Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

1982. november 23. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Mik a mikroprocesszorok? A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 1982. június 8—10. között Budapesten megtartott XXXVI. ülésszakán egyezményt ír­tak alá a mikroprocesszoros technika fejlesztéséről és a széles kö­rű népgazdasági alkalmazásáról való együttműködésről, Illetve az ipari robotok szakosított és kooperációs gyártásáról. Mindezek megvalósítása lehetővé teszi a KGST-tagállamok műszaki rekonst­rukcióját, az ipari és mezőgazdasági munkafolyamatok jelentős részének automatizálását, elősegíti a kézimunka-szükséglet mér­séklését, továbbá az energia-, valamint nyersanyag-megtakarítást, a termékek versenyképességének javítását. De tulajdonképpen mik azok a mikroprocesszorok? A mikroprocesszorok alapja az, hogy néhány négyzetrnilllméter- nyi félvezető felületen több mint tízezer tranzisztort vonhatnak össze (integrálhatnak). így, például egy számítógép bonyolult rész­egységeit integrált áramkörök formájában hozzák létre. Ezzel, olyan számítógépek alakíthatók ki, melyek Jóval kisebbek, olcsób­bak elődeiknél. Már olyan mlkroprooesszorok is kaphatók, me­lyek kapacitása nagyobb mint az 50-es években gyártott, elektron­csövekből álló számítógépeké, de azoktól több mint ezerszer ki­sebbek, áruk pedig a réginek mintegy ötödrésze. A mikroprocesz- szor egy vagy több részáramkörből tevődik össze, és a számító­gépekhez hasonló feladatokat végez el. Jelenleg mikroprocesszorokat főként a mikroszámító gépekben, automatizált szedőgépekben, készletellenőrzésben, információátvi­telben, gépvezérlésben, adaptív forgalomszabályozásban, nagy szá­mítógépek be-kimeneti csatornáiban, orvosi készülékekben, rádió- navigációs berendezésekben, optikai karakterfelismerésben, auto­matizált vizsgálatokban, munkaidő-nyilvántartásban, gépkocsive­zérlésben stb. alkalmaznak. A mikroprocesszorok, Illetve a programozható vezérlés tág teret nyit az ipari folyamatvezérlésben és -szabályozásban, a szerszám­gépvezérlésben. Segítségükkel például áruházakban forgalmi ada­tokat tartanak nyilván, korrigálnak, számlát nyomtatnak, könyv­viteli funkciókat végeznek el. Mikroprocesszort a numerikus szerszámgépvezérlő rendszerben Irányításra is használnak, amely például a fúrók kiválasztását, előtolását, illetve a fúrás mélységének programját dolgozza fel. Az integrált áramköröket előállítók általában azt a piacot része­sítik előnyben, amelyik sok áramkört igényel. Emellett azonban speciális folyamatvezérlésre is készítenek mikroprocesszorokat. Ilyen speciális feladatot jelenthet a szántóföldi öntözési vezérlő- rendszer kialakítása, amikor is a cél: optimális időben, optimális vízmennyiséggel, optimális talaj mélységbe, optimális nedvességet Juttatni. De a mikroprocesszorok felhasználási, alkalmazási lehetőségei szinte korlátlanok, s napról napra bővülnek, ezáltal az ember rengeteg munkától megszabadulva még jobban kibontakoztathatja szellemi erejét, alkotó képességeit, (cselényi) Energia Az erdei tüskök és az éven­te keletkező sok millió tonna egyéb erdei és mezőgazdasá­gi hulladék hasznosításának lehetőségeit mutatták be a kö­zelmúltban az ország minden részéből meghívott szakembe­reknek a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, va­lamint az Erdészeti Termelés- fejlesztési