Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

1982. november 25. Kelet-Magyarország 7 Pályázati felhívás Fogászati Természetvédők Tornyospálcán és testápolási hónap Kedves úttörő és kisdobos pajtások! A Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár megyei vezetősége és a megyei egészségnevelési osztály fogászati és testápolási pályáza­tot hirdetett. Már az elmúlt két héten megtalálhattátok a három forduló kérdéseit. Az első és második kérdéscsoportra már bizo­nyára sokan válaszoltatok. Ez alkalommal a harmadik, egyben befejező kérdéscsoportot közöljük, amelynek megfejtését decem­ber 1-ig küldjétek be a megyei Vöröskereszt címére. (Nyíregyhá­za, Tanácsköztársaság tér 9. fsz. 1.) Ha mindhárom héten bekül- ditek a helyes megfejtéseket, a december 4-i sorsoláson értékes játékokat, könyveket nyerhettek. A fogászati és testápolási hónap pályázatának kérdései. Hl. 1. Mit értünk testápolás alatt? 2. Sorolj fel legalább ötféle testápoló szert! 3. Hány törülköző használata egészséges egyszerre egy négytagú családban? 4. Hányszor kell hetente fürödni? 5. Sorold fel, vagy rajzold le a reggeli tisztálkodás folyamatait! 6. Milyen betegségek fenyegetik a bőrödet, ha elhanyagolod a rendszeres testápolást? 7. Milyen gyakran kell a fehérneműt váltani? 8. Hogyan öltözködünk helyesen télen? 9. Mit tartalmaz a tisztasági csomag és miért van rá szükség? 10. Mikor kell feltétlenül kezet mosni? A szakkör tagjai a madártest fel építését tanulmányozzák. (A szerző felvételei) Ha eredményesen akartok szerepelni a pályázaton, keressétek elő a november ll-én és november 18-án megjelent felhívást is és az első két forduló kérdéseire is adjátok meg a választ, ha még nem adtátok volna postára. A harmadik fordulóra adott válaszo­kat tehát december 1-ig küldhetitek be a Vöröskereszt fentebb említett címére. A december 4-i sorsoláson pedig a helyes meg­fejtők között dől el: ki kaphatja meg a könyveket és más nye­reményeket. Eredményes versenyzést kívánunk valamennyi pajtásnak! Kótaji matematikusok Régi hagyománya van Kó- tajfoan a matematikus ver­senyeknek. Aligha múlt el egy esztendő másfél évtized alatt, hogy ne. rendezték vol­na meg az általános iskolá­ban a kis matematikusok há­ziversenyét. Kovalecz Gá- borné, az úttörőcsapat veze­tője tizenegy esztendeje ta­nít az iskolában, s ez idő alatt egyszer sem múlt el esztendő matekverseny nél­kül. Tavaly például nagy siker­rel szerepelt két kótaji út­törő is a megyei matemati­kai versenyen. Nagy Csaba és Nagy Gyula az elsők kö­zött végeztek és dolgozatuk országos bizottság elé került. Vajon mi a siker titka Kó- tajban? Elsősorban az, hogy az iskola III. osztályától kezdve a VI.-ig minden osz­tályban működik a kis ma­tematikusok baráti köre, a VII. és a VIII. osztályban pedig matematika szakkör. Minden matematikai baráti körnek és a szakköröknek is szaktanárok a vezetői. így készülnek most is a kisdiákok Kótajban a decem­ber közepén sorra kerülő csapat szintű matematikai háziversenyekre. Ahhoz, hogy Hogyan árulta el magát a farkas? Egyszer a farkas átöltözött pásztornak. Felvett egy hosz- szú kabátot, mancsába botot fogott és szelíd báránytekin­tettel futott a lejtőn, ahoi egy juhnyáj legelt. A pásztor a fűben heverészve pihent, a kutyája a lábánál aludt. A farkas előre élvezte zsákmá­nyát. Már messziről kivá­lasztotta a legkövérebb bá­rányt, és túlcsorduló étvágya miatt. .. rázendített. De mi­kor a hangja felhangzott, a bárányok bégetni kezdtek: — Se-git-ség! A pásztor felriadt. Felpattant helyéről és már futott is a kutyájával, hogy alaposan ellássák a tolvaj ba­ját. A farkas alig vonszolva magát, igen csodálkozott: ho­gyan ismerték fel, hiszen ő szépen átöltözött. És milyen ártatlan képpel járkál. ..! Oroszból fordította: Ügeti Agnes megfelelően tréningben le­gyenek a kis matematikusok, kéthetenként már szeptem­ber óta új matematikai fel­adatsorokat közölnek a szaktantermi híradón. Eze­ket megoldják, s utána kö­zösen megbeszélik, értékelik a feladatokat a szaktanárok irányításával. Nagy a nép­szerűsége a közölt matema­tikai, feladatoknak. Kéthe­tenként legalább harminc gyerek oldja meg ezeket. Különösen sok nehéz felada­tot oldott meg már eddig is sikeresen Dobránszky Sán­dor VIII-os úttörő és társa Vitár Zsolt, tQvábbá Kis Bat- ta Csaba és a VII-es lányok közül Hajnal Zsuzsanna, akik talán a legnagyobb esélye­sei a kótaji iskola matemati­kai háziversenyének. Termé­szetes, hogy a többi tehetsé­ges matematikus is szorgal­masan készül az „összecsa­pásra”. Egy bizonyos: az iskola jó hírét növeli ez a verseny. A győztesek könyvjutalomban részesülnek, nevük a csapat­falra kerül, amelyen ez ol­vasható: akikre büszkék va­gyunk. ők meg is érdemlik, hogy büszkék legyenek rá­juk. (f. k.) A tornyospálcai általános isko­lában 1979-ben alakította meg Agárdy Sándor, fiatal pedagógus a természetvédelmi és madárta­ni bemutató szakkört. Húsz tag­gal kezdték meg a munkát, ma 150 tagot számlálnak. 1982 júni­usában a megyei természetvé­delmi versenyen a szakkör első helyen végzett. — Három évvel ezelőtt — kez­di a beszélgetést Agárdy Sándor szakkörvezető. — Amikor elvé­geztem a nyíregyházi tanárkép­ző főiskola biológia-mezőgazda­sági szakát, idekerültem az is­kolába, jelenlegi munkahelyem­re. Az iskola vezetése első perc­től kezdve támogatta szakkörve- zetői munkámat. A megalakulás előtti nyáron tábort szerveztek a ricsikai er­dőben, 60 gyerek részvételével. Ebből alakult meg az első szak­kör, náluk ugyanis a szakkörbe bekerülni, teljes jogú taggá vál­ni nem egyszerű dolog. Külön ajánló kel! hozzá és a felvételt megelőzően a tagjelöltnek pró­bákat kell letenni. A nyári tá­borozásokon kívül az év minden szakában gyalog- és kerékpár- túrát rendeznek, amin állattani és növénytani megfigyeléseket végeznek. Két éve jelenik meg a saját újságuk „Madártani Figye­lő” címmel. Szerkesztő bizottsá­ga a szakkör tagjaiból áll, a technikai munkákat a helyi tsz sokszorosító gépén végzik el. A ricsikai erdő jéki szélén egy odútelepet, az iskola gyakorló­kertjében pedig egy mikrobota- nikus kertet hoztak létre. A szakkör felduzzadt létszáma mi­att ma már egy alsós és egy felsős csoporttal heti két alka­lommal rendezik meg a foglal­kozásokat, egy jól felszerelt bio­lógiai szaktanteremben, amit az iskola vezetőivel alakítottak ki, a szakkör munkájához. A ha­gyományos ricsikai természetvé­delmi expediciós kutatótáboron kívül Visegrádon jurtatáboro­záson is részt vesznek az isko­lások. Oj kezdeményezésnek számít, hogy a tanulók különbö­ző témákban, egyénileg szakdol­gozatot írnak, amelyekből a legjobbakat megjutalmazzák. A szakkör tagjai eredményes munkájukért zsetont kapnak, amit év végén a madártani ba­zárban tárgyakra válthatnak be. Másik ilyen ösztönző erő a szakköri munkára az „Ölompta­Mlkroszkopikus vizsgálat a ma­dártollak olajszennyeződésének megállapítására kett díj”, amit a Télapó ünnep­ségen adnak át a kiemelkedő munkát végző természetbarátok­nak. A plakett-tulajdonosok in­gyen vehetnek részt a már em­lített ricsikai táborozáson. — Ezek a gyerekek, akik most lelkesen, szinte rajongva dolgoz­nak egy-egy feladat megoldásán — és nem csak a jutalom remé­nyében —, ha majd felnőnek, tovább viszik a természetszere­tetet, környezetünk óvásának lehetőségeit —, fejezte be Agárdy Sándor beszélgetésünket. Mon­dandója ugyan még volna bősé­gesen, de délután négy óra van és a természetvédelmi és madár­tani bemutató szakkör terme zsúfolásig megtelt a kis termé­szetvédőkkel; akik már türel­metlenül várják a „tanító bácsi­jukat”. Császár Csaba VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (folytatá­sa a vizsz. 20, függ. 6 sorokban). 6. Kén, nitrogén vegyjele. 7. Leggyakrabban használt fémünk. 8. Sértetlen. 9. Ilyen szó a panasz. 11. összevissza hív! 12. Halogat: 14. Lát, de távirdai helyesírás­sal. 16. Príma. 18. Vízsodor. 21. Dísz, de egyszerű gép is. 22. Számos. 24. Ama helyre. 25. Elmés. 27. Óvatos. 28. Kézi­fegyver. 29. Síró betűi keverve. FÜGGŐLEGES: 1. Egyik elektród. 2. Római 505. 3. Fogoly. 4. Kerti munkát végez. 5. Olykor. 10. Veszteség. 11. Vi­lágtalan. 13. Vég nélküli zene!!! 14. Bo­rít, takar. 15, Pléd. 17. Mennyiséget álla­pít meg valaminél. 19. Ravaszdi (—’). 21. Cukros. 23. Éra. 24. ... ugorok (Urálon túl élő rokonaink). 26. SD. 27. Csermely. Megfejtendő: a téli ünnepkörhöz fűző­dő jellegzetes falusi események voltak az... (vízszintes 1, 20, függőleges 6). Múlt heti megfejtés: SZATURNUSZ — VÉNUSZ — JUPITER — MERKUR — MARS. Könyvjutalom: Forgony György Ber­kesz, Hajdú Éva Vásárosnamény, Kiss Zoltán Tunyogmatolcs, Mandzák László Márokpapi, Farkas Éva Fehérgyarmat, Szűcs Éva és Ágnes Varsánygyüre, Csiz­madia Zoltán Rápoit, Görög Enikő Ör, Benkő Éva Dombrád, Dicső Dóra Kis- várda, Rendes Gábor Levelek, Toma- sovszki Tibor Nagycserkesz, Kondor Ma­riann Nagykálló, Kiss Julianna Apagy, Urbin Csilla Nyíregyháza. Csak levelezőlapon beküldött és ked­dig beérkező megfejtéseket fogadunk el! TÖRD A FEJED! Úttörők rovata Miénk a szó VÁCI-SZA VALÓVERSENY Iskolánkban már hagyományos, hogy minden ősszel megrendezzük Nyíregyháza nagy szülötte, Váci Mihály emlékére a szavalóversenyt. A vetélkedőt a 7. b. osztályo­sok Váci-műsora nyitotta meg. A szavalok előadását két zsűri értékelte, a pedagógusok és a tanulók. Az izgalmas versenyben Németh Gyöngyi és Tóth Zsuzsa szerezte meg az első helyet. így ők képviselik iskolánkat a városi ver­senyen. Kozma Gabriella, Nyíregyháza, 4-es iskola KI MIT GYŰJT? ötletet szeretnénk adni a kisebbeknek azzal a kiállí­tással, amelyet osztályunk nyitott a napokban Ki mit gyűjt? címmel. A kiállításon naptárakat, képeslapokat, könyveket, rágógumis papírokat és szalvétákat mutattunk be. A 9-es iskolában nagy sikere van a rögtönzött bemu­tatónak. Holp Ildikó, Nyíregyháza, 9-es iskola A JELMONDAT SZELLEMEBEN Széchenyi Istvántól vettük át csapatunk jelmondatát: egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. A jelmondat szellemében különböző versenyeket, vetélkedő­ket, feladatokat oldunk még, jó kapcsolatot teremtettünk a község társadalmi, közéleti embereivel is. A megnöve­kedett hétvégi szabad időt első alkalommal a pákozdi csa­ta tiszteletére rendezett honvédelmi akadályversenyen töltöttük. A mándoki erdő határában lebonyolított verse­nyen a kisvárdai KISZ-esek segítették az úttörők feladat- megoldásait. Az eseménydús napot közös főzéssel zártuk. A másik jelentős eseményt is szabad szombatra tet­tük. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomról és Lenin­ről szerveztünk vetélkedőt. A győztesnek alaposan ismer­nie kellett a könyvtárat, totót, villámkérdést kellett he­lyesen megoldani. Az első helyezett a 8. c. osztály raja lett. Szeles Eszter, Mándok CUKORRÉPÁTÓL a mokkacukorig Nagy élményben volt részünk a napokban. A szeren­csi cukorgyárban tettünk üzemlátogatást, ahol figyelem­mel kísérhettük, hogyan születik meg a cukorrépából a kristály-, a por-, és a mokkacukor. Elgyönyörködtünk az egész látványban, különösen a cukor csomagolása tet­szett. A gyárlátogatás után megtekintettük a helytörténeti múzeumot. Megtudtuk, hogy itt őrzik a világ harmadik legnagyobb képeslapgyűjteményét, melynek csak kis ré­szét állították ki a múzeumban. Lukács Eleonóra, Kemecse KODÁLY TISZTELETÉRE Előadássorozatot tervezünk az iskolában Kodály Zol­tán születésének 100. évfordulója tiszteletére. Az első elő­adáson november 9-én Bálint Ádám és Nagy Csaba ze­netanárok kalauzoltak el bennünket a XV. és a XVI. szá­zad jellegzetes zenevilágába. Korabeli hangszereket, lan­tot, töröksípot, gitárt, bőrdudát szólaltattak meg. ^ Kállai Andrea, Jármi VÁROSNÉZÉS NYÍREGYHÁZÁN A Nyírbátori 1-es számú Általános Iskola őrsvezetői nyíregyházi kiránduláson voltak a napokban. Először a Bessenyei György Tanárképző Főiskolát néztük meg, majd a skanzenba látogattunk. Nagy élmény .volt megismerni a régi falusi építészetet és eszközöket, amelyekkel a parasz­tok dolgoztak. Végül megnéztük Nyíregyháza új művelő­dési központját. A legjobban- az elektronikai kiállítás, a modern telefonok és magnók tetszettek. Kocsis Krisztina, Nyírbátor KURUCOK TÁBORHELYÉN Mivel rajunk névadója II. Rákóczi Ferenc, ezért a ku- rucokkal kapcsolatos emlékek nagyon érdekelnek bennün­ket. Olvastuk, hogy a falunk határába nyúló, Nyírmadá- val közös Csokaly nevű tó melletti terület hajdanában a Vay családé volt. Úgy gondoltuk, ennek a területnek köze lehet a kurucokhoz is. Kutatni kezdtünk hát! Mező András A baJktalófántházi járás földrajzi nevei című könyvében találtuk meg a Mészárszék és Vízimalom­hely régi rohodi földrajzi neveket. Olvashattunk e könyv­ben két idézetet is egy 1864-es kézirat alapján. Az egyik idézet így szól: „Máramaros és Debreczen felé vezető or­szágút mentén, mely elnevezést, a Rákóczi idejében kap­ta, midőn a Debreczeniek oda vonulva, ott tanyáztak és hús mértek”. Talán innen származik a mészárszék elneve­zés. A másik idézet így szól: „Vízimalomhely, hol hajdan a madai határban fekvő Csodaly nevű tóból a víz a Ro­hodi tóba folyt, s most csak a helye van.” Úgy gondoltuk, e felfedezések kapcsán nyomra lel­tünk. Kerékpártúrát szerveztünk a kurucok tanyájához. Képzeletben hallottuk a vízimalom kelepelését, láttuk a debreceni mészárosok taglóira váró állatokat és a Csokaly partján lobogó tábortűz mellett vidáman falatozó kuruc vitézeket. Alaposan megnéztünk mindent, hazaindulás előtt elhatároztuk, hogy legközelebb megkeressük a feje­delem Páva lovának csillagos patkói nyomát és azon in­dulunk a kurucok után, de most már túl a falunk hatá­rain. Bárdi Szilvia, Rohod

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents