Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
1982. november 2. Kelet-Magyarország 3 Politikai könyvnapok SZERÉNY KÜLSŐSÉGEK KÖZT zajló, ám a mindennapokban hasznosan kamatozó eseménysorozatot üdvözlünk: az idén immár 21. alkalommal sorra kerülő politikai könyvnapokat, melyeknek ünnepi megnyitója november 3-án lesz Szegeden, a technika házában. Az őszi hónapokban, hetekben üzemek, intézmények, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, művelődési házak sokaságában irányul á figyelem — ankétokon, könyvkiállításokon, író-olvasó találkozókon — a társadalmi-politikai ismeretek szerzésére, ami a lakosság, a dolgozók körében egyre növekvő igény. Ezért is foglal el szellemi életünk ünnepi alkalmai között mind rangosabb helyet a politikai könyvnapok eseménysorozata. Hazánkban sok száz ezren tanulmányozzák évről évre szervezett formában is; párt- és tömegszervezeti iskolákon, tanfolyamokon, előadássorozatokon a marxizmus—leninizmust. Marx, Engels, Lenin műveinek olvasottsága azonban nemcsak a politikai oktatás eredményességét jelzi, hanem könyvkiadásunk fejlődését is. Azt, hogy az MSZMP kiadója, a Kossuth Kiadó mindinkább megtalálja a helyes arányokat alapvető feladata — a marxizmus—leninizmus klasz- szikusainak gondozása, újbóli kiadása —, illetve a társadalomtudományok mai fejlődését, időszerű problémáit nyomon követő művek megjelentetése, valamint a politikailag egyelőre talán még csak a napi események szintjén érdeklődők igényeinek kielégítése között. Természetesen az évek múlásával, új generációk belépésével mindkét fajta igény újratermelődik. A magyar könyvkiadás igyekszik lépést tartani velük. Megismerteti az érdeklődőkkel pártunk tevékenységét, politikáját; közreadja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom friss tapasztalatait, miközben a tömegek ismereteit népszerű tudományos munkákkal, érdekes, gyakran új ismereteket adó kiadványokkal is gyarapítja. A körülöttünk zajló, sok ellentmondást is tartalmazó, s így magyarázatot, értelmezést igénylő világunk alaposabb megismerésének hasznos segítői a politikai könyvek, amelyek — a sok irányú politikai, társadalmi és tudományos érdeklődés felkeltése mellett — a szocialista szemlélet alakításának nem kevésbé fontos eszközei. Az idei gazdag kínálatból említsük meg Marx, Engels, Lenin: A kultúráról című gyűjteményes kötetet, amely napjaink sok vitás kérdésében is jó iránytűül szolgálhat. Most kerül az érdeklődők kezébe Leonyid Brezs- nyev: Az SZKP és a szovjet állam külpolitikája című kgnyve, segítve jobban megérteni a Szovjetunió rendkívüli erőfeszítéseit a békéért, a háború nélküli világ megteremtéséért. Égető mai problémákat világít meg a Fegyverkezés és világgazdaság című tanulmánykötet, valamint Havasi Ferenc könyve, az Üj fejlődési pályán. Hasznos lexikális ismereteket ad a kétkötetes V ilágtörténeti enciklopédia; sokak érdeklődésére tarthat számot a Budapest munkásmozgalma 1919—1945, GerelyesEde tollából, valamint az ismert szerzőpáros, Hollós Ervin és Lajtai Vera új könyve, a Hidegháború Magyarország ellen 1956. Talán ízelítőül ennyi is elég annak szemléltetésére, hogy az idei politikai könyvnapok kínálata ismét nem okoz majd csalódást. Az idén közreadott művek gazdag tematikája jól mutatja politikai könyvkiadásunk látószögének szélesedését; azt a hasznos törekvést, hogy korunk leghaladóbb eszméje, a marxizmus—leninizmus iránt érdeklődők éppúgy kielégíthessék tudásszomjukat, mint korunk politikai problémái iránt érdeklődők. U. L. A vásárosnaményi írógépgyárban svájci Ucenc alapján különböző írógépeket készítenek. Képünkön: a billentyűzet szerelését látjuk. (JL) Befejeződött a rizsaratás Milotán Megyénkben egyetlen helyen, a milotai termelő- szövetkezetben termesztenek rizsét, melynek érdekessége, hogy Európa legészakibb fekvésű rizstelepe. A nemrég befejeződött aratás szép eredményeket hozott, hiszen hektáronként csaknem harminc mázsát takarítottak be a szövetkezet szakemberei. (Kovács Péter felv.) ÖSZTÖNDÍJPÓTLÓ „MŰSZAKOK" Hívja a kapcsolótáblái! „Vállalunk: költöztetést, kerti munkákat, takarítást, gyermekmegőrzést, korrepetálást (bármilyen tárgyból) és különböző alkalmi tevékenységet” — hirdeti a tanárképző főiskolások — magukat Kapcsolótáblának nevező — diákmunkacsoportjának sten- cilezett papírja. Hogy, mikor, merre, meddig? — kérdeztük Juhász Ferenctől, a tanárképző főiskola KlSZ-bizott- ságának titkárától. — A hallgatóknak szeretnénk tanulás melletti munkaalkalmat teremteni — mondja. — Igény van rá mindkét oldalon. Segítség, rászorulóknak A KISZ KB egyik határozata ilyen tetteket szorgalmaz. A KISZ-tagok szabad időbeni munkavégzése egyrészt alkalmas az ifjúsági szervezet tömegbázisának, tekintélyének növelésére, másrészt jó „ösztöndíjpótló” módszer, valamint hasznos segítség a rászorulóknak. A magunk részéről elsősorban a leendő pedagógusok leendő hivatásához közelálló, illetve ahhoz kapcsolódó tevékenységeket — gyermekmegőrzés, korrepetálás — támogatjuk, de azt hiszem a „fogd meg munkától” sem esik le a gyűrű senkinek .sem az újjáról. Fő szempont: a munkavállalás, -végzés nem mehet a tanulmányi eredmények rovására. Kapcsolat a rászorultakkal — Már kezdenek kialakulni a kapcsolataink a vállalatokkal, egyénekkel — fejtegeti Mester Béla másodéves hallgató. — A cégek többnyire takarításra kérnek bennünket, s ez jó is, mert sok embernek ad elfoglaltságot. De már van megrendelésünk költöztetésre is. Különben a portán található egy füzet, melybe az ügyfelek bejegyezhetik: mit, mikor, hány em- * berrel szeretnének elvégeztetni. — A jövőben nagyobb részt kívánunk venni — szól Zentai József elsőéves történelem, népművelés szakos hallgató — a művelődési központ gyermekfoglalkozásainak szervezésében, lebonyolításában. — Ennek során a tanulmányainkban a majdani hivatásunkban is jól 'hasznosítható tapasztalatokat, gyakorlatot szerezhetünk. Sok sikert! — Én a múltkor egy magántermelőnél kendercsép- lésen vettem részt — közli Bolyáki Zsolt elsőéves testnevelés—biológia szakos hallgató. — Megérte. Reggel nyolctól délután négyig dolgoztam, s 250 forintot kaptam. Az ügyfél ajég kaját is adott. De voltam már körte-, és paradicsomszedésén is. A korrepetálás a legnépszerűbb. Azt rengetegen csinálják. Szóval, csak más azt a pénzt elkölteni, azzal gazdálkodni, amiért mi magunk dolgoztunk. A portán forgatom a „megrendelőkönyvet”. Nyolc bejegyzés invitál erre, arra, ezt, azt végezni. Hát, uccu neki! Sok sikert, főiskolások. (cselényl) Miről írnak a folyóiratok? Társadalmi Szemle Az MSZMP elméleti és politikai folyóiratának októberi száma közli az „Ifjúság és társadalom a 70-es és 80-as években” címmel ez év szeptember 7—8-án Nyíregyházán tartott országos elméleti tanácskozás legfontosabb előadásait, Huszár István — zárszavával kiegészített — bevezetőjét, valamint Ancsel Éva és Pataki Ferenc előadását. Kiemelésre érdemes időszerűsége és valamennyiünket érdeklő témája miatt Tábori András: „Nyílt szóval — aggodalmakról és kiútról” című elemző írása. A gazdasági élet nehézségeiről, az élet- színvonal megőrzésének lehetőségeiről szólva a szerző hangsúlyozza: semmilyen elosztási szigorral, pénzügyi manőverrel nem oldhatjuk meg — legfeljebb ideig-órá- ig enyhíthetjük — gondjainkat, ha nem látunk hozzá a gazdálkodás tartalékainak feltárásához, ha szervezési, szabályozási gyengeségeinkből eredően súlyos gazdálkodási körülményeink közepette sem javul a hatékonyság, a termékszerkezet-váltás. Jóllehet vállalati körökben gyakorta panaszolják a szabályos szigorúságot, a tények azt jelzik, most is javarészt hiányzik a gazdasági kényszer, amely minden vállalathoz közvetítené az ország realitásait. E szabályozás manapság is gyakran védi meg a vállalatot — saját hibáik, irányítási, szervezési gyengeségeik következményeivel szemben. A szerző végül arra igyekszik választ adni, lehet-e kiútja ebből a helyzetből a változások sodró áramában ennek a kis országnak. Így összegezi mondanivalóját: számtalan lehetőségünk van, hogy előbbre jussunk a termelésben, a gazdálkodásban, az irányításban a termelés szervezésében, a takarékosságban, az olcsóbb termelésben és gazdaságosabb értékesítésben. A kiu fontos feltétele, hogy a kommunisták nyitottak legyenek, tapasztalataik újraértékelésére, minden új befogadására, továbbá arra is, hogy a tapasztalást és az új iránti ér- zékerfységet ne csupán a sikerekre, hanem a bajokra, a hibákra is vonatkoztassák. Nőle p Parlamentben Lina az emelvényen két: „Igaz, hogy néha nagy a szájuk, de nyílt szívűek, őszinték.” Derültség fogadta. S a nőparlament kellemes meglepetésére egy hatalmas virágkosarat nyújtott á't a nők megbecsülése jeléül. Németh Károly, a párt Központi Bizottsága titkára felszólalását követően szólították emelvényre az elnökségben helyet foglaló Rézműves Mihálynét — Linát — a hodászi óvoda helyettes vezetőjét. Nem csupán fekete hajával, egész lényével volt érdekes színfoltja a parlamentnek, hanem megküzdött szép életútjának elmesélésével. Igen, mert Lina mesélt. Igaz valóságról szólt. így kezdte remegő kézzel tartva a papírvázlatot kezében: „Ha azt mondjuk, hogy az egyenjogúság meghonosításának folyamata nehéz, akkor azt is el kell mondanom, hogy a cigány nők esetében ez sokkal lassúbb az átlagosnál, és az eredmények is jóval szerényebbek.” Lina szűkebb pátriájáról, Szabolcsról szólt, mondván nálunk érzékelhetően kedvező a változás és a beilleszkedés. A férfiak 80 százaléka, a munkaképes korú nők 35 százaléka dolgozik. Lakáshelyzetünk is javult. Az V. ötéves tervben mintegy 1456 család költözött új lakásba. A fő cél a telepek teljes felszámolása. Közel 2 és fél ezer cigány tanuló veszi igénybe az iskolanapközit. És amikor a madzaggal körülkerített cigányóvoda történetét, s a megépülő újat felemlegette, újra közbetapsoltak, s mi tagadás, a széksorokban, a külföldi küldöttségek nőtagjai közül sokaknak nem maradt szárazon a szeme. Másnap nagy tetszést aratott Varga Jánosné, a nyírmadai Béke Tsz munkásnője is. Ügy érzem, tiszteséggel teljesítette küldetését a szabolcsi nőküldöttség. Farkas Kálmán Csaknem hétszáz nő ült a bársonyszékekben, ahol egykor az úri Magyarország felsőháza ülésezett. Parlamentet ültek a magyar nők. Ünnep és számadás volt ez a nőpolitika sikereiről, s gondokról, feladatokról a III. országos nőkonferencián. Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének szavai újra visszacsengenek. „Országunknak vannak olyan megyéi, így például Szabolcs, Borsod és Szolnok, ahol a munkaképes és dolgozni kívánó nőknek nem tudnak az igények szerint munkahelyeket biztosítani.” E gondok megoldása érdekében fordult segítségért a párt- és az állami szervekhez. E egy másik gondolat, amelyre oda kellett figyelni: „Lehet, hogy egy kissé meghökkentően hangzik, de gondolkozzunk el azon: nem lehet ötmillió dolgozó között ugyan- anyi vezetésre alkalmas nő, mint férfi? Nem több nőre van szükség, hanem több jó vezetőre nemtől függetlenül!” Férfiak tapsolták meg elsőként. Hatvannál többen kértek szót. Egy férfi igazgató így dicsérte a nő-.
