Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-19 / 245. szám

1982. október 19. Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK Százezer forint segély KERTI KISGÉP. A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gép­gyára a csepeli Duna MgTsz vasipari ágazatával kooperálva a kö­zeljövőben megkezdi a hazai motorral ellátott kerti kisgépek gyár­tását. A CSK—125-ös típusú géphez a P 20-as motorkerékpár motor­jának alkatrészeit használják fel. Az alapgép — amelyet az idei őszi BNV-n már bemutattak — különböző adapterekhez csatlakoztatha­tó. A kisgépből a jövő évben már több mint hatezer darabot gyár­tanak. Gyümölcsfák ültetése Gyümölcsös telepítésekor első teendőnk az előző évi növényi maradványok eltakarítása, mert ezzel sok rejtőzködő károsítót is meg tudunk semmisíteni. Ezt követően elvégezzük a talajerő­utánpótlást, azaz a trágyázást. Az istállótrágyát kiszórás után mindig gondosan munkáljuk be a talajba, mert így érhető el a legtökéletesebb tápanyag- feltáródás. A fák helyét — előzetes ter­vek alapján — pontosan je­löljük ki. A terület leghosszabb oldalán derékszöget, majd az ül­tetési távolság. tízszeresének megfelelő hálózatot tűzzünk ki. Termőkaros orsó létesítése ese­tén 6x3 méteres sor- és tőtávol­ságot feltételezve 60x30 m nagy­ságú a hálózat. Az alaphálózat négy sarkát lehetőleg messzi­ről is jól látható, magas karó­val jelöljük meg. A kijelölt pontok közé két oldalról ültető­huzalt feszítünk ki, amelyen a fák helyét kis csomóval jelöljük meg. E jelzésekhez segédkaró­kat szúrunk le, amely a fa he­lyét fogja jelölni. Ültetőgödrös telepítés esetén 120x120x60 cm nagyságú göd­röket ássunk. A gödörásás előtt ültetőlécet kell készítenünk. Az ültetőléc két méter hosszú, 10 cm széles; a két végén és a közepén félkör alakú bemet­szés legyen. Gödörásásnál ezt úgy használjuk, hogy a léc kö­zépső bemetszését a fa helyét je­lölő karóhoz illesztjük, majd a két végét kis karókkal meg­jelöljük. Ezután elvehetjük a lécet és megkezdhetjük a gödör­ásást, mert a fa helye a kis ka­rók közé visszahelyezett ülte­tőléc segítségével bármikor megállapítható. Ültetés előtt az oltványok gyökerét éles metszőollőval vág­juk vissza. A gyökerek közül csak a sérülteket, illetve ron- csoltakat távolítsuk el, a na­gyon hosszúakat pedig kur­títsuk meg. Ajánlatos a kiszáradás ellen a gyökérzetet 0,2 százalékos Dit- rifon 50 WP-t tartalmazó agyag­pépbe mártani, mert így meg­előzhetjük a pajorok esetleges kártételét Is. Ezután behelyez­zük a növényt a gödörbe úgy, hogy a gyökérzete jól elférjen, és a gyökérnyak a talajszin- tel egy magasságba kerüljön. A gödör aljára műtrágya tablettát tehetünk, mert ezzel is segít­hetjük a "kis fácskák későbbi növekedését, fejlődését. A gyökerek közeit porhanyó földdel töltsük ki, mert így a gyökerek között nem marad hé­zag. Ezután a fát óvatosan fel­le mozgatva megrázogatjuk, s a gyökereket szépen betakar­juk. A fa tövét körös-körül megtapossuk, majd földdel fel- kupacoljuk, hogy megóvjuk a gyökereket a téli hidegektől. Akkor helyes az ültetésünk, ha a fát olyan mélyre ültetjük, mint az eredeti helyén, a faiskolában volt, így elkerülhető a . mély illetve a magas 'ültetés okozta esetleges károsodás. Ültetés után — különösen ha a kert nincs bekerítve — a nyúlkár megelőzése érdekében célszerű a fákat bekötözni. Erre a célra spirálosán összeugró műanyag szalagokat vagy jó vastag pa­pírt (például papírzsákból ké­szült csíkokat) használhatunk. (sz.) A szőlő feldolgozása A szőlőt mindig szárazon szed­jük, a harmat vagy az eső fel- szikkadása után. Borkészítésre akkor szüreteljük a szőlőt, ami­kor a teljes érés állapotát elérte. Lehetőleg minden fajtát külön- külön szedjünk, de különös gon­dot fordítsunk arra, hogy a fe­hér és vörös bort adó fajtákat ne keverjük össze, mert a kü­lönböző színű szőlőkből készült „fuxos” borok kevésbé értékesek. A fehér bort adó szőlőket a zú­zás után kétszer-háromszor pré­selhetjük, de minden újabb pré­selés előtt lazítsuk fel a tör­kölyt (a kisajtolt bogyóhéj, mag és kocsány keverékét). A zúzáskor elváló mustot „szín­mustnak, a kipréseltet pedig ..présmustnak’ nevezzük. A törkölytől elválasztott mus­tot ezután erjesztő hordókba öntjük. Az erjesztő hordók fel- tóltésekor vegyük számításba, hogy az erjedő must térfogata növekedni fog, ezért minden hor­dóban legalább 10%-nyi „erjedé­si űrt” hagyjunk. A must erjedé­sét tiszta tenyészete .fajélesz­tőkkel” (beszerezhető a Szőlé­szeti és Borászati Kutató Inté­zetből) mesterségesen is megin­díthatjuk, mert így elkerülhetjük a káros erjesztő baktériumok el­szaporodását. Az erjesztő hordók nyílásába kotyogót helyezzünk, amely a mustot elzárja a levegőtől, de ugyanakkor lehetővé teszi a szén­dioxid gáz eltávozását Az erje­dés során képződött sz^p-dloxid a levegőnél nehezebb, s mérge­ző! Az erjesztőhelyiség alsó légterében felgyülemlett szén­dioxid tehát az emberre nézve ve­szélyes ! 100 kg szőlőből általában 70— 80% mustot és 20—30% törkölyt nyerhetünk. A törkölyben vissza­maradt cukrot erjesztőkádakban kierjeszthetjük és pálinkát főz­hetünk belőle. A mustból a borélesztők hatá­sára bor képződik, azaz a must cukortartalma átalakul alkohollá. A must erjedésében két sza­kaszt különíthetünk el egymás­tól: a zajos vagy főerjedés és az utóerjedés szakaszát. A zajos erjedés 6—10 napig, az utóerjedés pedig több évig is el­tarthat. A zajos erjedés után a hordókat feltöltögetjük, mert a darabban tartott borok könnyen megecetesedhetnek. Az új bor egyenletes +10, il­letve +12 C-fok hőmérsékletű, mérsékelt páratartalmú pincében célszerű érlelni. A borokat érésük idején egy­szerű pinceműveletekben (töltö- getés, fejtés, kénezés) kell része­síteni. Ha meg akarjuk óvni a bort a különféle bőrbetegségektől, úgy feltétlenül kéneznünk kell. A ként tulajdonképpen a bor gyógysze­rének, egészséges fejlődésének és tisztulásának eszközeként kell használnunk. Régebben csak a borokat ké- nezték, napjainkban azonban a mustok kénezése is általánossá vált. A porított borként (kálium- metabisulfltot) a must, illetve a bor egészségi állapotának meg­felelő dozirozásban kell használ­ni, az alábbiak szerint: A borkén adagolása 100 literen­ként: szüretkor, egészséges, édes musthoz, 1, kissé rothadt termés esetén 1,52, rothadt termés nyál- kázásához 3, vörös, törkölyös musthoz, héjon erjesztés előtt 2, friss must egyhetes szállításához, hűvös időben 4, borok fejtésénél, gyenge kénezésre 1, borok fejté­sénél, közepes kénezésre 2, borok fejtésénél, erős kénezésre 3, be­teg borok kezelésére 2—4 dkg. Az előírás szerint adagolt por alakú borkenet kevés mustban vagy borban teljesen feloldjuk és a kénezendő mustban illetve bor­ban elkeverjük. Dr. Széles Csaba A nyíregyházi tangazdaság kertészeti árudájában az őszi szezonra készülnek. A napokban ezer darab örökzöld növény érkezett Szom­bathelyről, amely árusítását megkezdték. A gyümölcsfák az elhúzó­dó nyár miatt csak késve érkeznek az árudába. A tervek szerint 50—60 ezer gyümölcsfa és mintegy 40 ezer bogyós érkezik a nyíregy­házi árudába. (Elek Emil felv.) Új könyv Á ház körüli állattartásról Gonda Irén könyvének első kiadása nagy sikert, aratott ol­vasótábor körében. Több évtizedes tapasztalatai alapján a szakszerű tájékoztatást közérthetően fogal­mazza meg. Az első kiadás vissz­hangja alapján — az 1000 kérdés szabta korlátokon belül — bővült a könyv a ló, a szamár, a kecs­ke, az angóranyúl és a prémes- állatok tartásával kapcsolatos tudnivalókkal. lg* a ház körül tartható min­den állattartási, takarmányozá­si tudnivalókról, a szerződéses termelés feltételeiről, a beszer­zési lehetőségekről tájékozód­hatnak az olvasók. Ajánljuk a könyvet mind­azoknak, akik a ház körül álla­tot tartanak. Kistenyésztöknek Az 1982-ben életbe lépett új állategészségügyi szabályzat a hasznos háziállatok forgalmazá­sában változást hozott. Megszűnt például a marhalevél (rédla) he­lyett átmenetileg alkalmazott ál- latkisérő lap. Más szóval eddig az állatok szabadpiaci forgalma­zásához tanácsi igazolásra volt szükség, ezek után az adásvétel a tanács közbeiktatása nélkül le­bonyolítható. A rendelkezésnek ez a része az állatforgalmazásban lényeges könnyebbséget jelent, hiszen az eladóknak nem kell órákat, na­pokat tölteni azzal, hogy a kísé­rőlapokat beszerezzék. E köny- nyebbítés bevezetésének alapja az volt, hogy a társadalom egész folyamatában végbement fejlődés ma már az emberek tudatában és felelősségérzetében is mérhe­tő. Különben Is nem a tanács­nak, hanem az állampolgárnak kell ismernie az eladásra szánt jószágot. Az adásvétel ettől függetlenül nem nélkülözheti a szükséges formalitásokat. Hogy senkit se érjen csalódás és kár, néhány alapvető dologra a jövőben is nagyon oda kell figyelni. Példá­ul arra, hogy az állat egészsé- ges-e. Mint tudott, a vásárokon, de alkalmilag is, csak egészséges állatot lehet adni, venni. Hogy egy jószág egészséges-e vagy sem, azt teljes bizonyossággal csak az állatorvostól kapott vé­lemény alapján lehet megítélni. Ezért is mielőtt az eladási szán­dék megvalósulna, szükséges a helyi állatorvostól tanácsot, véle­ményt, tájékoztatást kérni. Erre akkor is szükség van, ha a tu­lajdonos a jószágát nem kívánja eladni, továbbtenyésztésre szánja. Az állatok egészségének isme­rete elengedhetetlen követel­mény az állattartásban. Egyes betegségekkel kapcsolatosan hely­ben, a község helyzetének meg­felelően rendszeresek az állat­egészségügyi beavatkozások — ol­tások, vizsgálatok, gyógyító ke­zelések. Máskor a fertőző beteg­ségek miatt az állatok nem for­Az adásvétel állategészségügyi szabályai galmazhatók és ezt az állatorvos és a tanács a helyben kialakult módon közli a lakossággal. Mind­ezekből arra lehetne következtet­ni, hogy az állattartók részére jószáguk egészségét Illetően ele­gendő és megfelelő az informá­ció. Ez csak részben igaz. Ahhoz, hogy csak egészséges állatok kerüljenek eladásra, az új rendelkezések szerint számos szervnek megvan a maga felada­ta. Az állattartók felelősségén túl feladatuk van az állatorvosoknak, a vágóhidaknak és a különböző forgalmazó szerveknek. Az állat­tartó felelős azért, hogy egészsé­ges állatot adjon el, a vevő vi­szont azért felelős, hogy csak egészséges állatot vegyen, illetve szállítson be a községbe, udva­rára. Az állattartó a jószág egész­ségét csak egyféleképpen bizo­nyíthatja, ez pedig az úgyneve­zett állatorvosi igazolás. Az ál­lattartónak tehát az állat egész­ségi állapotának megfelelő iga­zolást kell kérni az állatorvostól, hogy bizonyítsa, minden szem­pontból kifogástalan jószágot kí­nál megvételre. A vásárló fele­lőssége és feladata, hogy miután megvette az állatot, az igazolá­son szereplő tényeket állatorvo­sával Időben ellenőriztesse. Ez­zel nemcsak a különböző beteg­ségek előzhetők meg, de csök­kentheti a szavatossági vitákat, egyszerűsítheti a sokszor bonyo­lult reklamációkat. Az állattartók háziállataikat nem csak egymás között, vásá­ron értékesítik, de felkínálják azokat vágásra, illetve exportra és belföldi forgalmazásra. Az ilyen értékesítési módnak is leg­főbb követelménye a felelősség, miszerint az eladó a felvásárló szerveknek egészséges állatot kí­nál. Az Ilyen eladáshoz egyes ál­latfajokra és az egyes esetekre vonatkozó állatorvosi igazolást szükséges bemutatni, a felvá­sárlónak átadni. Igazolás nélkül az állat nem szállítható el, nem vágható le. Az exportnak-és a belföldi forgalmazásnak egész­ségügyi előírásai különbözőek. Az export rendeltetésű vágó­állat eladásakor minden állat­fajra a vevő ország által előírt állatorvosi igazolás szükséges, ezt a vizsgáló állatorvos állítja kt. Mindenekelőtt Szükséges, hogy az állat tartósan megjelölt le­gyen. Enélkül az előírt állator­vosi vizsgálatok nem végezhető­ek el. Az Igazoláson a vizsgála­ti eredményeket a jelölési szám­nak megfelelően kell kitölteni. Szarvasmarha, sertés, juh és ló exportszállítása előtt kötelező a meghatározott vizsgálat és az ol­tás elvégzése. Ezek megtörténte és eredménye szintén az állat­orvosi igazoláson szerepel. Fel­vásárlásra tehát csak a megha­tározott oltásban részesült és ne­gatív vizsgálati eredményű állat kerülhet. Hangsúlyozzuk, az el­szállítás feltétele mindenkor a tartós megjelöltség. Ha ez hiá­nyozna, az állatorvossal új meg­jelölést kell készíttetni és a már kiállított igazoláson a megfelelő javítást el kell végezni. Mindez csak leírva tűnik bo­nyolultnak, a gyakorlatban ez a folyamat gyorsan és zavarmen­tesen történik. Egyébként az ál­lategészségügy ilyen körültekin­tő vizsgálatára és igazolására azért van szükség, mert az im­portáló országok szúrópróbasze­rűen végeznek vizsgálatokat és ha kifogást találnak az egyes állatoknál, úgy az egész szállít­mány fogadása, értékesítése meg­hiúsulhat. Mint jeleztük, az értékesítésnek belföldi előírásai is vannak, ezek­ről, valamint más szabályokról később adunk tájékoztatást. ülést tartott a MQH0SZ intéző bizottsága A MOHOSZ Szabolcs-Szatnaár megyei intéző bizottsága október 15-én Nyíregyházán ülést tartott, amelyen jelen volt a MOHOSZ képviselője, Nagy József megbí­zott osztályvezető is. A testület meghallgatta Ignéczi Gyula tit­kár beszámolóját a császárszállá-- si intéző bizottsági horgászvíz le­halászására eddig tett intézkedé­sekről. Mint ismeretes, a tározón a bio­lógiai egyensúly felborult. El­uralkodott a hínár és más, a vizet erősen rontó tényezők is felléptek. Ezek között elsősorban a telektulajdonosok környezet- szennyező tevékenysége említhe­tő. Nagymértékben károsító té­nyező még a Hajdúsági Iparmű­vek ipari sókkal teli szennyvize, amelyért nagy összegű bírságot is fizet évek óta. SZÁRAZRA ÁLLÍTJÁK A CSÁSZÁRI TAVAT Ezek figyelembevételével dön­tött úgy a felső-tiszai vízügyi igazgatóság, hogy a tározó vizét teljes egészében leereszti, majd egy ideig szárazon tartja. A tél végén feltárcsázzák a tározó medrét, és csak ezután engedik fel újra vízzel. Ezzel összefüggésben az intéző bizottságnak egy sor feladata van. Első és legfontosabb a hal­állomány lehalászása. EZt negy­ven százalékért a nyíregyházi Al­kotmány Halászati Szövetkezet végzi. A szövetkezet vállalkozott az összes halmennyiség felvásár­lására. A kapott pénzből horog­érett halakat vásárolnak és tele­pítenek a tározóba. így most a tó egész területére horgászás! ti­lalmat rendeltek el, amely a ta­vaszi telepítés befejezéséig van érvényben. A tilalom időpontjá­nak feloldását lapunkban fogja közölni az intéző bizottság. Ezt követően a horgászmester adott számot tevékenységéről. Azzal kezdte, hogy az elmúlt ta­vasz folyamán nem sikerült ösz- szehozni a halgazdálkodási bi­zottságot. (Erre most újabb idő­pontot kapott.) A társadalmi halőrök felesketése sem történt meg a nyáron y igaz, ez már ha­tósági feladatot is jelentett. Be­tegség és egyéb elfoglaltság is hátráltatta munkáját. így az egyesületek halellátásában is je­lentkezett gond. mérsékelt VERSENYSIKEREK A versenyfelelős arról adott számot, hogy nem nagy sikerrel szerepeltek az országos II. osz­tályú halfogó versenyen Az egyesületi csapatversenyre össze­sen tizenöt csapat jelentkezett. Első helyezést ért el a SZAÉV csapata. Második helyen a tisza- vasvári horgászok végeztek. Részt vettek a XV. Herman Ottó csa­patbajnokságon. Ezt követően került sor a Szabolcs Kupa hor­gászversenyre. Tiszalökön a ke­nyérgyári holtágon — mint már ismeretes — a szabolcsiaknak kedvezett a szerencse és első helyen végeztek. Helyezési szá­muk tíz. Második helyre a bor- sod-abaúj-zempléniek tizenhárom helyezési számmal kerültek. Har­madik helyen Hajdú-Bihar me­gye csapata végzett. A Heves megyei csapat negyedik lett. Az ifjúsági és oktatási felelős a fiatalokkal való foglalkozásról számolt be. Elmondta, hogy a gyermek- és ifjúsági horgászok részére a tavasz folyamán egye­sületi vetélkedőket szerveztek. A legjobbak ezek közül a nyáron táborban vettek részt. Az Ifjúsá­gi tábort az ibrányi Tisza-parton, az ottani úttörőtáborban bonyolí­tották le. A tábor eredményesen zárúlt, és jövőre is sort keríte­nek megrendezésére. Dicsérte még az ifjúsági és oktatási fele­lős a nyíregyházi Honvéd utcai művelődési ház horgászklubját, a tiszavasvári, a tiszadobi, a má­tészalkai, a záhonyi és a kocsor- di egyesületek ifjúsági munkáját. A környezetvédelemről elhang­zott, hogy az egyesületek jelen­tősét léptek előre a „Tiszta víz, rendezett vízpart” mozgalomban. Sokat tettek Kocsordon, Nyírbá­torban, Gávavencsellőn, Levele­ken, Tiszavasváriban, a SZAÉV- tó partján a szemét összeszedésé- ért, a fásításért. A tavasz folya­mán az intéző bizottság császár­szállási vizénél is összeszedték a tejeszacskókat, üvegeket és kon- eervdobozokat. HALASlTÁSI TÁMOGATÁS Ismertették a vízterülettel ren­delkező egyesületek halasítási tá­mogatását. Figyelembe vették az egyesület vezetősége és a tag­ság viszonyát, a tó partján vég­zett társadalmi munkát, a „Tisz­ta víz, rendezett vízpart” mozga­lomban elért eredményeket, a tagság és az ifjúság körében vég­zett téli foglalkozásokat, az inté­ző bizottsághoz való viszonyt és sok más egyebet. Ennek alapján a Mátészalkai HE 25 ezer, a Nyíregyházi Sporthorgász HE 15 ezer, a Fehérgyarmati HE 18 ezer, a Gávavencsellöi HE 12 ezer. a tiszavasvári, a tiszadadai és a záhonyi egyesületek egy­aránt 10—10 ezer forint támoga­tásban részesültek. A MOHOSZ első halasítási támogatását a ko- esordi és a SZAÉV egyesületek kapják meg. Folyamatban van a vásárosnaményiak és a nyírbáto­riak első halasítási támogatása. Kizáró okpak tekintette az intéző bizottság fi kisvárdai egyesület, valamint ' nyíregyházi vasutas egyesület vizein történt téli hal­pusztulást. A felmerült egyéb kérdésekre Antal Pál, az intéző bizottság társelnöke adta meg a választ, majd meghatározták a következő intéző bizottsági ülés dátumát, il­letve az év végi közgyűlés idő­pontját. Sigér Imre Az év utolsó versenye Október 2-án utolsónak tartot­ta horgászversenyét a vásárosna- ményi Postás Horgász Egyesület. A nagy létszámú, négyszáz fős egyesület tagjai közül a ragyogó koraőszi napsütéses reggelen mintegy százötven horgász gyűlt össze. A versenyzők a gergelyi- ugornyai Tisza-parton reggel 6 órakor kezdték a sorszámok hú­zását. Hét órakor minden ver­senyző elfoglalta helyét a parton. Az egyes sorszám a Szamos betorkollásánál kezdődött és a strandon át tartott a hid lábáig. A versenyzők egy fenekező kész­séget használhattak a horgászat folyamán. Volt, aki az apróhala- zást választotta, míg mások csak­is „nagy halra” mentek. Ettől függően a csalizás és az etetés is a fogni kívánt halnem szerint változott. Versenyzők a gergelyiugorayai „plázson” A felnőtt versenyzők közül Nagy Géza sporttárs lett az első. 1360 pontot gyűjtött. A második helyen Szabó István végzett. 785 pontot ért el. A harmadik helyre Szilvási Sándor került. A fogott hal mennyisége 540 pontot ért. Az ifjúsági versenyzők közül a dobogó legfelső fokára Gergely Csaba állhatott fel. A fogott hal mennyisége 545 pontot jelentett számára. A második helyen Szán- kár Gyula ifihorgász végzett. Pontjainak száma 450. A harma­dik hely Kiss Sándornak Jutott. Halai 370 pontot értek. A versenybizottság megköszön­te a versenyzők eredményes hor­gászását és minden versenyzőnek kiosztotta a megérdemelt díjakat. (s i) KISTERMELŐK-KISKERTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents