Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. november 23. Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) mindenféle rossz szándékot tulaj donitsaoak. Most viszont a jelek szerint amiatt ag­gódnak, hogy a Szovjetunió politikája megváltozhat, mert e politika folytatásában lát­ják a nemzetközi életben a béke és a nyugalom megma­radásának legfőbb feltételét. — A szovjet külpolitika — jelentette ki Jurij Andropov —, olyan volt és marad, aho­gyan azt az SZKP XXIV., XXV. és XXVI. kongresszu­sának határozata jelölte meg. Külpolitikánk változat­lan célja a tartós béke biz­tosítása, a népeknek a füg­getlenségre, a társadalmi ha­ladásra való joga megvédése. — Az emberiség — ha csak nem akarja kockára tenni jövőjét — nem békélhet meg örökre a fegyverkezési haj­szával és a háborúval. Az SZKP ellenzi, hogy az esz­mék párharca az államok és népek közötti konfrontációvá váljon, s hogy a társadalmi rendszerek erejének mércé­jévé a rendelkezésükre álló fegyvereket, illetve az azok alkalmazására való készsé­get tegyék — hangsúlyozta Jurij Andropov. — Az imperializmus ag­resszív tervei arra kénysze­rítenek bennünket és a test­véri szocialista országokat, hogy komolyan gondoskod­junk védelmi képességünk megfelelő szinten tartásá­ról. De — mint azt Leonyid Brezsnyev nem egyszer hangsúlyozta — mi nem va­gyunk hívei a katonai ver­sengésnek. A szocializmus célja a fegyverek nélküli béke. Pártunk továbbra is a leg­nagyobb gondot fordítja a szocialista közösség erősíté­sére. Egységünk jelenti szá­munkra az erőt és annak zá­logát, hogy a legsúlyosabb megpróbáltatásokból is győz­tesen kerülünk ki. — Arra törekszünk, hogy a testvéri országok elvtársi együttműködése és szocialis­ta kölcsönös segítségnyújtása még mélyebben meggyöke­rezzen és hatékonyabbá vál­jon többek között a tudomá­nyos-műszaki, termelési, szál­lítási, energetikai és egyéb feladatok közös megoldása te­rén Az SZKP és a szovjet ál­lam őszintén fejleszteni és ja­vítani kívánja kapcsolatait valamennyi szocialista or­szággal. Kölcsönös jóakarat, egymás jogos érdekeinek tisz­teletben tartása, a szocializ­mus és a béke érdekeinek kölcsönös szem előtt tartása esetén helyes döntéseknek kell születniük ott is, ahol különböző okok miatt még nincs meg a kellő bizalom és a kölcsönös megértés. Ez vonatkozik nagy szom­szédunkra, a Kínai Népköz- társaságra is. A Leonyid Brezsnyev taskenti és bakui herédéiben megfogalmazott gondolatok, a józan megfon­toltságon és az előítéletek el­vetésén alapuló magatartás jelentőségének aláhúzása egész pártunk meggyőződését fejezte ki. Nagy figyelemmel fogadunk minden, kínai rész­ről errfi adott pozitív választ — mondotta Jurij ‘Andropov. Az SZKP KB főtitkára a to­vábbiakban kitért arra, hogy a nemzetközi életben megnőtt az el nem kötelezett országok mozgalmához tartozó államok fontossága. Jelentős részük­kel a Szovjetunió sokoldalú, baráti kapcsolatokat tart fenn. A kapcsolatok hozzájárulnak a nemzetközi helyzet na­gyobb stabilitásához. Jó pél­dája ennek a Szovjetunió és India közötti viszony. A Szovjetunió kész a nyílt, becsületes együttműködésre minden olyan országgal, amely szintén érdekeltnek te­kinti magát ebben. A társa­dalmi rendszerek közötti kü­lönbség e szempontból nem jelenthet akadályt. Meggyő­zően bizonyítja ezt a Szovjet­unió és sok nyugat-európai ország békés együttműködé­sének számottevő fejlődése. Mély meggyőződésünk — hangsúlyozta Jurij Andropov —, hogy az enyhülés jegyé­ben eltelt hetvenes évek nem jelentettek véletlen epizódot az emberiség küzdelmes tör­ténelmében. Az enyhülés ko­rántsem túlhaladott szokás, az enyhülésé a jövő. A béke és az enyhülés meg­óvásában mindenki egyfor­mán érdekelt. Ezért enyhén szólva komolytalanok azok a kijelentések, amelyek a Szov­jetunió által a legkülönbö­zőbb területeken teendő en­gedményekhez kötik a kap­csolatok normalizálásának készségét. Ebbe mi nem egye­zünk bele és nincs is mit vál­toztatnunk politikánkon: szankciókat senkivel szemben sem alkalmaztunk, aláírt szerződéseket és megállapo­dásokat nem mondtunk fel, megkezdett tárgyalásokat nem szakítottunk félbe. A Szovjet­unió a megállapodások híve, de a megállapodásokra köl­csönösen kell törekedni. Az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal el­sősorban a fegyverkezési haj­sza megfékezéséről folytatott tárgyalások értelmét nem ab­ban látjuk, hogy a nézetelté­réseket rögzítsük. Mi a tár- • gyalásokat olyan eszköznek tekintjük, amellyel minden fél számára hasznos eredmé­nyek elérése érdekében egyesíteni lehet a különböző országok erőfeszítéseit. Mi arra törekszünk, hogy éssze­rű, valamennyi fél számára elfogadható megoldásokat ta­láljunk a legbonyolultabb problémákra és elsősorban a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési hajsza megfé­kezésének 'problémájára. De senki se várjon tőlünk egy­oldalú leszerelést. Nem követelünk egyoldalú leszerelést a Nyugattól. Az egyenlő jogok hívei vagyunk, azt akarjuk, hogy vegyék fi­gyelembe mindkét fél érde­keit. A Szovjetunió kész ar­ra, hogy a leendő szerződé^ Az SZKP KB Az ülés jóváhagyta az elő­terjesztett javaslatokat, és részletes határozatot hozott Jurij Andropov referátuma alapján a terv- és költségve­tési előirányzatról. Az ülésen a Központi Bi­zottság a Politikai Bizottság tagjává választotta Gejdar Alijevet, az Azerbajdzsán SZSZK KP KB első titkárát, aki eddig a PB póttagja volt. Alijev 1932. május 10-én született, 1945 óta az SZKP tagja. 1950-től az azerbajd- zsáni minisztertanácsinál dol­gozott. 1965-ben alelnöke, 1977-ben elnöke lett a köz­társaság minisztertanácsa mellett működő állambizton­sági bizottságnak. 1969-ben megválasztoták az Azerbajd­zsán! KP KB első titkárává. Gejdar Alijev 1976-ban lett a Politikai Bizottság pót­tagja. A Központi Bizottság ülé­se felmentette Andrej Kiri- lenkót politikai bizottsági tagsága és központi bizottsá­gi titkári tiszte alól, meg­romlott egészségi állapota miatt, saját kérésére. Jurij Andropov ezzel kapcsolat­iban megállapította: Andrej Kirilenko hosszú éveken át aktívan dolgozott a helyi pártszervezetekben és az SZKP Központi Bizottságá­ban. Elismerjük érdemeit, amelyeket a párt és az or­szág szolgálatában szerzett. A Központi Bizottság titká­rává választották Nyikolaj Rizskovot. Nyikolaj Ivanovics Rizskov eddig a Szovjetunió Állami Tervbizottságának első elnök- helyettese volt. 1956 óta tag­ja az SZKP-nak, a XXVI. kongresszuson választották be a Központi Bizottságba. Az 53 éves Rizskov mérnök, hosszú éveken át az uráli gépipar­ban töltött be fontos munka­köröket, igazgatója volt a ne­vezetes Uralmaszavod Gép­gyárnak, majd a gépgyárból létesített egyesülésnek. 1975- től 1979-ig a nehézipari és közlekedési gépipari minisz­ter első helyettese volt, 1979- ben lett az Állami Tervbi­zottság első elnökhelyettese. Behatóan foglalkozott a terv- gazdálkodás időszerű kérdé­seivel. megkötéséhez vezető első lé­pésként mindkét fél „befa­gyassza” ilyen fegyvertárát, s ezzel a meglévőnél kedvezőbb feltételeket hozzon létre a kölcsönös csökkentésről meg­indult tárgyalások folytatá­sához. Ma minden eddiginél inkább a népek kerültek a történe­lem színpadának előterébe. A népek olyan beleszólási jogot szereztek, amelyet senki sem fojthat el. Készek arra, hogy aktív és céltudatos lépésekkel hárítsák el a nukleáris ka­tasztrófát, megőrizzék a bé­két és ezzel az életet is föl­dünkön. A Szovjetunió Kom­munista Pártja, a szovjet ál­lam mindent megtesz azért, hogy így is történjék. Beszéde további részében Jurij Andropov a pártnak a nyolcvanas évekre szóló, hosz- szú távú stratégiájáról szólt. Ez a stratégia arra irányul, hogy a szovjet emberek évről évre jobban éljenek, munká­juk mind jelentősebb ered­ményeket hozzon, hogy a szocialista társadalmi rend­szer mind jobban kibonta­koztassa humánus lényegét, alkotó lehetőségeit. Andropov aláhúzta: feltétlenül növelni kell a dolgozó tömegek akti­vitását, mert ez ma a legfon­tosabb feladat. A legszélesebb értelemben tovább kell fej­leszteni a szocialista demok­ráciát, vagyis biztosítani kell azt, hogy a dolgozó tömegek mind aktívabban vegyenek részt az állam és a társada­lom ügyeinek intézésében. Mindig és állhatatosan hű­ek maradunk a lenini nor­mákhoz és elvekhez — hang­súlyozta befejezésül Andro­pov — nagy és bonyolult fel­adatok állnak előttünk, de pártunk képes arra, hogy megbirkózzék velük. úi titkárai A Központi Bizottság jóvá­hagyta a KB, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a Mi­nisztertanács közös határoza­tát Leonyid Iljics Brezsnyev emlékének megörökítéséről. A határozat a többi között ki­mondja: Neberezsnyije Csel- ni városát — ahol a KAMAZ teherautógyár működik — Brezsnyevvárosnak nevezik el. Moszkva Cserjomuski ke­rületét Leonyid Brezsnyevről nevezik el. Ugyancsak Brezs- nyevről neveznek el egy ke­rületet Dnyeprodzerzsinszk városában, több más gyárat és üzemet is róla neveznek el, köztük az ATOMMAS gyárat és a nureki erőművet, valamint egy szűzföldi szov- hozt. Leonyid Brezsnyev nevét viseli ezentúl Csillagváros, valamint az Arktyika atom­jégtörő. Róla nevezik el azt a tankhadosztályt is, ahol an­nak idején katonai szolgála­tát töltötte, s szülővárosa, Dnyeprodzerzsinszk egyik kö­zépiskoláját. Moszkvában, Le- ningrádiban, Kijevben és Al- ma-Atában, valamint Dnyep- ropetrovszkban egy-egy új tere is Leonyid Brezsnyev nevét viseli majd. Az ő nevét veszi fel a hadiflotta egy ha­jója és egy új személyszállító hajó is. Több egyetemen Brezsnyev- ösztöndíjat hoznak létre, s felállítják emléktábláját a Dnyeprodzerzsinszki Kohá­szait Kombinátban, ahol an­nak idején dolgozott, Dnyep- rodzerzsinszkben a kohászati iskolán, ahol tanulmányait folytatta és Moszkvában a Kutuzovszkij sugárúton azon a házon, amelyben lakott. A Kreml falánál levő sírján el­helyezik mellszobrát. A határozat teljes egészé­ben jóváhagyja az SZKP KB Politikai Bizottságának a párt XXVI. kongresszusán elfo­gadott bel- - és külpolitikai irányvonala megvalósítása érdekében kifejtett tevé­kenységét, amely a kommu­nista építés feladatainak megoldására irányul. Ugyancsak jóváhagyja azo­kat a megállapításokat és következtetéseket, amelye­ket Jurij Andropovnak, a KB főtitkárának az ülésen elmondott beszéde tartalma­zott. Képtávírón érkezett HADSEREG — DÍSZSZEMLÉN. Libanon hadserege a„ffig- getlenség napján” díszmenetben vonult e! Bejrut főútján Amin Gemayel elnök előtt. Képünkön: az elnök a harc­kocsi csöve fölött, a járdán látható. A „BIZTOS” GYŐZTES. Brazíliában Joao Figueiredo tá­bornok, államfő, az utolsó választási gyűlésen, Rio külváro­sában, a biztos győzelem tudatában emeli magasba kezét. (Kelet-Magyarország telefotó) A SZOVJET NAGYKÖVETSÉG köszönetnyilvánítása A Szovjetunió magyaror­szági nagykövetsége mély há­láját fejezi ki a párt-, álla­mi és tanácsi szerveknek, társadalmi szervezeteknek, a vállalatok, hivatalok, mező- gazdasági termelőszövetke­zetek és tanintézetek kollek­tíváinak, a Magyar Néphad­sereg egységeinek, az egyes állampolgároknak, akik rész­vétüket nyilvánították a nagykövetségnek Leonyid Il­jics Brezsnyev elhunyta al­kalmából. ADY-EST SZÓFIÁBAN Nagy sikerű közös irodalmi estet tartott a Magyar és a Bolgár Rádió hétfőn a szófiai Magyar Intézetben, Ady End­re születésének 105. évfordu­lója alkalmából. Georgi Kru- mov író, műfordító bevezető­je után magyar és bolgár színművészek szavalták a költő legszebb verseit. BÉKEHÉT SPANYOLORSZÁGBAN Hétfőtől békehetet rendez­nek több spanyol nagyváros­ban. Áz ENSZ égisze alatt sorra kerülő rendezvénye­ken mintegy harminc spa­nyol háborúellenes szervezet képviselteti magát. Madrid­ban, Barcelonában és Zarago- zában háborúellenes nagy­gyűléseket, szimpozionokat tartanak, és a nukleáris fegy­verkezés betiltását követelő felhíváshoz aláírásokat gyűj­tenek. Lázár György Ankarában (Folytatás az 1. oldalról) ső ízben látogat a Török Köz­társaságba. Lázár György hivatalos törökországi programja hét­főn délután ünnepélyes ak­tussal kezdődött: koszorút helyezett el Kemal Atatürk- nek, a modern török törté­nelem kiemelkedő személyi­ségének mauzóleumánál. Ez­után bejegyzett a mauzóleum vendégkönyvébe, majd meg­tekintette a nagy államférfi emlékére létrehozott Atatürk Múzeumot. Délután a miniszterelnök­ség épületében megkezdőd­tek a hivatalos magyar—tö­rök tárgyalások. Először a két kormányfő rövid négy- szemközti megbeszélést foly­tatott, majd plenáris ülésre került sor. A két miniszter- elnök mellett részt vettek Lázár György kíséretének tagjai, török részről pedig Ercüment Yavuzalp külügy­minisztérium! államtitkár, Osman ' Basman budapesti török nagykövet, Resat Erk- men kereskedelmi államtit­kár, Érdem Erner külügymi- nisztériumi államtitkár-he­lyettes és Kamii Sener ipari államtitkár-helyettes. A szívélyes, nyílt légkörű tárgyaláson a kétoldalú kap­csolatokkal foglalkozva meg­állapították, hogy a politikai­államközi kapcsolatok rende­zettek, nem terhelik azokat megoldatlan problémák, s az utóbbi egy-másfél évtizedben a nemzetközi enyhülési fo­lyamatnak köszönhetően a kontaktusok örvendetesen fejlődtek. Ez megfelelő ala­pot teremt mind gazdasági, mind kulturális és egyéb té­ren a kapcsolatok további erősítéséhez, amelyet mind­két fél feltétlenül kívánatos­nak tart. A tárgyalások középpont­jában a gazdasági kérdések álltak. Egyetértettek abban, hogy a jelenleg érvényben lévő kereskedelmi, valamint gazdasági, ipari, műszaki és tudományos együttműködési megállapodás megfelelő ke­reteket ad államközi gazda­sági kapcsolataink fejleszté­séhez, ennek intézményrend­szere megfelelő. A legutóbbi két évben — különböző okok miatt — va­lamelyest csökkent ugyan az áruforgalom mértéke, mind­két tárgyaló félnek azonban az a véleménye, hogy meg­vannak a reális lehetőségek a kereskedelmi forgalom rö­vid időn belüli jelentős bőví­téséhez. Ebben az irányban hat a két ország között az idén augusztus elsején életbe lépett úgynevezett szabadde­vizás elszámolási rendszer. A gazdasági kapcsolatok bőví­téséhez, a lehetőségek telje­sebb kihasználásához szüksé­ges a magyar—török viszony­latban újnak számító formák alkalmazása, mint a termelé­si kooperáció, a közös vállal­kozások és a harmadik piaci együttműködés. Áttekintve a kulturális kap­csolatokat, megelégedéssel nyugtázták azok örvendetes fejlődését — beleértve egye­bek között a testvérvárosok, valamint a hírközlő szervek együttműködését. A továbbiakban a delegáci­ók kifejtették véleményüket az időszerű nemzetközi kér­désekről. Mindkét részről hangsúlyozták érdekeltségü­ket a béke fenntartásában, az enyhülés útjára való vissza­térésben. Szükségesnek ne­vezték a szembenállás mér­séklését, a fegyverkezési haj­Hétfőn Moszkvában ülést tartott az SZKP Központi Re­víziós Bizottsága. A testület meghallgatta Gennagyij Szi- zov elnöknek a központi reví­ziós bizottság 1982. évi tevé­kenységéről szóló beszámoló­ját. Ez megállapítja, hogy a központi reviziós bizottság az SZKP szervezeti szabályzatá­val összhangban ebben az év­ben is alapvető figyelmet szentelt a párt központi szer­veiben, a központi bizottság pénzügyi szerveiben és válla­latainál végzett munka gyor­sza megfékezését és kifejez­ték azt az óhajukat, hogy a madridi találkozó kiegyensú­lyozott, érdemi határozattal fejeződjék be. A kibővített ülés végén Lá­zár György magyarországi lá­togatásra hívta meg a török kormányfőt. Este Billent Ulusu a külföl­di vendégek rezidenciáján díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére. A vacso­rán — amelyen a tárgyaló küldöttségek mellett számos hivatalos török személyiség vett részt — a két kormány­fő pohárköszöntőt mondott. Lázár György kedd délelőt­ti programján több hivatalos megbeszélés szerepel, majd délután a fővárosból Isztam­bulba, Törökország gazdasági központjába utazik. ★ A vezető török lapok az utóbbi napokban részletesen foglalkoztak Magyarország­gal, illetve a magyar—török kapcsolatokkal. A legnagyobb példányszámú napilap, az Isztambulban megjelenő Hür- riyet vasárnapi számában közölte Lázár Györgynek a lap tudósítója számára Bu­dapesten adott nyilatkozatát. Ugyanebben a lapban cikk­sorozat kezdődött a magyar— török kapcsolatokról. sasága és helyessége ellenőr­zésének. A központi reviziós bizottság munkájában jelen­tős helyet foglalt el a helyi pártszervezetek reviziós bi­zottságainak munkájához nyújtott segítség. A központi reviziós bizott­ság 1982-ben is folytatta a ta­pasztalatcserét a testvéri kommunista és munkáspártok reviziós bizottságaival. Az ülésen áttekintették és jóvá­hagyták az SZKP Központi Reviziós Bizottságának 1983- as munkatervét. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának ülése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents