Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

1982. október 12 Kelet-Magyarország 7 Cél: a szavatossági idő növelése Jobb minőségű tejet! A VI. ötéves tervben bevezetik a tej felvásár­lási árának bakterológiai tisztaság szerinti differen­ciálását. Ennek „előszele” az 1982. január elsejétől érvényes új termelői tej- szabvány, amely a tejipar­nak átadandó tej minősé­gét illetően a korábbitól jóval szigorúbb előíráso­kat tartalmaz. Ez teszi Le­hetővé, a tejtermékek sza­vatossági, eltarthatósági idejének növelését. A tej és az abból ké­szíthető termékek értékét elsősorbán a hasznos- anyag-tartalom, a bioló­giai érték, (zsírtartalom, savfok, fajsúly, száraz­anyag-tartalom), baktero­lógiai és fizikai tisztaság határozza meg. Abban, hogy az említettek meg­feleljenek a követelmé­nyeknek, lényeges szere­pe van az állatok helyes takarmányozásának. Is­meretes, hogy az egyes takarmányok nagyban be­folyásolják a tejzsír meny- nyiségét, és az is: a rossz minőségű takarmány íz- és szaghibát, valamint ho­zamkiesést okoz. A termelésre — többek között — hatással van az állatok egészségi állapota, arról nem is szólva, hogy beteg, gyógykezelt állat tejét nem szabad nyers­anyagként felhasználni. A gyógyszermaradvány a tej erjedését rontja, de az is kedvezőtlen, ha a tejben növényvédőszer-marad- ♦ vány található. A Szabolcs megyei Tej­ipari Vállalat vezetői el­mondták: a gazdaságok­nak a fejés higiéniájára sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk. Ha az el­ső tejsugarakat nem kü­lönítik el, az állatokat, va­lamint a fejőgépeket, esz­közöket fiem tartják kel­lően rendben, a lefejt te­jet nem kezelik (hűtik) megfelelően, súlyos hibát követnek el. Ugyanis ezek miatt a tej egységnyi mennyiségében levő bak­tériumok száma milliós nagyságrendben növek­szik, s így a jövőben je­lentős bevételtől eshetnek el. Az új termelői tej szab­vány — melynek előírásai még mindig sokkal eny­hébbek mint a fejlett tej­gazdaságú országoké — hatására már tapasztalha­tó némi előrelépés, de még „akad” tennivaló. (cselényi) Bőtermő silócirok A Balkányi Állami Gazdaság idén harmadszor vetette takar­mánynövényként a cirokot. Az idei termesztés eredményességé­ről szeptember elején az ország különböző részéből érkező szak­emberek előtt adtak számot. A silócirok termőterülete 50 hektár volt, a termesztett fajták: a kis­kunsági és tápiói cirok. A Balkányi Állami Gazdaság tagja az ócsai Vörös Csillag Termelőszövetkezet gesztorságá­val működő HIBAR elnevezésű takarmánynövény- és cirokter­mesztő rendszernek. Mint tag­gazdaság, homoktalajon silóci­rokból az egyik legjobb ered­ménnyel dicsekedhetnek. A tapasztalatcserén a szakem­berek elmondták, hogy a síló- cirokot 300 ezres csíraszámmal vetették és mind a két fajta jól kelt, szépen fejlődött. Problémát csupán az augusztusi aszály okozott, úgy, hogy a betakarí­tás végefelé az állomány felsü­lése miatt jelentős volt a súly- csökkenés. A termesztés kétévi tapasztala­ta igazolja, hogy a silócirok jobb mint a silókukorica, hiszen szá­raz anyagban, fehérjében, ke­ményítőértékben nem marad el a kukorica mögött, ugyanakkor lényegesen nagyobb tömeget ad. Tavaly a hektáronkénti átlag­termés 385 mázsa volt, idén a már említett aszály miatt átlag 350—360 mázsát takarítottak be. Ahhoz, hogy ilyen tömegű ku­koricasilót megtermeljenek, dupla területre lenne szükség: A silócirok termesztése gazda­ságossági szempontból is jelen­tős, hiszen egy tonna cirok ön­költsége 250—280 forint körül van, ezzel szemben a silókuko­rica-termesztés költsége tonnán­ként 500—600 forint körül inga­dozik. A cirokból készült silót az állatok szeretik, jól haszno­sítják. (s.) Alkalmazkodni a változásokhoz Á kedvezőtlen adottság még nem indok A PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei igazgatósága ré­széről 18 mezőgazdasági nagyüzemben végeztünk vizsgála­tot, hogy megtudjuk, milyen hatással van a gazdálkodásra az a változás, amely módosította a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek támogatási rendjét. Megállapí­tottuk, hogy a vizsgált üzemek erdményhatékonysága nincs szoros kapcsolatban a kedvezőtlen . adottságot tükröző ka­tegória szerinti besorolással. A mérleg szerinti eredmény a vizsgált üzemek közül 1980-ban 10 üzemnél, 1981-ben 13 üzemnél mutat növekedést. A növekedés­ben szerepet játszott, hogy az árkiegészítésben részesülő 17 üzem közül 13-nál 1980- és 1981- ben nőtt az árkiegészítés össze­ge, és ezek közül 12-nél az ár­kiegészítés eredményen belüli részaránya. A növekedést jellemzően az alábbi intézkedések eredménye­zik: a központi árintézkedések hatására, valamint a hozamok növelésének eredményeként nőtt a termelési volumen, nőtt az árkiegészítés alapja. Ennek ha­tásaként növekedett az árkiegé­szítés összege is. Néhány üzem a termelési vo­lumenét jelentősen növelte. Pél­dául a varsánygyürei Tisza Tsz 1980-ban a kalászosok vetés- területét és az átlagtermést is tudta fokozni. Az üzembe helye­zett új baromfitelep 30—35 mil­lió forinttal növelte az árkiegé­szítés alapját. A csengeri Lenin Tsz 1980-ban 23 millió, 1981-ben 67 millió forinttal növelte az ár­kiegészítés alapját. Ezt a fajla­gos hozamok növelésével, vala­mint az alma rekordtermése eredményeként érték el. A támogatási rendszer válto­zása általában az árkiegészítés csökkenését eredményezte. Akik ennek ellensúlyozására intézke­dést nem tettek, ott az árkiegé­szítés és az eredmény vissza­esett. így a tiszaszalkai Búzaka­lász Tsz a külön árkiegészítés jobb kihasználása érdekében a termelési szerkezetét nem vál­toztatja, így összességében az árkiegészítés 25—30 százalékkal csökkent. A beregdaróci Barátság Tsz-t 1980-ban alacsonyabb kategóriá­ba sorolták át. Az ebből eredő árkiegészítés csökkenésének el­lensúlyozására intézkedést nem tett, így az árkiegészítés összege és a mérleg szerinti eredmény - mindkét évben — csökkent. Vizsgálataink eredményeként megállapítható, hogy az üzemek nem éltek kellően a termelési szerkezetváltozás lehetőségével. Az árkiegészítésben részesült 17 vizsgált üzem közül csak öt in­tézkedett termelési szerkezeté­jiek változtatására, s ezáltal a támogatási lehetőségek jobb ki­használására. Ezen túl szerkezeti változáso­kat 10 üzemnél tapasztaltunk, melyek nem mindig kapcsolód­tak a támogatási rendszer válto­zásához. Ezeket esetenként egyéb okok, tényezők eredményezték. (Pl. a piaci helyzet, az árak változása, korábban elhatározott fejlesztések stb.) örvendetes