Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. november 28. Napi külpolitikai kommentár AESZ-válság M inden eddiginél súlyo­sabb válságban van az Afrikai Egységszer- vezet, mert a tagállamai kö­zötti megosztottság szinte tel­jesen megbénította tevékeny­ségét Ahelyett, hogy a kon­tinens égető gazdasági és társadalmi gondjaival foglal­kozna, az AESZ fokozatosan elmerül az Afrikán kívüli erők által is ösztönzött, ve­szélyes precedenst teremtő viták mocsarában. A válságnak csak tüneti jele az, hogy a líbiai fővá­rosban sem augusztusban, sem ezen a héten nem sike­rült megtartani az AESZ csúcsértekezletét Ny ugat­Szahara, illetve a Csád ügyé­ben kirobbant vita miatt. (Csád kérdésében a vita tét­je az volt, hogy elfoglalhat­ja-e helyét a Líbiai főváros­ba összehívott csúcstalálko­zón egy olyan kormányzat, amely idén nyáron fegyveres úton jutott hatalomra, elűz­ve a többek között Líbia ál­tal támogatott elnököt.) Az ellentétek igazi tartalma az, hogy az afrikai országok a társadalmi-gazdasági fejlő­désben egymástól igen kü­lönböző utakon járnak, s ez­zel összefüggésben egymás közötti konfliktusaikat a ke­let—nyugati kapcsolatok ala­kulása is befolyásolja. A líbiai fővárosban, a nem­zetközi sajtókörökben általá­nos a vélemény, hogy az AESZ belső válsága nagy­mértékben összefügg az ame­rikai kormányzat konfrontá- ciós politikájával. A csúcs­értekezletek megtartását tá­volmaradásukkal megakadá­lyozó afrikai tagállamok — köztük Egyiptom, Marokkó, Szudán, Szomália és a Nyu­gat-barát, francia nyelvű af­rikai országok többsége Wa­shington' akaratának , enge­delmeskedtek. Ismert az amerikai kormányzat gyűlö­lete Kadhafi Líbiájával szemben, és az is, hogy az észak-afrikai arab ország az Egyesült Államok nemzetkö­zi politikájának leghevesebb arab bírálója. Washington­ban tartottak attól, hogy Kadhafi az AESZ soros el-, nőkének minőségében New Yorkba jöhet decemberben, és felszólalhat Afrika nevé­ben az ENSZ közgyűlésének ülésén. Ettől a tripoli csúcs- értekezlet elmaradása nyo­mán megszabadult az ameri­kai kormányzat, mert az AESZ soros elnöke a kenyai államfő marad. A Tripodiiban történtek mö­gött részben jelen van az a vetélkedés, ami Párizs és Washington között zajlik Fekete-Afrikában Mitterrand megválasztása óta. Washing­ton most kipróbálta, hogy világpolitikai erejével és gaz­dasági csábítással mennyire képes befolyásolni a koráb­ban Párizsihoz szorosabban kötődő francia nyelvű afri­kai államok csoportját. De Tripoliban nem csupán a magukat antiimperialistá- nak valló országok vezetői gyülekeztek. Angola, Mozam- bik vagy Etiópia mellett ál­lamfőjével képviseltette ma­gát például Nigéria, Kenya és Zambia is. Ezek nem a Líbia iránti rokonszenvből jöttek el, hanem azért, mert józanul belátják, hogy az Afrikai Egységszervezetet nem szabad veszni hagyni. A világ legnagyobb regionális szervezetének lehetőséget kel­lene adni arra, hogy az 1963- ban megfogalmazott alapok­mányban foglaltak szerint tölthesse be feladatát. Azaz segítse elő a tagállamok köl­csönösen gyümölcsöző gaz­dasági, szociális együttműkö­dését, kibékítse az egymással viszálykodókaf és támogassa a még kisebbségi uralom alatt élő népeket, mint ma a Namíbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban lakó feketé­ket. A Tripoliban történt ku­darc után várható, hogy az ellentétek még élesebbek lesznek. Egy jó ideig még Csád és Nyugat- Szahara lesz a vitatéma, de Afrika, amelynek államhatá­rait még a gyarmati korban rajzolták meg, s amelynek fejlődésében még érezhetők annak a korszaknak követ­kezményei, számtalan konf­liktusforrást rejt még. A Tripoliban ezen a héten összesereglett 30 állam- és kormányfő nyilatkozatban szólított fel arra, hogy jövő májusban méltó módon ün­nepeljék meg az AESZ meg­születésének 20. évfordulóját. Nyitott kérdés azonban, hogy az etiópiai fővárosban — az Afrikai Egységszervezet ala­pításának színhelyén — va­jon hányán és milyen han­gulatban fognak ünnepelni. K. J. nem tapasztalhatott a sze­rencsétlen — mondja der- medten a hadnagy, aki most érzi igazán, hogy mennyire követésre méltó dr. Gábor Ferenc alezredes sziszifuszi­nak tűnő munkája. A vizs­gálótisztnek milyen sokolda­lúan kell tájékozódnia, a részletet csak az egészhez viszonyítva szabad és kell értékelni. — Nemhogy gyengédség­ről, de lényegében még em­berségről sem lehet beszélni a lány gyermekkorának kör­nyezetében — folytatja fej­tegetéseit az alezredes. — Nos, tehát Boros Anna, aki írni-olvasni is alig tud, a vi­lágban teljesen tájékozatlan, mert még azt sem lehet mondani, hogy a nagyvárosi élet valamiféleképpen hat rá, ugyanis Miskolc környé­ki, tanyavilág szerű környe­zetben él, még alig 16 éves, amikor másállapotba kerül Kohányi Ferenctől, aki elve­szi feleségül. Elutazott Hans-Dietrich Genscher Hivatalos látogatását befejezve szombaton elutazott Buda­pestről Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köz­társaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására tartózkodott Magyarországon. A vendéget és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúz­tatta. Jelen volt Kővári Péter, hazánk NSZK-beli és Nor­man Dencker, az NSZK magyarországi nagykövete. (Ke­let-Magyarország teiefoto) Üdvözlő táviratok A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke üd- vözLő táviratot küldött Mitja Ribicsicsnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnöksé­ge elnökének, Petar Sztam - bolicsnak, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság elnöksége elnökének és Milka Planincnak, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsa elnökének Belgrádba: A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter­itanácsa nevében szívélyes üdvözletünket és őszinte jó­(■nasawK A szegényes lakodalmon Anna apja nem vehet részt, hiszen éppen soros bünteté­sét tölti. A fiatal férj részé­ről már az is gyengédségnek számít, ha nem veri meg az asszonyt. Anna fiatal életé­ben azt látja és tapasztalja, hogy a családban a nőnek nincs szava, ki kell szolgálni az erősebbet, a férfit. Kohá­nyi is ezt követelte meg tő­le, tehát... fel sem merült benne, a lázadás gondolata. — A házasság után mi­lyen körülmények között lak­tak? — érdeklődik tovább Hollai. — Gondolhatod ... To­vábbra is periférián, egy vi­zes odúban tengették életü­ket. A gyerekek sorra szület­tek. Normális közösséget to­vábbra sem ismer a fiatal- asszony, hiszen a brutális férj még dolgozni sem en­gedi ... — És vajon miért nem vállalhatott munkát? — Mert a férfi akarati be­állítottsága, birtoklási máni­ája azt sugallta, hogy az asszony nevelje a gyerekeket és szolgálja őt... — Nem lehet ebben szere­pe Kohányi részéről valami­féle féltékenységnek is? (Folytatjuk) kívánságainkat küldjük önök­nek, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottságának, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság elnökségének," a Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsnak, és Jugoszlávia népeinek nagy nemzeti ünnepük alkalmából. Dolgozó népünk elisme­réssel tekint Jugoszlávia né­peinek történelmi útjára, amelynek csaknem négy év­tizede alatt kiemelkedő ered­mények születtek az ország- építo munkában. Nagyra ér­tékeli azokat az erőfeszíté­seket is, amelyeket Jugo­szlávia népei a jugoszláv Kommunisták Szövetsége ve­zetésével fejtenek ki a szo­cialista társadalom