Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-26 / 278. szám
\ 4 Kelet-Magyarország 1982. november 26. Bécsi haderő-csökkentési tárgyalás Magyar felszólalás A köáép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások csütörtöki — sorrendben a 323. — teljes ülésén beszédet mondott Lőrinc Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Felszólalásában a kilencedik éve folyó tárgyalássorozat mérlegét megvonva egyebek között hangsúlyozta, hogy a nyugati országok részéről ez év július 8-án beterjesztett első egyezmény- tervezet lényegét tekintve az 1973-ban közösen kialakított mandátum módosítását — pontosabban annak szándékát — jelenti, mivel abban nem esik szó a fegyverzet csökkentéséről és a légierők személyi állományának korlátozásáról. Rámutatott, hogy e törekvések rendkívüli mértékben veszélyeztetik a tárgyalások sikerét, és — mint arra Lubomir Sopov bolgár nagykövet is felhívta a figyelmet október 14-i beszédében — elfogadhatatlanok a tárgyalásokon különleges státussal részt vevő szocialista országok számára. Mint ismeretes, Magyarország is ilyen minőségben vesz részt a bécsi leszerelési fórum munkájában. A nyugati egyezménytervezet — folytatta felszólalásában a magyar delegátus — a „kísérő intézkedések” rovatában olyan kibővített javaslatokat tartalmaz, melyek elfogadása túlnyomórészt a különleges státusú szocialista országokra róna érdekeikkel ellentétes kötelezettségeket. A magyar kormánynak ezzel szemben az az álláspontja, hogy a bécsi tárgya-' lások eredeti céljának — és vele együtt a közép-európai enyhülés szempontjának is — sokkal inkább megfelelne, ha a NATO-tagországok hozzájárulnának a fegyverzet csökkentéséhez és a légierők személyi állományú felső szintjének rögzítéséhez. Hasonló módon ezen országcsoport biztonsági érdekeit szolgálná, ha eltekintenének az amerikai középhatótávolságú nukleáris rakétafegyverek tervezett európai állomásoztatásától. Mindez nem jelenti azt — mondotta befejezésül Lőrinc Tamás nagykövet —, hogy a szocialista országok nem tulajdonítanak jelentőséget a kísérő intézkedéseknek, azoknak azonban meg kell felelniük az 1973-as záróközleményben lefektetett elveknek. A csütörtöki ülésen beszédet mondott Murray Simons brit nagykövet is, aki — négy és fél hónapos késéssel — ismertette a NATO-tagországok július 8-i egyezménytervezetének 3. számú mellékletét. A kiegészítés javaslatokat tartalmaz csapategységek mozgatására, átcsoportosítására vagy kicserélésére vonatkozóan, amelyek hadgyakorlatok idején — átmenetileg — a rögzített legfelső szint módosítását, illetve túllépését eredményezhetik. A következő plenáris ülést a jövő héten, csütörtökön tartják. Hazánkba érkezik a NSZK külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására ma, november 26-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. Hatékonyabb munka Nagyhalászban (Folytatás az 1. oldalról) készült beruházás sikeréhez jelentős mértékben járultak a nagyhalásziak, akik minden feltételt biztosítottak a gyors munkához. — Az eredeti határidő december 31-e lett volna, ám a gépek jó része már szeptemberben dolgozott, de most tartjuk a végleges kontrollt. A tizenhat itt dolgozott szerelőnk egyébként igen gazdag nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, hiszen majd mindegyikük dolgozott már külföldön ezt megelőzően is, többek között Franciaországban, az NDK-ban, Lengyel- országban, Spanyolországban, az USA-ban. De mi tette szükségessé a beruházást? A nagyhalászi gyár Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű üzeme, ám a régi berendezéseivel egyre nehezebben tudott eleget tenni a növekvő hazai és külföldi igényeknek. Ráadásul a korábbi gépek zajszintje már-már elviselhetetlen volt, s a termelékenységük is egyre több kívánnivalót hagyott maga után. Ezért döntött úgy a vállalat, hogy az Európa-szerte ismert libereci textilgépgyár berendezéseivel szereli fel a nagyhalászi üzemet. így került sor a hetven szövőgép, valamint a működésükhöz szükséges kompresszorok, és a lánchengertároló üzembe