Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-16 / 269. szám

1982. november 16 Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK Szezonvég ? Propoliszért Nyírbogéira A világ legjobb méze az akác... Oj népszokás van kialakulóban. Régen tollfosztóba, fonóba Járt a falu apraja-nagyja, ma almát hámoznak. Van úgy, hogy csak a család, másutt a szomszédok is összejámak. Hasznos időtöltés. A máskülönben olcsó alma — Ipari feldolgozásra vagy cefré­be kerülne — meghámozva 6 fo­rintot, 6 forint 50 fillért ér. Zsuk Jánosné Nyirbogáton most emiatt mentegetőzik. Az este almát hámoztak és még nem mosta föl a konyha kövét. Annyi baj legyen. Különben is már be­lefeledkeztünk egy érdekes be­szélgetésbe a ház urával, Zsuk János nyugdíjas fodrász kis­iparossal. Téma: a méhek. Mindenek előtt egy kis történet arról, miként is kezdődött. — Amikor hazajöttem a fog­ságból, mint kezdő kisiparosnak nagyon kellett a keresetkiegé­szítés. Péter Sándor bácsi ja­vasolta, méhészkedjek. Mond­tam, félek a méhek csípésétől. Kinevetett, majd kijelentette: mindenekelőtt azt tanuld meg, a méh nem csíp, hanem szúr. Megtanultam és még sok min­dent ... Ezen a nyáron 80 család méh gyűjtöttte a mézet a kisiparos­nak. £s amire büszke: szín tisz­ta akácmézet. — Az akácot szeretem, kedve­lem. Én a méheimet évente csak egyszer viszem el az akácerdő alól Nyírlugosra, az Állami Gazdaság gyümölcsösébe a fák beporzására. Aztán csak akác. — Mennyi mézet gyűjt egy méhcsalád? — Az attól függ. Számít, hogy milyen erős a család, meny­nyi a virág, milyen az időjárás. Én akácmézből 30—40 kilogram­mot pergettem családonként. — Sok a munka, a vesződés a méhekkel? — Aki szeret velük foglalkozni, az észre sem veszi. Mindeneset­re, aki komolyan veszi a dol­gát, az talál munkát magának a kaptár körül. Nem írok le, nem jegyzek le mindent, hiszen egy hosszú el­beszélés következett arról, mi­ként élnek, dolgoznak a méhek, miként készítik az anyabölcsőt. Csodálatos világ. Ki-ki megfi­gyel valamit, például azt, hogy a kirepülő anya (királynő) min­dig azt a herét választja párnak, amelyik legtovább tud vele együtt szállni. — Na és a munka? Dallamsze- rűen megy minden. Igen, a mé­hek dallamra végzik a munkát, ezzel búzdítják egymást, vagy a herék a munkásokat gyűjtésre? Órákig el lehetne hallgatni a nyugdíjast, a méhészt. Jó meg­figyelő. De hát mi propoliszért jöttünk. A propolisz mellékter­mék. Ragacsos, barna massza és ki tudja miért gyűjtik a mé­hek? Tény, ezt az anyagot évek óta jó pénzért felvásárolják, külföldre szállították gyógyszer alapanyagául. Most az országban is terjed, a reuma, a hátcsigolya és csípőizületi fájdalmak, gyo­mor- és bélproblémák gyógyító­jaként. Egy méhész, okleveles gépészmérnök szabadalmaztatta azt a készítményt, amelynek a propilisz a legfőbb alapanyaga. Természetesen Zsuk Jánosnak is van propolisza. Q is összegyűjti, eladja és őszintén mondja: — Nem tudnám megmondani pontosan mi ez. Valami olyan dolog, mint disznón a zsír . .. Propolisz tehát van és be­szélgetünk újra a méhekről. Ki­derül, a házigazda nem csupán méhészkedik, de elnöke a helyi szakcsoportnak, sőt egészség- ügyi szakfelügyelő is, körzete Nyírbogát, Nyírgelse, Nyírmi- hálydi. — Sok méhész van a község­ben. — Lehetne