anyaglés szellemi erejének növelése­iben, a szomszédos Jugoszlá­via felvirágoztatásában. Si­kereket kívánunk önöknek az egységes szocialista Jugo­szlávia erősítésében, a beire Védelmében, a nemzetközi biztonság erősítésében. Jó érzéssel állapítjuk meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szocialis- .ta Szövetségi Köztársaság kapcsolatai minden területen egészségesen fejlődnek, és erősödnek országaink, a szo­cializmus és a béke javára. Meggyőződésünk, hogy sok­oldalú együttműködésünk és baráti viszonyunk megfelel népeink óhajának. Nemzeti ünnepükön sike­reket kívánunk önöknek és a baráti Jugoszlávia népei­nek, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége XII. kongresz- szusa határozatainak valóra- váltásában, és népeink jó­szomszédi kapcsolatainak to­vábbi elmélyítésében. Új rendeletek, jogszabályok t. Kötelező gyógykezelés alkoholistáknak 1983. január 1-től lép életbe az a törvényerejű rendelet, amelyet az alko­holisták kötelező intézeti gyógykezeléséről alkotott az Elnöki Tanács. A téma hátterében az áll, hogy jelenleg az alkoholiz­mus elleni fellépésre több­féle jogszabály ad módot. Ezek közé tartozik az az 1974-től hatályos tvr., amelyben előírták, hogy a társadalomra veszélyes élet­módot folytató alkoholistát már akkor is gyógyítani kell, ha nem követett el bűncselekményt, s ilyenkor a kötelező intézeti gyógyke­zelést polgári bíróság ren­delheti el. Az új Büntető Törvénykönyv pedig lehető­vé tette, hogy a bíróság a büntetőeljárásban kötelezze — hat hónapot meg nem haladó szabadságvesztés vagy ennél enyhébb bünte­tés helyett — munkaterápi­ás intézeti kezelésre azt, akinek bűncselekménye al­koholista életmódjával függ össze. A polgári és a bünte­tőbíróság által elrendelt gyógykezelést ugyanabban az intézetben hajtják végre: a munkaterápiás alkoholel­vonó intézet — mint isme­retes — Nagyfán működik. Az alkoholizmus elleni küz­delemben — miként az igaz­ságügy-miniszter tájékoztat­ta az Elnöki Tanácsot — nemzetközi mércével mérve is hatásos, jó eredményeket értek már el: az innen tá­vozók 30—35 százalékánál nem tapasztaltak vissza­esést. Jogszabályi rendelkezések eddig csak a polgári bíró­ság éltal elrendelt gyógyke­zelésről szóltak. Ezért vált szükségessé az új törvény- erejű rendelet egybefoglalva olyan előírásokat, amelyek mind a polgári, mind a büntetőeljárásban elrendelt intézeti gyógykezelésre vo­natkoznak. (Természetesen január 1-től a korábbi sza­bályok hatályukat vesztik.) Az intézeti kezelés elrende­lése iránt az eljárást az al­koholista lakóhelye, vagy munkahelye szerint illeté­kes tanács egészségügyi szakigazgatási szervénél bármely állami szerv, szö­vetkezet, társadalmi szerve­zet, illetőleg az alkoholista által veszélyeztetett személy kezdeményezheti. Törvé­nyességi garancia, hogy kö­telező a döntés előtt igaz­ságügyi orvosszakértő meg­hallgatása. Az intézeti ke­zelést bíróság rendelheti el. Az intézeti kezelés alatt — amely legfeljebb két évig tarthat — a beutalt munka- viszonya, illetőleg szövetke­zeti tagsági viszonyán ala­puló jogai és kötelezettsé­gei szünetelnek: a munka- viszonyban, illetve a szövet­kezeti tagsági viszonyban töltött idő számításánál azonban figyelembe kell venni az intézetben töltött időt. 2. Bővülő társadalombiztosítás, nyugdíjasok foglalkoztatása Albánia nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa üdvözlő táviratot küldött az Albán Szocialista Népköz- társaság népi gyűlése elnök­ségének Tiranába: Az albán nép nagy nemzeti ünnepén, Albánia felszaba­dulása 38. és nemzeti függet­lensége kikiáltásának 70. év­fordulóján a magyar dolgozó nép nevében üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük az albán népnek. További eredményeket kívánunk a szocializmus építésében. Az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács — 1983. január 1-i hatállyal — mó­dosította a társadalombizto­sítási törvényt, illetve a végrehajtásáról szóló minisz­tertanácsi rendeletet. A mó­dosítás lényegében két irá­nyú: újabb rétegekre ter­jesztik ki a társadalombiz­tosítást, s korszerűsítik a nyugdíjasok foglalkoztatásá­ra vonatkozó szabályokat.-Rendeződik az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosítási hely­zete. Az egyéni gazdálko­dók például jogót szerez­hetnek családi pótlékra, nyugellátásra, baleseti el­látásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek jogosulttá válnak táppénzre, terhessé­gi-gyermekágyi segélyre és családi pótlékra. 1983. január 1-től a táp­pénz összegének megállapí­tásánál az eddigiektől elté­rően a napi 400 forintot meghaladó keresetet is fi­gyelembe kell venni. A ju­talékos szervezőknél az ed­digi napi 200 forint helyett 300 forint, a bedolgozóknál pedig a napi 100 forint he­lyett 200 forint lehet maxi­málisan a táppénz alapja. Azoknál a dolgozóknál, akiknek a nyugdíját, illetve baleseti ellátását a tényle­ges keresettől független, előre meghatározott összeg alapján kell megállapítani (például a háztartási alkal­mazottakét eddig havi 1700 forint alapján), ez az összeg egységesen havi 3000 fo­rintra emelkedik. A nyugdíjasok foglalkoz­tatására vonatkozó szabá­lyok korszerűsítését az tet­te szükségessé, hogy egyes földrajzi területeken és fog­lalkozási ágakban eltérés van a munkaerőigények és a rendelkezésre álló forrá­sok között, ezeknek az elté­réseknek a mérséklését se­gíti egyebek között a nyug­díjasok foglalkoztatása. Az új szabályozás erre a jövő­ben tágabb lehetőséget ad. Jelenleg a foglalkoztatás' időkerete naptári évenként 840 óra mind a fizikai, mind a nem fizikai munkakörök­ben, az évi keresethatár összege 30 ezer forint a nem fizikai munkakörök­ben, a kereset és a nyugdíj éves összegéből számított havi átlag pedig nem ha­ladhatja meg a 10 ezer fo­rintot. A módosítás értelmében az egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási idő­keretet 1260 órára emelik fel. Emelkedik az egy év alatt kereshető összeg is: a jelenlegi 30 ezer forintról 60 ezer forintra, ugyanakkor megszűnik a nyugdíj és a kereset együttes összegéből számított havi 10 ezer fo­rintos korlát. A változások a fizikai és a nem fizikai munkakörökre egyaránt vo­natkoznak. Továbbra is lesz lehetőség mentesítés kéré­sére. A foglalkoztatási idő­keretet a jövőben az illeté­kes megyei tanács végre­hajtó bizottságának munka­ügyi szakigazgatási szerve, az éves összegszerű keretet pedig a felügyeleti szerv ve­zetője (miniszter, megyei, fővárosi tanács elnöke) emelheti fel. SCHMIDT ATTILA: £ tCttOS ÖHZOtbOHf q nyomozás folyik 10. — Ügy érted tehát, hogy ez az asszony erre a döntés­re volt mindössze képes? — kérdezi érdeklődve Hollai. — Igen ... Pillantsunk csak bele az asszony életébe! Már az iskolában veszélyeztetett gyermekként kezelték. Az ál­talános iskola négy osztályát hét év alatt végezte el. Az apja iszákos, többször bünte­tett. Az anyja rokkant, telje­sen kiszolgáltatva részeges, durva férjének. — Erre nem is gondol­tam ... — Vettem a fáradságot és utánanéztem, hogyan, mi­lyen körülmények között nőtt fel Anna. Az apja züllött éle­te természetesen kihatott a családra is. Rendkívüli sze­génységben ... szegénység­ben? Annál rosszabbul, nyo­morban éltek. Az apja, ami­kor felöntött a garatra, rend­szeresen verte a feleségét. Időnként még a kést is elő­kapta ... — Hát, sok gyengédségei

Next

/
Thumbnails
Contents