyokkal a Varsói Szerződéssel való tárgyalás jelentőségéről beszéltek, megerősítették az euro- rakéták telepítési programját. Ügy tűnik, a Rogers-ter- vezet is: a NATO-főparancs- nok — akit csupán „Mister 4 százalék” névvel illetnek — az inflációt leszámítva, évi négyszázalékos katonaiki- adás-növelést javasolt a tagállamoknak. Lényegében ez történt a felszínen, a kommünikék és a sajtóértekezletek világában. És Spanyolország némileg ellentmondásos szereplése. Az új külügyminiszter jelen volt a tanácskozáson, de nem írta alá a dokumentumokat, inkább megfigyelői státuszt vállalt. Csakhogy ilyesfajta részvétel eddig nem volt a NATO-ban. A tudósítók által bőven kiszivárogtatott értesülések viszont kevésbé harmonikus képet festenek. Az atlanti partnerek egy része, jóllehet került minden nyílt összecsapást, több dolgot nehezményezett. Például a Rogers-terv magas költségeit, a közismert gazdasági gondok közepette, vagy azt a nem mellékes tényt, hogy Washington a hagyományos fegyverzetet főleg amerikai fegyverekkel korszerűsítené, s ezzel tovább rontaná a nyugat-európai munkaerőhelyzetet. Vannak, akik kételkednek a Weinberger amerikai hadügyminiszter által felvázolt kép realitásában, miszerint 1983 végén megkezdik a rakéta telepítését, de közben azért tár- gyalgatnak Genfben ... Ebben a helyzetben, amikor az AFP tudósítója egyenesen „transatlanti hasadásról” írt, a már említett washingtoni és koppenhágai szavazás kétségkívül a fegyverkezési szélsőségek bírálóit erősíti. Még akkor is, ha a hivatalos Washington szerint mindenki más „kiábrándító hibákat” vét, csak ő maga tökéletes. O Hozott-e új eredményt az Arab Liga küldöttségének körútja? Moszkva után a héten Pekingben tárgyalt az Arab Liga hetes küldöttsége, Husszein jordániai uralkodó vezetésével. A Szovjetunió után Kína is támogatásban részesítette a nyolcpontos, fezi arab béketervet. Ami a Biztonsági Tanács többi állandó tagjait illeti, Franciaország tárgyalási alapnak tartja, Nagy-Bri- tannia egyelőre nem tette le a garast, az Egyesült Államok pedig megmaradt a Rea- gan-tervnél. A fezi elképzelés tehát nem volt képes első nekirugaszkodásra áttörni a frontokat, de hát ezt senki sem várta. A moszkvai és a pekingi bátorítás (s talán az sem lényegtelen, hogy a két ország lényegében hasonló álláspontra helyezkedhetett), újabb ösztönzést adhat a diplomáciai aktivitásra. Hasznosnak bizonyult a körút a tekintetben is, hogy mindkét fővárosban szót válthattak a Reagan- tervben kulcsországként emlegetett Jordánia királyával, illetve a szaúdi diplomácia vezetőjével, akinek országával sem a Szovjetuniónak, sem Kínának nincs diplomáciai kapcsolata. A hogyan tovább? azonban bonyolultnak tűnik. Az Arab Liga hetes bizottságát a jordániai uralkodó vezette, de tagja volt a PFSZ képviselője is. Washingtonban viszont nem hajlandók a szervezetet tárgyalópartnernek elfogadni, legfeljebb Jordániát, hallgatnák meg palesztin ügyekben. Nemrég néhány palesztin személyiség ezt a lehetőséget nem zárta ki teljesen átmeneti, első lépcsőként, magának Arafatnak is tulajdonítottak óvatos nyilatkozatokat. A héten azonban több palesztin deklaráció — s ilyen értelemben beszélt Arafat is — világossá tette, hogy nem kívánnak mást szószólóként; a palesztinok nevében a PFSZ-nek kell tárgyalnia. Réti Ervin A Kazah SZSZK címere C, azahsztán legészakibb pontja ugyan- ? ^ azon a szélességi körön fekszik, mint Moszkva, a legdélibb pedig, mint Madrid. Fővárosa, Alma-Ata körülbelül a Rómával azonos szélességi körön I található. Területén emelkedik az 5000 méternél magasabb Tien-San hegység. Keleten az Altáj völgyei övezik. Tavasszal már vi- : rágoznak a gyümölcsfák, amikor a köztársaság északi részén még kemény fagyok uralkodnak. A kazahok évszázadokon át vándoroltak \ méneseikkel és nyájaikkal. A XIX. századi j Kazahsztán területén egyetlen város sem í volt, ma több mint 70 városban és városi i jellegű településen élnek. Lakóinak száma Múlt és jelen 15 millió kétszázezer. A kazah nép jelenleg fél nap alatt termel annyi ipari árut, mint a szovjethatalom kikiáltása után egész évben. Az ország egyik fő szénbázisává, fejlett színesfém-kohászat központjává fejlődött. A Mangislak-félszigeten hatalmas kőolajtermelő üzemek, atomerőművek és tengervízlepárló telepek jelentek meg. Kazahsztánban 120 millió tonna szenet termelnek ki évente, ebből 70 millió tonnát az ekibásztuzi hatalmas lelőhely adja. A köztársaság területén található Bajko- nur, a Szovjetunió kozmikus kikötője. Kazahsztánban működik a világ legnagyobb gyorsneutronos atomreaktora. Gépeit, műszereit, automata sorait 80 országba exportálják. A kazahok lényegesen korábban tanultak meg kőolajat kitermelni és acélt olvasztani, mint gabonát vetni és aratni. Valójában 1954-ben váltak gabonatermelőkké, amikor az egész ország segítségével megkezdték a szűzföldek feltörését. A szovjethatalom évei alatt Kazahsztánban 25 millió hektár szűzföldet törtek fel. Jelentős gabonatermesztő köztársasággá lett, amely évente majdnem 27 millió tonna gabonát ad az országnak. A tizenegyedik ötéves tervben továbbfejlesztik az állattenyésztést, elsősorban a hústermelést és a finomgyapjas juhtenyésztést. Gabonából két esztendeje rekordtermést ! takarítottak be: 34,5 millió tonnát. És mégis, a mai napig nem felejtették el itt a közmondást: „A kazah, mielőtt megtanulna járni, már meg tud ülni a nyeregben”. A sztyeppéi népnél a ló örök becsben áll. Kazahsztánban, ahol hat évtizeddel ezelőtt egyetlen főiskola sem volt, most az egymillió lakosra jutó diákok száma több, mint néhány nyugati országban.- I A pavlodári kőolaj-feldolgozó üzemben „Megjöttem az iskolából, nagymama!” A Gulder (virág) együttes köszöni a tapsokat _____________________________s A Tavasz lakónegyed Alma-Atában V ___________I___________ így laktak a kazahok a szovjet állam megalakulása előtti évtizedekben Egy utca a kazah fővárosból, Alma-Atából KAZAH Szocialista Szovjet Köztársaság
