Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-12 / 266. szám

Magyar részvét­távirata (4. oldal) Elhunyt Leonyid lljics Brezsnyev 1982. november 10-én, életének 76. évében elhunyt Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a Szovjetunió négyszeres hőse és a Szocialista Munka Hőse — hangzik az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa által közzétett nekrológ. Leonyid Brezsnyev 1906. december 19-én született Dnyeprodzerzsinszk városában, vaskohász munkás csa­ládjában. Tizenöt éves fiatalemberként kezdett dolgozni a kohóüzemben, ahol a nagy és dicsőséges munkáskö­zösségben edződött közösségi emberré. Tizenhét éves korában Leonyid Brezsnyev a Komszomol tagjainak so­rába lépett, majd 1931-ben a kommunista párt tagja lett. A Nagy Honvédő Háború első napjaitól kezdve Leonyid Brezsnyev a hadseregben szolgált. A fronthar­cosok nehéz útján haladt végig ő, a harcos, a kommu­nista, a politikai munkás Novorosszijszktól Prágáig. A moszkvai győzelmi díszszemlén összevont ezred poli­tikai biztosaként fejezte be frontharcosi útját. A nekrológ rámutat Leonyid Brezsnyev sokoldalú munkásságára, amelyet a háború utáni időszakban a ta­nácsi és a pártmunkában végzett. 1964-ben az SZKP KB októberi plénumán Leonyid Brezsnyevet első titkárrá, majd 1966-ban az SZKP KB főtitkárává választották. 1965—1977-ig a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja, illetve 1960—1964-ig és 1977-től haláláig a Legfelsőbb Tanács elnökségének el­nöke volt. Leonyid Brezsnyev hatalmas mértékben járult hoz­zá a Szovjetunióban folyó kommunista építés terveinek megvalósításához. A párt gazdasági és szociális politi­kájának alapját képezték az SZKP XXIII—XXIV. kong­resszusainak elvi útmutatásai a fejlett szocializmus épí­téséről és a kommunizmusba való átmenetről. Leonyid Brezsnyev — mutat rá a nekrológ — az alkotmányozó bizottság elnöke volt és az ő jelentése alapján, össznépi vita és jóváhagyás után, fogadta el 1977-ben a Legfel­sőbb Tanács a Szovjetunió új alkotmányát, amely új nagy erejű lendületet adott a szocialista demokrácia fejlődésének. Sokoldalú és gyümölcsöző volt Leonyid Brezsnyev tevékenysége a szovjet állam vezetőjének posztján. Leonyid Brezsnyev évek hosszú során át állt a vé­delmi tanács élén. Nap mint nap gondoskodott a szov­jet fegyveres erőkről, amelyek megbízhatóan védik a szovjet nép békés építőmunkáját és a földkerekség egé­sze egyetemes békéjének védelmezői. Leonyid Brezs­nyev a legmagasabb katonai rangot, a Szovjetunió mar- sallja címet kapta meg. A lenini örökségre támaszkodva Leonyid Brezsnyev mélységében elemezte a nemzetközi helyzetet, a világ­ban egymással szemben álló erők arányát, az egész földre kiterjedő termonukleáris háború megelőzésének konkrét módozatait. Leonyid Brezsnyevnek a háború és a béke kérdéseiről írott művei alapvető jelentőségűek a szovjet külpolitika szempontjábóL . Leonyid Brezsnyev vezetésével a Szovjetunió Kom­munista Pártja kidolgozta, és a XXIV. kongresszusán megerősítette a békeprogramot, amelyet az SZKP XXV. és XXVI. kongresszusai továbbfejlesztettek, és sok nagy jelentőségű kezdeményezést tett a béke védelme érde­kében. A kommunisták, a szovjet emberek, külföldi bará­taink, mindazok, akiknek drága földünk békéje — hang­súlyozza a nekrológ — meghajtják fejüket és nagy tisz­telettel adóznak a kommunista párt és a szovjet állam kimagasló vezetője emlékének, korunk legnagyobb po­litikai személyiségének. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnöksége és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa a következő határozatot hozta: 1. Bizottságot hoznak létre Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke temetésének megszervezésére. A bizottság összetétele: Jurij Vlagyimirovics Andropov (elnök), Mihail Szergejevics Gorbacsov, Viktor Vaszil- jevics Grisin, Andrej Andrejevics Gromiko, Arvid Ja- novics Pelse, Nyikolaj Alekszandrovics Tyihonov, Dmitrij Fjodorovics Usztyinov, Konsztantyin Usztyino- vics Csernyenko, Vaszilij Vasziljevlcs Kuznyecov, Bo­risz Nyikolajevics Ponomarjov, Ivan Vasziljevlcs Kapi­tonov, Mihail Vasziljevlcs Zimjanyin, Anatolij Petro- vlcs Alekszandrov, Sztyepan Alekszejevics Salajev, Bo­risz Nyikolajevics Pasztuhov, Nyikolaj Nyikolajevics Blohin, Georgij Mokejevics Markov, Tyihon Nyikolaje­vics Hrennyikov, Nyikolaj Afanaszjevics Ponomarjov, Szergej Fjodorovics Bondarcsuk, Valentyina Vlagyimi- rovna Tyereskova, Georgij Tyimofejevics Beregovoj, Alekszej Fjodorovics Gorgyljenko, Vaszilij Alekszand­rovics Szmirnov, Valentyina Nyikolajevna Golubjova, Alekszandr Vasziljevlcs Gitalov. 2. Leonyid lljics Brezsnyevet a Vörös téren kell eltemetni. Leonyid lljics Brezsnyev 1906. december 19-én szüle­tett a mai Ukrán SZSZK te­rületén fekvő és ma Dnyep­rodzerzsinszk nevet viselő városban. Orosz nemzetiségű apja fémmunkás volt. Az SZKP-nak 1931, az SZKP Központi Bizottságának pe­dig 1952 óta volt tagja. Négy­szer kapta meg a Szovjetunió Hőse, s egyszer a Szocialista Munka Hőse kitüntető cí­met. A Szovjetunió marsall- ja, a Szovjetunió honvédelmi tanácsának elnöke volt. 1921-ben kezdett dolgozni egy ipari üzemben, s a mun­kával párhuzamosan a kursz- ki földművelési és talajjaví­tási technikumban tanult, ahol 1927-ben fejezte be ta­nulmányait. nyev önkéntesként a frontra jelentkezett és a harcoló hadsereg kötelékébe tartozott egészen a fasizmus felett ara­tott győzelem kivívásáig. A déli front politikai főcso­portfőnöksége vezetőjének helyettese, a 18. hadsereg po­litikai osztályának vezetője, a 4. Ukrán Front politikai fő­csoportfőnökségének vezetője volt. Részt vett a Moszkvában ren­dezett győzelmi díszszemlén. A harcoló alakulatok politi­kai vezetőjeként fontos sze­repet töltött be az úgyneve­zett „Kis földön”, Novorosz- szijszk felszabadításáért ví­vott harcokban. Személyesen vett részt Lengyelország és Csehszlovákia felszabadításá­ban. 1927 és 1930 között Brezs­nyev talajgazdálkodási szak­emberként egy járási tanács vb elnökhelyetteseként, majd az uráli területi talajgazdál­kodási igazgatóság vezetőjé­nek helyetteseként dolgozott. 1931-ben kezdte meg tanul­mányait a dnyeprodzerzsinsz- ki kohászati főiskolán, a fő­iskola befejezése után a Dzerzsinszkijről elnevezett kohászati üzemben dolgozott mérnökként. 1935—1936-ban a Vörös Hadseregben szolgált. Leonyid Brezsnyev 1937-től töltött be vezető tisztségeket a párt- és tanácsi szervek­ben. 1937—1938-ban egy technikum igazgatója volt Dnyeprodzerzsinszkben, s ugyanakkor a Dnyeprodzer- zsinszki Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága elnökének helyettese, majd a Dnyepro- petrovszki területi pártbizott­ság osztályvezetője. 1939-ben az Ukrán Komunista Párt dnyepropetrovszki területi bizottságának titkárává vá­lasztották. A Nagy Honvédő Háború első napjaiban Leonyid Brezs­A háború után Leonyid Brezsnyev ismét felelős párt­tisztségeket töltött be. 1946. és 1950 között az Ukrán Kommunista Párt zaporozs- jei, majd dnyepropetrovszki területi bizottságának első titkára volt. 1950 és 1952 kö­zött a Moldávai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára volt. A zaporozs- jei és a dnyepropetrovszki területen, valamint a Moldá­vai SZSZK-ban jelentős munkát végzett a német fa­siszta megszállók által el­pusztított gazdaság újjáépíté­sében és továbbfejlesztésé­ben. Leonyid Brezsnyevet 1952- ben az SZKP Központi Bi­zottságának tagjává, a KB elnökség (jelenleg a Politi­kai Bizottság) póttagjává, és az SZKP Központi Bizottsá­gának titkárává választották. 1953-ban altábornagyi rend­fokozatban a szovjet hadse­reg és hadiflotta politikai fő­csoportfőnöksége főnökének első helyetteseként dolgozott. 1954 februárjában az SZKP (Folytatás a 4. oldalon) illést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1982. november 11-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülés megkezdése előtt meghallgatta a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának az MSZMP Központi Bizott­ságához küldött üzenetét, amelyben tudatta Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs­nak, az SZKP KB főtitká­rának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnöksé­ge elnökének elhunytét. A Központi Bizottság mély megrendüléssel fo­gadta a hírt, néma felál­lással adózott az elhunyt emlékének. Kádár János elvtárs felszólalásában méltatta Leonyid lljics Brezsnyev elvtársnak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségé­nek, népünk igaz barátjá­nak nagy érdemeit a bé­kéért, a szocializmusért és a társadalmi haladásért folytatott harcban. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozó tá­jékoztatót és a választási rendszer továbbfejleszté­séről szóló jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Befejezték az őszi vetést Elmaradás a kukoricabetakarításban Befejezték az ősziek veté­sét megyénk gazdaságai. A termelőszövetkezetekben több mint 111 ezer hektáron került földbe a mag, - amely­ből 72 385 hektár az őszi bú­za, a többi rozs, őszi árpa, takarmánykeverék, káposz­tarepce és lucernatelepítés. Reménykeltő alapozás, így foglalható össze a nagy őszi munka eredménye. A búzá­nak háromnegyedét október 20-ig elvetették, így az jól kelt, erős, egyenletes állomá­nyú, egy fogósabb telet is ki­bír. A kukoricabetakarítás vál­tozatlanul elmaradt egy kis­sé, bár nagyon sok helyen már befejezték. A vizesebb területek vannak még hátra és ezek gyengébb termése akadályozta meg, hogy töb­bet hordjanak raktárba mint tavaly, amikor ugyancsak magasak voltak az átlagok. Több gép jut az őszi szán­táshoz is, a terv szerint a gazdaságok a hónap végéig felszántják a tarlókat. Eddig a terület felén barnállik a megforgatott talaj, a szapo­rább haladás érdekében itt van az ideje a kettős, vagy nyújtott műszaknak. Az SZMT elnöksége napirendjén százezer nyugdíjassal Megyénk nyugdíjasainak helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról tárgyalt csü­törtöki ülésén Nyíregyházán az SZMT elnöksége. Szabolcs-Szatimárban közel százezer nyugdíjas és jára­dékos él (a lakosság 16,5 szá­zaléka) ; létszámuk évente 2—3 ezer fővel gyarapszik. Tavaly a nyugdíjasok részé­re kifizetett összeg 2,5 mil­liárd forint volt, ami az 1975. évinek közel két és félszere­se. Az átlagosan egy főre ju­tó havi nyugellátás összege az 1975. évi 1063 forintról 2132 forintra emelkedett — de az országos átlagnál még így is mintegy 400 forinttal kevesebb. Az SZMT elnöksége a hely­zetértékelést nem csupán a meglévő összegezett adatokra alapozta, hanem 1500 nyug­díjast is megkeresett, s véle­ményüket is felhasználva alakította ki álláspontját. Áttekintette az elnökség o társadalombiztosítás rend­szerében az időseknek nyújt­ható juttatásokat, s azokat a lehetőségeket, amelyeket a különböző szervezetekkel (népfront, KISZ, különböző érdekképviseleti szervek) ki­alakított kapcsolat jelent. Hangsúlyozta az elnökség a jobb együttműködés, munka- megosztás szükségességét. A továbbiakban azokkal a feladatokkal foglalkozott részletesen az SZMT elnök­sége, amelyeket a szakszer­vezetek oldhatnak meg, vagy segíthetnek hatékonyan. Az SZMT elnöksége ezután a kereskedelemben, vendég­látásban dolgozó ifjúság kö­rében végzett érdekvédelmi és nevelőmunka tapasztala­tairól tárgyalt. A BEAG-ról tárgyalt a kisvárdai vb Egészségügy, szociális ellátás Kisvárda város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága no­vember 11-én vitatta meg azt a tartalmas előterjesztést, mely a BEAG kisvárdai gyár­egységében hozott egészség- ügyi, szociális, művelődésügyi és munkaügyi intézkedéseket tartalmazta. Egyebek között szól az elő­terjesztés arról, hogy miként oldják meg a szakemberkér­dést, melyet az vetett fel, hogy a faipari munkákon kívül az elektromos szerelé­seket értő munkásokra is szükség van. Ezt a gyáron be­lüli tanfolyamok segítségével oldották meg, s ezt segítik a beiskolázások is. Ami pedig a vezetői garnitúra frissítését illeti: öt év alatt hat mérnö­köt és technikust állítottak munkába, akiket a gyár isko­lázott be. A beszámoló számot ad az üzemi demokrácia fejlődésé­nek jól látható eredményei­ről, arról, hogy sikerült elér­ni: ki-ki a saját területének legyen a gazdája, hogy az egyes kérdésekről ott és azok döntsenek, ahol és akik eb­ben helyzetüknél fogva a leg­illetékesebbek. • XXXIX. évfolyam, 266. szám ARA: 1,40 FORINT 1982. november 12., péntek L I. Brezsnvev életrajza

Next

/
Thumbnails
Contents