több is. A szakcso­portnak 19 tagja van, a méhcsa­ládok száma 765. Nyírgelsén ti­zennyolcán méhészkednek, Nyír- mihálydiban nyolcán. Az egész­ségügyi körzetemben 1228 a méhcsalád. Egyszóval van mun­kám bőven ahhoz, hogy a tiszte­met jól lássam el. — Miért csinálja? — Mert szertem. Mondtam, fia­talon féltem a méhektől mert szúrnak. Viszont jól jött az a pénz, amit kezdőként a méhek­kel kerestem. így aztán a sors, a gyakorlat megtanított mé­hészkedői, a méhek szeretete megismertetett a méhek világá­val. Most már nem tudnám ab­bahagyni. Közel a tél, a kaptárak kör­nyéke elcsendesült. A gondos méhész már megtette előkészü­leteit a teleltetésre. Gyékénnyel, szalmapámával védi mézelő munkásait a fagytól. Gondol a téli etetésre is. Ahol nincs elég vadvirág nektár a kaptárakban, oda kristálycukrot ad. — Mert az élet megy tovább. A méhek télen nem alszanak. Ké­szülnek az új évre, az új ta­vaszra. Az ember segítse őket ebben. , Végül egy üveg méz. A mé­hész mutatja. Fehér és tiszta, mint a kristály. Valódi akác. A világ legjobb mézeként tartják nyilván, amit itt, az országban, a szabolcsi és más akácosokról gyűjtenek a méhek. Seres Ernő Á szőlő ültetése A szőlőt a nyugalmi időszak­ban — fagymentes napokon — ültethetjük. Az őszi telepítés ugyanolyan eredményes (ha elő­zőleg kellően elkészítettük a ta­lajt), mint a tavaszi — márciusi, áprilisi — ültetés. Sima vesszővel homoki saját gyökerű ültetvényeket telepíthe­tünk. (A sima európai vessző al­só és felső nódusza (csomója) közötti távolság 45 cm, illetve a nódusz feletti és alatti rész hosz- sza öt-öt cm legyen.) A vessző vastagsága maximum 12 mm, il­letve minimum 6 mm közti nagy­ságrendű legyen. Saját gyökerű ültetvényt leg­könnyebben és legbiztonságosab­ban gyökeres európai vesszővel telepíthetünk. így ültethetjük a homoki szőlőket. A filoxéra gyökérlakó alakja — hegyvidéken — csak a kötött ta­lajon telepített „gyökérnemes” európai szőlőket pusztítja! Ezért saját gyökerű európai szőlőt kö­tött talajra telepítenünk nem sza­bad. A filoxéra az amerikai alanyfajták gyökerein is megél, de azt nem károsítja jelentős mértékben. Ezért az oltvány — föld alatti — alanyrésze ameri­kai, a föld feletti „nemes” — termő — része pedig európai faj­tából áll. (A 75% kvarcot tartal­mazó homoktalajokban a filoxé­ra nem él meg.) így tehát olt­ványszőlőket gyökeres oltvá­nyokkal telepítünk! A gyökeres vesszők és az olt­ványok „iskolában” nőtt vessző­it egy rügyre vágjuk vissza, gyö­kerüket pedig aszerint kurtítjuk vissza, hogy fúróval vagy gödör­be telepítünk-e. Ha fúróval telepítünk, a talp­gyökereket egy-két cm-re, ha gödörbe ültetünk, úgy 10—12 cm- re vágjuk vissza azokat. (Ameny- nyiben oldalgyökereket is talá­lunk, akkor azokat majdnem tő­ből távolítsuk el.) Az előkészített gyökeres anya­got 48 órára áztassuk be, hogy a vesszők jól megszívják magukat. Ha a területen pajorkártételtől kell tartanunk, akkor az ültetési anyagot mártsuk 0,2%-os Ditri- fon 50 WP-s agyagpépbe. Pajor­ral erősen fertőzött területre ne telepítsünk. Az ültetvény talaját akkor kell okvetlenül fertőtlení­tenünk, ha négyzetméterenként átlagosan 4—5 fiatal (Li—le stá- diumú) vagy 1—2 idős (Lj stádi- umú) lárva található a területen. Jó talajfertőtlenítő szer a