a kiegészítő tevé­kenység fokozatos fejlődése. Ez jelentősen hozzájárul a mérleg szerinti eredmény növeléséhez. Különösen 1981-ben alakult ked­vezően a tevékenység fedezeti összege, melynek eredménye tükröződik a nagyhalászi Petőfi, a sényői Zöld Mező, a csengeri Lenin tsz-ek kiugró nyereségé­ben. Ezen túl fokozódó mérték­ben kihasználják üzemeink a háztáji gazdaságok fejlesztésében rejlő lehetőségeket. Az évről év­re növekvő háztáji gazdaságok­ból származó termékek árbevé­tele növeli az árkiegészítés ösz- szegét, az üzemek eredményét. Vizsgáltuk a szabályozó rend­szer egyéb elemei változásának hatását is. A tehenészet volume­nének felfutását segítették az árintézkedések, az árkiegészítés mértékének növelése, és a tej- prémium bevezetése. Az árin­tézkedések eredményeként ész­szerűbb energiafelhasználásra és műtrágya-növényvédő' szer gazdálkodásra vonatkozó árintéz­kedéseket tapasztaltunk. Var- sánygyürén, a baromfitelepen A mezőgazdasági munka ter­mészetéből fakadóan, még be sem fejeztük az egyik gazdasági évet, már a másik alapozását keli megkezdeni. Így van ez a növényvédelem területén is. Még nem zártuk le az 1982-es évet, és máris az 1983-as év előkészületén kell gondolkodn . ik. A talaj lakó kai tevők általában sok gondot okoznak mind a kis­termelőknek, mind a nagyüze­meknek. Itt elsősorban a csere- bogár-csimaszokra és drótfér­gekre gondolok. Ezek a kártevők általában 3—4 évig fejlődnek, és különösen fejlődésük utolsó két évében okozzák a legnagyobb károkat elsősorban a burgonyá­ban és a dohányban. Ezért az ellenük való védekezés elen­gedhetetlenül szükséges. A hatá­sos védekezés ideje most van. Amíg a talaj hőmérséklete plusz 10, plusz 13 Celsius-fok körül van, a kártevők a feltalajban tartózkodnak, tehát viszonylag könnyen elpusztíthatók. a kivitelezés végrehaj­tása: mindenekelőtt mintagö­dörásással meg kell győződnünk a tábla fertőzöttségéről. 2,5 ha- ként 1 db mintagödröt kell ásni 0,5 mz-es területnagyságú, 25 cm mélyen. Ha m‘-‘-énként 2—3 kár­tevőt találunk, a védekezést vég­re kell hajtani. Alkalmazandó tüzelőolaj helyett gázfűtésre tér­tek át. Ezzel 2 millió forint költ­ségmegtakarítást értek el. A szabályozó rendszer válto­zásából eredően a vizsgált üze­meknél csökkent a jövedelemadó összege és mértéke. Ezek hatá­sára elsősorban a részesedési alap képzése-növekedett. A fej- lesztésialap-képzés 1980-ban csök­kent, 1981-ben nőtt. Az ismertetett eredmények mellett a gazdálkodásban több irányú hiányosságot is tapasztal­tunk: így több üzemben nem ismerik kellő mélységben a sza­bályozó rendszer .változásainak célját, a rendszer követelménye­it, valamint a jogszabályi elő­írásokat. Ebből eredően elmu­lasztják az adottságaiknak meg­felelő kedvező lehetőségek ki­használását. Pedig a vetésszer­kezet egyszerűsítésével, a veszte­séges ágazatok felszámolásával tovább lehet javítani az ered­ményt. Előfordult, hogy a létszám fo­lyamatos foglalkoztatásának biz­tosítására, a hatékonyabb lét­szám- és bérgazdálkodásra egyes üzemekben időben nem intéz­kedtek. Fokozni kell a mellék- tevékenységek létrehozásában rejlő lehetőségek kihasználását. Ugyancsak gond, hogy a kész­let- és költséggazdálkodás javí­tását célzó intézkedések nem elég