Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-26 / 278. szám
XXXIX. évfolyam, 278. szám ARA: 1,40 FORINT 1982. november 26., péntek Magyarnicaraguai tárgyalások NAPIRENDEN: a vállalatirányítás és szervezeti rendszer fejlesztése — A munkahelyi demokrácia, a lakótelepi közművelődés — A diákmunkaerő foglalkoztatása A kormány ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Törökországban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács határozatot hozott a vállalati irányítás rendszerének továbbfejlesztéséről. Ennek keretében sor kerül a vállalati felügyelő bizottságok feladatkörének bővítésére, az igazgató tanácsok jogkörének növelésére, valamint a vállalati vezetők meghatározott körében a kinevezési gyakorlat módosítására. A rendelkezések 1983. január 1-én lépnek hatályba. A kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége közös határozatban jelölte ki a munkahelyi demokrácia gyakorlatának továbbfejlesztését szolgáló tennivalókat A Minisztertanács az Országos Közművelődési Tanács tájékoztatója alapján áttekintette a fővárosi lakótelepeken végzett közművelődési tevékenységet és jóváhagyta a fejlesztési feladatokat. A kormány jelentést hallgatott meg a diákok szünidei és szorgalmi időben való foglalkoztatásáról. Értékelve a munka hasznosságát, felhívta a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok vezetőit, hogy a tapasztalatok alapján tegyék meg a szükségessé vált intézkedéseket. (Kommentárunk a lap 4. oldalán.) Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Miguel d’Escoto Brockmann, a Nicaraguái Köztársaság külügyminisztere. Fogadósára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Eva Conrado Flores, Nicaragua magyarországi nagykövete. A nap folyamán a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—nicaraguai tárgyalások. A szívélyes légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, és a két ország közötti kapcsolatok alakulását. Este a Külügyminisztérium vendégházóban Púja Frigyes díszvacsorát adott Migueí d’Escoto Brockmann tiszteletére. Hatékonyabb munka Nagyhalászban Pneumatikus síkszövőgépeket helyeztek üzembe Feleannyi géppel csaknem két és félszer több szintetikus szövetet készít ezentúl a Kender-Juta és Politextil nagyhalászi gyára. Szerdán helyezték ugyanis végleg üzembe azt a hetven, korszerű pneumatikus síkszövőgépet, melyet csehszlovák szakemberek gyártattak, s szereltek fel a rétközi üzemben. A harminckilencmilliós beruházásra szóló szerződés jegyzőkönyvét ez év márciusában írták alá. A következő hónapban a helyiek már hozzá is kezdtek az előkészületi munkálatokhoz, s júniusban a szerelők is a helyszínen voltak. A szerelési munkák irányítója, az Elitex nevű textilgépgyártó vállalat képviselője Halász Iván volt. Mint a csehszlovákiai szakember elmondta, a rekordidő alatt el(Folytatás a 4. oldalon) Már termelnek az áj szövőgépek. (Cs. Cs. felv.) Kockázati alap a veszteségek enyhítésére? Az almatermesztésről, a forgalmazásról tanácskoztak Nyíregyházán Az idei év almatermesztési, és -forgalmazási tapasztalatairól tanácskoztak tegnap Nyíregyházán a Technika Házában az érintett gazdaságok és kereskedelmi vállalatok képviselői. Amint azt Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője elmondta, az alma minden korábbi évnél nagyobb gondot okozott. Már tavaly is több mint 600 ezer tonna alma termett, de az eladatlan készlet meg sem közelítette az idei 85 ezer tonnát. Sem az eszközháttér, sem a forgalmazási lehetőség nem alkalmas ennyi alma eladására. A megye almásainak csaknem fele 10 és 25 év közötti korú, és harminchat százalékát intenzíven művelik. Nagyon magas a jonatán aránya, 60 százalék, a telepítésekkor és a kivágások alkalmával a starkingot ajánlatos előnybe helyezni. Annak érdekében, hogy a mostani mintegy félmilliárd forintos veszteséget a jövőben elkerüljük, csökkenteni kell a termőfelületet, éspedig az ország távolabbi megyéiben, mert Szabolcs-Szatmár természeti adottságai és piaci közelsége ezt nem indokolja. Az ideális termés egyébként mintegy 550 ezer tonna körül volna. A vagonhiány enyhítésére nagyon sürgősen legalább 90 ezer tonna alma részére kellene ideiglenes tárolót létesíteni, az állandó tárolók tulajdonosait pedig érdekeltté kellene tenni azok fokozott kihasználáséban. A kiszámíthatatlan veszteségek enyhítésére kockázati alap létesítését sürgették a tanácskozáson. (és) Ülést tartott a megyei pártbizottság November 25-én, csütörtökön Bánóczi Gyula megyei titkár elnökletével kibővített ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága. Az ülésen a testület tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztiály vezetői, a városi-járási pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács elnök- helyettesei, a megyei társadalmi szervezetek és szövetkezeti érdekképviseleti szervek vezetői. A tanácskozáson jelen volt Óvári Miklós, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. A végrehajtó bizottság nevében Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára terjesztette elő A párt XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának helyzetéről, a további feladatokról szóló jelentést. A beszámolót és az írásos állásfoglalást széles körű vita követte, amelyben felszólaltak: Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Csepelyi Tamás, Nagy Mi- hályné, Hepp Jánosné, Varga Gyula, Héri László, Kanda Pál, Szűcs László, Tisza László, Tóthné Kiss Mária, Farkas Ferenc, Liba Lajosné, Árvái István, dr. Petruska Sára és Alexa László, a megyei pártbizottság tagjai. A vitát követően a testület a vb jelentését' és az állásfoglalást határozattá emelte. A határozatról szóló közleményt lapunk szombati számában ismertetjük. Óvári Miklós felszólalása A Központi Bizottság titkára a bevezetőben hangsúlyozta, hogy a XII. kongresszus és a legutóbbi megyei párt- értekezlet óta eltelt két és fél esztendőt értékelő beszámolóból és a pártbizottság ülésének fontos kérdésekre koncentrált, sokszínű vitájából az a következtetés vonható le: Szabolcs-Szatmár megye kommunistái ismerik az ország és területük helyzetét, és eredményesen működnek közre a pozitív elemek gyarapításában, a gondok megoldásában. Az elmondottakból is kicsendült pártunk politikai irányvonalának helyessége, s hogy a nehezebb körülmények között is a 'korábban kitűzött célokért szükséges dolgozni. Olyan helyzetben került sóikét kongresszus közötti munkánk értékelésére, amikor a nemzetközi helyzet feszültebb, amikor a tőkés világ súlyos válsággal küzd, amikor a szocialista országokban is vannak nehézségek, amikor az imperialista körök politikai eszközökkel is nehezítik a gazdasági kapcsolatokat. Ezekből következik, hogy ma több a gond. A lakosság, a vezetés gondja ugyanaz, s elkerülhetetlen intézkedésekre is rákényszerülünk. Hazánkban is tapasztalható aggodalom az emberek között, mégpedig két fő kérdésben: sikerül-e megvédeni a békét és megőrizni mai helyzetünket. A szocializmus ellenségei fokozzák az ellenünk irányuló tevékenységet. A kommunistáknak, de a szocializmus minden hívének naponta kell vizsgázni elvhűségből, bátorságból, az ügyünkért való kiállásból. Embert próbáló évek ezek, s ilyen helyzetben vizsgálják a megye kommunistái, a Központi Bizottság is: mit kell tennünk, hogy megőrizzük vívmányainkat és növekedjenek eredményeink. Ilyen körülmények közt szükséges figyelembe venni, melyek azok a gondok, amelyek megoldása tőlünk függ és melyek azok, amelyek rajtunk kívül- állóak, de amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Itt, ezen a tanácskozáson is elhangzott, hogy nehézségeink gazdasági életünkben sűrűsödnek. Nem mintha rosszabbul dolgoznánk, mint korábban. A vezetési, a szervezési tevékenységünk is javult. Helyzetünk sajátossága, hogy hazánknak egyszerre kell két nagy feladatot megoldani. A gazdálkodás exten- zív szakaszáról át kell térni az intenzív útra. Ezt akkor is meg kellene tenni, ha nem lenne világgazdasági válság, s akkor is igen nehéz ez a feladat, mert itt elsősorban nem többet, hanem minőségileg jobban kell dolgozni. Ez nem egyszerűen elhatározás kérdése, sok tanulás, tapasztalat és feltétel is kell hozzá. A másik nagy feladatunk, hogy kedvezőtlen nemzetközi feltételek közepette szükséges alkalmazkodnunk a megváltozott viszonyokhoz. Immár egy évtizede vagyunk kénytelenek megtanulni a kifejezést, hogy a cserearányok romlanak és emiatt jelentős veszteségek érték népgazdaságunkat. Ilyen viszonyok mellett kell a gazdálkodás folyamatát kedvezőre fordítani. Országunk gazdasága nyitott, népgazdaságunk fejlődéséhez kereskednünk kell, s ma igen nehéz termékeket külpiacokon értékesíteni, ezt ebben a megyében is tudják. Ám — mint azt a mai vita során is elmondták — keresett és jó minőségű termékeket a jelen körülmények között is el lehet adni. Ezért is nagy fontosságú, hogy gazda- . Ságunk még több. a kül- és belpiacon egyaránt igényelt árut termeljen. A tőkés világ válsága tartós folyamat — folytatta a Központi Bizottság titkára. — Nagy és gazdag kapitalista országok küzdenek pénzügyi nehézségekkel. E körülmények között különösen nagyra értékelhetjük a magyar gazdaság stabilitását, gazdaságpolitikánkat, országunk fizetőképességét. Mindenkinek tudni' kell azonban, hogy e stabilitást nem egyszerű megőrizni. A pártszervezetek, a vállalatok és a lakosság is szigorúbb feltételek mellett dolgozik, amelyekben nem kívánj intézkedéseket is kell hozni. Sok nehézségen jutottunk már túl. A helyzet ma sem könnyű és jövőre sem lesz az. Biztató jel, hogy idei tőkés külkereskedelmi mérlegünk ' kedvezően alakul, s munkánk jobbítása megteremtheti a javulás további feltételeit. Ez egyáltalán nem kis dolog. Ezért is beszélnek egyesek valamiféle magyar „csodáról”. Mi tudjuk, hogy ez egyáltalán nem csoda. Eredményeinkben benne van a kommunisták, egész népünk munkája, s éppen életszínvonalunk megőrzése érdekében tett intézkedések sora is. Óvári Miklós a kongresz- szusi célok végrehajtását elemezve rámutatott: két és fél esztendővel ezelőtt a külgazdasági egyensúly javítását és az életszínvonal megőrzését tűztük célul. A reáljövedelem az elmúlt évben valamelyest emelkedett és ez a növekedés az év első felében is folytatódott. Mivel a gazdasági tevékenység nem javult ilyen arányban, egyensúlyunk megtartása, holnapunk biztonsága érdekében szükségszerűen került sor korábban nem tervezett intézkedésekre. E tekintetben nincs választási lehetőségünk. Életszínvonalunkat megőrizni csak a gazdálkodás hatékonyságának javítása árán vagyunk képesek. A siker mindnyájunktól függ, ezért kell a jobb munkára mozgósítanunk minden területen. Egyensúlyi helyzetünk az utóbbi időben javult, a romlás folyamata megállt. Lakosságunk élet- színvonalának megőrzése ötéves célkitűzés, s a hatodik ötéves tervből még több mint három év van hátra. Nem vagyunk kiszolgáltatott helyzetben ! Egyetértek mindazokkal, akik itt ma azt mondták: céljainkat nem kell feladni. De tudnunk kell. hogy teljesíteni csak az eddigieknél nehezebben, több és jobb minőségű munkával lehet. A nehézségeket érzékeltetni kell, ám megvannak a lehetőségeink is ahhoz, hogy keményebb munkával elérjük a kongresszus által elfogadott célkitűzéseket. A Politikai Bizottság tagja a továbbiakban hangsúlyozta, hogy közvéleményünkkel ma három dolgot kell megértetni. Elsőként, hogv az árak alakulása nem ■ damiféle szubjektív elhatárolás eredménye. E tekintetben alapvető követelmény, hogy a vásárlóerő és az árualap egyensúlyban legyen. Ez azt jelenti, hogy ne legyen kint több pénz, mint áru. Hogy pénzünkért lehessen vásárolni — elsőrendűen fontos követelmény. A másik, hogy életszínvonal alatt ne csupán bért értsünk, hiszen mint ezen az ülésen is elhangzott, ez szervesen ösz- szefügg a szociálpolitika kérdéseivel, a lakáshelyzettel, az egészségügyi ellátással és még számos, az életkörülménnyel összefüggő kérdéssel. Végül tudnunk kell: az ár egy gazdasági folyamat végeredménye. Ebből következik, hogy kedvező eredményhez a gazdaság folyamatán kell változtatni, munkánk egészén szükséges javítani. Mivel az anyag, az energia, a modern technika beszerzése ma drága; az olcsó, a tőlünk nagyban függő dolgokon szükséges javítani. Meg kell tanulnunk hatékonyan, szervezetten dolgozni, rugalmasan alkalmazkodni a változó helyzethez. Ebben valóban nagyok a tartalékaink. Nagy lehetőségeink vannak más területeken is. Az emberekkel való mindennapi, szoros kapcsolatban, vagy abban, hogy a munkahelyeken nagyon konkrétan foglalkoznak azzal: miben tudnak ők javítani gazdaságunk állapotán. Egész társadalmi rendszerünket hatékonyabban szükséges működtetni — minden üzemben, intézményben. Találkozunk kényelmességgel, lazasággal, fegyelmezetlenséggel. Mindenkinek a saját területén kell szétnéznie, intézkednie, hogy ez megváltozzék, hogy minél kevesebb legyen a hangulatrontó tényező, hogy mindenki, aki emberek ügyével foglalkozik — a kereskedőtől a felelős funkcionáriusig — tekintse a munkáját szolgálatnak. Jövőnket illetően optimisták lehetünk. Népünk sok nehézségen ment át a múltban, s leküzdötte azokat. A Magyar Népköztársaságnak ma tekintélye van barátaink és ellenségeink előtt és jó feltételeink vannak ahhoz, hogy ezt a tekintélyt megtartsuk, javítsuk. Vannak szövetségeseink, s a szocialista közösség gondjaival együtt is olyan tényező, amelyre támaszkodnunk kell és lehet. Van tapasztalt pártunk, népünk bízik a párt politikájában. Nincs okunk az elkeseredésre, de van okunk a jobb munkára, s arra: bízzunk abban, hogy pártunk következő kongresszusán arról számolhatunk be, teljesültek céljaink. Ügy kell élnünk és dolgoznunk, hogy az utánunk következő nemzedékek azt mondhassák majd a nyolcvanas évekről: a kommunisták minden tőlük telhetőt megtettek az ország, a szocializmus fejlődéséért — mondotta befejezésül Óvári Miklós.