Hun­gária L—2 0,5 kg/100 m>, a Hun­gária L—2 0,2 kg/100 m^, a Basu- din 5 G 0,35 kg/100 m2, vagy a Diazinon 5 G 0,35 kg/100 m1 meny- nyiségben kiszórva és a talajba dolgozva. A fúrós ültetés sokkal gyorsabb és kevésbé költséges, mint a göd­rös. Mivel pedig fúróval telepít­ve éppen olyan jó eredményt kaphatunk, mint a gödörbe ülte­téskor, ezért ahol csak lehet, fú­róval telepítsünk. Az ültetés menete a következő: az ültetőfúróval lyukat fúrunk, a vesszőt a lyukba helyezzük, majd a talajt a vesszőhöz nyomjuk. Az ültetés mélységére mindig nagy gondot fordítsunk. Mind a mély, mind a magas ültetés hát­rányos! A sima vesszőket úgy tegyük le, hogy a felső rügyük kerüljön a talajjal egy szintbe, a gyökeres vesszőnél, a visszavá­gott oltványnál pedig az oltás­forradás kerüljön a talaj szint­jével egy magasságba. Az ültetést az elültetett vesz- szők illetve oltványok gondos felcsirkézésével (felkupacolásá- val) fejezzük be. (széles) Háziasított szeder Á gyümölcsfák távolsága a telek határától Mielőtt kijelöljük a fák helyét, meg kell határoznunk, hogy tel­künkön hova ültethetők gyü­mölcsfák s mi a legkedvezőbb te- nyészterület növényeink számára. A szőlő- és gyümölcstermesz­tésről szóló MÉM-rendelet [25/1970. (XI. 26.) MÉM sz. r.) pontosan meghatározza, hogy az ingatlan tulajdonosa milyen legkisebb ül­tetési távolságokat köteles betar­tani. Belterületen és zártkerten belül szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs­ös egyéb bokor esetében: 0,50 mé­tert: három méternél magasabb­ra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében: 1,00 métert: három métertől magasabbra növő gyü­mölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor eseté­ben : 2,00 métert. Külterületen, zártkertien kívül: gyümölcsfaiskolái nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, kösz­méte-, ribiszke- és málnabokor esetében: 0,80 métert; minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2.00 métert: birsalanyra oltott körtefa, továbbá őszibarackfa esetében: 2,5 métert: törpealany­ra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 métert: vadalanyra oltott al­ma- és körtefa, továbbá kajszi­fa esetében: 4,00 métert; cseresz­nyefa esetében: 5,00 métert; dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa eseté- *ben: 8,00 métert. Külterületen, zártkerten kívül, ha a szomszédos földterület sző­lő, gyümölcsös vagy zártkert, gyümölcsbokor és gyümölcsfa ki­vételével: egy méternél maga­sabbra nem növő bokor esetében: 0,80 métert; két méternél maga­sabbra nem növő bokor esetében: 1,20 métert; két méternél maga­sabbra növő bokor esetében: 2.00 métert; fa esetében: 8,00 mé­tert. Közút és vasút mentén — ha a szomszédos földterület szőlő, gyü­mölcsös vagy zártkert — min­den gyümölcs- és egyéb fát, va­lamint bokrot legalább egy mé­ter, három méternél magasabb­ra növő fát és bokrot legalább három méter távolságra szabad telepíteni. A fák tenyészterületét, sor- és tőtávolságát a növények igénye határozza meg. Sz. Cs. Új könyv Dr. Várkonyi József—Áts Eteléné dr. Kecsketartás a kisüzemben A ház körüli állattartás sok­oldalú támogatása, a tenyész­tői kedv fellendülése, a gida- hús és értékesítési lehetősé­gei, a kecsketejfogyasztás elő­nyeinek felismerése folytán a háztáji kecsketartás is rene­szánszát éli. A kisgazdaságok kecsketar­tásának újabb lendületet adott a nagyüzemekben megindult kecsketenyésztés, ahonnan be­szerezhetik a tenyészállatai­kat és szaktanácsokat is kap­hatnak munkájukhoz. Eh' "Z adnak útmutatást a szerzők, akik saját tapaszta­lataik alapján tájékoztatják olvasóikat a kecske haszná­ról, a tenyészállatok kiválasz­tásáról, a tenyésztési módsze­rekről, a kecske takarmányo­zásáról, a fejés és az ápolás módjáról. Fontos tudnivalókat közöl a kecske betegségeinek megelő­zéséről, majd a „Mitől lesz gazdaságos a kecsketartás?” kérdésre keresik a választ. Végül a kecske termékeinek felhasználását ismertető feje­zetben a kecsketej felhasz­nálási módjairól szólnak. A szerzők a „Gidahús a konyhában” c. fejezetben ki­tűnő receptekkel örvendezte­tik meg az olvasót. Borhibák, bőrbetegségek kezelése A borok rendellenes elválto­zásait két nagy csoportba so­roljuk: bőrbetegségek és bor­hibák. A helytelenül használt hordók gyakran okoznak dohos, penészes ízt. Ilyenkor nyűt szellőztető fejtésre és kénezésre van szük­ség. Ha a kellemetlen íz ezek után sem szűnik meg, akkor ak- tivszenes kezelést kell alkal­mazni. Könnyen előfordulhat, hogy egyszeri szénkezélésre nem szűnik meg a bor Ízhibája. Ilyen esetben ezt a munkát többször meg kell ismételni. A helytelen tárolás következ­tében fellépő különböző íz- és szaghibákat szellőztetéssel, derí­téssel, illetve aktívszenes keze­léssel korrigálhatjuk. A fehértörés a savban sze­gény boroknál igen gyakori je­lenség. Ilyen esetben kemény borral való házasítást kell al­kalmazni, illetve citromsav- adagolást. A feketetörés iz zömmel lágy boroknál fordul elő. Szintén kemény savas borral kell háza­sítani. Sok esetben azonban nyilt, szellőztető fejtés is ele­gendő a hiba megszüntetésére. A borok házasításánál először mindig kis mennyiséggel próba- házasítást végezzünk. Az arányo­kat gondosan jegyezzük fel, hogy majd a teljes menenyiség- nél is ezt alkalmazzuk. Fémes törést leginkább a bor­ba került vas okozhat. Ezt meg­akadályozhatjuk az időben vég­zett kékderítéssel, illetve — a későbbiek során — citromsav- adagolással. A rezes törés nem túl gyakran előforduló borhiba. Oka a bor­ban lévő réztartalom. Szellőzte­téssel, kékderítéssel azonban könnyen megszüntethető. A fehérjekiválás oka a túlsá­gosan hideg tárolóhely. Okozhat­ja még a helytelen fejtés, illetve a rossz házasítás is. Bentonitos derítéssel, hideg-meleg kezelés­sel a zavarosság megszüntethe­tő. Borkőkiválásnál a bor zavaros­sá válik. Leggyakraban a hideg tárolóhely okozza. Borkősav-hoz- záadásával megszüntethető. Nem megfelelő hőmérsékleten, főleg a túlságosan meleg he­lyen tárolt boroknál gyakori hi­ba az úgynevezett fáradt íz. Ez szénsav hozzáadagolásával, il­letve hidegebb helyiségbe való átfejtéssel megszüntethető. Borkezelési munkák végzésénél ne feledjük, hogy sokkal köny- nyebb a borhibákat megelőzni, mint azokat korrigálni, illetve megszüntetni. Ezért a szükséges borkezelési eljárásokat mindig pontosan és időben végezzük el. K. K. Elterjedt horgászhiedelem: a november a legrosszabb hónap, mivel a szokásos halfogási „sze­zonidőknek” már vége, a vizeken pedig általában még nincs olyan jég, hogy érdemes lenne próbál­kozni lékről. A néhány erőművi meleg víz (Bánhida, Oroszlány, Lőrinci) és a két folyómenti hő­erőmű (Leninváros és Százha­lombatta) kivételével inkább hagyjuk abba a horgászást __És a meleg vizeken is csak pontyot lehet fogni, azért az 1—2 enge­délyezett pontyért meg annyit utazni .,, Nos, mint minden babona, per­sze ez sem igaz. Kezdjük a me­leg vizekkel: amikor és ahol a telepítési tilalom véget ér, ne csak pontyozni induljunk el. Lő­rinciben és Bánhidán süllő is van, nem is kevés, nem is kicsi. Bárhidán a kitartó pergetőhor­gász lepődhet meg igazán: no­vember végén is lehet harcsát fogni. Szabályosan. Oroszlányban pedig a ponty mellett amúr, ér­zékenyebb szerelésre dóvér és ezüstkárász, pergetve pedig ép­pen télen igen nagy balinok foghatók a meleg vizű kifolyótól néhány száz méterre végig, ahol partról lehet horgászni. Százha­lombattán a dunai részen novem­ber végén már márnát is lehet fogni, úsztatva, gilisztával, de még néhol eszik a paduc is. De nemcsak a meleg vizek hor­gászhatók novemberben. A Tisza H. víztározót ilyenkor engedik le, és a holtágakban sok a csuka. Meg a „villongás” horgász és halőr között. Mert a halőr ra­gaszkodik hozzá: 3 csuka fogha­tó, utána a csukázást abba kell hagyni. A horgász meg 100—200 kilométerről ide autózott, egy óra alatt fogott három csukát — most menjen haza? Ideje lenne felvet­ni a kérdést: nem kellene mind­ezen változtatni? Például a tiha­nyi Belső-tó mintájára nyüt hor­gászversenyeket kiírni csukára, az alábbi feltételekkel: 100 forint nevezési díj mellett minden hor­gász annyi csukát fog, amennyit csak akar — de csak a három legnagyobbat viheti el. A többit, amelyik él (márpedig a csuka szívós hal), azt tartálykocsikba kell tenni, és a csukaszegény hor­gászvizekbe telepíteni, amelyik elpusztul, azt a HALÉRT útján értékesíteni lehetne. Jól jár a horgász, mert csukázhat kedvé­re, és egész napra csak fog há­rom-négy kilósat is, jól járnak a rablóhalszegény egyesületek a környező megyékben, jól jár a rendező horgászszerv, mert bevé­tele van a versenydíjból, és az értékesített csukákból. Minden­esetre jobb megoldás, mint ugyanezeket a csukákat az ágas- bogas kubikokból, holtágakból kínlódva lehalászni ... Beszéljünk más vizekről: a Ti­sza és a Körös zsilipjeinél ilyen­kor kezd összegyűlni az ívásra vonuló menyhal, haldarabbal a legnagyobbak éppen november végén foghatók. A Dunán még minden gátnál eszik a süllő, de Jó néhány ismert helyen a paduc, és főleg a jász is táplálkozik még. Azokban a horgásztavakban, ahol bodorka van, érdemes keszegez- ni, mert a nagyobb bodorkák elő­szeretettel esznek télen is — az­után esetleg meglepődhetünk, ha a finom keszegezőre egy-egy még el nem vermelt potyka is rá­akad ... És a legmeglepőbb, hogy a har­csa vermelőhelyein ilyenkor is eszik! Kákafokról, a Körös-holt­ágról, Dunaföldvárról, a Solti holtágról, s ráczkevei Duna-ág néhány pontjáról évek óta jön­nek a hírek: a villantózók, vagy a kishallal mártogatók novem­berben jutottak szép harcsazsák- (mányhoz! Van tehát mire és hol horgász­ni, csak meg kell próbálni. Jő fogást! Sz. J. I. Halásszák a császárszállási tavat Mint arról lapunk egy korábbi számában hírt adtunk, az idén teljes egészében leengedik a csá­szárszállási tározó vizét. Ez nap­jainkban részben megtörtént. A tározó vizét oly mértékben en­gedték le, hogy az a lefolyócsa­torna két oldalán összpontosul, és ebben van jelenleg a tó-egész halállománya. A több mint het­venöt hektáros vízterületből je­lenleg csak egy csík látszik, ez viszont hallal teljesen tele van. A lehalászáshoz a nyíregyházi Alkotmány Halászati Termelőszö­vetkezet látott hozzá. A lehalászást bérmunkában végzi a halászati termelőszövet­kezet. A szerződés értelmében a tó teljes halmennyiségét leha­lássza és felvásárolja. A munkák befejeztével a tó maradék vizét is leengedik, és szárazon fog áll­ni a tó februárig. A mederben megpróbálják gyéríteni a hínárt, és esetleg egyéb medermunkákat is végeznek. Február végével a tó, vizét ispiét felengedik; 1 ; Ahogy az idő engedi a csá­szárszállási horgászvizet az inté­zőbizottság újra halasit ja. A ha- lasítás méretéről, és a tóba he­lyezett halfajtákról, és azok mé­retéről a tavasz folyamán értesí­tik a közönséget. Azt tervezi az intéző bizottság, hogy a követke­ző szezonban kielégítő mennyisé­gű és méretű hallal fogják várni a horgászó közönséget, (s. i.) Tájkép a Tisza-híddal, horgászokkal. (Sigér Imre (elvételei) Nem új növényről kívánok írni, hiszen az olvasók jól ismert nö­vényről kapnak információt. Ize és zamata gyermek- és felnőtt korúak romantikájához tartozott. Sokan talán még ma is — akik tehetik és módjuk van rá, és is­merik a lelőhelyeket is — szíve­sen gyűjtik hegyes, erdős vidé­ken. Fogyasztható friss gyümölcs­ként is, de kitűnő alapanyaga há­zilag előállított téli csemegénk is. Ezt a vadontermő és kíméletle­nül „tüskés” növényt a tudo­mány segítségével az ember „megszelídítette”. így vált egy tüskés erdei növényből a házunk tájának igen értékes, új vitamin- forrásává, illetve közkedvelt nö­vényévé. Mivel magam is rendelkezem néhány bokorral, így saját ta­pasztalatom alapján bátran állít­hatom, hogy jobb és harmoniku­sabb íz- és zamatanyaggal ren­delkezik, mint a nagy múlttal rendelkező „testvére”, a málna. Gyümölcse tartósabb és kevésbé hullékony. Termőképessége kifo­gástalan. Nem vízigényes, a szá­razságot viszonylag jól elviseli. Igaz, támberendezést igényel, de ényegesen egyszerűbbet, mint a huzalos szőlő. Hasonlóan a többi bogyós roko- íához, a szeder is a másodéves lermőrészeken hozza a pikánsan Ízletes bogyóit, melyek érési ide­ié augusztus 10. és szeptember 10. között van. Igaz, ekkor még la­zában dúl a dinnye-, őszibarack­os szőlőszezon, de nem árt az egyhangúságot megtörni valami kuriózummal. Különösen akkor, ta a nyár végén és „vénasszo- íyok nyarán” gondolunk a mo­gorva, hideg, vitaminszegény téli estékre, hiszen a szeder kitűnő oefőzési alapanyag is. A tőtávolságot célszerű 2 m-ben negállapítani. Az ültetésre al­kalmas, gyökeres dugványok elű- íllltására nagy gondot fordítanak íz előállító üzemek. Ezért kerül i háziasított szeder műanyag konténeres kiszerelésben forga­lomba. Eddig az árudában hiánycikk /olt, de most kapható a Korányi íti gyümölcsfa és díszcserje be- zásárlóhelyen. Igaz, még mindig korlátozott számban, de már van. Kedvező esetben — néhány év núlva — talán a piacon is fogunk » gyümölcsével találkozni. Dr. Fodor Tamás Hazafelé menet horgászatból.

Next

/
Thumbnails
Contents