Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
1982. november 2. Kelet-Magyarország 7 Szabolcs-Szatmár megyében az idén a szőlő érése — fejlődése szempontjából kedvezően alakult az időjárás, ennek ellenére a minőség nem kielégítő, a must átlagos cukortartalma 14—15% között mozog Az alacsony cukorfok miatt a kistermelők különböző ,, javító, eljárásokkal” (kristálycukor, méz stb.) megemelték a must cukorfokát. Az esetet többségében szakszerűtlenül vagy túlzott adagokkal végezték el a minőségjavítást. Viszonyaink között 18—19 cukorfok fölé nem célszerű emelni a must cukor- tartalmát, mert bizonytalan annak kierjedése. A túladagolt cukoroldat ozmózisos szívóerőt fejt ki, melynek következtében az élesztősejtek kiszáradnak, nem képesek szaporodni, az erjedés vontatott lesz. A 20—22 cukorfok feletti must alföldi viszonyok között nem képes teljesen kierjedni, ilyenkor a bor édes marad. Talán nem célszerű a szőlőfajtára egyébként jellemző cukorfokot mesterségesen túl emelni, mert az jelentős többletköltséggel jár. ugyanakkor a bor élvezeti értéke csökken. A must erjedését élesztőgombák végzik, melynek folyamán a must cukortartalma alkohollá és szén-dioxiddá alakul át. A must átalakulása borrá rendkívül bonyolult biokémiai folyamat, melynek főszereplője a borélesztő gomba és az élesztő enzimrendszere. Az erjedést végző élesztőgombák a szőlőbogyóval kerülnek a mustba és kedvező fizikai-kémiai feltételek között azonnal megindítják az erjedést. A fizikai tényezők között legfontosabb az optimális hőmérséklet. Az erjedés sebessége nagymértékben függvénye a hőmérséklet. Az optimális hőmérséklet 22—27 Celsius-fok között van. Ennél magasabb hőmérséklet fékezi az élesztők működését és hibás erjedést (tejsavas) is előidézhet. Az erjedés zavarait leggyakrabban az alacsony hőmérséklet okozza. A 6—8 Celsius-fokos helyiségek (garázs, fáskamra stb.) nem alkalmas must erjesztésére. Természetes körülmények között október végén, novemberben már nem tudjuk biztosítani az erjedéshez szükséges 22 Celsius- fokot, ezért mesterséges fűtéssel kell azt biztosítani mindaddig, míg a must teljesen ki nem erjed. Kénezést tehát csak igen indokolt esetben, rothadt szőlő feldolgozása esetén alkalmazzuk 100 liter musthoz 10—20 gramm borként. Az egészséges must optimális körülmények között 5—6 nap alatt teljesen kierjed. Az elpusztult borélesztők és egyéb szerves anyagok az erjedés befejezése után 4—5 .napra bor- seprő formájában leülepednek a hordó aljára. Az ülepedést gyorsíthatjuk bentonitos erjesztéssel. illetve kezeléssel. (NEODER 100 liter musthoz 80—100 gramm.) Az első fejtés idejét az erjedés lefolyása, a tisztulás mértéke, a bor egészségi állapota határozza meg. Fontos szabály, hogy az - új borokat minél előbb fejtsük le a seprőről, tehát a kierjedés ^s ülepedés után azonnal. Ha késlekedünk a fejtéssel kockáztatjuk a bor minőségét, ugyanis a borseprő szerves anyagai bomlásnak Indulnak A második fejtést általában december 31-ig el kell végezni. A fejtések száma függ a bor minőségétől és tárolási idejétől, az egyszerű borokat általában két- szer-háromszor fejtjük, a nehéz testes borokat négyszer-ötször. Az egyszerű borok esetében a boroshordókat, vagy üvegballo- ncfcat í'friindig feltöltve és jól bedugva tároljuk, ezzel megelőzhetjük a virágosodást. A teljesen kierjedt egészséges bor hideg helyen is tárolható, de a bor érése, fejlődése lassúbb lesz mint az egyenletes pincei hőmérsékleten. A borospincében ne tároljunk erős illatot és szagot árasztó anyagokat (burgonya, zöldségfélék, gázolaj, növényvédő szer stb.), mert a bor átveszi ezeket a kellemetlen szagokat. A bor rendellenes elváltozásai esetén sürgősen borász szakember tanácsát kell kérni. A borgazdaság szakemberei készséggel nyújtanak segítségét. Az elbíráláshoz fél liter minta szükséges. Szinyei Bertalan borgazdasági kombinát Jövőre kilónként átlagosan 1,60 forinttal emelik a kistermelők által hizlalt sertések felvásárlási árát. Mire következtethetünk ebből? Csökkent a sertéstartási kedv, vagy, a nagy kedvet akarják még nagyobbra emelni? A Nyíregyházi Áfész-nél milyenek a tapasztalatok — kérdeztük Sponták Miklós felvásárlási főosztályvezetőtől. — Sertéshizlaló szakcsoportunknak 400 törzstagja van. Évente 2600, a szakcsoport által hizlalt sertést vágunk le. dolgozunk fel, s a húst és húskészítményeket 10—12 boltban, ABC-áruház- ban árusítjuk. Ezzel főként a Nyíregyházán és környékén lakók ellátását javítjuk. De a szakcsoport tagjai évente 5-600- zal több sertést kínálnak megvételre, mint amennyi a Nyíregyházi Áfész engedélyezett tőkehúskeretéhez kell. Azonban a ,,fölösleg” értékesítésével sincs gond, mert azt a húsipari vállalat átveszi; így a termelés, felvásárlás zavartalan. — Már sokan megkerestek bennünket a jövő évi szerződéskötések ügyében. — újságolja Ónody Katalin, a Nyíregyházi Áfész adminisztrátora. — Sőt egyre több fiatal vállalkozik sertéstartásra. Megéri. A szakcsoporttagok az áfész-tól — attól függetlenül, hogy hány sertés hizlalására, leadására szerződnek — a sertésfelvásárlási árra kilogrammonként 70 fillér plusz felárat kapnak. — Szerintünk növekszik a magánvágások száma — közli Ilos- vai Gábor, a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termeltetési osztályvezetője —, s nyilván az abból származó hús nem kerül a kereskedelembe. A felvásárlási árakat azért emelik, hogy a termelési költségeket ellensúlyozzák. Vállalatunknál a kistermelői sercéskí- nálat évek óta stabil, de többet is szívesen vennénk. Évente mintegy 5 ezer vemhes kocasüldőt helyeznek ki a kis ______A Lakatos-portán „minden“ megtalálható Nyúltartás tizennyolc éve Aránylik az őszi napsugár. Kora délutáni erejével még kicsal- ia az embert a kertbe, jólesik a mozgás, meg a ház körül úgyis mindig akad tennivaló. Lakatos Simont is a kertjében találjuk Tuzséron. A kis Szokolból vidám muzsika szól, még a munka is jobban halad a zene hatására. — Van mit csinálni ilyenkor — szól a ház gazdája. — Az almával foglalatoskodunk. Szétnézünk a kertben. Olyan ez is, mint a többi falusi porta. A ház előtt virágoskert, szőlő- lugas, majd elkerítve a gazdasági udvar tyúkóllal, tárolóval, s itt még található egy nyúlház is, majd ezután a gyümölcsös. — Nem ritkaság a faluban a nyúlház, ugyancsak sokan foglalkoznak nyúltartással — mondja Lakatos Simon. — Tizennyolc éve foglalkozom nyállal, nekem az életemet teszi teljessé az állattartás. Ebben nőttem fel. Apám házában is mindig volt ló, tehén, aprójószág. Kezdetben hat anya- nyulat tartottam, s ezt fejlesztettem tízre. Ahogyan a köznyelv is tartja, a nyúl szapora állat. Évente négyszer fial az anya, s összesen harminc állatot is felnevel egy esztendőben. Ügy hogy évente legalább kétszáz nyulat leadtam eddig az ÁFÉSZ- nek. A tuzséri nyúltenyésztők szakcsoportot alakítottak és az AFESZ-szel állnak szerződésben. Mit nyújt a szakcsoport? Elsősorban a helyes, gazdaságos nyúltartás felé irányítja a gazdákat. Az sem mellékes, hogy kedvezményesen biztosítja a tápot, s a leadott nyulak után kilónként egy forintot visszatartanak, ám év végén ebből — a leadás után arányosan — nyereséget osztanak. Tapasztalatcserén is voltak már a tuzsériak a Bi- kali Állami Gazdaságban. Ott több tiz ezres anyaállományt láthattak, megismerkedtek a legkorszerűbb tartási, tenyésztési technológiával. — Négyhetes korban választjuk el a süldőket az anyától — folytatja Lakatos Simon. — Két és fél hónapos korukra elérik a három kilogrammot. Két kiló harminc dekától már átveszik. Amilyen szeretettel beszél az állatokról Lakatos Simon, annál meglepőbb, hogy jelenleg üres a nyúlház, illetve almát tárol benne. Ennek az a magyarázata, hogy az idén tavasszal eladta az utolsó nyulat is. Nem is tudja pontosan megindokolni az okát, de az biztos, mondja, hogy jövőre ismét kezdi. Már tavasszal vesz hat anyát. Nagyon szeretik a kis állatokat, a gyerekek is szívesen foglalkoznak velük. — Három éve vettem két anyái Budapesten — mondja a gazda —, új-zélandi vöröset hatszáz forintért. A feleségem sokallta volna, így nem is mertem neki bevallani, csak nagy sokára. Persze ha a gazdaságosságot nézzük, nemigen fizettünk eddig rá, sőt biztos nyereséget produkáltak a nyulak. Tavasszal Pécelről vásárol anyákat és bakot, német lepketarka fajtát. S hogy ne maradjon le szakmailag sem, rendszeres olvasója a Kisállattenyésztők Lapjának. — Pár évvel ezelőtt egy Pannónia motorból készítettem egy kis traktort, és csak úgy hívom, keeskeszarvú. Nagy segítséget jelent ez a szállításban, sok tápot, meg almát elvitt már. Enél- kül sokkal nehezebb lenne a munkám. Sípos Béla A gyümölcsfák ültetése Gyümölcsfáinkat meghatározott ültetési rendszerbe telepítjük. Ezzel legfőbb célunk az, hogy az adott területen a lehető legtöbb fát helyezzük el úgy, hogy azok egymást, valamint a gépi művelést (rotációs kapák alkalmazását) még a legnagyobb koronakiterjedés esetén se zavarják. A helyes térállás, illetve ültetési rendszer megválasztása növényvédelmi szempontból is rendkívül fontos. A sűrű telepítésű ültetvények növényvédelme körülményes, ugyanakkor a kártevők és betegségek által okozott termésveszteségek nagyok. Az ültetési rendszert és azon belül az ültetési távolságot ezért: a gyümölcsfaj, fajta, az alany és a talaj termőképességének gondos vizsgálata alapján keli megállapítanunk. (Talajvizsgálattal a megyei növény- védelmi és agrokémiai állomások talajtani’ laboratóriumai foglalkoznak.) A régebbi ültetési rendszerek — hármas, négyes és váltakozó kötés — minden irányban azonos vagy megközelítően azonos távolságot biztosítottak a növények számára. Az újabb szélessoros telepítési rendszerben a növények téglalapkötésben állnak. A szélessoros telepítési rendszerben tehát, a tenyészterület nagyságának megváltoztatása nélkül a sortávolságot növeljük, a tőtávolságot pedig csökkentjük. Az így telepített fák fejlődésük későbbi szakaszában szinte összefüggő falat alkotnak. A kajsziültetvényeket is szélessoros ültetési rendszerben telepíthetjük. A faalak illetve a koronaforma szerint az alábbi sor- és tőtávolságok javasolhatók: A törzsmagasságot a kajszi esetében is a koronaforma és a szüret módja határozza meg. A tölcsérkorona javasolható törzsmagassága 90—110 cm, a szabad orsóé és a sövényé 60—80 cm. A főbb őszibarack faalakok illetve koronaformák közül a katlan és a tölcsér koronaformák a legelte&jedtebbek napjainkban. Az őszibarackfák törzsmagasságát — ‘ katlankorona esetében — 60—80 cm magasságban célszerű megszabni. A javasolt sor- és tőtávolságok a következők: katlankorona 5x5,5 m illetve 6x4 m, tölcsérkorona 6x4 m illetve 7x4 m, sövény 4.5— 5x3—4 m, karcsú orsó 4—4,5x 1.5— 2,5 m. A tölcsérkoronára nevelt szilvafák törzsmagassága 90—110 cm lehet. Sor- és tőtávolságuk a következőképpen alakulhat: tölcsérkorona 8x5 m, szabad orsó 4.5— 5x4,5 m, karcsú orsó 4,5—5x 2—2,5 m. A cseresznyééknél természetes gömb- illetve kombinált koronájú fákat nevelhetünk. A közepes törzsű fák törzsmagassága 90—120 cm, az alacsony törzsű fák törzsmagassága 60—80 cm legyen. Az utóbbi időben megjelentek a bokorfák és a szabad orsók is a cseresznyeültetvényekben. . Sor- és tőtávolságuk a következő: bokorfa és szabad orsó 7x5 m, gömb- és kombinált korona 9x6 m. A meggyültetvények művelési rendszere jóval gazdagabb mint a cseresznyeültetvényeké. A közepes törzsű fák törzsmagassága itt is 90—120 cm, a bokorfáké viszont csak 30—50 cm. Javasolt sor- és tőtávolságuk: tölcsérforma szabad orsó sövény 8x5 m, 6x4 m, 5x5 m. tölcsérkorona szabad orsó sövény 8x5 m, 7x4 m, 5x3,5 m. Dr. Széles Csaba. (MG Főiskola, Nyíregyháza) termelőkhöz, akik később akár hízók, akár süldők leadásával „törleszthetik” adósságukat. Aztán a Szovjetunióba irányuló élősertésexport növelésében is egyre jobban számítanak a kistermelőkre. Itt a húsipari vállalat a sertések kilogrammjára számítva a belföldi felvásárlási árat három forinttal megnövelő felárral ösztönzi. S hogy a sertéskínálat egyenletesebb legyen, időszakos felárral is támogatják a kistermelőket. Kalán Ferencet, a Nyíregyházi Áfész sertéshizlaló szakcsoportjának vezetőjét otthonában kerestük meg. 1968 óta hizlal sertéseket. — Éppen ma (okt. 27.) adtam le az idei harminckettediKet — mondja. — Még van 18. Tíz ma- ^ac, nyolc nagyobb süldő. Évente általában 32—35-öt hizlalunk. Talán túl nagy haszon nincs rajtuk, de azért csináljuk. Sok a kiadás. Az étteremből vesszük a moslékot, litere már 3 forintba kerül. A tápok, az állatorvosi költségek meg egyebek sem olcsók. — Terveik? — Nemrégen Zemplénben voltunk tapasztalatcserén. Az ottani szakcsoport apaállat- és te- nyészkoca-kihelyezéssel is foglalkozik. Olyasformán, mint az állatforgalmi, csak kedvezményesebben. Ezt mi is szeretnénk megvalósítani. A kérelmünket beadtuk az áfész-igazgatóságnak. Simon Dániel ugyan nem szakcsoporttag, de őt azért kerestük meg. mert „megtért” ember. — A feleségem és én most mentünk nyugdíjba. Mindketten vasutasok voltunk. Mi már tíz évvel ezelőtt tartottunk disznót, csak a munka mellett nem bírtuk ... De most újrakezdtük. Július tizedikén a piacon vettem hat malacot. Eddig a súlygyarapodásukkal nagyon elégedett vagyok. Amikor megvettem őket. egy-egy olyan 12 kilós lehetett. S ma? Körülbelül 45 kilósok, öröm rájuk nézni. Remélem január körül már 120—140 kilósok lesznek. A kocákat szeretném to vább tartani és a szaporulatukat •hizlalni. — Mi a számítása? — Egy koca minimum nyolcat fial. Négy után 32 malac lehet egy évben, s egy malacért ezer forintot számítva 32 ezer forintot kapok. Van vele munka is. Reggel 5-kor kelek, s máris melegítem a vizet a takarmányhoz etetéshez. De hát valamit valamiért. Van egy kis kamrám, benne daráló, kukorica, krumpli, de mindig veszek valamilyen tápot is. Szóval úgy érzem, annak idején is megérte a disznókkal bí belődni. de most sem fogok csalódni. Később többet szeretnék hizlalni. Egy fiúnk van, őt szeretnénk anyagilag támogatni. (Cselényi György) HORGÁSZOKNAK Három víz Halasítós saját erőből — Nem így kezdtük — mondta Farkas Janos alapító tag. — Akkor még nem volt annyi gépkocsi. Emlékszem olyan időkre, hogy néhány kárászért, nagyobb halnak meg csak a reményében tíz kilométereket gyalogoltunk, vagy negyven-ötven kilométert kerékpároztunk. Még ennél is többet fáztunk kismotoron, léghuzatos vasúti kocsikban. Ma meg beül az ember a kényelmes kocsiba, a víz szélén megáll, előkotorja a felszerelést és már pe- cázik is. Ha pedig ezekhez Hozzávesz- szük, hogy mindezt nyírbátori horgász mondta, akkor érezzük csak szavainak súlyát. A megye vízben legszegényebb vidéke Nyírbátor és környéke. Itt a. járásban is vannak ugyan kanálisok, amelyek a Tisza felé haladva főfolyásokká duzzadnak. Közben itt is, ott is táplálnak egy- egy tavacskát, de itt, a járásban csakis lefolyástalan vizek találhatók. A nyírbátori járásban horgászati szempontból kilátástalan volt a helyzet. Ma már lényegesen javultak a horgászok lehetőségei. Ha nem is rózsás a helyzet, de az új egyesület új lehetősegeket teremtett. HÁROM KÖZSÉG HATÁRÁBAN A járásban egy horgászegyesület működik. Ez is három évvel ezelőtt alakult. 145 felnőtt, 40 ifjúsági és 10 gyermektagot számlálnak. Az egyesület a Csepel Művek szerszámgépgyárának támogatását is élvezi. miután a horgászok egy része a gyáregységben dolgozik. De Nyírbátorban jó mecénásnak bizonyult a városi tanács is. Nemcsak a szénaréti tavat adományozták az egyesületnek, hanem a támogatást nem vonják meg azóta sem. A fiatal egyesületnek jelenleg három saját vize is van. Egyik a 8 hektáros Szénarét. Erre telepítették annak idején a városi fürdőt is. Penészleken 4 hektáros vizet szereztek. De az egyesület magáénak mondhatja még az Ofehértó határában meghúzódó szintén 4 hektáros, szép fekvésű vizet is, ennek a neve Völgyfű. A Völgyfűről és a penészleki hor- gászvizről már évek óta tudják, hogy-„állja a halat”. A Völgyfűt éppen szép fekvése miatt már évtizedek óta idegenek is látogatják. Jó csukázóhely hírében áll. A penészleki kubikgödrökben is szépen növekszenek a halak. A nyírbátori Szénaréttel viszont gond van.Ezen a nyáron az egyesület is, a városi tanács is vízmintát vétetett. A vizsgálatok akkor nem hoztak megfelelő eredményt. Ennek ellenére kárászt lehet benne fogni. A vizsgálatot végző vízügyi szakemberek — az akkori állapotokat figyelembe véve — még ma is határozottan ellenzik az egyesület haltelepitési törekvéseit. A néhány éve alakult egyesület a nyár végén önerejéből mindhárom vizét halasította. A jelenlegi körülmények között felelőtlen dolog lenne azt állítani, különösen a' Szénarét esetében. A dombrádi Hoit-Tisza Szerencsés helyzetben vannak a dombrádi horgászok. A lakóhelyük határába folyó Tisza mellett még egy kiváló horgászhelyük van: a termelőszövetkezet kezelésében lévő Holt-Tisza. A festői szépségű holtág jó hírű horgászvíz, sok napijegyes vendéghorgász is látogatja. Szép kárászok, még szebb pontyok és cnurok kerülnek itt horogra. Pontyból nem ritka a 4—5 kilo- példány, az amurok között pedig gyakori a 7—8 kilós zsinórtépő „horgász- álom”, A horgászok most csukalesen ülnek t kifli alakú holtág festői partjain, a deres őszi reggeleken. (Fotu: Pristyák J.) hogy a halasítás korai és elhamarkodott lett volna. De a hala- sítást megelőzően hasznos lett volna elvégeztetni a vízügyi szervek által javasolt mindenfajta vizsgálatot. Telepíteni pedig ráértek volna akkor, ha a végeredmény már megvan. Ráadásul telepítéskor csak továbbtenyésztés- re kijelölt halgazdaság növendékhalait kellett volna behelyezni vizeikbe. TELEPÍTÉS SZÁZÖT EZERÉRT A nyírbátori egyesület valamennyi tavát halasította, de a MOHOSZ-tól járó halasítási támogatást még csak ezután kapják meg. Amit eddig csináltak, azt önerejükből tették. Az egyesületnek a saját halasítás több mint 105 ezer forintba került. A szénaréti tóba hét és fél mázsa horogérett pontyot és két és fél mázsa amúrt telepítettek. A penészleki kubikgödrökbe öt mázsa ponty és két mázsa amúr jutott. A Völgyfűbe szintén öt mázsa pontyot és több mint két mázsa amúrt helyeztek ki. A telepítés után mindhárom tavukon a nyár végén fogási tilalmat rendeltek el. — Így most már van vizünk, halunk, de mégsem horgászhatunk — hallottuk Nagy Mihály egyesületi titkártól. — Ehetjük a vándorhorgászok kenyerét. Járhatjuk az idén a vajai tározót, a Tiszát, a Szamost meg a holtágaikat, a Fancsikai tavakat, meg járhatunk távolabbi vizekre is. A nyár végi horgászversenyünket is idegen vízre kellett szerveznünk. Szerencsére jól megvagyunk a leveleki horgászokkal, meg a vezetőséggel, így aztán ők felajánlották a vizet, ök adták a versenyhalakat, meg a halászlébe valót is, mi pedig mindkét egyesület részére megvásároltuk a versenydíjakat. Hogy a hangulat jó legyen, a legtöbbet fogó horgászt abszolút díjban részesítettük. Ezzel szerencsénk is voltamért a mi egyesületünk horgászmestere fogta a legtöbb halat, és vitte el a fődíjat is. Horgászmesterünk 5370 pontot gyűjtött össze. A GYŐZTES HORGÁSZMESTER — Ügy látom, a szerencsével sem állhatott hadilábon. Hogyan érte el ezt a kimagasló eredményt? — kérdeztem az éppen kéznél lévő horgászmestertől. — Tényleg szerencsém volt — felelte Antal Gyula. — Utolsónak neveztem be. így nemcsak az utolsó sorszám jutott nekem, hanem az utolsó hely is. Versenyekben jártas ember tudja, hogy ez járhat némi szerencsével is. Nekem helyzeti előnyt jelentett az utolsó hely. Mikor elindultam a mérlegelés helyére, már láttam, hogy az elsők között végezhetek. Arra viszont nem gondoltam, hogy az első díjat is elhozom. Ha ilyen sikerem lenne a fancsikai tavak partján is, akkor nagyon meg lennék elégedve. De hat a szerencse forgandó. Van úgy, hogy sem a Tisza, sem a Szamos nem mutatja meg a nagy halat. De horgászni akkor is szeretek, ha nem fogok halat. CSÓNAKOK, FÁSÍTÁS — Lehet valami igaza, mert ezt csak szenvedéllyel lehet csinálni — vette át a szót Tisza István, a Csepel Művek nyírbátori gyárának főmérnöke. — Vizeinket a lelkes vezetőségnek köszönhetjük. Ök voltak azok. akik járták a tanácsokat, mentek éjjel-nappal, hogy ezen a vízszegény területen horgászvizünk legyen. így aztán most már három saját vízzel is rendelkezünk. Az pedig, hogy mennyi hal lesz a tavakban, zömében csak a tagságtól függ. A nyírbátori tagság nem is sajnálja a fáradságot. Nejncsak csónakokat telepítettek a vízre, de igyekeztek ott sajátos rendet is kialakítani. A „Tiszta viz, rendezett vízpart” mozgalom keretében fásították mind a három tó környékét, összeszedték a magukról megfeledkezett horgászok által eldobált tejeszacskókat, konzervesdobozokat, üres üvegeket és minden egyéb szemetet. — Az egyesület vezetőségének nemcsak a gondja — mondta Faragó József, a fegyelmi bizottság tagja —, hogy halasítson. De gondoskodniuk kell a meglévő állomány védelméről is. Mivel nekünk három községben vannak a vizeink, így az őrzés megszervezése gondot is jelent. Bízunk azonban a becsületes emberekben, akik maguk fogják el az orvhalászokat. Egyébként a fegyelmi bizottságnak Nyírbátorban valóban nincs sok dolga. A tagság fegyelmezett, jól viseli el a rendszabályokat úgy a saját vizén, mint más horgászhelyeken. A fogási naplókat rendben tartják és reméljük, hogy azokat a leadás idejére hibamentesen küldik majd be az egyesülethez. Most Nyírbátorban is a csukázás szezonja van. Reméljük, hogy fogásban nem lesz hiány. Sigér Imre A bor erjesztése és tárolása a hízott sertésért Négyszáz tagja van a nyíregyházi szakcsoportnak