eredményesek, e téren még további lehetőségek vannak. Veze András osztályvezető készítmény: nagyüzemben Timet 10 G 25—35 kg/ha, házikertben Bgsudin 10 G 20—25 kg/ha. A nagyüzemi kiszórásra nincs biztonságos gép. Ezért a pontos mennyiség kijuttatható vetőgép­pel, 2—3 cm mélyen a talajba dolgozva. Ezt követően végezzük el az őszi mélyszántást. Ameny- nyiben a terület őszi mélyszán­tásban már részesült, úgy a ta­laj fertőtlenítőt tárcsázással vi­gyük be a talajba. Az őszi talaj fertőtlenítés azért is jobb, mint a tavaszi, mert így tavasszal nincs várakozási idő a felszedésnél. Ugyanis a Timet tavaszi használata korai felsze- désű burgonyánál tilos! Egyéb előnye az őszi talajfertőtlenítés­nek az, hogy a tavaszi, vetéssel együtt történő kiszórás esetén pontosan a bakhátakba nem ke­rül a méreganyag, ahol a gu­mók kifejlődnek. Gazdasági meggondolások is az őszi kiszórás mellett szólnak, mi­után az őszi kijuttatás a mezei leltár eredményét javító tényező. Tehát szakmai meggondolások és pénzügyi kérdések arra kell hogy ösztönözzenek, hogy még ez év őszén érdemes a táblaszintű vizsgálat után — a talaj fertőtle­nítést elvégezni. Dr. Fodor Tamás Talajfertőtlenítés A hidraulika sztetoszkópja Dr. Anka Istvánnak, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tanárának neve is­merősen cseng a hidraulikus rendszerekkel foglalkozó szakemberek fülében. Utób­biak pedig aligha vannak kevesen, hiszen ma már a termelésben nincs olyan ága­zat, ahol a gépek szerkezete között ne kígyózna a magas- nyomású hidraulika csöve. Működésükről, szerkezetük­ről már könyvet is írt a HIDROBAR feltalálója. Az újdonság bemutatásáról hall­juk őt magát... — A hidraulikus rendsze­rek mai bonyolultsági foku­kat nemrég érték el, és ma is szüntelenül fejlődnek. A távlatok pedig szédületesek. A munkahengerek, működtet­te manipulátorok" ügyessége vetekszik az ember karjai­val, ám velük ellentétben nem fáradnak, félelmetesen pontosak és szinte minden körülmények között alkal­mazhatók. Magából a folya­dékos rendszerből pedig olyan logikai kapuk képez­hetők, amelyek akár számí­tógépekként is működhetnek. — Mi tette szükségessé a HIDROBAR kifejlesztését? — Sajnos kevés a képzett szakember, aki hibák esetén biztos kézzel nyúl a rendszer „leggyanúsabb” helyére. A javítás leggyakrabban abból áll, hogy találomra cserélik ki a hibásnak vélt alkatrészt. Mondanom sem kell, hogy ez nagy pazarlás, lévén hogy a drága nyomásálló szerkezeti anyagok miatt az alkatrészek egyáltalán nem olcsók. Fel kell csapni tehát nyomozó­nak, vagy inkább orvosnak, s mint ő teszi, sztetoszkópjá­val, szike nélkül ellenőriz­heti a belső szerveket, ese­tünkben az alkatrészek „egészségi állapotát”. Erre szolgál a HIDROBAR és még inkább a hozzá kidolgozott vizsgálati séma, ami úgy ha­lad végig a rendszeren, hogy a hibás rész mindenképp fennakad a hálón ... — Kezelése egyszerű, alap- képzettséggel akár a gabona­tábla szélén is „bevethető”. Ára pedig már akkor is megtérül, ha egy hibásnak vélt szivattyút a bemérés után nem dobnak el... A HIDROBAR gyártására A HIDROBAR és kiegészítő berendezései. (Cs. Cs. feiv.) a timári Béke Termelőszö­vetkezet vállalkozott. A vál­lalkozás hogyanjáról Pásztor András tsz-elnök mondja: — A hetvenes esztendők elején errefelé az elsők kö­zött voltunk, akik mellékte­vékenységre vállalkoztunk. Nem jókedvünkből, hanem a bizonytalan alaptevékenység kényszeréből. Gumiüzemet építettünk, amely azóta meg­tízszerezte termelési értékét és rövidesen elérheti az öt­venmillió forintot! Több mint hatszázféle cikk készí­tésére vagyunk képesek s közel kétszáz megrendelőnk van. — Nem csupán biztonsá­gos létet és jövedelmet nyer­tünk el ezzel, hanem tagsá­gunk — bármilyen hihetet­lenül is hangzik — ipari munkarendhez és fegyelem­re szokott. Három műszak­ban dolgoznak, fegyelmezet­ten, igazolatlan hiányzások nélkül. Jó szakembergárda született termelőszövetkeze­tünkben és elérkezettnek lát­tuk az időt a magasabb szak- érteinket igénylő, finomabb munkát is kívánó termék, a HIDROBAR gyártására. — A hidraulikavizsgáló műszert alaposan megvizs­gáltuk és fantáziát láttunk benne. Annál is inkább, hi­szen a magunk bőrén is éreztük egy ilyen berende­zés hiányát. Biztos, poten­ciális piacot látunk értékesí­tésénél. Húszdarabos null­szériát készítettünk belőle és ugyanennyi ismerős tsz-ben teszteltük. Az eredmény bennünket igazolt! A gyár­táshoz szükséges berendezé­sek rendelkezésünkre állnak, szakembereink jól begyako­rolták a fogásokat, készen állunk a sorozatgyártásra! (és) Áz országban a legnagyobb Műszerkomplexum társulásban öngyilkosság vagy gyilkosság történt? A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen dr. Dinya Zoltán, az MTA antibioti­kum-kémiai tanszéki kutató- csoportjának tudományos mun­katársa egy kádban holtan ta­lált nő vérének analízisével de­rítette ki néhány perc alatt az igazságot: nagy mennyiségű al­tatót és alkoholt fogyasztott für­dés előtt. A vizsgálatot a VG— 7035 típusú gázkromatográf tö­megspektrométer-számítógép- rendszeren végezte. A berende­zés a KLTE szerveskémiai tan­székén üzemel, de nem az egye­tem tulajdona. A műszer megvásárlását a ti- szavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár kezdeményezte. Mivel a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés és az OMFB nagy műszerhez ígért támogatást, a tiszavasvári- ak megnyerték társnak a Biogal Gyógyszergyárat és KLTE szer­veskémiai tanszékét. Akkor dön­töttek a műszer elhelyezéséről. A nagy tudású műszerkomp­lexum tulajdonjoga 63 százalék­ban az Alkaloidáé, 37 százalék­ban- a Biogalé. A berendezés 1981. május 14-én érkezett Debrecen­be. A beüzemelés szeptember 15- én kezdődött. Egy angol mérnök helyszíni tréninget és előkikép- zést tartott, majd hárman Man­chesterben vettek részt kikép­zésen: a Debreceni Atommagku­tató Intézet egy elektromérnöke, dr. Dinya Zoltán és egy elektro­technikus az Alkaloidából. A műszer képes a legérzéke­nyebb gyógyszerkémiai és szer­kezetvizsgálatokra, ipari minő­ségellenőrzésekre, gyógyszerana- lltikal feladatok elvégzésére. Nél­külözhetetlen a késztermékek vagy gyártásközi intermedierek szennyeződésének vizsgálatát végző gyógyszeriparban. A meg­vásárolt gázkromatográf szét­választja, a spektrométer pedig azonosítja a komponenseket. Ma már az új gyógyszerek és gyógy­szerkészítmények piacra kerülé­séhez, a medical know-how ki­dolgozásához olyan informáci­ókra van szükség, amelyek lehe­tővé