helyezésére. — A hetven gép évente mintegy 16 millió méter szövet előállítására képes, ráadásul feleannyi helyet igényel, mint a korábbi — mondja a gyár főmérnöke, Török Gizella. — Nem beszélve arról, hogy működtetésükkel hatvan szakemberünk szabadul fel, így őket más, jelentős hasznot hozó munkával bízhatjuk meg ezentúl. De az sem mellékes, hogy letelepítésükkel -nagy -teret nyerünk, ahová további tizenkét speciális osztrák gépet helyezhetünk el. A csehszlovák gépek főpróbáján ott voltak a gyártó cég és az üzemeltető vállalat vezetői is, mindannyian elégedetten nyugtázták az alig több mint fél esztendő eseményeit. (bg)-----------77— S SCHMIDT ATTILA: A tettes őrizetben, a nyomozás folyik __________ A gyászszertartás perceiben egyesek valósággal szították a tüzet az asszony ellen. — Ez anya ...? — Még ő sír ...? — Az asszonyt is a földbe kellene rakni... A rosszindulatú, s Boros Annát már-már közvetlenül is fenyegető csoportok láttán dr. Gábor elkeseredett dühhel gondolt arra, hogy milyen felelőtlenné képesek válni egyesek. Mennyire hiányzik belőlük a mérlegelés képessége . .. Felületes ismereteiket saját szájaízük szerint alakítják és azt képzelik, hogy ők az igazság bajnokai. A temetésre kivezényelt rendőrök gondoskodnak Boros Anna védelméről... — Az emberek egy része rendkívül elítéli az asszonyt, amiért elhagyta a családját — mondja töprengve a hadnagy. — És neked mi a véleményed? — kérdi az alezredes. 9. ________________________? — Természetesen eltúlzottnak tartom ezt a magatartást ... De ... — Mi az a de? Ki vele, mondd el nyugodtan, mire gondolsz — kérdezi Gábor. :— Nagyon sokat gondolkodtam a dolgon ... — És mire jutottál? — Nem vagyok abban biztos, hogy Boros Anna a részeges, garázda férjétől való megszabadulásnak a legokosabb módját választotta. Amíg Hollai hadnagy keresi a gondolatokat, amelyekkel alátámaszthatná kétségeit, .az alezredes kitölti a csendet: — Te is tudod, hogy a törvény a gépkocsivezető számára is kötelezővé teszi, hogy a mások által előidézett veszélyhelyzetet a tőle elvárható módon meg kell akadályoznia ... Számomra mindig igen szimpatikus volt a törvénynek ez a meghatározása, hogy a „tőle elvárható módon ...” kell az illetőnek cselekednie. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy ha például éjszaka vezetsz az országúton, közben veled szembe érkezik egy másik gépkocsi, te is kénytelen vagy a reflektorodat tompí- tottra kapcsolni és ezzel egy időben csökkenteni a sebességet. A te sávodban az úttesten fekszik mondjuk egy sötét ruhás részeg férfi, amire nyilvánvalóan nem számíthatsz. Teljesen természet- ellenes ez az akadály ... Tovább fékezel és közben megkísérted a kikerülését. Nem sikerül... Minden tőled elvárhatót megtettél a baleset megakadályozására, mégis megtörtént a baj. Ha még lassabban hajtasz, nem gázolod el... — Értem a példabeszédet, de azért ebben a Kohányi- ügyben az asszonytól esetleg több is elvárható lett volna — vitázik a hadnagy. — Mondd, te az életben minden problémádat a legjobban oldottad meg? — Nem ... Azt hiszem, nincs is olyan ember ... — Pedig mindig helyesen akartál dönteni. Igaz? — Igen. — Véleményem szerint minden ^embernek a teljesítményét, döntését a saját képességéhez viszonyítva kell mérni, olyan ez, mint a karate. Ebben a sportban minden teljesítményt a küzdő egyéni ügyességéhez, teherbíró képességéhez viszonyítanak. Ezért nincs a karatéban korhatár. (Folytatjuk) A Minisztertanács megtárgyalta A vállalati irányítás és szervezeti rendszer továbbfejlesztése A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott az állami vállalati irányítási és szervezeti rendszer fejlesztésére, amelynek célja, hogy növekedjék a vállalatok rugalmassága, belső egységeinek önállósága, érdekeltsége, s szélesedjék az irányításban és a vezetésben a kollektivitás, a demokratizmus. Ezt a törekvést segíti a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének fejlesztése, a vállalati igazgató tanácsok jogkörének bővítése, a vállalati magasabb vezető állású dolgozók kiválasztási és kinevezési gyakorlatának, továbbá a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése. Felügyelő bizottságok egyes vállalatoknál eddig is tevékenykedtek. Feladatuk azonban a gazdálkodás utólagos elemzésére és értékelésére szorítkozott. Az új szabályozás szerint a jövőben a felügyelő bizottságok végzik a minisztériumok, illetve más alapító szervek helyett az átfogó felügyeleti ellenőrzést, ők értékelik a vállalat gazdálkodását, a vezetők tevékenységét. Véleményükkel elősegítik a felügyeleti szervek irányító munkáját, a munkáltatói jogok gyakorlását. ők véleményezik a vállalat középtávú tervkoncepcióját, a tevékenységi körrel, a lényegesebb szervezeti változtatásokkal kapcsolatos elgondolásokat, a vállalaton belüli irányítási, érdekeltségi rendszer fejlesztésének irányelveit. Az új feladatkörrel felruházott felügyelő bizottságokat a felügyeleti szervek szervezik, részben a már «nűködők- ből, részben újak létrehozásával. A korábban létesített és nem átszervezett felügyelő bizottságok megbízásuk visz- szavonásáig vagy lejáratáig folytatják tevékenységüket. Igazgató tanácsokat eddig csak a trösztöknél szerveztek. Igazgató tanács megnevezéssel vállalatoknál is létrehoztak esetenként testületet az igazgató mellett, ezek a szervek azonban az igazgató tanácsadó testületéként működtek. Ezentúl a felügyeleti szerv jelöli ki azokat a trösztöket és vállalatokat, ahol döntési jogú igazgató tanácsokat kell szervezni. Meghatározzák összetételüket, továbbá azokat a kérdéseket, amelyben a döntés joga az igazgató tanácsot illeti meg. Ilyenek lehetnek például a vállalat hosszú és középtávú terve, a gazdasági és műszaki fejlesztés irányai, jelentősebb fejlesztések, a vállalaton belüli irányítási, érdekeltségi rendszer meghatározása és működtetése. Vagyis az új szabályozás — az eddigi tapasztalatokra támaszkodva — oly módon szélesíti az igazgató tanácsok jogkörét, hogy a vállalati, úgynevezett stratégiai kérdések eldöntését rájuk bízza. Ily módon a vállalat hosz- szabb távú fejlődését meghatározó kérdésekben a döntés intézményesen kollektív alapokra helyeződik. Ez biztosítja a sokoldalú mérlegelést és a vezetés egységét a végrehajtásban. A vállalat vezetéséért természetesen továbbra is az igazgató felelős. A vállalati vezetők kiválasztásában a bevált káderpolitikai elvek érvényesítése mellett az eddigieknél korszerűbb módszereket alkalmaznak majd. Mind szélesebb körben kell a vállalati vezetőket pályázat útján kiválasztani és a kinevezések is mindinkább határozott időre kell, hogy szóljanak. A vezető állású dolgozók részére a kinevezéskor konkrét követelményeket kell előírni, figyelemmel a vállalat helyzetére és feladataira. Az igazgató- helyettesek felett a munkáltatói jogokat a jövőben nem a minisztérium, hanem a vállalat igazgatója gyakorolja. A vezetők kiválasztásakor s kinevezésekor érvényesülnie kell a munkaheyli demokratikus fórumok véleményének is. A Minisztertanács a yálla- latok vezetőinek feladatként szabja meg, hogy fejlesszék a trösztökön, vállalatokon belüli szervezeti, irányítási és érdekeltségi rendszert. Ezzel el kell érni azt, hogy az elkülönült szervezeti egységek érzékeljék a piaci hatásokat, érdekeltek legyenek a gazdálkodás eredményességében és megfelelő hatáskörökkel rendelkezzenek. Ehhez az irányító szervektől is megfelelő segítséget kell kapniok. A munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése A munkahelyi demokratikus fórumoknak fontos szerepük van a különböző érdekek feltárásában, a csoport- érdekek rhegjelenítésében, ütköztetésében, egyeztetésében, a nézetek megvitatásában, és összehangolásában, a munkahelyi és a társadalmi célok kialakításában és érvényesítésében — állapítja meg a Minisztertanács és a SZOT elnökségének együttes határozata, amely a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséről intézkedik. Az új jogszabály — amely két korábbi MT—SZOT határozat helyébe lép — keretjelleggel határozza meg a munkahelyi demokratikus fórumok intézményrendszerét, s módot ad arra, hogy jobban igazodjék a helyi körülményekhez. Az együttes határozat figyelembe veszi, hogy az utóbbi években több lényeges változás történt a vállalatok, hivatalok, intézmények működési gyakorlatában, s módosult a szak- szervezetek szervezeti felépítése is. Ma már a szak- szervezeti bizalmiak testületé tölti be a kulcsszerepet. A korábbi jogszabályok továbbfejlesztését szorgalmazták szakszervezeti tanácskozásokon, ennek szükségességére mutatott rá a KNEB országos vizsgálata és a Minisztertanács ezt követő ál- lásfogalalása. Megállapították, hogy nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók tájékoztatására, a közösségek véleményére, javaslataira. Pontosabban kell meghatározni a vezetők beszámolási kötelezettségét. S biztosítani kell a dolgozók érdemibb beleszólását a vezetők kinevezésébe, munkájuk véleményezésébe és ellenőrzésébe. Az új együttes határozat egyik lényeges vonása éppen az, hogy kiterjeszti a dolgozóknak azt a jogát, hogy a vezetők tevékenységét véleményezzék. A véleményezés most már a vezérigazgatótól a bizalmival partner közvetlen munkahelyi vezetőig (például osztályvezető, művezető, építésvezető stb.) valamennyi vezetőre kiterjed. Vagyis a dolgozók, illetve képviselőik véleményt mondhatnak vezetőjük éves, több éves tevékenységéről, alkalmazásukról, megbízásukról, felmentésükről, minősítésükről, kitüntetésükről. Ezt a jogot csupán azokkal a vezetőkkel szemben nem lehet alkalmazni, akiknek munkaviszonya választás útján jött létre, akiket az Elnöki Tanács vagy a Minisztertanács nevezett ki, s további kivételek a tanácsok vb-titkárai, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szerve«. Az együttes határozathoz a SZOT elnöksége útmutatót adott ki, amely körvonalazza, hogy hogyan célszerű kialakítani a vezetők véleményezésének gyakorlatát. Eszerint a vállalati, hivatali, intézményi magasabb vezető állású dolgozók (vezérigazgatók, igazgatók) és helyetteseik tevékenységét, alkalmazását, megbízását, felmentését az összevont szakszervezeti taggyűlés, illetve a szak- szervezeti bizalmiak testületé, minősítését, kitüntetését a szakszervezeti bizottság véleményezze. A gyár, gyáregység, leány- vállalat, telephely, kirendeltség stb. vezető állású dolgozóinak tevékenységét, alkalmazását, megbízását, felmentését az azonos szinten működő összevont szakszervezet; taggyűlés, illetve bizalmiak testületé vagy a főbizalmi, a bizalmiak által ösz- szegezett vélemények alapján, az adott vezetők jelenlétében; minősítésüket és kitüntetésüket a helyi szakszervezeti bizottság vagy a főbizalmi, a bizalmiak által összegezett vélemények alapján véleményezze. Az üzem, műhely, osztály és egyéb gazdasági-hivatali egység vezetőinek alkalmazásáról, megbízásáról, felmentéséről a munkahelyi bizalmiak testületé vagy a főbizalmi (illetve bizalmi) a dolgozók véleménye alapján, jelenlétükben, minősítésükről, kitüntetésükről a főbizalmi, illetve bizalmi a dolgozók álláspontja alapján mondjon véleményt. Az együttes határozat kimondja, hogy a vezetők munkájának értékelésénél, minősítésénél, erkölcsi és anyagi elismerésénél figyelembe kell venni a munkahelyi demokrácia fórumain róluk alkotott véleményt. Egyben kötelezővé teszi a gazdasági és hivatali vezetők számára a munkahelyi demokrácia elmélyítését. Kötelesek gondoskodni például a dolgozók rendszeres tájékoztatóidról a tervekkel, a termeléssel, gazdálkodással, az elosztási és ösztönzési rendszerrel kapcsolatos kérdésekben. A demokratikus fórumokon egyértelmű és közérthető megfogalmazásban kell ismertetniük a tervek lehetséges változatait, biztosítva, hogy a tanácskozások résztvevőinek legalább nyolc nap álljon rendelkezésükre a kérdések tanulmányozására, javaslatok kialakítására, illetve összegzésére. A különböző észrevételek, javaslatok közül azok sem maradhatnak válasz nélkül, amelyeknek megvalósítására az adott időszakban nincs reális lehetőség. A tanácskozásokon elhangzottakról jegyzőkönyvet kell felvenni. A külön vizsgálatot igénylő észrevételekre, javaslatokra 15 napon belül írásban kell válaszolni.
