Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

A MEZŐGÉP nyíregyházi gyárában nemcsak a hazai megrendelők szerszámgépeit újítják (el, hanem csehszlovák ex­portra is dolgoznak. Ez évben húsz darab E—400-as esztergapadot már kiszállítottak. Képünkön: Balogh Gyula a fő­orsó ütését ellenőrzi. (Jávor L.) Papírgyári siker a - Hungaropack '82-n Sikerrel szerepelt a Papír­ipari Vállalat nyíregyházi gyára termékeivel a Hunga­ropack ’82 csomagolási ver­senyen. A gyár a zöldség és gyümölcs csomagoló dobozo­kért az ipari miniszter; a bú­torcsomagoló rendszer kiala­kításáért pedig a közlekedés es postaügyi miniszter külön- díját kapta. A compack felté­pőszalagos fűszertartó dobo­zért és az új típusú ruhaszál­lító konténerért oklevél elis­merésben részesült. Gyorsabb betakarítást! Nehéz megítélni előre, ki cselekszik helyesen. így van ez a mezőgazdasági munkák végzésével is. A nagy kérdés mindig ez: mikor kezdjünk? S azután jön, hogy optimális időben hány napra van szük­ség a búza vetéséhez, a kuko­rica aratásához. Ám hacsak egy esős nap is becsúszik, már felborult az eredeti szá­mítás, ezért nem lehet vakon megbízni az időjárásban. Az persze tény, mindennek meg­van a maga ideje. Viszont ré­gen volt már olyan érett ál­lapotban a kukorica szep­temberben, mint éppen az idén. Mégsem kezdték töme­gesen a gazdaságok a betaka­rítását. Várták, hadd szárad­jon lábon a szemes termény. Pedig két-^három százalék nedvességcsökkenésért nem érdemes kockáztatni. Altaka- rékosság ez. A késői kezdés­nek köszönhető az, hogy mos­tanáig alig jutottak túl a mezőgazdasági nagyüzemek a kombájnolás felén. Ennek kontrasztja: a tiszavasvári Munka Termelőszövetkezet több mint ötszáz hektáron befejezte a betakarítást nem is akármilyen eredménnyel: 9 tonnát termeltek hektáron­ként! A burgonya felszedésével sem lehetnek maradéktala­A nagycserkeszi Kossuth Tsz-ben termett cukorrépát hely­ben veszi át a szerencsi gyár. (Gaál Béla felv.) nul elégedettek a gazdasá­gok: a tavalyi terület ezer hektárral csökkent az idén és semmivel sem állnak job­ban, mint tavaly ilyenkor. Néhány napig tartó hajnali, fagy bizony erősen megtize­delheti a gumókat. A szálas és tömegtakarmányt kiváló minőségben és nagy mennyi­ségben termeltek a nagy­üzemek. Az állatok téli ellá­tásával nem is lesz problé­ma. Októberből még egy hét van hátra. Most ott cseleked­nek okosan, ahol minden erőt a kukorica kombájnolá­sára, a búza vetésére, az őszi mélyszántásra fordíta­nak. Az idő jó, csapadék nem zavarja a munkát és a hét­köznapok mellett vasárnap is haladhatnak a gépek, (sb) Egyre jobban alkalmaz­kodnak megyénk üzemei, in­tézményei, de lakói is a szi­gorú energiaprogramhoz. Egyetlen példa csak erre: a legdrágább energiahordozó, az olaj és azok származéka­inak felhasználása fokozato­san csökken Szabolcs-Szat- márban. Mint Fodor József megyei főenergetikus elmondta, 1978- ban az energiafogyasztásunk­nak 37,5 százalékát tették ki a kőolajszármazékok, míg a szén és a koksz aránya 35 százalék volt. Mára fordult a kocka, az érintettek dicsére­tes gyorsasággal változtattak az eddigi gyakorlaton, s a legutóbbi felmérések szerint 1981-ben a kőolajszármazé­kok aránya nyolc százalékkal csökkent, s a felhasznált olaj mennyisége nem érte el még a 170 ezer tonnát sem. Nőtt viszont a szén szerepe, a 484 ezer tonnáról több mint fél­millióra emelkedett. A kőolaj- származékok visszaszorításá­val párhuzamosan sikerült növelni a jóval olcsóbb gáz felhasználását, ma már ez adja az energiafogyasztá­sunk tizenhat százalékát. A dicséretet érdemlő intézmé­nyek közé tartozik többek között a nyíregyházi megyei kórház, ahol az idén tértek át a gáztüzelésre. Eddig a kórház évente 2400 tonna pa­kurát, illetve 700 tonna tü­zelőolajat használt fel, mely súlyos összegekbe került. A szakemberek is, éppen viszonylagos olcsósága miatt szorgalmazzák a földgáz arányának növelését. Me­gyénkben jelenleg három te­lepülés rendelkezik vezetékes gázzal: Nyíregyháza, Vásá- rosnamény és Nyírtelek. Eze­ken a településeken, de külö­nösen a megyeszékhelyen le­hetünk tanúi egy igen kedve­ző folyamatnak: egyre több lakó alkalmaz fűtéshez olaj helyett gázt. Jó néhány kör­zetben a lakók úgynevezett kisközösségeket szerveznek, hogy megkönnyítsék a gázbe­kötések útját. Erre ott van lehetőség, ahol közel van a gerincvezeték, — mint példá­ul a Martinovics tér és a Ságvári lakótelep térsége — hiszen így a városi tanács is jobban tud segíteni, nem be­szélve a kisebb költségekről. Szólni kell azonban arról is, hogy ma még a kivitelezői kapacitás nem igen tud lé­pést tartani az igényekkel. Éppen ezért lenne kívánatos, ha az érintett vállalatoknál kis munkaközösségek alakul­nának, melynek tagjai hét­végeken is tudnának dolgoz­ni. Az elmúlt öt évben egyéb­ként a megye energiafelhasz­nálása mintegy öt százalék­kal emelkedett, a termelés növekedésének üteme azon­ban ennél jóval magasabb. Elbizakodottságra azonban még a sikerek láttán sincs ok, a cél továbbra is egyér­telmű: a kőolajszármazékok arányának csökkentése. B. G. IXXIX. évfolyam, 250, szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. október 24., vasárnap! Olcsóbb lakás A lakásépítéssel, -gazdálko­dással összefüggő kormányin­tézkedések végrehajtását se­gíti a SZÖVOSZ: a legered­ményesebben működő építő­ipari szövetkezetek tapaszta­latait rendszerbe foglalja, közreadja, ily. módon gyakor­lati útmutatást ad a többi szövetkezetnek. Az építőszövetkezetek, ame­lyek tevékenyen részt vállal­nak a lakásprogram megvaló­sításában, jövőre és a követ­kező években várhatóan még több feladat hárul majd rá­juk, miután mindinkább nö­vekszik a magánépítkezések aránya. A szövetkezetek még ered­ményesebb működéséhez jól bevált és általánosan alkal­mazható gazdaságos módsze­rekre van szükség, ezeket te­szi közzé a SZOVOSZ szak­mai gyűjteményben. Több helyen, például a Nyíregyhá­zi Építőipari Szövetkezetnél az alaptevékenységen túl szé­lesítették a feladatkört: ma­guk szervezik meg a terület előkészítését, felülvizsgálják a költségvetést, építőipari szerződést kötnek, továbbá a műszaki ellenőrzést és a ga­ranciális jogok érvényesítését is magukra vállalják. Ily mó­don a „kevesebb kéz — ke­vesebb költség” alapon nem­csak felgyorsítják az építke­zésátadás menetét, hanem 8—10 százalékos költségmeg­takarítást is elérnek. Sürget a kukorica, a burgonya Energlatakaríkassáil intézkedések Olaj helyett szén és gáz D ■ M ezdeményezés, koc- |C kázat, ötlet, ösz­tönzés. Ebben le­hetne dióhéjban össze­gezni annak a pályázat­nak a lényegét, amelyet | az október 20-án Sóstón megnyílt megyei újítá­sok és találmányok ki­állítását rendező szer­vek: az SZMT, a megyei tanács, a MÉSZÖV, a KISZÖV, a TESZÖV és az MTESZ közreadott. Az alkalomra megje­lent katalógus 137 újítás rövid lényegi ismerteté­sét tartalmazza, amelyek milliókban mérhető eredményeket hoztak I Szabolcs gazdaságának. Nem titkolt szándékkal nyújt e füzetecske fel­világosítást a gazdasági és műszaki vezetőknek, új ötleteken gondolko­zó embereknek, öt esz­tendő újítási termésé­ből a legkiemelkedőbbe­ket adták közre azért, hogy a megfogalmazott célt segítsék: más üze­mekben is alkalmazzák a közreadott, közügyet szolgáló szellemi értéke­ket. A pályadíj összege 15 ezer forint. A pályáza­ton a megyében működő valamennyi gazdálkodó egység, intézmény, üzem, szövetkezet részt vehet, amely a kataló­gusban, valamint a most megrendezésre került újítási és találmányi ki­állításon bemutatott mű­szaki szellemi alkotások ­• ból több terméket átvett * és alkalmaz. Valójában ennyi a pá­lyázat „kockázata”? Fel­kínálják a szellemi alko­tásokat: alkalmazzák, még fizetnek is érte, mert az egész népgazda­ság, s szűkebb pátriánk fejlődésére szolgál. „Csak ennyi a rendező szervezetek szándéka, abban a reményben, hogy ezzel ösztönzést ad­nak az újítómozgalom megújúlásához, még több embert serkentenek új eljárások feltalálásá­ra, olyanokra, amelyek segítik szűkös anyag- és energiagondjaink csök­kentését, élőmunkát ta­karítanak meg, importot váltanak ki, s növelik gazdaságunk hatékony­ságát. (f. k.) ; A 14 éves menyasszony Forró zsír ömlött rá Nyírségből Kinek a ;j Levetkőzteti Csillagvárosba^! kockázata? i| az almát

Next

/
Thumbnails
Contents