Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

Jogi tanácsok nyugdíjasoknak A haszonélvezeti jog korlátozása, megváltása □ 7 özvegyi haszonél­vezeti jog olykor nagy terhet ró az örökösökre. Azok hiába kapják meg az örökhagyó házát, kocsiját, takarék- betétkönyvét, egyéb va­gyontárgyait, a túlélő há­zastárs életében — akinek mindezekre özvegyi ha­szonélvezeti joga van — alig tudnak vele kezdeni valamit. így egyesek rend­kívül nehéz helyzetbe ke­rülnének. Méltánytalan lenne, ha az örökhagyó esetleg már családos gyer­mekei például albérletben szoronganának, miközben édesapjuk túlélő házastár­sa — aki gyakran nem a másik édes szülő, és aki a vagyonszerzéshez nem, vagy csak csekély mérték­ben járult hozzá — egy hatalmas házat lakna egyedül. Ilyen esetben például helyénvaló a haszonélve­zeti jog korlátozását kér­ni. A felek persze maguk között is megegyezhetnek. Ha ez így nem megy, a bíróság dönt. A haszonél­vezeti jog korlátozására bármikor sor kerülhet. A kérelem beadása nincs ha­táridőhöz kötve. Ez azt je­lenti, hogy a hagyaték át­adása után jóval, az álta­lános polgári jogi elévülé­si időt követően is kérhe­tő a korlátozás — ha szük­ség van rá. A haszonélvezet korláto­zása persze csak addig ter­jedhet, hogy ne hozza mél­tánytalanul nehéz helyzet­be az özvegyet. Figyelem­be kell venni az általa örökölt (állagörökségként megkapott) egyéb vagyon­tárgyakat, saját vagyonát (például a házastársi va­gyonközösségből őt illető fél részt), munkájának eredményét, van-e nyug­díja, egyéb jövedelme stb. Fontos, hogy méltányos igénye biztosítva legyen. Legyen lakása megfelelő berendezési tárgyakkal. Ha a házhoz, üdülőhöz kert van, és ő eddig ebből fedezte megélhetését, szük­séges mértékben ezután is tehesse ezt. Jó tudni, hogy a ha­szonélvezet korlátozását csak a gyerekek, illetve más leszármazók (unokák, dédunokák) kérhetik. Mi­ért szükséges ezt kiemel­ni? Mert előfordul, hogy nem a leszármazók lesz­nek az örökösök. Elkép­zelhető, hogy az örökha­gyó végakaratával a test­vérére, vagy egy számára kedves idegenre hagyja vagyonát. (Más kérdés, hogy a gyermeket és az el­hunyt gyerek helyébe lé­pő unokát ilyenkor is meg­illeti a köteles rész). Mit jelent az ági va­gyon? Ezt az elhunyt va­lamely felmenőjétől (szü­lő, nagyszülő) örökölte vagy kapta ajándékba, vagy pedig a saját testvé­re (annak gyereke, unoká­ja) ajándékozta neki, vagy örökölte tőlük. Ha gyerek, unoka nélkül halt el az örökhagyó, az ági va­gyontárgyak visszaszáll­nak. Az özvegy ilyenkor örökös lenne a saját va­gyonra, de az ági vagyon­tárgyak tulaj dón jogát nem szerezheti meg, az most már a testvérekre száll vissza. Az özvegyi haszon- élvezeti jog azonban eze­ket is megilleti. Ennek az ági vagyonnak a korláto­zását nem lehet kérni. Ezzel szemben a haszon- élvezet megváltását bár­melyik állagörökös kérhe­ti. A haszonélvezeti jog megváltása azt jelenti, hogy a túlélő házastárs az őt megillető haszonélvezet helyett az örökség egy ré­szét állagörökösként meg­kapja. A haszonélvezet megvál­tását csak az örökhagyó halálától számított egy éven belül lehet kérni. Amikor a hagyatéki eljá­rás folyik a közjegyző előtt, érdemes bejelenteni az erre irányuló igényt. Ha a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt. A haszonélvezeti