Társaság nagykő­rösi üzemében, illetve mike- budai erdészetében. A meg­hívott négyszáz szakember munka közben láthatta azo­kat a gépsorokat, amelyek a tüsköt kiemelik, felaprítják és alkalmassá teszik a tüzelés­re. Bemutatták nekik azokat a kazánokat is, amelyek a felaprított tuskóval, gallyfá­val, gyaluforgáccsal és fűrész- porral is fűthetők. A nagy­kőrösi hajlított bútorváz üzemben automata hőközpon- tot hoztak létre a fűrészpor hasznosítására. A külkereskedelem szerepe a megye gazdaságában Az ERDfiRT tuzséri telepén nkjtt a Szovjetunióból érkező fát. Szabolcs-Szatmár nyers­anyagban szegény és energia- hordozója sem volt. Az el­múlt néhány évtized azon­ban e téren is alapvető vál­tozásokat hozott: a záhonyi átrakókörzeten át a különbö­ző nyersanyagok millió ton­nái érkeznek hazánkba, il­letve hagyják el az ország területét, késztermékként. A Barátság kőolajvezetéken (és vasúti tartálykocsikban) olaj érkezik nagy tömegben. A Szovjetunióból és Er­délyből kiindulva földgázve­zeték nyomvonala halad át a megyén. Két villamos távve­zetéken (400 és 750 kW-os) óriási mennyiségű elektro­mos energia érkezik — a megyén keresztül — 'hazánk­ba. Mindezek, az itt termelt élelmiszeripari nyersanya­gokkal együtt azt jelentik, hogy már nem beszélhetünk nyersanyag- és energiasze­génységről, munkaerő pedig bőségesen volt és van ma is Szaibolcs-Szatmárban. Amennyiben a külkereske­delemnek a megye gazdasá­gára gyakorolt hatását jel­lemezni kívánjuk, legjobban a következőkkel támaszthat­juk alá. Az ipar fejlődésére és a foglalkoztatási lehetősé­gek növelésére á Szovjetunió­ból érkező import, a mező- gazdaságéra az oda irányuló export gyakorol nagy hatást (az alma és egyéb mezőgaz­dasági, élelmiszeripari ter­mékek átvétele révért). A lehetőségek sem az im­portanyagok felhasználásánál, sem az export növelésénél még jelenleg sincsenek kel­lően kiaknázva. Talán né­hány adat az előbb elmon­dottak érzékeltetésére. Csu­pán az anyagok átrakása és továbbítása 6—7 ezer embert foglalkoztat a záhonyi átra­kókörzetben. Ezenkívül az ott átrakott fa egy részének osztályozása és feldolgozása az ERDÉRT-telepeken Tuzsé- ron, Mátészalkán és Vásáros- naményban (itt a forgácslap- gyárral együtt) mintegy 3 ezer ember foglalkoztatását teszi lehetővé. A megye ipari üze­meiben is ezrekre tehető azok száma, akik többnyire a Záhonyban átrakott import nyersanyagokat dolgozzák fel. Célszerű beszélni arról, melyik forrásból, körülbelül milyen az importanyag-fel­használásunk aránya, s arról is, hogy termékeinket milyen piacokon értékesíti a külke­reskedelem. Az Alkaloida Ve­gyészeti Gyárnak és a Tau­rusnak 40—50 százalék között változik a tőkés importanyag­felhasználása és 60—80 szá­zalék között a nem rubel el­számolású exportjuk aránya az összes exportjukon belül. 1081-ben az ipar (élelmi­szeripar nélkül) termelésének 23 százalékát adta át a kül­kereskedelemnek értékesí­tésre, ennek fele nem rubel elszámolású volt. Legnagyobb értéket a vegy-, a könnyű- és a gépipar adott át. A vegy­ipar exportjának 80 százalé­ka, a gép- és a könnyűiparé­nak 25—30 százaléka került tőkés viszonylatban értékesí­tésre. Az élelmiszeripari vál­lalatok termelési értékük kö­zel 30 százalékát exportál­ták, ennek több mint felét nem rubel viszonylatban. A könnyűiparban az ipari szö­vetkezetek részesedése ma­gas. Ezek többnyire a nyu­gati vállalkozók által beho­zott ruházati anyagokat dol­gozzák fel. A cipőipar zömé­ben hazai anyagot használ fel. Sokszor hallottuk, hogy a külpiac drágának ítéli a ma­gyar termékek nagy részét, „leértékeli” a magyar mun­kát. A drágaságnak egyik nem lényegtelen oka a szál­lítási költségek magas ará­nya. Túlságosan sokat utaz­nak az anyagok, az energia és a termékek. Szabad lesz néhány példával alátámasz­tani iménti megállapítást. A jelentős fejlesztés ellenére az élelmiszeripar aránya vi­szonylag alacsony. Emiatt — bár a megyében tenyészik a legtöbb szarvasmarha, na­gyon magas a juh- és magas a sertésállomány is — a vágó­állatok nagy hányadát nem itt vágják le, hanem más megyébe vasúton, tehergép­kocsin szállítják, ami a szál­lítási költség mellett számot­tevő súly veszteséggel is jár. Mindezek megjelennek az árakban is. A Szovjetunióból érkező gömb (hengeres) fa nagy ré­szét ugyan a megye ERDÉRT- telepein manipulálják, fűré­szelik fel és Vásárosnamény- ban forgácslemezt készítenek. Számottevő mennyiség utazik azonban átrakás után az or­szág belsejébe, például Bu­dapestre, bár az itteni tele­pek kapacitása bírná a fel­dolgozást. Szilágyi Imre, a KSH megyei igazgatóságának vezetője A geodézia a környezetvédelemben* K örnyezetünk az emberi tevékenység következtében változik. Ez lehet jó irányú, de sajnos legtöbbször káros hatású. A kis mértékű elváltozást a termé­szet önerejéből igyekszik kijavítani, a nagy- gyal szemben tehetetlen. Sokan azt gondol­ják, hogy csak manapság van környezet- rombolás, pedig már régen is volt termé­szetpusztítás. Példa rá a Dalmát-tengerpart kopár vidéke. Hajdanán cédruserdő borítot­ta itt a hegyvidéket, de a Velencei Köztár­saság hajóépítéshez kivágatta a fákat, a lakosság pedig kecskékkel lelegeltette a fa­csemetéket. A geodéták terepi munkájuk során akár a többi ágazat dolgozói, ha kis mértékben is, de rombolják környezetüket. Ez a munka­végzéssel járó károsítás természetesen nem kerülhető el, de gondos, körültekintő mun­kával csökkenthető. A munka végeztével pedig kötelessége mindenkinek az eredeti helyszín visszaállítása, mert akkor tudjuk csak csökkenteni a károsításokat, ha először mindenki a saját maga okozta kárt igyek­szik rendbehozni. Az ország egyes körzeteiben ma már ak­kora a környezetkárosodás, hogy megszün­tetésére intézményesen kell tenni valamit. Mivel nagy területekről van szó, a cselekvés megtervezéséhez, a munka megszervezésé­hez, irányításához térkép szükséges. Milyenek legyenek ezek a térképek és hány félék? Erről megoszlanak a vélemé­nyek. Minden szakágazat a maga szemszö­géből alakítja ki az igényeit. A sokféle el­képzelésből egy általános rendszert célszerű kialakítani, amely három fokozatú. Felmérés és alaptérképen történő ábrázo­lás. Célja a pillanatnyi tényleges állapot megismerése és rögzítése, amely nélkül ered­ményes munkát nem lehet végezni. A fel­mérés során figyelemmel kell lenni: a ter­mészeti biotikus adottságokra (növény-, ál­latvilág), -az abiotikus tényezőkre (dombor­zat, vízrajz, éghajlat), a technogén adatokra (beépítés, közlekedés), a társadalmi elemek­re (hagyományok, életmód), a mestersége­sen létrehozott terepalakulatokra, végül mindezek hatására létrejött környezetvál­tozásokra, különöse’ a kialakult károsodá­sokra. Rendszerezés és osztályozás. A felmért adatokat rendszerezés útján osztályokba célszerű sorolni, és az igényeknek megfelelő kisebb méretarányú térképeken a szakem­berek számára felhasználható alakban áb­rázolni. Ugyanis az alaptérkép túlságosan nagy ahhoz, hogy könnyen kezelhető és át­tekinthető legyen. A következő térképsoro­zatok elkészítését ajánlották a szakemberek: a természeti erőforrások potenciálját bemu­tató sorozatot, a település és környezetére vonatkozó adatokat ábrázoló térképeket, a területhasznosítás típusait bemutató sort, a környezetkárosodást ábrázoló térképeket, amelyeken a károsodás formáit, erősségi fo­kozatait és előrehaladásuknak irányait is feltüntetik. Ezek a térképsorozatok sűrű ipari körze­tekben több tagból állnak, mint mezőgaz­dasági területeken. Mindig a kívánalmakhoz igazodik az elkészülő térképek száma, az ábrázolni kívánt adatok függvényében. Értékelés és minősítés. Az osztályozott adatokat valamilyen cél érdekében értékel­ni, minősíteni szükséges. Ennek során kü­lönböző térképeket készíthetünk: az elemző térképek a kitűzött cél szem előtt tartásával végzett minősítés során a természeti ténye­zők, a környezet mesterséges elemei, a ter­melés összetevői egyes adatait értékelik; az összehasonlító térképek az elemzők adataira épülnek, a különböző tényezők közötti ösz- szefüggéseket mutatják be; a szintetikus térképek az eredményeket öszegezik, vagyis összesítő minősítést szemléltetnek valami­lyen környezet (városi, ipari) egyensúlyi problémáiról; a prognózis térképek már közvetlen a tervezéshez szolgáltatnak prog­ramot, elvi és gyakorlati alapot biztosítanak a megbontott környezeti egyensúly visszaál­lításához, vagy új — a társadalom számára kedvező — egyensúlyi helyzet kialakításá­hoz, az ésszerű területhasznosítás megter­vezéséhez, a terület- és településhálózat fej­lesztéséhez. A társadalom szempontjából helyes kör­nyezet kialakításához szükséges térképek elkészítésében jut szerephez a geodéta. Az ő feladata a környezet felmérése és alap­térképen történő ábrázolása, mert neki van hozzá felszerelése, szakképzettsége és gya­korlata. A környezet állapotfelmérése szo­kásos munkájától annyiban tér el, hogy olyan adatokra is ki kell terjednie a figyel­mének, amelyekre az állami alaptérkép ké­szítésénél egyébként nincs tekintettel. Meg­szokott felszerelését használja az általa jól ismert technológiák alkalmazásával. Más a helyzet, ha különleges adatok meny- nyiségi és minőségi meghatározása is szük­séges. Ebben az esetben speciális műszerek használata elkerülhetetlen, és a műszerek szakértő kezelőinek bevonásával oldható meg a feladat. Ilyen például a levegő szeny- nyezettségének számszerű meghatározása és helyzeti ábrázolása, továbbá a víz szennye­zettségének, a zajszintnek, a növényzet egészségi állapotának, a lakóépületek álla­gának stb. felmérése. A geodétának további fontos szerep jut a környezetváltozás nyomon követésében, vagyis a felmért és ábrázolt adatok napra­kész állapotban tartásában. Ehhez kitűnő segédeszköze van: a fénykép, amelyet föld­ről, helikopterről, repülőgépről, űrhajóról, műholdról lehet készíteni. Minél közelebb­ről készül, annál részletesebb a kép, de an­nál kisebb területet tartalmaz. Ahogy távo­lodunk a földfelszíntől, a részlete^ annak megfelelően csökkennek, nő viszont az áb­rázolt terület nagysága és ennek függvényé­ben az áttekinthetőség. Tehát mindig a kí­vánt célnak megfelelően lehet megválaszta­ni a felvétel helyét. □ felvételek szolgáltatta adatok minő­ségét fokozhatjuk, ha nemcsak a hagyományos anyagokkal dolgozunk, hanem infravörös sugarakra érzékeny feke­te-fehér, vagy színes filmnegatívokat használunk. Továbbá alkalmazzuk a hősu­garak leképzésére alkalmas termovíziót, vagy a különböző távérzékelési berendezé­seket, mint például a térképező radart. Természetesen több különböző távolság­ból és többféle anyaggal végzett felvételek együttes alkalmazása biztosítja a feladat minden igényt kielégítő megoldását. * A megyei műszaki hónap keretében el­hangzott előadás nyomán. Németh Ferenc, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület környezetvédelmi szakbizottság titkára Hőszigetelés — kívül, belül Evekkel ezelőtt még egyetlen építtetőnek sem okoztak gondot a tüzelőanyag-számlák. Arra törekedtek, hogy a ház minél nagyobb, minél világosabb le­gyen. Az energiatakarékosság is­meretlen fogalom volt, ezért pél­dául a lapos tetőket nemigen látták el hőszigeteléssel. Ugyan-, így a szimpla üvegezésű abla­koknak csak sok fényt kellett beengedniük. Az, hogy ily mó­don sok meleget is kiengedtek a házból, néhány évvel ezelőtt még senkit sem érdekelt. A gyökeresen megváltozott vi­szonyok, a drága energiaárak miatt, aki a házát régi, elavult hővédelemmel, vagy anélkül épí­tette. most gondolkozhat a kor­szerűsítésen. Tetemesek ugyan ennek költségei, de a kiadások mégis hamar megtérülnek. A hőszigetelés történhet a fa­lak külső vagy belső felületén. Az előbbi esetekben a homlok­zatfelületre 7—10 centiméter vas­tag keményhablemezeket ragasz­tanak, vagy kb. 5 centiméter vastagságban hőszigetelő vakola­tot raknak, illetve ásván ygyapot- keményhab lemezeket ragaszta­nak. Előnye a megoldásoknak, hogy a lakás hasznos területe nem csökken, hátránya viszont, hogy meglehetősen drága, és ha a ház az építési határon van (ami nagyon gyakori), azt a kül­ső szigetelés miatt túllépik. Képűnkön: a belső szigetelés fel­szerelése. (KS) A belső szigetelés céljára is különböző anyagokat gyártanak. Svédországban újabban legszíve­sebben kemény poliuretán hab­anyagból gyártott lemezeket erő­sítenek az épületek külső falai­nak belső felületére. A lemezek háromrétegűek, a rétegek kötőd­nek egymáshoz. Egy védő papír- réteg és a belső felületet adó 11 milliméter vastag, festést és tapétázást álló gipszkartonlemez között vannak a tulajdonképpeni szigetelőrétegbe ágyazva a fel­erősítéshez szükséges lécek, ame­lyek egyúttal a lemezek merev­ségét is biztosítják. Az 50 milliméter vastag lemez kb. 40 százalékkal javítja az épületek hőszigetelését. A mód­szer előnye, hogy a szerelés he­lyiségenként történhet, és nem függ az időjárástól. Jelentősen megkönnyíti a helyiségek gyors fűtését, továbbá nagyobb ráfor­dítás nélkül, sajátkezüleg is el­végezhető. Nem közömbös az sem, hogy maga a szigetelőanyag védve van az időjárás viszontag­ságaitól. Hátránya viszont, hogy csök­kenti a lakó- és hasznos felüle­teket. A külső falak télen erősen lehűlnek, fokozott hőveszteségek lépnek fel a födémek, padlók és közbenső falak csatlakozásainál. A kiegészítő belső szigetelés fel­szerelése a fűtőtest-bemélyedé­seknél nehézkes, ezért gyakran elmarad. Mivel a szigetelt falak nem tárolnak meleget, a helyi­ségek télen gyorsan kihűlnek, nyáron viszont a fordított hatás miatt erősen felmelegednek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents