Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. október 13. Új munkás­lakások A napokban költözhet­nek be tulajdonosaik Nyírbátorban az Iskola úton a Csepel Művek tizenkét új munkáslaká­sába. A lakásokat a SZÁÉV építette az OTP finanszírozásában, s a Csepel Művek Tröszt 2* százalékos íejlesztési- alap-hitelt biztosított hozzá kamatmentesen. (Gaái Béla felvétele) >z ifjúsági törvény nyomában Fürdőfejlesztésre Kihasználatlan lehetőségek Mi lesz a tovább nem ta­nuló, illetve a szakmunkás- képzőkben tanuló fiatalok sorsa? Talán az egyik leglé­nyegesebb kérdés ez Nyírbá­torban, hiszen a lakónépes­ség- több mint fele 30 éven aluli, tehát közülük kerülnek ki a pályakezdő dolgozó fia­talok. Helyüket, munkájukat tulajdonképpen a város üze­meinek profilja határozza meg, ezért nem mindegy, mi­lyen a pályaválasztási mun­ka az iskolákban. A szakmák megszerettetéséért a Csepel gyáriak teszik á"legtöbbet: évente hívják és várják az általános iskolásokat, hogy ismerkedjenek a gyárral, he­teket tölthetnek ott el, hogy szinte gyermekfejjel is dönt­hessenek jövőjük, sorsuk fe­lett. A döntéssel, a pályaválasz­tással csak kezdődik valami, amit munkának, életpályá­nak hívunk. Hogyan segíte­nek a munkahelyek az indu­lásban? Túl az ünnepélyessé tett fogadásokon, a beillesz­kedést segítő támogatáson, az anyagi és erkölcsi elismerés is jónak értékelhető. Jutal­mazásuk, kitüntetésük arány­ban áll létszámukkal és te­vékenységükkel, ott vannak különösen az alsó- és közép­szintű vezetésben is, a köz­hasznú munkákból — az őszi betakarítás, a kommunista műszakok — is kiveszik ré­szüket, ám a várospolitikai és lakókörzeti társadalmi mun­ka végzése enyhén szólva nem erős oldaluk. Pedig ott vannak képvise­lőik az állami és társadalmi élet sűrűjében. A városi ta­nácsnak például 28 százaléka fiatal, a különböző bizottsá­gokban pedig 65 százalékos az arányuk. Több a KlSZ-fiata- lok száma is mint egy-két év­vel korábban, de a népfront- bizottságban, a szakszervezeti bizottságokban, a Vöröske­reszt-szervezetek vezetősé­geiben is megnőtt számará­nyuk. Érdemes felidézni például azt is, hogy 1976-tól a múlt év végéig átadott 376 tanácsi bérlakásból száznyolcvanket­tőt, a 84 tanácsi értékesítésű lakásból hatvanegyet, a 190 OTP-s lakásból 160-at fiatal kapott, ám ezzel sem sikerült sok fiatal lakásgondjait meg­oldani. Ami művelődésüket, sportolásukat illeti: a műve­lődés intézményrendszere biztosított, bár az iskolán kí­vüli szórakozási, sportolási feltételek nem sokat változ­tak az utóbbi időben. Csakhogy azt is érdemes szóvá tenni, hogy a meglévő lehetőségeket sem használják ki, néha egy lakótelepi napot, egy üzemi sportbajnokságot sem lehet megtartani érdek­telenség miatt. A művelődési központ, a könyvtár, a múzeum, a mozi, nyolc ifjúsági klub, rajzstú­dió, különböző amatőr mű­vészeti körök, te városi sport­telep, az intézmények torna­termei, az üzemi sporttele­pek úgy tűnik hiába várják a fiatalokat, hisz még a sza­bad szombatok bevezetése óta sem növekszik különösebben a látogatottság, nem növek­szik az érdeklődés a szerve­zett programok iránt. Kétségtelen, vannak fel­adatai a tanácsnak, az intéz­ményeknek, a társadalmi szervezeteknek is az ifjúsági törvény végrehajtásában, a jobb művelődési, egészség- ügyi, szociális feltételek meg­teremtésében, ám a fiatalok­nak is el kellene jutni odáig, hogy a közös munkákban is aktívabban vegyenek részt, s legalább annyira becsüljék az értük tett erőfeszítéseket, hogy éljenek a meglévő lehe­tőségekkel. Bakmai ismeret óra a 140-es Ipari Szakmunkásképző Inté­zet eipőfelsőrész-készítő osztályában. Hetvenezer téglajegy Ha megkérdeznék Nyírbá­tor és a környék lakóitól: hány éve épült meg a városi strand, kevesen mondanák meg a pontos időt. A hat éve kezdett, öt éve átadott me­dencék sok örömet szereztek már, épp ezért tűnhet úgy, hogy még csupán két-három éve készült el, de olykor bosszúság forrása is volt, hi­szen nemcsak az úszásoktatás feltételeit nem sikerült meg­teremteni, hanem a kényel­mes fürdőzését sem, hiszen egyre nagyobb volt a zsúfolt­ság. Hogy bővíteni kell, az már két-három éve, nem is számí­tott kérdésnek, ám, hogy mi­ből, az annál inkább komoly gondot okozott. Az ötéves terv készítésekor már egyértel­művé vált; állami pénzből semmilyen lehetőség nem lesz, így aztán egyre termé­szetesebb lett, hogy a város és a környező községek la­kóinak összefogása lehet az egyetlen útja a strandfürdő fejlesztésének. A tanács a népfront váro­si-járási bizottságával közö­sen egy felmérést végzett, amely komoly, de nem a tel­jes megoldást jelentő ered­ményt hozott. Nyírbátorban 82 foglalkoztató szervezet — üzem, szövetkezet, intézmény — közül 60 adott választ a kérdésre: mivel, illetve mennyivel segítik a fürdő építését, a járás 69 szerveze­te közül eddig mindössze 20 jelentkezett, s így összesen 950 ezer forint pénzbeli tá­mogatás és 300 ezer forint körüli társadalmi munka­felajánlás érkezett. Nemigen lenne célszerű annak értékelése, hogy a fel­ajánlott pénz és a társadal­mi munka értéke sok-e, vagy kevés a több mint 150 szo­cialista szervezettől, sokkal egyszerűbb szembeállítani ve­le a tényeket: az óhajtott 16- szor 25 méteres, úszás okta­tására is alkalmas medence ára 3—3,5 millió körül van, így egyszerű számítás kérdé­se, hogy a költségeknek kö­rülbelül egyharmadát aján­lották fel, a medencére pe­dig szükség van. Az egyetlen lehetséges meg­oldásnak a már korábban is tervezett téglajegyek árusítá­sa maradt, amelyről már ko­rábban is beszámoltunk, leg­alábbis úgy, mint egyik for­rásról, amelyik — sikeres akció után — eredményes le­het. A városi tanács testüle­té úgy határozott, hogy 70 ezer téglajegyet bocsát ki, amelyet a város és a járás területén hoznak forgalomba, s amelynek megvásárlásával a strandolni, pihenni, úszni akaró felnőttek és fiatalok igényeit elégíthetik ki. GIDRES-GÖDRÖS Útfelújítások A zenei napokra a tanács­háza szépült meg, azóta a tér gidres-gödrös járdáit újítot­ta fel a közúti építő vállalat. A 900 négyzetméternyi terü­let felújítása 1 milliónál na­gyobb összegbe került. Befe­jeződött a Sport utca felújí­tása is 800 ezer forintért, most a Hunyadi utca tavaly elkezdett felújítását folytat­ják, amely 3 millióba kerül a városnak. FÄ Y-L AKÖTELEP: Tereprendezés A VI. ötéves terv legna­gyobb beruházásai a Fáy-la- kótelepen épülnek fel Nyír­bátorban. Itt lesz a 16 tan­termes iskola, 100 személyes óvoda és a hőközpont,., de épülnek majd ezen a részen újabb többszintes lakások is. Az építkezés csak jövőre kez­dődik, de a tereprendezés és a közművek kiépítése is el­kezdődött. Férjhez ment a tanácstag Választás a 9-esben Nincs tanácstagja Nyírbá­tor 9. számú választókerüle­tének. Varga Mária, akit a körzet lakói 1980-ban ta­nácstagokká választottak, férjhez ment és Nagyecsedre költözött, így természetes do­log, hogy ezután nem tud eleget tenni megbízatásának. A tanácsi testület eleget tett Szabó Sándorné kérésének: felmentette tanácstagsága és a számvizsgáló bizottsági tagság alól. Utódját majd'a Minisztertanács által kijelölt időpontban választják meg a 9-es választókerület lakói. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Két tűz között Baracsf linos — Nyírbátorért — Amikor aláírtuk a je­lenléti ívet, volt aki csak három keresztéi vésett a ne­ve mellé. Huszonnyolc éve még egész másképp festett egy tanácsi testület. Ég és föld különbség! Túlnyomó- részt egyéni parasztok, gaz­dálkodók hallgatták az akko­ri tanácselnök szavait. Viták is voltak, persze, de meny­nyivel más volt az, mint ma egy tanácsülés Nyírbátor­ban! Akkor az volt a legfon­tosabb, hogy ki-ki megter­melje a ház körüli kiskert­ben a család szükségleteire a zöldséget, gyümölcsöt. Vitatkoztunk önellátásról, termelőszövetkezetek alakí­tásáról, demokráciáról. Az­óta nagyot változott a világ. Jó egy évtizede városi mére­tekben kell gondolkodnunk, mert a mai igényeket már a holnaphoz kell igazítanunk egy-egy új beruházás meg­szavazásánál. Baracsi Jánosnak sokszor jutott nehéz szerep a ta­nácsüléseken, a választók előtt. Mint a termelőszövet­kezet elnökhelyettese, előfor­dult, hogy a bíróságon a szanálásra ítélt házak gazdá­ival szemben a közös érde­keit kellett védeni. S milyen a sors, éppen saját választói voltak az ügyben a főszerep­lők. — Ennyi éven, majdnem három évtizeden keresztül a tanácstag sokszor kerül szembe azoknak az emberek­nek az érdekeivel, akik őt delegálják a tanácsba. Hi­szen én is nagyon jól isme­rem a körzetemet, tudom, hogy a fejlesztésre, felújítás­ra szánt pénzekből nekünk is jól jönne sok minden. A hozzám tartozó Nyíres és Kispiricse tanyákon ma már alig néhány család él. Sérel­mezik, hogy sokat kel) gya­logolniuk az első boltig, a lisztet, kenyeret ők is a szomszédban szeretnék meg­venni. De meg kell értenünk az áfész álláspontját is, mely szerint ráfizetés egy ilyen kisboltot üzemeltetni, s ak­kor még nem is beszéltünk a telepítés költségeiről. Talán BARACSI JÁNOS majd a mostanában élénkü­lő vállalkozási kedv felébred egy kereskedőben, s fantázi­át lát magánkereskedést nyit­ni a tanyán is. Baracsi János a változó körülmények között igyeke­zett alkalmazkodni az új helyzethez. Csak akkor érez­te, hogy két tűz közé került, ha a termelőszövetkezeti kö­zös érdek és a választók egyéni érdeke ütközni lát­szott. Hivatalból képviselnie kellett mind a kettőt. Az igényességet nemcsak munkatársai tapasztalhatták Baracsi Jánosnál, hanem a gyerekeit is hasonló szel­lemben nevelte. Nem véletle­nül szerzett mindkettő mér­nöki diplomát. A fia üzem­mérnök Csepelen, a lánya kertészeti egyetemre jár Bu­dapesten. így a mezőgazda­ság iránti szeretet hagyomá- nyozódik a családban, most viszont már egyetemi szin­ten műveli a Baracsi lány a gyümölcstermesztést, nö­vényápolást. Baracsi János évekkel ez­előtt megkapta a Munka Ér­demrend bronz fokozatát. Nemrégiben pedig nagy meg­tiszteltetés érte: évtizedeken át végzett kiemelkedő társa­dalmi munkájáért Pro Űrbe kitüntetést nyújtott át neki a tanácselnök. (tk) Nyírbátori képeslap. (Gaál Béla felvétele) Császári út déli oldala Belterület, beépíthető A város nem valami gaz­dag telkekben, s bizony ez sokszor fékezi a lakásépítés ütemét. A nemrég jóváha­gyott általános rendezési, va­lamint a keleti, déli, nyuga­ti lakókörzet részletes ren­dezési terve éppen ezért már olyan területek beépítését is javasolta, amelyek ma még külterületnek minősülnek. A tanács műszaki osztálya a földhivatallal egyetértés­ben kijelölte már azokat a területeket, amelyeket ebben az ötéves tervben a belterü­lethez csatolnak. Ennek egy része a Császári út déli ol­dala mentén lévő, most zárt­kertként hasznosífott terület, ahol a 10—14 méter útfronti szélességű ingatlanok 11 csa­ládi ház felépítésére adnak lehetőséget. A terület kedve­ző adottságú, villany is, víz is van, s a meglévő belterü­leti határhoz közvetlenül kapcsolódik. A döntés megszületett: a Császári út déli oldala bel­területté vált, így — termé­szetesen engedéllyel és a ren­dezési terv előírásai szerint — beépíthető. Jelentősebb ettől az Erzsé­bet és a Sóhordó utcák tér­ségében lévő terület, amely­nek kisajátítása megkezdő­dött, s ha jól halad a mun­ka, talán már az idén meg­kezdődhet a terület tartós használatba adása. Ezen a helyen 46 családi ház építé­sére nyílik lehetőség. A kisa­játítást és a terület előkészí­tését az OTP-vel együtt vég­zi a tanács.

Next

/
Thumbnails
Contents