jog megváltásakor ugyanúgy méltányosan kell eljárni, mint amikor annak korlá­tozására kerül sor. A jog­szabály eleve kizárja a megváltásból a házastárs által lakott lakást, az álta­la használt szükséges be­rendezési és felszerelési tárgyakat. A luxuscikkek­re (drága festmény, sző­nyeg) ékszerekre, gépko­csira, takarékbetétkönyv­re ez a kímélet nem vo­natkozik. S okan gépkocsinyere­ménybe helyezik megtakarított pén­züket tehát érdemes arról szólni, hogyan osztják meg ennek összegét az örökö­sök, és azt miként lehet megváltani a haszonélve­zőtől. Amikor a megvál­tásra sor kerül, a köz­jegyző jelzi a megváltást az OTP-nek, és ott azt jegyzik. Ha nyer a betét­könyv, és mondjuk három gyerek örököl, a túlélő há­zastárs is kap egy negyed­részt az autó árából. Levesek—ínyenceknek sCtötök-krEmleves Hozzávalók (4 személynek): 1/2 kg sütőtök, 1/2 liter tej, só, cukor, liszt, 1/2 dkg vaj. A tököt meghámozzuk, apró kockákra vágjuk, és fél liter vízben puhára főzzük. Tur- mixozzuk, vagy áttörjük. Ez­után egy evőkanál lisztet fél dl tejben simára keverünk és hozzáöntjük. A megmaradt tejjel felöntjük, és tovább főzzük. Ízlés szerint cukroz­zuk és sózzuk. Hozzátesszük a vajat. HÜSLEVES ÁRPAKASÁVAL Hozzávalók (4 személynek): 3 db levescsont, 2 babérlevél, 8 borsszem, másfél liter víz, 3 db húsleveskocka, fél kg marhaszegy, fél kg póréhagy­ma, fél kg kelkáposzta, fél kg sárgarépa, 15 dkg hagyma, 10 dkg árpagyöngye (árpakása), só, bors. A csontokat, borsot és babérlevelet vízben felfor­raljuk. Beletesszük a húst és a leveskockákat, és kb. egy óra hosszat főzzük. Közben a zöldségeket megtisztítjuk és feldaraboljuk. A csontokat és a babérlevelet kivesszük a le­vesből. A zöldségeket bele­tesszük, és az árpagyöngyöt is a levesbe tesszük. A húst kiszedjük, kockákra vágjuk, majd visszatesszük a levesbe. Végül fűszerezzük. BOROS HÜSLEVES Hozzávalók (4 személynek): 1,5 húsleveskocka, 1,5 liter víz, fél kg marhalábszár, 1/2 kg burgonya, 1/2 kg zöldbab (Mirelit), ételízesítő, 1,5 dl fe­hérbor, 8 dkg szalonna, egy csipet cukor, l fej hagyma. A húslevest elkészítjük a leves­kockából. A húst kockákra vágjuk, és a levesben kb. egy óra hossszat főzzük. A burgo­nyát meghámozzuk, megm'ös- suk, és kockákra vágjuk. A zöldbabot szükség esetén megtisztítjuk, és szintén a le­vesbe tesszük. Megfűszerez­zük, és tovább főzzük 20 per­cig. Cukorral és borral ízesít­jük. Apróra vágott hagymát és szalonnát teszünk bele. SZARITOTTGOMBA-LEVES Hozzávalók: 5 dkg szárí­tott gomba, 2 dkg zsír, 2 dkg liszt, zöldpetrezselyem, 4 dkg rizs. A szárított gombát jól megmossuk és puhára főzzük. Világos rántással be­rántjuk, zöldpetrezselyem­mel ízesítjük. Négy dkg rizst főzünk bele, tejföllel tálal­juk. Ágyagedényben Évezredekkel ezelőtt a fa­zekakat és a tálakat agyag­ból készítették. A Schlem- mertopf tál ezeknek az agyagedényeknek a mai, mo­dern változata. Számtalan ha­sonló agyagtól, edény kapha­tó ma is üzleteinkben. Az ilyen tál kiválóan alkal­mas húsok, halak; szárnya­sok sütésére. Fontos, hogy használat előtt minden alka­lommal tegyük a tálat tíz Buga doktor: A virágpor haszna percig vízbe, majd onnan ki­véve helyezzük bele az előre ízlés szerint fűszerezett, süt­ni kívánt húst víz és zsiradék hozzáadása nélkül. A sütőedényt soha ne te­gyük főzőlapra. Helyezzük a tálat hideg sütőbe. A hőmér­sékletet állítsuk be 220—250 fokra. A felmelegedés során a húsokból kiolvadó zsiradék és pára biztosítja, hogy a hús ne süljön az edényhez. A sül­tek és a szárnyasok különö­sen ropogósak lesznek, ha a sütés befejezése előtt 10 perc­cel a kisült zsírral meglocsol­juk. Az edényt a sütőből ki­véve az asztalra tehetjük, jól tartja a hőt, és onnan tálal­ható. Általános sütési idők: csir­ke 90 perc, sertés 110, liba, kacsa 150, marha 175, borjú 120, vadhúsok 150 perc. A Schlemmertopf edényben sütött húsokból a vitaminok és a tápanyagok sütés közben nem párolognak el, így táp­láló, és különlegesen jóízű, aramájú sülteket kapunk. Az edényt csak vízzel és kefével tisztítsuk/ne használ­junk mosogatószert. Az első sütések alkalmával a cserép lyukacsos falába beszívódik a zsiradék, és foltosodás tapasz­talható. A rendszeres haszná­lat során ez a foltosodás ki­egyenlítődik, az edény söté- tebb színárnyalatot vesz fel. 1982: a trencskó éve Visszajött a régi jó trencs­kó, minden idők divatja — ezúttal kicsiknek és nagyok­nak, férfiaknak és nőknek, egyszóval mindenkinek. A régi, ismert angol Bur­berry cég, amely most 125 éves, és amelyről a finom, fé­nyes felületű, a háborús évek előtti divatos férfiruhaanya­gokat is elnevezték, elégedett lehet. Trencskóit annak ide­jén a hadsereg használta, de férfias szabása miatt a pol­gári öltözetnek is kedvelt da­rabja volt, és a divatmeteo­rológia szerint ismét az lesz. A párizsi szalonok annyi­ban módosították, hogy a jel­legzetesen őszi-tavaszi vise­letét téliesítették. Bővebb szabással valódi vagy mű­szőrme gombolható alá, koc­kás szövetbéléssel pedig ki­gombolt változatokban is ké­szül. Van olyan is, amelyik 85—90 centiméter hosszú és van klasszikus formában, 115 centiméter hosszal is. Az anyagokban és színekben nincs sok módosítás: a drapp és homokszín különböző ár­nyalatai, a kék szín változa­tai hódítanak. A női trencskóknál divat a selymes hatású anyag és gal­lérfazonjuk is változatosabb. Ezekhez jól illik a 10—15 év­vel ezelőtti férfikalap forma, amelyet ki lehet kölcsönözni a férjek és apák régi holmi­jai közül — s természetesen csizma és kesztyű illik hozzá. Varrottmintás sport­pulover (mb 100 cm) Hozzávalók: 70 dkg acélkék FIRENZE fonal, néhány méter piros, sötétkék, mackóbarna, azo­nos vastagságú gyapjú hímzőfo­nal, 3-as, 3,5-es kötőtű, nagy­lyukú merkelőtű. Kötésminta. Patentminta: 1. sor: 2 sima, 2 fordított, 2. és min­den további sor: simára sima, fordítottra fordított szemeket kö­tünk. Alapminta: a munka Jobb ol­dalán sima, a baloldalon fordí­tott szemeket kötünk. Szempró­ba: 22 szem X 23 sor = 10X10 cm. MUNKAMENET Háta: acélkék színű fonalból, 3-as kötőtűvel, 110 szemre kezd­jük, patentmintával 7 cm magas kezdőrészt kötünk. A munkát 3,5- es kötőtűvel, alapmintával foly­tatjuk. Az első sorban, a munka középrészén 1 szemet szaporítunk (111). 38 cm elérése után, mind­két oldalszélen lefogyasztunk 4, majd minden 2. sorban 3, 2X2, 2X1 szemet (85). A karkerekítés­től számított 22 cm elérése után, mindkét oldalszélen váUfogyasz- tást készítünk, minden 2. sorban lefogyasztunk 5, 3X5 szemet. A középen megmaradó 29 szemet, a •következő sorban, lefogyasztás nélkül tartaléktűre vesszük. Eleje: a hátrésszel azonos szem-, és sorszámmal, mintával, kar-, és vállfogyasztással kötjük. A kezdéstől számított 60 cm el­érése után, a munkadarab kö­zéprészén, a nyakkerekítés ré­szére, lefogyasztás nélkül tarta­léktűre veszünk 11 szemet, majd ennek mindkét oldalszélén, min­den 2. sorban, 4, 3, 2X2, 3X1 sze­met. Ujja: acélkék színű fonalból, 3-as kötőtűvel, 46 szemre kezd­jük, patentmintával 7 cm magas kezdőrészt kötünk. A munkát 3,5-es kötőtűvel, alapmintával folytatjuk. Az első sorban sza­porítunk 17 szemet (63), majd mindkét oldalszélen, minden 6. sorban 13X1 szemet (89). A kar­kerekítés részére, a 38 cm eléré­se után, mindkét oldalszélen le­fogyasztunk 4, majd minden 2. sorban 2, 3X1, 2, 2X1, 2, 2X1, 2, 2X1, 2, 3X1, 3X2, 2X3 szemet. A középen megmaradó 13 szemet, a következő sorban egyenként la­zán lefogyasztjuk. Összeállítás: az oldal-, és váll­részeket, alapszínű, alapvastagsá­gú fonallal, szem- és sortalálko­zás szerint összevarrjuk. Az ele­je-háta nyakszél tartalékszemeit, rövidzsinórú 3-as körkötőtűvel vesszük. Az eleje oldalrészen, a szélszemeken (szükség szerint) kiegészítjük, 92 szemmel, patent­mintával, 4 cm magas pántrészt kötünk. Végül a szemeket, az alapszemnek megfelelően lefo­gyasztjuk. Az eleje-, háta-, ujja- részek középrészén megjelölünk 1 szemet, majd ettől jobbra és balra haladva, minden 13. sze­met. E megjelölt szemeket, az al­só széltől kiindulva, felfelé ha­ladva, szjnes fonallal, szemet utánzó öltéssorral kivarrjuk. HU HÉTVÉGI MELLÉKLET 1982. november 27, imiAILIAIDHCITIT H € Ni Az utóbbi években az ér­deklődés középpontjába ke­rültek a gyógyteák, a méz, a méhpempő, az almaecet, újabban pedig a virágpor. A francia Callas megfigye­lésekkel, sőt kísérletekkel bi­zonyította a virágpor hasznát súlyosan megterhelt, kifáradt, gyenge idegzetű, erősen le­romlott egyéneken. Más tu­dományos kutatók — elsősor­ban a németek — virágporok alkatrészeit analizálták és az alapanyagokon kívül vitami­nokat, hormonokat, aminosa- vakat, ásványi anyagokat — vasat, rezet," káliumot, nátri­umot, magnéziumot, szilíciu­mot — találtak bennük. Meg olyan anyagokat, amelyeket egyelőre nem tudtak széjjel- váLasztani és felismerni. Mindezek erősítő és élénkítő anyagokként hatnak a szer­vezetben egyenként és együt­tesen még inkább. A komp­lex hatás magyarázata: a ha­tóanyagok együttesen egymás hatását növelik. Az már bizonyított, hogy elhúzódó bélrenyheségben (székrekedésben) és általában a nem fertőzéses emésztési zavarokban szenvedők pana­szait a virágporkúra enyhíti. Az öregeket frissíti, a kerin­gési zavarokat okozó szív­gyengeséget javítja, mert a szívizmot erősíti, és kedvező hatással van az erekre is. Csökkenti a helyi érizgalma­kat. Migrénnél a fájdalmakal mulasztja. Gyermekeknél vö­rösvértest- és vérfestéksze- génység esetén kedvező hatá­sú. Arról is írnak, hogy ja­vítja az étvágyat, csökkent: az ideges nyugtalanságot és erősíti a figyelmet. Tapasz­taltak már diabétesznél (cu­korbetegségnél) és ideges idült alkoholizmusnál is bi­zonyos kedvező eredménye­ket. A virágpor sokféle hatásá­ról írtak már. Olykor eltúloz­va is. Megelőző, nyugtató és erősítő, hatása kétségtelenú van a virágporkúrának és már ezért is érdemes beszélni róla.

Next

/
Thumbnails
Contents