teszik a teljes szerkezet felderítését, igazolják a készít­mények tisztaságát. A számító­gép feladata az adatfeldolgozás, — megjelenítés és — tárolás. A számítógép összetett prog­ramrendszert tartalmaz a mérési eredmények összegyűjtésére, ér­tékelésére. A rendszer spektrum- könyvtára közel 32 ezer vegyü- let, gyógyszer és növényvédő szer adatait tárolja és a mérés során utasításra megkeresi, hogy a kérdéses vizsgált vegyület megvan-e a spektrumkönyvtár­ban. Az adatbank a saját ada­tokkal bővíthető is. A tömegspektrum rendkívül sok információt (anyagi, meny- nyiségi, minőségi) hordoz a mo­lekulák szerkezetéről. Például, hogy milyen atomokból épül fel a molekula, mennyi a tömege, és milyen az atomok kapcsoló­dási sorrendje, egy minta mi­lyen szerves vegyületekből, mi­lyen arányban és mennyiségben tevődik össze stb. A gyógyszeripar ma már pon­tos analitikai dokumentáció nél­kül nem létezhet. Ugyanezt mondhatjuk az állatkísérletes és a humán gyógyszerek kipróbálá­sáról. Hogy egy gyógyszer mi­lyen testváladékkal ürül ki, me­lyik szervben jelenik meg, mi a bomlásterméke, és hogyan meta- bolizálódik — ennek megállapí­tásához szintén szükség van a készülékre. A Debreceni Orvos- tudományi Egyetem kapta a humán gyógyszerek második ki­próbálási fázisát — így alakul ki a DOTE, a KLTE és a gyárak együttműködése. A gázkromatográf-spektromé- ter rendszernek ezenkívül nagy jelentősége van a betegségek ko­rai stádiumban történő diag­nosztizálásában, például a cse­csemők születési metabolitlkus hibáinak kiszűrésében. A nyuga­ti államokban már több helyen rutinszerűen végzik a kétórás csecsemők vizeletének, vérének vizsgálatát, ennek révén terápi­ás kezelést indíthatnak meg bi­zonyos későbbi betegségek meg- előzésére. A gázkromatográf-tömegspekt. rométer rendszer ma már nélkü­lözhetetlen a környezetvédelem- ,ben is. A víz, a levegő, a talaj és az élelmiszerek vizsgálata alapján gyakran megdöbbentő adatokat közölnek a szakiroda- lomban. Sajnos az ilyen jellegű rendszeres vizsgálatok hazánk­ban még nem indultak meg. A tulajdonos gyárakkal kötött szerződés értelmében a műszer­komplexum maximális kihasz­nálására kell törekedni. Jelenleg a gépidő 40 százalékában az Al­kaloida, 30 százalékában a Bio­gal, 30 százalékában a KLTE rendelkezésére áll, de igénybe vehetik azok az intézmények és vállalatok is — külön egyezte­tés alapján —, amelyek a Ma­gyar Gyógyszeripari Egyesülés­hez, illetve a Debreceni Akadé­miai Bizottsághoz tartoznak. Az egyéves próbaüzemeltetés után meg fogják határozni a mérések gépóradíját. A műszer rendkívül nagy kapacitású, szi­lárd minta bevitele esetén a mérésidő öt-tíz perc. A jelenlegi felhasználókétól eltérő feladatok ellátásához adatrendszerét to­vább kell bővíteni, ha erre a gyárak, a vállalatok is igényt tartanak. A labor hazai regioná­lis központtá válhat. A fejlesz­tés egyrészt arra irányul, hogy a mérés és az adatfeldolgozás egyidejűleg történjen, másrészt, hogy lehetővé váljon a hőre ér­zékeny — főleg biológiai, termé­szetes eredetű — anyagok vizs­gálata. A fejlesztésre irányuló első lépéseket a tulajdonos gyá­rak már meg is tették. (Megje­lent a Műszaki Életben) Bakó Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents